Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-25 / 21. szám
1961. Január 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kérdésekre VÁLASZOLUNK Példának kell állítani őket Nagy öröm volt számomra, hogy a szolnoki úttörőház harminc tagú úttörővezetőképző tanfolyamát nálunk, a Zsiroshegyi turistaházban tartották meg. Az a néhány nap. amit a szolnoki úttörők és vezetők nálunk eltöltöttek, mély nyomat hagyott a ház doljgozóiban. Példás magatartás, fegyelmezettség, előzékenység, szerénység jellemezte őket. Igazán úttörőkhöz méltóan viselkedtek. És ez adta kezembe a tollat, hogy a magam és a turistaház összes dolgozóinak nevében köszönetemet fejezzem ki. Kívánom, hogy a szolnoki Életem legszebb élménye volt az a kétnapos kirándulás, amelyet pártszervezetünk rendezett az IBUSZ útján Budapestre. A fővárosba érkezve már vártak bennünket a vezetők és két autóbusszal mintegy 50 kilométert kocsikáztunk a városban. Megtekintettük a Fősök terét, a Mezőgazdasági Múzeumot, a Népstadiont, a Margitszigetet, a várat, az országházat, és este színházba látogattunk el. A második nap a Vörös Csillag Traktorgyár vendégei voltunk, majd utána a Budafoki Állami Pincegazdaságba látogattunk el, ahol a bor kezelését és palackozását ismertük meg. Ezúton kell köszönetét mondani az IBUSZ-vezetők lelkes munkájáért. Nem volna teljes levelem, ha nem írnék tsz-ünk fejlődéséről. A tsz-ek egyesülése után a kengyeli Vörös Hajnal Termelőszövetkezetnek nincs miért szégyenkeznie. Míg 1959-ben csak 20 darab anyakocánk volt, 1961-ben már 90 darab. Lóállományunk 44 darabbal növekedett. De növekedett a tehén-, hízó-, süldő-, sőre- és baromfiállományunk is. Mindezen felül az elmúlt években több épülettel növeltük szövetkezetünket. Dohánypajtát, kutricát, tehénistállót és több más épületet készítettünk. Tagságunk erősen megdolgozott az ősszel a rossz időjárás miatt, de megérte. Bízunk abban, hogy az 1961-es év jobb lesz, mert megvetettük az alapját Búzából 200 kh külföldit vetettünk, ami igen szépnek mutatkozik. Ugyancsak jó a 370 kh Bánkúti is. Tagságunk lelkes munkájával biztató jövőt épít Szollár János Kengyel. Pató Sándor Törökszent- miklós. Panaszos ügyét megvizsgálta a Szenttamási Állami Gazdaság vezetősége, s azt jogosnak találta. Megállapította, hogy javára az elszámolt összegen kívül még 61 forint elszámolási differencia áll fenn, s annak kifizetéséről intézkedtek is. özv. Gulyás Jánosné Ti- szaföldvár. A mezőhéki községi tanács eljárt az ön ügyében a helyi Táncsics Termelőszövetkezetnél, és a vezetőség úgy foglalt állást a kérdésben: Önnek kiadja a haszonbért január végén, tekintettel arra, hogy az jár. Előbb nem tudnak fizetni, mert a zárszámadó közgyűlés is a fenti időpontban lesz. Kérik türelmét. Pataki István Kenderes. A szolnoki SZTK Alközpont még december 28-án megküldte a Pataki Miklós műfogsorával kapcsolatos iratokat a kenderesi körzeti kezelőorvosnak. Abban az esetben, ha a kérdéses iratokat az orvos valami oknál fogva! nem kapta volna kézhez, úgy kérjék meg, hogy javaslatát másolatban tegye meg az Alközpontnak Hegedűs Györgyné Tisza- püspöki. Érdeklődő soraira közöljük, amennyiben ön ruházási keretet biztosít, illetve a fenti hálózatbővítésre megrendelést ad az Épület- szerelő