Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-25 / 21. szám
\ 1961. Január 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ZÁRSZÁMADÁSOK Bőven jutott a bőség kosarából — A fogatos 23 ezer, az „ezredes asszony<( 34 ezer forintot kapott 3 Már tavaly januárban, a zárszámadás napján vígan zengett a muzsika Pusztamo- n ostorom.» mert tekintélyes summa volt a munkaegység. Az új tagok azonban csak a fejüket rázogatták és úton- útfélen azt hangoztatták: „Könnyen lehetett osztani ebben a kicsiny tsz-ben. — Majd jövőre osszatok, ha 1.500 hold lesz a talpatok alatt és százhetvenegy tagnak a zsebébe kell pénzt rakni. Méghozzá olyan tagokéba, akiknek jórésze egy szál kapával állott be a közösbe. Az lesz a nagy próba esztendeje!“ A munkaegység: 32 forint 75 fillér Nos, a mostani zárszámadás napján már senki se tagadta, hogy a nagy próbatétel "á közös gazdálkodás sikerét hozta. A Búzakalász Tsz 32 forint 60 filléres munkaegységet tervezett és 32 forint 75 fillért osztott, tehát 15 fillért rá is „fejelt”. Nem lett tehát igazuk azoknak, akik év közben azt mondogatták: „Annyi pénzünk lesz esztendő végén, mint a békának tolla”. De azok is hamis nótát fújtak, akik aggodalmaskodva suttogták: — „Ha egy munkaegység megüti a 30 forintot, nyugodtan megállhatunk” A termelőszövetkezet reális tervezését nemcsak a munkaegység értéke árulja el, hanem az is, hogy a munkaegységek számát is helyesen állapították meg. 42 ezer munkaegységre számoltak előzetesen és 41.362-t használtak fel, pedig sokat építkeztek, s azzal gyorsan fogy a munkaegység. A tiszta vagyon: 2 millió 318 ezer forint Körültekintő, jó gazdálkodásra mutat az is, hogy mígi a múlt esztendőben 1 millió 196 ezer forintot tett ki a tsz tiszta vagyona, addig most 2 millió 318 ezer forint. Az elnök, az agronómus és az ellenőrző bizottság beszámolója pedig feltárta a hibákat is, hisz itt megállni nem akarnak. Mindenki azt tartja legsúlyosabbnak. hogy körülbelül húsz ember még mindig dísztagnak érezte magát és éppenséggel nem törte össze a hámfát. Azt sem sikerült még elérni, hogy valamennyi család apraja-nagyja a közös földeken forgolódjék. Azon is joggal akad meg a szem, hogy a jövedelemnek még csaknem egészen 40 százalékát adja az állattenyésztés Sok jó lehetőséget ki kell még használni ezen a téren. Sokkal többet ki lehet hozni még a kertészetből is. A község lakossága valóban bízik a nagyüzemi mező- gazdaságban. Ezt legjobban a „pestiek” példája mutatja. László Ignác fogatos Budapesten dolgozott az építőiparban, s a múlt évet valóban próbának szánta: „Ha rosszul osztanak, megyek vissza Pestre” — mondotta ismerőseinek. Becsülettel dolgozott, s így — annak ellenére, hogy később kezdte az évet — 460 munkaegységet szerzett A zárszámadáskor mosolyogva jelentette ki: „Ezután már itthon a helyem!” Telek János nemrégiben szintén Pesten, a Betonútépítő V-nál dolgozott, s most úgy véli: „Nem csalatkoztam a tsz-ben! Mepróbáltam Pestet, csak itthon verem le a sátorfámat”. Akik a legtöbbet kapták Lengyel János fogatos 701 munkaegységre összesen 23 ezer forintot kapott, de a felesége veszi át helyette, mert ő maga most is úton van, tejet szállít Jászfényszarura. Az asszony szinte felszisszen, amikor