Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

6

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP

1961. január 21

H. W. EDWARDS:

KISLÁNYOM, LOUEE

»Prózába öntöm a szívemet«

fi emutatom " Loueet, a kislányomat Már komoly „felnőtt”, tízéves. Iskolába jár, mint a többi amerikai kislány. Negyedik osztályos.

Louee arra vágyik, s nincs is ennél forróbb kívánsága, hogy „éppen olyan legyen, mint a többi gyerek"

Ezt a vágyat az a kis világ oltotta belé amelyben él és mozog; a lakónegyed gyerekei, az iskola, a rádió és a televízió.

Ámde van valami, ami miatt Louee vágya — legalábbis a jelenlegi körülmények között — teljes egészében sohasem válhat valóra. Valamiben mindig „más” marad, mint a többi gyerek. Louee ugyanis „vegyes házasságból” származik: anyja fehér, apja pedig néger.

Louee nagyon is érzi ezt a különbséget. Kis játszótársai, azzal a kegyetlenséggel, amelyet a gyerekek a környező világtól akaratlanul is elsajátítanak, sohasem engedik, hogy megfeledkezzék róla.

Amikor kezdett rájönni a közte és a többiek között levő ..különbségre”, Loueenak igen sok kérdezni valója támadt.

■» Anyu — kezdte, miközben formás barna lábát a for- ró fürdővízben szappanozta — én miért vagyok fekete?

— Mert apukád az — feleltem.

— De 6 miért fekete? — Indokolta.

— Mert néger.

— És akkor te miért nem vagy néger?

— Ügy látszik, rosszul választottam meg a szüléimét, drágám — válaszoltam.

Rámnézett, szép barna szeme megrebbent:

— De ha te fehér vagy, apu meg fekete, akkor én miért ne számíthatnék fehérnek?

— Valószínűleg azért, mert ebben az országban, ha vala- 1-ivek csak, egyik nagymamája vagy nagyvavája, vagy annak csak egyetlen nagyszülője is néger, akkor már ő maga is néger ek számit.

— De miért, anyu?

— Hosszú történet ez, drágám, és neked most még meg kell mosnod á hátadat.

— Igen, anyu, de mégis miért?

Mit felelhet erre az ember?

— Mert régesrégen, még Abrahám Lincoln elnöksége előtt a déli államokbeli gazdag fehéreknek néger rabszolgáik voltak, és ezek a gazdag fehérek el akarták riasztani a szegény fehéreket attól, hogy segítsenek fölszabadítani a négereket. Ezért kitalálták. hogy feketének lenni „rossz” hogy a négerek rossz emberek, és nanvon sok emberrel valóban sikerült is elhitetniük ezt a mesét. De csak azokkal, akik nem gondolkodnak. A jó emberek tudják az igazat.

— ö —* sóhajtotta erre Xjm.ee komolyan, eltöprengve azon, amit mondtam.

Jp s ezután, még néhány éven 't, akárhányszor vitattuk is meg ezt a dolgot, sohasem tudtuk megnyugtatóan lezárni. Újból és újból szőnyegre került.

Egy navov, Louee — akkor hétéves lehetett — az ágyamon feküdt, apja nagy fürdö- kövenvébe takarózva, és egv kicsit víhent. Harisnyát mostam évpen a fürdőszobában ahonnét a tükörben láthattam őt. Ekkor megint csal szóbakerült a dolog De most új változatban.

— Miért iobb fehérnek lenni, mint feketének? — kér dezte r ovee.

— Ki mondta ezt?

Bájos, szőke asszony ül a „Tisza” halijában. Egyszerű, kedves jelenség — muvesz- asszony, művésznő: Hegedűs _ , ..... . t Ágnes. A szolnokiak jól isA legutóbbi ilyen terme- * merik a Szigligeti Színház szetu roham 1959 nya-J színpadáról, s szívükbe zárutódaink számára hihetetlen nek látszanak majd.

ták. Szívesen hallanának életéről, szeretnék igazán megismerni.

Elgondolkozva szívja cigarettáját, a szeme tűnődve követi a tovaszálló füstöt. Mit is mondjon? Töpreng. Hogy is volt...? Orvos akart lenni •.. aztán az utolsó pillanatban mégis a Színművésze, ti Főiskolára jelentkezett... Megbánni? Nem! Soha...