Vállalatnak. Kérésével tehát elsősorban a helyi tanácshoz forduljon. Kovács Jánosné Tiszatenyő. A Törökszentmiklósi Járási Tanács megvizsgálta panaszát. Megállapították, hogy fia a tsz-ben két felnőtt sertésgondozó mellett mint kisegítő dolgozott. A szövetkezet vezetősége a munkaegység jóváírásánál úgy döntött, hogy a két felnőtt gondozó 5—5 munkaegységgel többet érdemel, mint az Ön gyengébb fizikumú 16—17 éves gyermeke, aki nem' volt teljesen egyenértékű munkaerő a két társával, azonkívül az állatnyilvántartás vezetéséért is a másik két gondozó volt a felelős. Fiától nem vették el a 10 munkaegységet, hanem a másik kettőét emelték fel 5—5 munkaegységgel, tekintettel a nehezebb és felelősségteljesebb munkájukra. Ezt beláthatja ön is. Egyébként ezt az ügyet még az 1959. évi zárszámadás előtt kellett volna tisztáznia a tsz vezetőségével, mert jelenleg már az 1960. évi zárszámadás készül. Csemán György Tiszatenyő. Panaszát megvizsgálta a TöSürgős intézkedéssel még megmenthető úttörőház haladjon tovább ezen a helyes úton és nevelje gyerekeinket kiváló úttörőkké, igaz hazafiakká. Kárpáti Artur Zsiroshegyi turistaház — Érdekes kulturális kezdeményezés eredményeként falumúzeumot rendeznek be Tiszacsegén. A falumúzeum egy 1833-ban épült zsellérházban kap otthont. A ház berendezését a XIX. század végéből származó bútorokból és használati tárgyakból állítják össze. A besenyszögi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben 90 hold rizs még csépeletlen. A Lenin Tsz-ben szintén úgy 18—20 vagon rizs vár csép- lésre. Nyolc-tíz nap is eltelt azóta, hogy a gépállomástól kértük: adjon még több cséplőgépet, mert a jelenlegi négy gép közül hol az egyik, hol a másik esik ki a rrumkából. Ezért a napi teljesítmény általában 40—50 mázsa. így mind a két termelőszövetkezetben veszélyeztetve van a rizs elcséplése, mivel a jelenlegi ütemben mintegy 20 —24 nap szükséges még a munka befejezéséhez. A járási tanács mezőgazdasági osztályától szintén csak igéTudásban gazdagodva Egésznapós vezetőségi tanfolyamon fogadta az aktíváit, a végrehajtó bizottsági tagokat és a kerületi titkárokat a Szolnok városi nőtanács. Az alapító- tagok mellett ott voltak azok az új harcostársak is, akik nem régen álltak sorainkba. Megjelent közöttünk a városi pártbizottság képviselője is. Mészáros Istvánné, a városi nőtitkár megnyitója után Borsányiné elvtársnő, a megyei titkár tartott előadást a nőmozgalom munkájáról. Fontos feladatnak jelölte meg, hogy vezessük táborunkba azokat a nőket is, akik még mindig kívülről nézik tevékenységünket. Beszédét az asszonyok tapasztalatcseréje követte. Délután Kapás Rezső elvtárs, a vái.osI tanács vb- elnöke látogatta meg a tanfolyamot. Ismertette a város- fejlesztés 5 éves tervét. Elmondotta többek között, hogy nagyon sok utat, csatornázást tudnánk s- állam segítségével csináltatni a közeljövőben, ha a lakosság társadalmi munkában összefogna és a földmunkálatokat elvégezné. A terv sikeres megvalósításához kérte a nők támogatását. Mi, aktívák ezt meg is ígértük. Majd az ösz- szefogásra hívta fel figyelmünket. Kérte a nőtanács vezető aktíváit, hogy neveljék családjukat és városunk lakosságát környezetünk sze- retetére és értékeink megbecsülésére. A résztvevők az 5 éves terv