a másfél kilónyi, hatalmas bankóköteget kezébe veszi és tréfás panaszkodással sóhajtja: „Aztán ki számol meg ennyi tömérdek pénzt!” Szécsényi Sándomé barom- figondozó egymaga 1025 munkaegységet gyűjtött össze. Valóban megérdemli az „ezredes asszony” nevet, amely- lyel a tagok, tréfából felruházták, szójátékot alkotván a több mint ezer munkaegységből. Csekély híján, 34 ezer forintot kapott az „ezredes asz- szony”, ami megfelel 2800 forintos havifizetésnek ... Leánya menyasszony, lesz hát náluk vidám lagzi... A pénzes borítékot átvevő tagok ebben a szép és ünnepélyes pillanatban általában véve „elszólják magukat” hovafordítását illetőleg. Az egyik azt mondja a pénzről: „Ráteszem az új nagy házra!”; A másik meg büszkén jelenti ki: „Megveszem a gyerekeknek a motort!” Fiatalemberek elkiáltják magukat: „Lehet nősülni!” Ragyogó kékszemű kislány halkan, boldogan suttogja: „Vőlegényem el se hiszi, hogy ennvit kerestem!” A vidám zárszámadás gyorsan pergő jelenetei olyan ragyogóan szépek, mintha Pusztamonostoron máris beteljesülőben lenire Petőfi álma a bőség kosaráról, amelyből gazdagon jut mindenkinek, aki becsülettel megdolgozott érte».. Bognár Gyula ér a munkaegység Hétfő van. mégis ünneplőbe öltözött nők és férfiak igyekeznek a községi párthelyiség felé. A Béke Termelőszövetkezet tartja itt zárszámadó közgyűlését- Már a gyűlés megkezdése előtt a szövetkezeti gazdák 90 százaléka helyetfoglalt a jól fűtött teremben, s jókedvűen, bizakodva várták a zárszámadó közgyűlés megkezdését. Bertalan Miklós tsz elnök beszámolójában részletesen ismertette a gazdálkodás eredményeit, de nem titkolta a hibákat sem. . JÓ MUNKA EREDMÉNem csali a számításuk A felfejlesztés előtt az óbal- lai Búzakalász Tsz 540 kát. holdon gazdálkodott, aminek nagyrésze állami tartalékföld. A kezdet nehéz volt. Az elnökök egymást váltották, az ellenforradalom alatt is válság állt elő. Szétment a tagság, —- a közös vagyont is széjjelhurcolták. — Ámbár ez csak átmeneti helyzet volt, de a szövetkezetei visszavetette. •— Majd Mircsov János lett az elnök. Az új elnök hivatása magaslatán állt, úgymondva egykettőre újraszervezte a közös gazdaságot. A félrevezetett, szétoszlott tagság kezdett visszaszállingózni, kutat ástak, új istállót építettek, beállították a fejészetet, természetesen állami támogatással. A felfejlesztés után a földterület 1827 kát. holdra növekedett. Ebből a területből 1507 kát hold lett a száraztermelésű, 320 kát. hold pedig nagyrészt elhagyott rizstelep volt A szövetkezet tagjai nem rettentek vissza az előttük álló nagy feladatoktól, és ezt Igazolja a mostani zárszámadás. Egy munkaegység 31,50 forintot ér Azóta építettek egy bekötőutat, kukoricagórét, két hodályt és annak ellenére, hogy terméskiesésük volt, eleget tettek az állam iránti kötelezettségüknek. Eleget tettek áruértékesítési vállalásuknak, azért kaptak 172 ezer forint állami engedményt. A tervezett munkaegység előleget, a havonkénti 10 forintot — december kivételével — pontosan megkapják a tagok. A bevitt búzavetőmagot is mindenki megkapta, mind a nyugdíjasok, mind a tagok. Most már számolnak, mit kapnak becsületes munkájuk után. — Egységenként 42 deka rizst, 2 kiló 54 deka búzát, 1 kiló 32 deka