Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-27 / 23. szám

rtLAO PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ tl LIU A nők kozott végzett politikai munkáról és a további feladatokról tanácskozott a megyei nőaktíva Tegnap megyei nőaktíva volt Szolnokon. A tanácsko­záson megjelent Csáki István elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára és Zagyi János elvtárs, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. A Magyar Nők Országos Taná­csa képviseletében Antal imréné elvtársnő vett részt A nőaktíva napirendjén szerepeltek: Beszámoló az I960, évi munkáról. A megyei nőtanács és a végrehajtó bizottság megválasztása. A beszámolót Borsányi Janosné. a megyei nőtanács titkára tartotta, aki a többi között el­mondotta: — A nőtanácsok tevékeny­ségüket a párt VII. kongresz- szusa és a megyei pártbizott­ság határozatai alapján vé­gezték. Fő feladatuknak a fa­lusi nők közötti politikai fel- világosító munkát tekintet­ték, hogy a nőmozgalom sa­játos eszközeivel segítse a párt falusi politikájának meg­valósítását. A cél az volt, hogy az asszonyok minél na­gyobb számban vegyenek részt a termelőszövetkezetek munkájából. Ennek érdeké­ben találkozókat szerveztek az asszonyok és a szövetke­zetek vezetői között, ame­lyeken az asszonyok megis­merhették a tsz-ek előtt álló feladatokat és egyúttal azt Is, milyen munkákban számít rájuk a szövetkezet. A nőta­nácsok ezirányú tevékenysé­ge eredményesnek is bizo­nyult, mert míg 1959-ben hét­ezer parasztasszony dolgozott a szövetkezetekben, addig 1960-ban már húszezerre te­hető a közös gazdaságokbar dolgozó nők száma. Sok n* megtalálta már helyét a szö­vetkezetben és egyre inkább magáénak érzi is azt ered­ményeivel és gondjaival együtt. Derekasan helytálltak az asszonyok az őszi betaka­rítási munkák idején is. So­kat segítettek a kukorica és a cukorrépa betakarításában. A megyei nőtitkár szólott arról is, hogy egy évvel ez­előtt a megyei pártbizottság nagyon felelősségteljes, de igazán asszonyoknak való feladattal bízta meg a nőta­nácsokat, amikor arra kérte őket, hogy vállaljanak véd­nökséget a baromfitenyész­tés felett Az asszonyok igye­keztek erejükhöz mérten en­nek eleget is tenni. Például a jászberényi járásban há­romszázhúsz asszony mint­egy 17 ezer csirkét adott át háztájiból a szövetkezetek­ének. De hasonló példákat le­hetne mondani a kunszent­mártoni járásból is. A me­gyében négyezer nő vállalt baromfigondozói munkát. — Borsányi elvtársnő ezután a nők nevelésében elért ered­ményekről szólott. Végezetül a nőtanácsok előtt álló fel­adatokat vázolta, — mint , mondotta — továbbra is a szövetkezetek megszilárdítá­sát segítik a nőtanácsok. El szerétnénk érni, hogy minél több asszony dolgozzék tag­ként a szövetkezetekben. Ez­után a nemzetközi nőnap előkészületeiről beszélt. A beszámolót vita követ­te. A felszólalók egyetértet­tek a végzett munka értéke­lésével és elmondották, mi­lyen terveik vannak az el­következendő hónapokra. A nőaktiván felszólalt Csáki István elvtárs is, és átadta a megyei pártbizott­ság üdvözletét a nőaktívá­nak. Arra kérte a jelenlévő­ket, tolmácsolják a pártbi­zottság köszönetét az asszo­nyoknak azért az odaadó munkáért, melyet a szocia­lizmus építésében végeztek. Majd arra hívta fel a nőak- tiva figyelmét, hogy a szö­vetkezetek megszilárdításá­hoz elengedhetetlen, az asz- SZ/DflŰf(0jk munkái« in. — Ha olyan harcosan állnak a szö­vetkezetek gazdasági felada­taihoz az asszonyok, mint ahogy itt szóltak, úgy gyor­sabban megyünk előre — mondotta. Többek között azt is