készséges támogatásáról biztosították a tanácselnököt. Közölték saját javaslataikat a várospolitikai terv megvalósításához. A tanfolyam az esti órákban ért véget. Az aktívák tudásban gazdagodva, egymást biztatva távoztak, hogy r>? elkövetkezendő napokban szétvigyék az asszonyok közé a nagyszerű esemény ' -ét. Csontos Dezsőné a Szolnok városi Nőtanács vb-tagja. — Anyukám, mondjál nekem egy mesét! — Elmondjam Tündér Ilona történetét? — Azt már tudom. Igaz mesét mondjál! — Na, jó. Egyszer volt, hol nem volt, egy nagyon szép fiatal néni. Nem volt ugyan tündérkirálylánv, mert csak kávét főzött egy eszpresszóban, de azért olyan szép volt. hogy a napra lehetett nézni, de rá nem. Egyszer felvette legszebbik ruháját és kiment a Körútra sétálni. Mindenki bámulta őt és csak kevesen vették észre, hogy egy-két lépéssel mögötte egy bácsi követte, aki nem volt ugyan nagyon szép ruhában, de izmos és magas volt. A szép fiatal nénihez egy másik bácsi lépett oda, akin nagyon szűk fekete ruha, fekete nr^ráa. főkefe kabát és fehér női cipő volt. Ez « bál°az történél 1961-ből esi valójában a hétfejű sárkány volt és huligánnak hívták. A többi hat feje, akiknek külön-külön szintén huligán a neve, most egy kicsit hátrább maradtak. Tudod kislányom, a huligántól Budapesten mindenki óvakodik, és senki sem szereti Szóval ott tartottam, hogy a huligán oda lévett a nénihez, elmondta neki, hogy ő a legklasszobb nő egész Budapesten. A szép néni azonban semmit sem felelt, csak tóváment. Erre a huligán megragadta a karját és megint mondott neki valamit, de az már egyáltalé" nem volt olyan szép, mint az előbpi. A néni segítséget kért volretet kaptunk, de intézkedés még nem történt. A Dózsa Népe Tsz-ben a szövetkezeti gazdák nem tétlenkednek, a fogatokat is erre a munkára irányították, hiszen nem közömbös számukra, hogy mikorra tudják befejezni a rizs cséplését. A jelenlegi zárszámadás gyengének mutatkozik, s a tagok bíznak abban, hogy az elcsépelt, beszállított rizs valamit még javít a zárszámadás eredményén. Ezért kérjük a gépállomás sürgős intézkedését. S feltesszük a kérdést, ki vállalja a felelősséget azért, ha a rizs csépeletlen marad? Jász János párttitkár, Besenyszög. Héttőn délelőtt kaptuk a községi párttitkár elvtárstól a rizs- csépléssel kapcsolatos tájékoztatást, délután pedig Bodó Kálmán elvtárs, a Járási tanács mezőgazdasági osztály vezetője mondta el. milyen intézkedést kívánnak tenni. Bodó elvtárs személyesen járt kint Besenyszögön. Kintlétekor is a négy cséplőgépből egy kiesett a termelésből, s így bizony a munka lassan halad. A termelőszövetkezet fogatai, a szövetkezeti gazdák serényen dolgoznak. De még szükséges több cséplőgép és főként szállítóeszköz munkába állítása. Bodó elvtárs a gépállomással még a hétfői napon olyan értelmű tanácskozást folytatott, hogy két cséplőgépet azonnal Besenyszögre küldenek, a szállítás meggyorsítására vontatót Is ígértek. (A szerk.) Már a vizsgára készülnek A tanműhely ablakai álmosan ásítoznák a januári napsütésben. Odabent halkan duruzsol a tűz a vaskályhákban. A satupadok lustán nyújtózkodnak, délidő van. A fúrógép mellett maszatos- képű legényke támaszkodik, fényes munkadarabot forgat a kezében. — Mi ez? — kérdezzük a vasdarabra mutatva. Ö elé- bünk