árpát, 2 kiló kukoricát, 17 deka cukrot, 1 kiló 40 deka szénát és 5 kiló szalmát. A nyugdíjasok kapnak 5 mázsa száraz tűzrevalót, az őszi árpa töreket pedig szétadták a tagoknak trágyáért. Az egy munkaegység értéke mindent egybevetve 31.50 forintot tesz ki. Boda fános két fiával 1700 munkaegységet teljesített Bédi Vince állattenyésztési felelős havi 45, Márkus János tehenész havi 70—80, Egyed András vontatós — aki a nyári cséplés, stb. szezonban egy hónap alatt 132 munkaegységet keresett —, havi átlagban 80, Fekete Gábor vegyes munkával egy év alatt 720 munkaegységet szerzett. Boda János két fiával közel 1700 munkaegységet teljesített egy év alatt. X.ehetne tovább sorolni a közel 200 tag keresetét Most már az a kérdés, hogyan értek el ilyen eredményt? Jól dolgozott a vezetőség és jól dolgozott a tagság. Barna József Törökszentmiklós Tizenhétezer ember NYE A beszámoló igazolta, hogy a Béke Tsz gazdái jól dolgoztak. A rendkívüli időjárás ellenére is őszi vetési tervüket 110 százalékra teljesítet ték, szerződési kötelezettségüknek 100 százalékig tettek eleget. Beruházási tervüket szintén 100 százalékra teljesítették, fele részben saját erőbőL Keresetükkel is elégedettek a szövetkezeti gazdák. — Egy munkaegységre 33.04 fillér jut Tóth P. Béla, fiával együtt egész évben szorgalmasan dolgozott, 1295 munkaegységet írtak javukra. Közel 40 mázsa búzát, 20 mázsa csöveskukoricát, 6.5 má-^ zsa árpát kaptak' MUNKAEGYSÉGÜK ÉRTÉKözel tizenhétezren vettek részt eddig megyénkben a kommunista és munkáspártok moszkvai Nyilatkozatáról és a világ népeihez szóló Békekiáltványról szóló pártnapokon. Ennyien vannak, akik érdeklődésüknek gyakorlati kifejezést adva, elmentek a rendezvényre, s meghallgatták az előadásokat. A mai idők külpolitikai eseményei általában nagyon sok ember figyelmét felkeltik, lekötik. A moszkvai Nyilatkozatot azonban az utóbbi idők eseményeit felülmúló figyelemmel kísérték és kísérik az emberek. Erre utal a tizenhétezer ember érdeklődése. S az is, hogy több helyen olyan kérdéseket tettek fel az előadónak, amelyből kitűnik, hogy a dolgozók a különböző részletkérdésekben is igyekeznek tájékozódni. A tizenhétezer ember részvétele és megnyilvánulása a pártnapokon azonban az egyszerű, a tájékozódáshoz szükséges érdeklődésnél többet mutat. Azt, hogy nem valami távoleső, tőlük független dolognak tartják a Nyilatkozatot, hanem magukhoz nagyon is közelesőnek, nagyon is a mindennapi életünkhöz tartozónak. Ezt jelzik azok a felszólalások is, amelyekben a résztvevők közül többen elmondták, mit akarnak, mit fognak tenni az üzemben, a tsz- ben, hogy a békét védjék, erősítsék. S mindenhol egyet tartottak legfontosabbnak: úgy termelni, hogy nap mint nap gazdagabbak, erősebbek legyünk! E tények hallatán elgondolkodhatunk. Évekkel ezelőtt az emberek úgy vélték, nem a mi dolgunk a külpolitika, nem tőlünk függ a béke védelme. Azóta viszont nagyon is bebizonyosodott: A népek ösz- szesített ereje, egybehangzó akarata útját állhatja a háborúnak. S hogy ezt egyre biztosabban tudjuk, egyre jobban is akarjuk a békét a világ népei között. A pártnapok még nem fejeződtek be. Sok helyen még egy, másfél hét múlva rendezik meg. Az is tény, hogy nemcsak a