várjuk a nőmozgalomtól, hogy továbbra is segítse a termelőszövetkezetek barom­fitenyésztésének fejlesztését. Míg tavaly három és félmil­lió baromfi felnevelése volt a feladat a megyében, az idén baromfiból 7—8 millió a terv. S itt van szükség az asszonyi vállalkozásra, kez­deményezésre, olyanra, me­lyet Brunnerné elvtársnő el­mondott, hogy a jászberényi Belgrád (TASZSZ). A nyu­gati hatalmak ma már telje­sen nyiltan nyújtanak kato­nai támogatást kongói bán­jaiknak, hogy segítséget nyújtsanak nekik a törvényes kormány erői ellen folyó harcban. Mint a Tanjüg tudósítója jelenti Leopoldville-ből, va­sárnap — vagyis azon a na­pon, amikor Katangába érke­zett a Brüsszelben verbuvált „idegenlégió” zsoldosainak első csoportja — a városba körülbelül hét tonnányi kü­lönböző fegyver érkezett re­pülőgépeken Mobutp bandái számára. A tudósítás rámu­tat, hogy az utóbbi napokban Bakvangába, a kalondzsista Dél-Kaszai „független állam’- fővárosába is fegyvereket szállítottak repülőgépeken. Ezek a fegyverszállítások párhuzamosan folynak a há­rom kongói báb — Csőmbe, Kalondzsi és a Kaszavubu— Mobutu-klikk — katonai járásban az idén 20 ezer ba­romfit nevelnek fel az asz- szonyok a szövetkezetek ré­szére. De szeretnénk azt is, hogy a közös gazdaságok mellett a háztáji gadaságok is részt- vállalnának a sertéshizlalási tervek teljesítéséből. Het­venezer háztáji gazdaság van a megyében. Ha mind­egyikből csak egy hízottser­tést kapna a népgazdaság, az már hetvenezret jelentene. Indítson ilyen mozgalmat is a nőtanács, az asszonyok is szorgalmazzák a háztájiban a sertéshizlalást. Csáki elvtárs ezután is­mertette, milyen intézkedé­seket foganatosít a megyei pártbizottság a dolgozó nők helyzetének javítására, vala­mint a családvédelem terü­letén. Az első napirendi pont Borsányi Jánosné zárszavá­val ért véget, majd a nőak- tiva megvállasztotta a me­gyei nőtanácsot és annak végrehajtó bizottságát. blQkkjának létrehozásával. Stockholmból jelenti a TASZSZ, hogy Roland Lind­holm svéd tiszt, aki a kongói ENSZ-csapatok svéd egysé­geinél teljesített szolgálatot, visszatért Svédországba és nyilatkozott tapasztalatairól. „Sokféle rémhírt terjeszte­nek a balubák különböző ka­tonai rablótámadásairól — mondotta Lindholm —, én azonban, aki nagyon jól is­merem őket, sohasem tapasz­taltam részükről erőszakot. A rémhírek terjesztői ugyan­akkor „elfelejtik” megemlíte­ni, milyen pusztításokat vé­geztek a baluba törzs falvai­ban. Senki sem vonta fele­lősségre például a katangai csendőröknek azt az egységét, amely a békés lakosság kiir­tásával foglalkozott és amely egész falvakat gyújtott fel. Én láttam olyan anyát és gyermeket, akiket belga fegy­verek golyója ölt meg”. (MTI) Az imperialSsflák fokozzák kongói bábjaik felfegyverzését Kisújszálláson befejezték a zárszámadási munkákat 105 millió forint a négy tsz összvagyona Eey munkaegység értéke városi átlagban 26,57 forint A Nagykunság termelőszövetkezeti vá­rosai közül Kisújszállásra illik legjobban az a jelző, amit a kunsági emberekre használnak: „Zárkózottak, de amit elhatá­roztak, azt tűzön-vízen keresztül végre­hajtják”. Nem szeretnek dicsekedni ered­ményeikkel, a kudarcokat sem emlegetik, pedig mind a kettőből bőven jutott az el­telt évtized alatt. Itt is, mint mindenfelé, sok gonddal-bajjal' küzdöttek a termelő­A múlt hét végére a város termelőszövetkezeteiben be­fejezték a zárszámadási mun­kát, megtartották a zárszá­madási közgyűléseket. A vá­rosban négy termelőszövet­kezet működik, 20 500 hold Megnevezés 1959. 