teszi a félkész munkadarabot: — a vizsgára készül — mondja —, zárnyelv lesz belőle. Az irodában hangos vita folyik. Szekeres Antalt keressük, a harmadéves tanulók szakoktatóját. Az asztal túlsó végén, őszülő ember forgatja a műszaki rajzokat. Türelmetlenül felpillant a rajzok fölött, de mikor odalépünk hozzá, barátságosan nyújtja kezét. Sok munkája van. Negyven tanuló elgondolása fekszik előtte a rajzokon. Mert csak úgy tehetnek szakmunkás vizsgát a fiatalok,- ha a vizsga-remek ott áll majd a vizsgáztató bizottság asztalán. na, de mindenki csak csóválta a fejét, alig mertek ránézni a huligánra. Már úgy volt, hogy senki sem védi meg a szép nénit, de hirtelen a háttérből előlépett az a bácsi, akit eddig csak nagyon kevesen vettek észre. Mikor odaért, olyan nagy pofont adott a huligánnak, hogy az alig tudott elszaladni. Ez már az összes néninek és bácsinak tetszett a Körúton, és azt gondolták, nem igaz. hegy sen'.i sem mer szembeszállni a huligánnal. Es akkor mindenki dicsérte a bácsit. — Idáig tart a történet, Anyukám? * — Még nincs vége, mert a bátor bácsi meghallotta, hogy dicsérik, és biztos s?A'"'elte magát, mert azt mondta: — Hát mit csináljak, ha a feleségem. FORRAY KATALIN Mezőtúr. — Nem korai még? —• kérdezzük. — Dehogy — így az oktató. Lassan készülnek ezek — magyarázza. — Két munkadarabot nemzetközi kiállításra is elküldünk, és ahogy ezt mondja, hangja egy kicsit dicsekvő. De mind szép lesz az, kérem. — Miket készítenek a fiatalok? — Kis tartálykocsit, ez megy a kiállításra — jegyzi meg —, díszmunkákat, zárakat és még sok mindent. Egy oldal is kevés lenne, ha azt meg akarnák írni, amit a Szolnoki Járműjavító lakatos tanulói készítenek. A harmadévesek most megmutathatják, hogy mit tanultak. Érdemesek-e a szakmunkás oklevélre. Szombati László Szolnok. Jókai Mór, Arany János művei — a mapyar klasszikusok sorozat új kötetei A Könyvkiadó Vállalatok 1961-es évi tervei között a magyar klasszikus irodalom számos kiemelkedő alkotása szerepel. A Szépirodalmi Kiadónál — többek között — ebben az évben lát napvilágot Jókai Mór öt műve: Akik kétszer halnak * meg. A mi lengyelünk De kár megvénülni, Egy hirhedett kalandor és Rab Ráby című könyveA Magvető klasszikus kiadványai közül kiemelkedik az Ady az Irodalomról című cikkgyűjtemény, — Bálint Gvörgy válogatott írásainak kötete, a Juhász Gyula Em- 'ékkönyv, Krúdy Gyula két űbeszélés kötete, Móra Fe- -enc Aranvkoporsó című regénye és Máról-holnapra című cikkgyűjteménye. A Magvar Helikon Könyvkiadó ez évi tervéhon szere «el Arany János Toldi-trilő ■•'iéiának illusztrált, album- •’’akú kiadása. Bahits Mihály .Ti^nác Irfinwí» fJVFTTfc munkaviszonyban áll és a foglalkozása főfoglalkozás, a gyermekét saját háztartásában egyedül tartja el, a férje első tényleges katonai szolgálatát teljesíti, úgy saját jogán igényjogosult családi pótlékra. Ezen igényét munkahelyén kell benyújtania. Németh István Jászapáti. Munkakönyvét saját kérésére adta ki a Járműjavító „hozzájárulás” bejegyzéssel. Munkához való viszonya nem a legmegfelelőbb volt, több esetben igazolatlanul távol maradt munkahelyétől. A vállalat ezért nem is kívánja visszaállítani munkaviszonyát Trencsényi Sándor Tiszaug. Kérését csak úgy teljesítheti a TITÁSZ, ha a községi