pártnapokon tájékozódnak az emberek a moszkvai Nyilatkozatról, s a Békekiáltványról. Sok üzemben, tsz-ben, hivatalban, iskolákban taggyűlésen és hasonló összejövetelen vitatják meg, s így a tizenhétezres szám minden bizonnyal megsokszorozódik. B. E. KE 30.580 forint. S ehhez jön még az egy hold háztáji jövedelme. Pásztor István egymaga 757 munkaegységet szerzett — 18.168 forint az évi keresete. Kiss Lajosné 319 munkaegységére 7 656 forintot — több mint 9 mázsa búzát, közel 5 mázsa kukoricát. 180 kilogramm árpát kapott Az idősebb emberek is jó jövedelmet értek el. A 69 éves Ádám József 219 munkaegységre részelt 5 300 forintot, közel 7 mázsa búzát, 4 mázsa kukoricát és 2 mázsa árpát keresett. Az ugyancsak 69 éves Zsigri Andrásné 180 munkaegységére 4.320 forintot, több mint 5 mázsa búzát és más terményt kapott. A KISZ tagok közül Markó Ferenc 358, Tu- gyi Jenő 387 és Baranyi Mária 384 munkaegységre kapott juttatást A FIATALOK TS MEGTALÁLJÁK SZÁMÍTÁSUKAT a termelőszövetkezetben, — mint ahogy az idősebbekről is gondoskodik a közös gazdaság: nemcsak a földjáradékot fizeti meg számukra, hanem a szociális alapból is segítik az idős embereket- A Béke Termelőszövetkezet tagjai bizakodva tekintenek a jövőbe, hisz a mind jobban erősödő szövetkezet biztos megélhetést nyújt számukra. Halla János Jászalsószentgyörgy A szövetkezet megszilárdítása a mi gondunk A TISZAROFFI Kossuth Tsz megtartotta zárszámadási közgyűlését. Ezt megelőzte az igazgatósági és az összevont kibővített pártgyűlés. Mind a kettő tárgyalta a termelő- szövetkezet tavalyi gazdálkodását. Megbeszélték a termelőszövetkezeti tagok és a párttagok, hogy mik voltak a hibák, mit kell tennünk az 1961-es gazdasági évben, hogy termelőszövetkezetünk megszilárduljon és hogy még jobb eredményeket érjünk el. A vezetők ismertették az 1960-as év gadasági eredményeit. Egy munkaegység értéke nálunk 22.11 forint. Akik lelkiismeretesen dolgoztak, azok 1100—1200 forintot értek el. a havi átlagkeresetet számolva. A közgyűlés amellett foglalt állást, hogy az 1961-es gazdasági évben ki kell osztani a munkát személyenként. A SZÖVETKEZETI GAZDÁK úgy döntöttek: a jövedelem kiosztását addig nem kezdhetjük meg, míg a kukoricát le nem törjük. A határozat alapján másnap százhét személy vett részt a munkában, amíg azelőtt csak tizenhat—tizennyolc ember törte a tengerit. Huszonkettedikén már be is fejeztük a munkát. Szövetkezetünkben jó munkát végzett az építőbrigád G. Szabó Miklós vezetésével. Saját erőnkből felépítettünk 2 csibeólat, egy 100 férőhelyes istállót, egy birkahodályt. Ástunk 2 kutat. Nagy sikert ért el tsz-ünk a sőrehizlalással is. Ott Kiss András, Varga Imre, Zsíros György és Bodnár István dolgoztak legjobban. A baromfitelepen pedig Csató Imre és munkatársai. Fűtő Joachim levelező Tiszaroff A rés;! termelőszövetkezetek március, az újak május Tégéig megkapják a szerfás-épuletek faanyagának nagy részét Az erdőgazdaságok az idén 7500, olcsón felépíthető szerfás épület faanyagával segítik a termelőszövetkezeteket. A fakitermelő brigádok és az erdészeti rakodók dolgozói mindenütt munkához láttak. A szállításokat úgy kívánják megoldani, hogy a szövetke zetek már a nagy tavaszi munkák megindulása előtt