Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-27 / 23. szám
rtLAO PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ tl LIU A nők kozott végzett politikai munkáról és a további feladatokról tanácskozott a megyei nőaktíva Tegnap megyei nőaktíva volt Szolnokon. A tanácskozáson megjelent Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Zagyi János elvtárs, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. A Magyar Nők Országos Tanácsa képviseletében Antal imréné elvtársnő vett részt A nőaktíva napirendjén szerepeltek: Beszámoló az I960, évi munkáról. A megyei nőtanács és a végrehajtó bizottság megválasztása. A beszámolót Borsányi Janosné. a megyei nőtanács titkára tartotta, aki a többi között elmondotta: — A nőtanácsok tevékenységüket a párt VII. kongresz- szusa és a megyei pártbizottság határozatai alapján végezték. Fő feladatuknak a falusi nők közötti politikai fel- világosító munkát tekintették, hogy a nőmozgalom sajátos eszközeivel segítse a párt falusi politikájának megvalósítását. A cél az volt, hogy az asszonyok minél nagyobb számban vegyenek részt a termelőszövetkezetek munkájából. Ennek érdekében találkozókat szerveztek az asszonyok és a szövetkezetek vezetői között, amelyeken az asszonyok megismerhették a tsz-ek előtt álló feladatokat és egyúttal azt Is, milyen munkákban számít rájuk a szövetkezet. A nőtanácsok ezirányú tevékenysége eredményesnek is bizonyult, mert míg 1959-ben hétezer parasztasszony dolgozott a szövetkezetekben, addig 1960-ban már húszezerre tehető a közös gazdaságokbar dolgozó nők száma. Sok n* megtalálta már helyét a szövetkezetben és egyre inkább magáénak érzi is azt eredményeivel és gondjaival együtt. Derekasan helytálltak az asszonyok az őszi betakarítási munkák idején is. Sokat segítettek a kukorica és a cukorrépa betakarításában. A megyei nőtitkár szólott arról is, hogy egy évvel ezelőtt a megyei pártbizottság nagyon felelősségteljes, de igazán asszonyoknak való feladattal bízta meg a nőtanácsokat, amikor arra kérte őket, hogy vállaljanak védnökséget a baromfitenyésztés felett Az asszonyok igyekeztek erejükhöz mérten ennek eleget is tenni. Például a jászberényi járásban háromszázhúsz asszony mintegy 17 ezer csirkét adott át háztájiból a szövetkezetekének. De hasonló példákat lehetne mondani a kunszentmártoni járásból is. A megyében négyezer nő vállalt baromfigondozói munkát. — Borsányi elvtársnő ezután a nők nevelésében elért eredményekről szólott. Végezetül a nőtanácsok előtt álló feladatokat vázolta, — mint , mondotta — továbbra is a szövetkezetek megszilárdítását segítik a nőtanácsok. El szerétnénk érni, hogy minél több asszony dolgozzék tagként a szövetkezetekben. Ezután a nemzetközi nőnap előkészületeiről beszélt. A beszámolót vita követte. A felszólalók egyetértettek a végzett munka értékelésével és elmondották, milyen terveik vannak az elkövetkezendő hónapokra. A nőaktiván felszólalt Csáki István elvtárs is, és átadta a megyei pártbizottság üdvözletét a nőaktívának. Arra kérte a jelenlévőket, tolmácsolják a pártbizottság köszönetét az asszonyoknak azért az odaadó munkáért, melyet a szocializmus építésében végeztek. Majd arra hívta fel a nőak- tiva figyelmét, hogy a szövetkezetek megszilárdításához elengedhetetlen, az asz- SZ/DflŰf(0jk munkái« in. — Ha olyan harcosan állnak a szövetkezetek gazdasági feladataihoz az asszonyok, mint ahogy itt szóltak, úgy gyorsabban megyünk előre — mondotta. Többek között azt is várjuk a