tanács a hálózatbővítésre berökszentmiklósi Járási Tanács. A részletes tájékoztatást a vizsgálat eredményéről megküldte közvetlenig Önnek. Pangó Géza Jászberény. A Varga Jánosné tulajdonát képező 1 kát. hold 626 n-öl mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldből került kisajátításra 1457 n-öl, amiért a Husajátító 7 forintot ajánlott fel négyszögölenként Azok a személyek, akiknek közvetlenül a kövesútnál terül el igénybevett ingatlanuk, illetve arra már házat építettek, villanyt vezettettek be s részben közművesítet- ték, azok természetesen magasabb árat kapnak, mert így ingatlanul Jóval értékesebb, mint a mezőgazdasági megművelés alatt álló szántó. Egy tanyai tanító leveléből Jászboldogházától 4 kilométerre van a Tápió tanya. Ebben az iskol _an foglalkozom 14 alsótagozatos gyermekkel. Mindössze két éve tanítok itt, azelőtt nem ismertem a tanyai gyermekek életét. Bizony, elég nehéz körülmények között tanulnak ezek a gyerekek. Nagy részük már egész kicsiny korától részt vesz a házkörüli és a mezei munkában. Libát, marhát, disznót őriz és a jószágokat is ellátja. Sok nevelőmunkára van itt szükség a szülők között is, mert még most is sokan vannak, akik nem akarják belátni, hogy a gyermek túlzott igénybevétele nagy kárt okozhat testi és szellemi fejlődésében a gyermeknek. Érezhető az óvoda hiánya is. Van olyan kisdiák, aki ha az iskolába kerül, napokig meg sem szólal. Ezen úgy próbálok segíteni, hogy már most felmérem a jövő évi első osztályosok létszámát, s időnként becsalogatom őket, hogy őszre megszokják az iskolát. A gyermekeknek több mint fele nagy távolságról jár, de annak nagyon örülök, hogy az iskola szeretete még a rossz időben is elhozza őket. Talán még otthon sem lehetne őket tartani. Az egyik tanítványom: Mező Miki már negyedik éve több mint 4 kilométerről jár be naponként az iskolába. A sok gondban azonban mégis akad nehézség. Maguk a gyerekek igyekezete talán az, ami a legjobban segíti munkámat. De ezen túlmenően a Szülői Munkaközösség aktivitása is sokat lendít munkámon. Még olyan szülő is segít, akinek nincs gyermeke, illetve az nem Jár még iskolába. Mielőtt ide kerültem, már akkor is szerettem a nyai gyerekeket, de úgy érzem, nekik sok-sok szeretetre és megértésre van szükségük. Ezért is szeretek én itt tanítani. Kerékgyártó József, tanító J ászboldogháza-Tápió. Kungyalun a háztájiból is sok hízót adnak Molnár Kálmán, a kungyalui Zöldmező Termelőszövetkezet állattenyésztháztáji gazdaságában is szívesen foglalkozik jószágneveléssel, hizlalással. Meg is van a haszna, mert jó summa pénz üti a markát a hízók átadásakor. Decemberben 10 sertést adott ót az Állatfor- galmi Vállalatnak, s már most is 12 süldő röfög az ólban, ezek lesznek az idei hízónak valók. Rajta Gyula termelőszövetkezeti tna Is minden évben szerződéses viszonyban áll az Állatforgalmi Vállalattal. Tavaly 10 hízót adott át. S hogy elégedett a jövedelemmel, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy most is 10 sertést hizlal szerződésre. Petyus András szövetkezeti gazda már meg is kötötte a szerződést 4 hízó átadására. Molnár János pedig 11 sertés meghízlalására vállalkozott, s már az első negyedévben eleget tesz kötelezettI \ A. kengyeli Vörös Hajnal gasdáinak életéből