megkapják a faanyagot. Főleg a sertésfiaztatókhoz, sül- dőszállásokhöz, hizlaldákhoz szükséges anyagot akarják mielőbb eljuttatni a közös gazdaságokba, mert ezekre van legelőször szükség. A továbbiakban folyamatosan szállítják a baromfiólak, csibenevelők. növendékmarha- istállók és egyéb gazdasági épületek faanyagát. Az erdőgazdaságok úgy osztják be munkájukat, hogy a régebbi szövetkezetek március, az újabbak pedig május végéig megkaphassák az előreszabott faelemeket az építkezés megindításához. Az ÉRDÉRT Vállalat az idén is útbaindítja vándorbrigádjait, s a szakképzett ácsok elsősorban az újonnan alakult termelőszövetkezetekben segítenek, hogy az épületeket mielőbb tető alá hozhassák. (MTI). — JASZSZENTANDRÁSON a Petőfi Tsz színjátszócso- portja Óta Safrane)c cseh író „Makrancos házasok.” című, egész estét betöltő színdarabjának előadására készül. A darabot előreláthatólag február 12-én tűzik műsorra. — A Szolnok megyei Rendőrkapitányság meghívja a megye területén lévő gépjárművezetőket az 1961. január 29-én Szolnokon, a Vörös Csillag Filmszinházban délelőtt 9 órakor tartandó közlekedési ankétra. A gép- járművezetői igazolványba a megjelenést belebélyegzik. II mezőjazdasáj: könyv kínai ki/iíll A növényvédelem gyakorlati kézikönyve Február végén, március elején megélénkül a munka a földeken. A különböző munkaeszközök között megjelennek a permetezőgépek, a gyomirtókapák s nemsokára felszállnak a vegyszerszóró repülőgépek is, hogy a nyomukban keletkezett fehér porfelhő védelmében jobban fejlődjenek kultúrnövényeink. Az ember örökös harcban áll a természettel. Kultúrnövényeinknek számtalan ellensége van, a láthatatlan dohányvírusoktól a többcentiméter hosszú sóskákig. Dr. Ubrizsy Gáspár, a világhírű tudós szerkesztésében megjelent, immár harmadik bővített kiadását megérő könyv: A növényvédelem gyakorlati kézikönyve, ezeket az ellenségeket és az ellenük való védekezést ismerteti meg. Egységes szempontok szerint dolgozza fel az általános és részletes növényvédelem valamennyi tudnivalóját Első részében a növényvédelem biológiai alapismereteit tárgyalja, majd a kémiai ismeretekre kerül sor. Felsorolja a hazánkban jelenleg forgalomban levő. illetve hamarosan forgalomba kerülő növényvédőszereket, a védekezés módszerét a talajfertőtlenítéstől és csávázástól kezdve a rovar- és gyomirtásig, a rágcsálók elleni védekezésig. Ismerteti a növény- védelem gépeit, eljárásait, a legújabbakat is. A második részben az egyes növénycsoportok károsítóit részletesén ismerteti, nemcsak a szántóföldi, hanem a gyógy- és dísznövények viszonylatában is. A könyv nagy erénye tudományos alapossága mellett közérthetősége. Nemcsak ag- ronómusok, hanem brigádve- zetők, kertészek is haszonnal és érdeklődéssel forgathatják. A rengeteg kép, a »hasznos táblázatok csak segítik ezt az eligazodást. Ezzel a könyvvel és néhány hozzá hasonlóval mezőgazdasági könyvkiadásunk könyvkultúra terén is felveszi a versenyt más kulturális ágazatokkaL Finom papír, éles nyomás, egészvászon fedőlap. szép tipográfia, gondos összeállítás jellemzi ezt a könyvet. Egyetlen hibája: Bizony drága egy kicsit (110 Ft). Viszont jó felhasználásával úgy gondoljuk: megtéri)! az ára. (Mezőgazdasági Kiadó.)