— Mindenem a Színház... — szólal meg halkan, s a

rán indult meg. Az Amerika- ellenes Tevékenységet Vizsgáié Bizottság, a pennsylva niai Francis Walter elnökle- ‘ével száztíz pedagógust, többnyire nőt, idéztetett a törvény elé.

Louee sokat hallott erről a küzdelemről, amely egyébként az első fordulóban az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság teljes kudarcával végződött. Mind a száztíz vádlottat felmentették. Leányom nem igen szólti a dologról, de amint későbbi kiderült, mindent alaposaní megfigyelt. $

Az Amerikaellenes Tévé- ♦ kenységet Vizsgáló Bizottság* sietve távozott, de vissza-," hagyta ügynökeit. A ,,piszkos munka” a helyi iskolai taná-í, csokra maradt, ám sok eset-! ben vallomásuk felmentette a tanítót Ilyenkor aztán az Ál-, lami Igazoló Bizottság lépett1 közbe, s mint minden csatá-; rozásban, itt is akadtak áldó-! zatok. Tanítók vesztették el', kenyerüket, igaz, a legátlát-} szóbb ürügyeket hozták fölt ellenük, de ez mitsem számi-? tott, sokan munka nélkül ma-* radtak. j

Louee mindezt figyelemmel j kísérte. És egy szép napont egy újsághírt mutatott ne-j kém. Az Amerikaellenes Te-4 vékenységet Vizsgáló Bízott-j ság a Kaliforniában és Port.ol Ricában tanúsított ellenállá-j son felbőszülve elhatározta, i hogy visszatér is élőiről kezd J mindent,

Mr megjelenését köve-\

tő napon Louee meg-J kért, segítsek neki kiválaszta-l ni egy érdekes hírt az újság- 3 ból, hogy kivágja és elvigye a, „Napi Események” Ismerteti- 3 séhez. Osztálytársai is mind] kiválasztanak egy-egy újság-* hírt és fölolvassák az órán aj többieknek. J

Azt javasoltam, hogy a ta-<- nítók elleni újabb „boszor kányüldöz*sröl” szóló cikk* • válassza.

— De anyu — mondta és j

hangjából kihallatszott a fé-j lelem — azt akarod, hogy! bajba kerüljek? |

— Nem, dehogyis — vissza- <

koztam. — Hát akkor, vá- < laszd azt a másikat arról a< kislányról, akinek a szívét* megoperálták. {

Aznap délután a konyhá-\ ban Louee Így szólt: 1

— Találd ki, anyu, mi tör- i

tént? j

— No mi? s

— Nancy a tanítókról szóló’

cikket hozta el a mai „Napit Eseményekhez”. 3

— Nancy? Az a kínai kis-J lány, akiről azt mondod, hogy J a tanítónéni kedvence? 3

— Igen. az.

— Ügy? És mi történt? , Louee, aki épp a kezét mos- *

fa a vízcsapnál, felémfordult < é* sokatmondó pillantást ve-J tett rám. 3

— Ahányszor Nancy jelen*-' kezett. a tanítónéni mindig kiküldte őt az osztályból, hogy hozzon vizet a virágoknak ...

— És honnan tudta a tani- tőnéni, hogy mit akar Nancy

felolvasni?

— Mert Nancynak mindig az az első dolga, hogy reggel mindent megmutat a tanító- néninek.

— Igen? És végül sikerüli Nancynak felolvasnia az újsághírt?

— Nem. A tanit&néni mindig kitalált valami tennivalót a számára, amíg csak be nem fejeztük a „Napi Események” felolvasását. Azt mondta a végén, sajnálja, hogy így esett, de Nancy majd a következő órán felolvashatja a cik két.

A színésznő — civilben

hang, amellyel e szót „színház” kiejti — szinte áhitatos. — A Főiskola után a Néphadsereg Színházához kerültem, ahol bizony egyetlen szerepet játszottam csak — s azt sem színpadon — meséli mosolyogva- — Kismamát alakítottam az életben, vagyis: gyermeket vártam...