nőmozgalomtól, hogy továbbra is segítse a termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének fejlesztését. Míg tavaly három és félmillió baromfi felnevelése volt a feladat a megyében, az idén baromfiból 7—8 millió a terv. S itt van szükség az asszonyi vállalkozásra, kezdeményezésre, olyanra, melyet Brunnerné elvtársnő elmondott, hogy a jászberényi Belgrád (TASZSZ). A nyugati hatalmak ma már teljesen nyiltan nyújtanak katonai támogatást kongói bánjaiknak, hogy segítséget nyújtsanak nekik a törvényes kormány erői ellen folyó harcban. Mint a Tanjüg tudósítója jelenti Leopoldville-ből, vasárnap — vagyis azon a napon, amikor Katangába érkezett a Brüsszelben verbuvált „idegenlégió” zsoldosainak első csoportja — a városba körülbelül hét tonnányi különböző fegyver érkezett repülőgépeken Mobutp bandái számára. A tudósítás rámutat, hogy az utóbbi napokban Bakvangába, a kalondzsista Dél-Kaszai „független állam’- fővárosába is fegyvereket szállítottak repülőgépeken. Ezek a fegyverszállítások párhuzamosan folynak a három kongói báb — Csőmbe, Kalondzsi és a Kaszavubu— Mobutu-klikk — katonai járásban az idén 20 ezer baromfit nevelnek fel az asz- szonyok a szövetkezetek részére. De szeretnénk azt is, hogy a közös gazdaságok mellett a háztáji gadaságok is részt- vállalnának a sertéshizlalási tervek teljesítéséből. Hetvenezer háztáji gazdaság van a megyében. Ha mindegyikből csak egy hízottsertést kapna a népgazdaság, az már hetvenezret jelentene. Indítson ilyen mozgalmat is a nőtanács, az asszonyok is szorgalmazzák a háztájiban a sertéshizlalást. Csáki elvtárs ezután ismertette, milyen intézkedéseket foganatosít a megyei pártbizottság a dolgozó nők helyzetének javítására, valamint a családvédelem területén. Az első napirendi pont Borsányi Jánosné zárszavával ért véget, majd a nőak- tiva megvállasztotta a megyei nőtanácsot és annak végrehajtó bizottságát. blQkkjának létrehozásával. Stockholmból jelenti a TASZSZ, hogy Roland Lindholm svéd tiszt, aki a kongói ENSZ-csapatok svéd egységeinél teljesített szolgálatot, visszatért Svédországba és nyilatkozott tapasztalatairól. „Sokféle rémhírt terjesztenek a balubák különböző katonai rablótámadásairól — mondotta Lindholm —, én azonban, aki nagyon jól ismerem őket, sohasem tapasztaltam részükről erőszakot. A rémhírek terjesztői ugyanakkor „elfelejtik” megemlíteni, milyen pusztításokat végeztek a baluba törzs falvaiban. Senki sem vonta felelősségre például a katangai csendőröknek azt az egységét, amely a békés lakosság kiirtásával foglalkozott és amely egész falvakat gyújtott fel. Én láttam olyan anyát és gyermeket, akiket belga fegyverek golyója ölt meg”. (MTI) Az imperialSsflák fokozzák kongói bábjaik felfegyverzését Kisújszálláson befejezték a zárszámadási munkákat 105 millió forint a négy tsz összvagyona Eey munkaegység értéke városi átlagban 26,57 forint A Nagykunság termelőszövetkezeti városai közül Kisújszállásra illik legjobban az a jelző, amit a kunsági emberekre használnak: „Zárkózottak, de amit elhatároztak, azt tűzön-vízen keresztül végrehajtják”. Nem szeretnek dicsekedni eredményeikkel, a kudarcokat sem emlegetik, pedig mind a kettőből bőven jutott az eltelt évtized alatt. Itt is, mint mindenfelé, sok gonddal-bajjal' küzdöttek a termelőA múlt hét végére a város termelőszövetkezeteiben befejezték a zárszámadási munkát, megtartották a zárszámadási közgyűléseket. A városban négy termelőszövetkezet működik, 20 500 hold Megnevezés 1959. 