1960. össz. vagyon 91 mill. Ft 105 mill. Ft Ebből állóeszköz 45 mill. Ft. 54 mill. Ft Fel nem osztható szöv. alap 18 mill. Ft 23 mill. Ft Termelésre tartalékeszköz 15 mill. Ft 21 mill. Ft Részesedés 15 mill. Ft 23 mill. Ft Szociális, kulturális célokra 374/m. Ft 610/m. Ft Földjáradékra 471/m. Ft 505/m. Ft szövetkezetek. S mégis — a város vezetői és a szövetkezeti parasztok közös összefo­gásának eredményeként nemcsak a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás létjogosult­ságát bizonyították be, hanem 1956-tól kezdve egy termelőszövetkezet sem zárt a városban mérleghiánnyal. Ez nagy szó, hiszen a megyében egy járás vagy város sem tudja ugyanezt elmondani. forint a tsz tiszta vagyona. Egy munkaegységre 1959-ben 25.90, 1960-ban 29.69 forint jutott A tagoknak 10 millió forin­tot osztottak ki. Az egy tag- ra jutó jövedelem 16257 fo- rint Ezzel az eredménnyel megyei szinten is a legjob- bak közé tartoznak. földterületen, 1942 taggal. A szövetkezetek fejlődését, a vagyon gyarapodását bizo­nyítja az idei zárszámadás. A négy termelőszövetkezet összesített számadatai a kö­vetkezőket mutatják: Növekedés 24 mill. Ft 9 mill. Ft 5 mill Ft 6 mill. Ft 6 mill. Ft 236 írt. ■vt 234/m. Ft Városi átlagban a munka­egység értéke 1959-ben 26.29, 1960-ban 26.57 Ft volt E számok kézzelfoghatóan bizonyítják a szövetkezetek gyarapodását. Vegyük példá­ul a Búzakalász termelőszö­vetkezetet, amely 1959 végén öt termelőszövetkezetből egye­sült. Ez a közős gazdaság je­lenleg 7437 holdon, 737 tag­gal gazdálkodik. Az egyesü­lés után gyorsan leküzdötték a kezdeti nehézségeket Nyi- kos Károly, tsz-elnök, König István főagronómus és Bozó Imre főállattenyésztő hozzá­értő, szakszerű vezetésének, a szövetkezeti gazdák becsü­letes, szorgalmas munkájá­nak köszönhető, hogy az 1960. évet eredménnyel zár­ták. A Búzakalász Termelőszö­vetkezetben jól fizettek a ka­lászos növények. Búzából több mint 2 ezer holdon 12.10, őszi árpából 450 holdon_13.3j>, tavaszi ár- pából 272 holdon 14.7, zabból 56 holdon 14.94 mázsa volt az átlagtermés. Szépen gya­rapodott a termelőszövetke­zet közös vagyona is. Az állóeszközök értéke je­lenleg 24 millió forint. Zár­számadásig teljesítették kö­telezettségeiket is. A Búza­kalász Tsz tiszta vagyona 4,5 millió forinttal nőtt egy esz­tendő alatt, most 14,8 millió A város vezetői szinte úgy mondhatjuk, együtt élnek a szövetkezeti gazdákkal. Isme­rik a tsz-ek gazdálkodását, s ahol csak tudnak, segítenek. Munkájukban tervszerűség, előrelátás tapasztalható. Ezt bizonyítja az Is, hogy időben elkészítették a zár­számadásokat és már nyu­godtan foglalkozhatnak a tervkészítéssel. A termelési terveknél is már- csak a pénzügyi rész hiány­zik. Az eredményes gazdál­kodásért, s a zárszámadási munkák jó elvégzéséért Kis­újszállás szövetkezeti gazdá­it, vezetőit dicséret illeti. Vágási Kálmán Télen is építik az üzemanyagtárolót Szajol határában épül az ország egyik legnagyob b üzemanyagtároló állomása. Az építést a téli hideg ellenére sem hagyták abba, hanem nap mint nap magasod­nak, gyarapodnak a többezer köbméteres üzemanyagtartályok. A téli hónapokban öt újabb tartály nőtt ki a földből A hatalmas tartályok borító palástját DT lánctalpas állítja élére, Molnár Béla, Páva Jtaqk fstan IT scans és Márkus Sándor hatalmas egyengető hangáccsal a tartály / / * (szóimW l/IppIctd XU. évfolyam, 23. szám. Ára 50 fillér 1961. Január 27- péntek. Még több segítséget a gazdaságosabb mezőgazdasági termelés megszervezéséhez Termelőszövetkezeti élet JÖNNEK A SZÍNÉSZEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom