Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-27 / 23. szám
1961. január 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP SWfS’WtA-Ai Kifizetődő a bab termesztése A tiszaszöllősi Szarvas Sándor Tsz 290 holdra kötött szerződést Szárazbab termesztésünk az utóbbi évek folyamán rendkívül visszaesett. Emiatt nemcsak az export-tervek teljesítésében, hanem a belföldi szükségletek kielégítésében is nehézségek mutatkoznak. Az utóbbit különösen a háziasszonyok érzik a legjobban, mert a piacon a kofák — e nehézségeket kihasználva — már 10—12 forintot is elkérnek egy kilogramm babért. A szárazbab export-kötelezettségünk teljesítése, valamint a lakosság igényének jobb kielégítése parancsoló- an megköveteli termelőszövetkezeteinktől, hogy ebben a gazdasági évben fokozottabb gondot fordítsanak a szárazbab termesztésére is. A bab termesztése kifizetődő. Ha értékesítési szerződést köt a termelőszövetkezet a MÉK- keL vagy a helyi földművesszövetkezettel, mázsánként 410 forintot kap szárazbabért. Ezen kívül a 20 mázsán felül átadott mennyiségért mázsánként 20 forintos nagyüzemi felár illeti meg a közös gazdaságot. A MÉK és a földművesszövetkezet a szükséges mennyiségű vetőmagot idejében biztosítja. Szárazbabot köztesként kukorica között érdemes termeszteni, mert így nem igényel külön földterületet, s 400—800 forinttal növeli az egy hold kukorica vetésterületre betervezett jövedelmet Azon kívül, mint pillangós virágú növény, emeli a talaj termőképességét. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a közös kukoricaterületet családokra osztják szét, helyes, ha a köztesként termelt bab ellenértékének jelentős hányadát, esetleg 50 százalékát prémium címén a tagoknak adja. Gondos műveléssel a bab és a kukoricatermés egyaránt növelhető. Megyénkben már több termelőszövetkezetben megértették a babtermesztés fontosságát A tiszaszöllősi Szarvas Sándor Tsz 290, a szandaszöl- lősi Vörös Mező és a tiszafüredi Szabad Föld Tsz 100 —100, a tiszainokai Szabadság Tsz pedig 50 holdra kötött szárazbab értékesítési szerződést Jól járnak a szövetkezeti tagok is, ha a háztáji kukoricájuk közé babot vetnek, mert részükre is adott a lehetőség, hogy a földművesszövetkezettel értékesítési szerződést kössenek. A termelőszövetkezetek vezetői, a földművesszövetkezetek és MÉK kirendeltségek dolgozói, nem utolsó sorban a járási és községi tanácsok mezőgazdasági szakemberei segítsék a szerződések megkötését, s majd azok teljesítését Csáti Lajos MÉK, Szolnok. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya több mint egy hónappal ezelőtt kiutalta a járási tanácsok mező- gazdasági osztályai számára a első félévi műtrágya-keretet azzal, hogy sürgősen bontsák le és küldjék meg a termelőszövetkezetek számára, a tsz-ek pedig haladéktalanul rendeljék meg a műtrágyát és a szükséges fedezetigazolásokat küldjék el a MÜNÖSZER Vállalathoz. Ez történt egy hónappal ezelőtt. Azonban a mai napig megyénk 237 termelőszövetkezetéből mindössze 51 fedezetigazolás érkezett be. Ha a rendelkezés és a fedezetigazolás idejében beérkezik, akkor is egy hónap szükséges, amíg a tsz a műtrágyát megkapja. Vajon a halogató termelőszövetkezetek mikor akarják megkezdeni a tavaszi fejtrágyázástT Minél több hízósertést a háztájiba! Biró Imre, a tiszafüredi Üttörő Tsz elnöke hátrább tolja homlokából a meleg télisapkát. Arcán elégedett mosollyal mondja: — Mielőtt még beszélgetnénk a szerződéses hizlalás előnyeiről, talán inkább nézzék meg a háztáji gazdaságomban lévő anyadisznót, meg a süldőket, amiből hatra már meg is kötöttem a szerződést. Nemcsak megnéztük, de „le is kaptuk” a szép háztáji három kilogramm súlyúak voltak a malacok választáskor. Ezek 10 hónapos korukra elérik a 110—120 kg-os súlyt. Az anyakoca órát három süldővel letörlesztem, a másik hat sertés így már tiszta haszonként megmarad. A koca február 20-ra újra lefial, most is lesz bizonyára 9, vagy még ennél több malaca is. Jó haszonnal jár tehát a sertés tartása és hizlalása. — Én már azt kiszámftotmében a háztájiból adott hí-j zott jószág is beleszámít a< tsz áruértékesítési tervébe. J Nálunk megértették a szövet-? kezeti gazdák ennek jelentő-í ségét. Ezt az is