1960. össz. vagyon 91 mill. Ft 105 mill. Ft Ebből állóeszköz 45 mill. Ft. 54 mill. Ft Fel nem osztható szöv. alap 18 mill. Ft 23 mill. Ft Termelésre tartalékeszköz 15 mill. Ft 21 mill. Ft Részesedés 15 mill. Ft 23 mill. Ft Szociális, kulturális célokra 374/m. Ft 610/m. Ft Földjáradékra 471/m. Ft 505/m. Ft szövetkezetek. S mégis — a város vezetői és a szövetkezeti parasztok közös összefogásának eredményeként nemcsak a termelőszövetkezeti gazdálkodás létjogosultságát bizonyították be, hanem 1956-tól kezdve egy termelőszövetkezet sem zárt a városban mérleghiánnyal. Ez nagy szó, hiszen a megyében egy járás vagy város sem tudja ugyanezt elmondani. forint a tsz tiszta vagyona. Egy munkaegységre 1959-ben 25.90, 1960-ban 29.69 forint jutott A tagoknak 10 millió forintot osztottak ki. Az egy tag- ra jutó jövedelem 16257 fo- rint Ezzel az eredménnyel megyei szinten is a legjob- bak közé tartoznak. földterületen, 1942 taggal. A szövetkezetek fejlődését, a vagyon gyarapodását bizonyítja az idei zárszámadás. A négy termelőszövetkezet összesített számadatai a következőket mutatják: Növekedés 24 mill. Ft 9 mill. Ft 5 mill Ft 6 mill. Ft 6 mill. Ft 236 írt. ■vt 234/m. Ft Városi átlagban a munkaegység értéke 1959-ben 26.29, 1960-ban 26.57 Ft volt E számok kézzelfoghatóan bizonyítják a szövetkezetek gyarapodását. Vegyük például a Búzakalász termelőszövetkezetet, amely 1959 végén öt termelőszövetkezetből egyesült. Ez a közős gazdaság jelenleg 7437 holdon, 737 taggal gazdálkodik. Az egyesülés után gyorsan leküzdötték a kezdeti nehézségeket Nyi- kos Károly, tsz-elnök, König István főagronómus és Bozó Imre főállattenyésztő hozzáértő, szakszerű vezetésének, a szövetkezeti gazdák becsületes, szorgalmas munkájának köszönhető, hogy az 1960. évet eredménnyel zárták. A Búzakalász Termelőszövetkezetben jól fizettek a kalászos növények. Búzából több mint 2 ezer holdon 12.10, őszi árpából 450 holdon_13.3j>, tavaszi ár- pából 272 holdon 14.7, zabból 56 holdon 14.94 mázsa volt az átlagtermés. Szépen gyarapodott a termelőszövetkezet közös vagyona is. Az állóeszközök értéke jelenleg 24 millió forint. Zárszámadásig teljesítették kötelezettségeiket is. A Búzakalász Tsz tiszta vagyona 4,5 millió forinttal nőtt egy esztendő alatt, most 14,8 millió A város vezetői szinte úgy mondhatjuk, együtt élnek a szövetkezeti gazdákkal. Ismerik a tsz-ek gazdálkodását, s ahol csak tudnak, segítenek. Munkájukban tervszerűség, előrelátás tapasztalható. Ezt bizonyítja az Is, hogy időben elkészítették a zárszámadásokat és már nyugodtan foglalkozhatnak a tervkészítéssel. A termelési terveknél is már- csak a pénzügyi rész hiányzik. Az eredményes gazdálkodásért, s a zárszámadási munkák jó elvégzéséért Kisújszállás szövetkezeti gazdáit, vezetőit dicséret illeti. Vágási Kálmán Télen is építik az üzemanyagtárolót Szajol határában épül az ország egyik legnagyob b üzemanyagtároló állomása. Az építést a téli hideg ellenére sem hagyták abba, hanem nap mint nap magasodnak, gyarapodnak a többezer köbméteres üzemanyagtartályok. A téli hónapokban öt újabb tartály nőtt ki a földből A hatalmas tartályok borító palástját DT lánctalpas állítja élére, Molnár Béla, Páva Jtaqk fstan IT scans és Márkus Sándor hatalmas egyengető hangáccsal a tartály / / * (szóimW l/IppIctd XU. évfolyam, 23. szám. Ára 50 fillér 1961. Január 27- péntek. Még több segítséget a gazdaságosabb mezőgazdasági termelés megszervezéséhez Termelőszövetkezeti élet JÖNNEK A SZÍNÉSZEK