mutatja, hogy j szövetkezetünkben nem is] egy olyan tsz-tag van, mint] Járdán János tehenész, vagy! Magyar Kálmán, Fábián 1st-? ván, Lovász Ignác és Jászai] István, akiknek portáján két] anyadisznó található. Mind-] annyian az Állatforgalmi' sertésállományt, amiből júniusra 110 kg-os hízók lesznek. — Tavaly áprilisban kaptam a kocát az Állatforgalmi Vállalat útján, innen a tsz-állományból — magyarázza Biró elvtárs. — Májustól kezdve a csürhére járt, s így nem sokba került a tartósa. Augusztus 20-án fialt le 9 malacot. Huszonkét-huszonTojásértékesítési szerződéssel biztosíthatja tyúkjainak takarmányozását! is tam, hogy jobban járok, ha a háztájiban termelt és a közösből kapott takarmányt közvetve értékesítem, vagyis sertéseket hizlalok vele. Mondjuk egy mázsa árpáért a piacon kapnék 220—250 forintot. A kukoricáért is olyan 180—200 forintot számolhatunk. S ha egy mázsa takarmánytól a sertés 20 kilót gyarapodik, annak az értéke 310 forint. S még azt is hozzá kell ehhez tenni, hogy aki piacol, mázsánként adja el a terményt, közben a termelő- szövetkezetben munkaegységet veszít, ami csökkenti a jövedelmét — Már most méginkább lehetőség van arra, hogy minden szövetkezeti gazda leszerződjön sertéshízlalásra, mert a közösből és a háztájiból nyert takarmánymeny- nyiséget pótolhatja azzal, amit a szerződés ellenében a terményforgalmitól megvásárolhat. Én is 2 mázsa kukoricát kapok minden sertés után — 180 forintos áron. így már biztosan elég lesz a takarmány a hizlaláshoz. — Arról is nem egyszer beszélgettünk mostanában bogy a háztájiban meghízlalt. s a vállalatnak átadott sertések az áruértékesítési terv teljesítésénél is számottevőek, mivel a rendelet értelVállalaton keresztül vették igénybe a tenyészjószágokat. Ha úgy hirtelen összeszámítjuk, 35—40 anyakoca került a háztáji gazdaságokba a kocakihelyezési akció keretében. — De nemcsak beszélgetünk ezekről a dolgokról, hanem tőlünk telhetőén segítjük is a háztáji állomány növelését. Legelőt biztosítunk, ahol egy ember vigyáz a háztáji sertésekre. Havonta — a fűpénzzel és a kanásznak járó munkaegység értékével együtt — mintegy 18 forintba kerül a szövetkezeti gazdáknak egy sertés legelőn tartása. Azt is megtettük már nem egyszer, hogy ha az oltás idején valakinek nem volt pénze, a tsz kifizette a szükséges összeget, s aztán elszámoltunk a taggal. — Ezeket tudom hirtelené- ben elmondani, s talán még annyit: a közösből 1960-ban 472 hízottsertést adtunk át. Most is leadásra vár 113 hízó. A célunk viszont az, hogy a háztájiból is minél több hízottsertést adjunk. Ez érdeke mindannyiunknak, hiszen a hízott jószágokért egv összegben jó pénzt kapunk, ami az egyéni tervek — például házépítés, stb. — való- raválását is biztosítja. Nagy Katalin Ä hiányos szerződéskötés a tervgazdálkodás ellensége „Gyakorlat teszi a mestert” — vallja a közmondás. Az élet azonban nem egyszer rácáfol erre. Például a termelőszövetkezetek gépállomásokkal kötött szerződései. A legutóbbi megyei értekezleten panaszolta Emesz Ferenc, a Szolnoki Gépállomás főagronómusa: — A tsz-ek a részükre egész évben szükséges gépi munkáknak legfeljebb csak 60—65 százalékára szerződnek az év elején. Később jelentkezik a munkaigény, akkor aztán nagyhirtelen pótolják a mulasztottakat. Több gépállomási igazgató említett hasonló esetet, megjegyezve, hogy a hiányos szerződéskötés a tervgazdálkodás ellensége. A gépállomások a megkötött szerződések alapján készítenek éves üzem terveket, biztosítják a szükséges gépeket, üzemanyagot. S bár mindezt bizonyos „rátartással” teszik, sok esetben mégsem tudják teljesen kielégíteni a tsz-ek utólag bejelentett gépi- munka-igényét. A hiányos szerződéskötés több szempontból is káros. A bank a fedezetigazolásokat a megkötött szerződések alapján állítja ki. Fedezetigazolás nélkül — szabály szerint — a gépállomás nem végezhet munkát a tsz-nek. Sok esetben mégis szabálysértésre kényszerül, mert olyan sürgős tennivalók jelentkeznek, amelyeket haladéktalanul el kell végezni, bár arra szerződést nem kötöttek. Innen ered aztán, hogy például a Mezőtúri Gépállomásnak 300 ezer forint „követelése” van, amit a bank nem emelhet le az illetékes tsz-ek egyszámláiról, mert hiszen nem is volt rá fedezet biztosítva. A szerződéskötés alapján előre megállapítható az az összeg, amelyet a tsz a gépállomásnak köteles fizetni. Ez a kiadási tervben szerepel is. Ha azonban év közben a tsz-nek plusz-munkára lesz szüksége, az feltétlenül terven felüli kiadásokat eredményez, s ha a bevétel történetesen csak terv szerint alakul, máris hiány mutatkozik. Meglepő, hogy ilyen hibákat nemcsak az új, hanem a régi tsz-ek is elkövetnek, ahol pedig évek óta terv szerinti gazdálkodás folyik és gyakorlatból tudniok kellene, mennyi gépi munkára lesz az év folyamán szükség. Tssmek és gépállomásnak is érdeke tehát, hogy a gépimunka-szerződéseket alapos megfontolás és az egész évi reális szükségletek figyelembevételével kössék meg. — P. — Nem is olyan régen a szőlővessző gyökereztetést egykét állami gazdaságban, de főként magánszektorban végezték. A termelőszövetkezetekben féltek a termelési kockázat vállalásától. Ma már, ahol több a szakma iránti szeretet és tudás, s felismerték a szőlővessző gyökerezte- tés termelési fontosságát és jövedelmezőségét, ott szerepel ez a munka is a tervek között. A nagyobb szőlőterülettel rendelkező, elevenebben gondolkozó termelőszövetkezeti vezetők már nem egy helyen rájöttek arra, hogy a meglévő öreg, vegyes és leromlott kisparaszti szőlőkből, csakis tervszerű, gyors felújítással, korszerű szőlőtelepek létesítésével lehet valóban jövedelmező, nagyüzemi vagy üzemszerű szőlőgazdaságokat létrehozni. Szolnok megyében jelentős nagyságú területeken amerikai alanyon élő oltványszőlők vannak. De sokszorosan nagyobb az a terület, ahol az oltásnélkül szaporítható hazai fajták gyökeres vesszőivel történhet a telepítés. Kormányunk hathatós támogatást nyújt ahhoz, hogy a sokszor csak szőlőtelepítéssel hasznosítható homoktalaj o- kat betelepítsék. Kettős, sőt hármas haszonhoz jut az a tsz, amelyik saját szőlőjét úgy kezeli, hogy arról jó minőségű, szelektált szaporítóanyagot szedhet, azt szerződéses alapon gyökerezted és saját szaporító anyaggal végzi a szőlőtelepítést. Mire kell ügyelni a szőlővessző gyökereztetésnél? A gyökereztetésre kerülő vesszők jelenleg vagy az egyenletes hőmérsékletű pincében, vagy a szabadban, megfelelő földtakaró alatt vermelve várják a tavaszi iskolázás idejét Helyes ver- meléssel a vessző nem szárad ki, nem fagy meg, nem pálik ki, de nem is penészedik. Ez utóbbi főleg a levegőtlen rosszul szellőztethető, nedvei- pincékben fordul elő. A tárolást március végéig gondosan figyelni kell, hogy a ká ros jelenségeket még idejében megszüntethessük, vág- esetleg az egész anyagot újból .vermeljük. A pincékber a szellőztetés és kénezés ele jét veszi a vessző penészedé sének. Igen fontos a szőlővesszr- iskola talajának kiválasztás' és előkészítése. Sovány, szá ráz természetű talajon nem lehet jó eredményre számítani, csakis a táperőben gazdag. könnyű munkálású és szükség esetén öntözhető (tehát vízhez közelfekvő) terüle ten. Az ilyen és az előző évben jól trágyázott területe* ősszel vagy még a tél folyamán legalább 50 cm mélyei rigolirozni kell. Az őszi so* esőzés sok helyen gátolta ennek a munkának az elvégzését is. Ezért most igyekezni kell a mulasztás pótlásával hogy a talaj a vesszők ülteté séig kellően megülepedj er ugyanis ültetés előtt másfél két hónappal tanácsos befe jezni a talajforgatást. Fris sen rigolirozott talajban ner ajánlatos a szőlővessző isko 1 ázása. Havasi Mihály Kunszentmárton Tavaszra készülnek a baromfikeltető állomások Teljes erővel megkezdték a keltetést Az ország hatvan nagy baromfikeltető állomásán az idén minden eddiginél ko rábbaa kezdődött a főidénv: a kemény fagyok ellenére va- 'ímennyi gépükkel hozzáfor ak már a keltetéshez- Min; a Földművelésügyi Minisztérium Kisállattenyésztési Osztályán tájékoztatásul elmon dották. a szokatlanul nagy igények, elsősorban pedig a primőr-csirkék iránti keres let növekedése miatt kellett korábban megindítani a gépi keltetést. A tanácsi irányítás alatt működő keltető-ál- iomások az idén kereken negyvenmillió napos baromfit adnak át a tenyésztőknek, ^millióval többek mint tavaly. Kept baj lesz a műtrágyával! k ^u.ß/faxSMÜzem szoiövessza ptaztelesrol