Mikor a kisfiam megszületett, átszerződtem a Nemzeti Színházhoz ... Elsőnek Klárát játszottam a Pygmalion- ban — azt hiszem nagyon rosszul... Ma már nehéz ezt eldönteni, de akkor.*. Életem első szerepében összekerültem a Nemzeti nagyjaival, azt sem tudtam, hol lakik az isten...

Később, amikor férjét Debrecenbe nevezték ki főrendezőnek, ő is átkerült a Csokonai Színházhoz. Ott aztán játszhatott! Násztyát az Éjjeli menedékhely-ben és soksok kedves szerepet, — tragédiát, komédiát mindent, ami jött. • /

— Mit szeretnék? Nehéz kérdés... Jó lenne sok-sok Csehovot játszani.. * szeretem a mai, modem darabokat is. Jó lenne kicsit világot látni... Külföldön még sosem voltam •.. valahogy ez mindig elmaradt az életemből. Persze. . szezonban lehetetlen is. Pedig akkor kellene. hogy kint is lásson az ember játékot, művészetet. *.

Színház... színház..*színház . *.

A színész világa... Bolygóként kering körötte, s minden útja oda vezet. Délelőtt próba — este előadás. A nap egyik felében a Királyasz- szony lovagjá-ban próbál, —■ másik felében a Teremtés koronájá-ban lép a színre, új arcot, új jellemet öltve magára él, játszik a deszkákon

— S ami időm ezenfelül marad — az a családé... — Sajnos, ez Igen kevés... A háztartás? Bevallom: nem szeretek főzni... Bár: a- fiam szerint a világon én főzök a legjobban. Pedig ő szigorú kritikus. Szereti a színlenni, azelőtt díszlettervezésről álmodott, de legdédelge- tettebb terve — nem is olyan régen még az volt, hogy kocsis iesz...

Szemei meleg fényben égnek, mikor gyermekéről beszél. Az édesanya szerepében legalább annyira tetszik, — akár a színpadon. Pajkos mosoly jelenik meg arcán.

— Együtt járunk meccsre, én tanítom őt focizni, mert az apja nem ért a labdához.... Nagyszerűen megértjük egymást! .. Mire kíváncsi még? Szeretném elmondani, ha már itt a jó alkalom, hogy valamit nagvon hiánvolok, — Szolnokon kevés lehetőség adódik a versmondásra, amit én szívből sajnálok ... szeretem a verseket... Aztán ... ritka az olyan alkalom, amikor komoly zenét hallgathat az ember: csupa opera-muzsikát. koncertmuzsikát... — olyan zenei élet, mint Debrecenben volt... így aztán marad szórakoz-r-nak a könyv. Rengeteget olvasok és — sokat költünk könyvekre. (A fiamnak külön könyvtára van). Most éppen a Budden- brock ház-at olvasom — Immár harmadszor... így élünk mi...

Előrehajlik a szőke fej

— Egyet fájlalok nagyon.

házat, s bátran megbírálja az anyját... Egyébként jól tanul, szeret rajzolgatni. Jelenleg festőművész szeretne

Találkozás az ördöggel

Tizenkilenc századdal Pom- pei pusztulása után egy francia geológus mérnök. Harounk Tazieff elhatározza, hogy behatol a tűzhányók krátereinek veszélyes mélységeibe és kikutatja titkaikat Rettenthetetlen és bátor, a ; vakmerő kíváncsiság megtes- ; tesítője. Ha utazásairól nem 'hozta voina magával ezt a lenyűgözően érdekes dokumentumfilmet, a világ joggal tartaná aféle modern Háry Jánosnak, mert kevés ember ről tételezhető fel akkora bátorság, hogy meg meré******* ***********♦*♦♦♦♦♦♦

*

M ouee újból sokaimon-j

* dóan pillantott rám. „Mi ketten — ezt mondta pil-i lantása —, te meg én, értjük,] hogy miről van szó”.

Ügy gondoltam, a tanítónői segítségére kell sietnem. Sze-; gény asszony.

— Azt hiszem, a tanitóne-j

nid nagyon helyesen cseleke-i dett, drágám. Végül is, őt-j gyerekes anya létére nem en-< gedheti meg magának, hogyj ilyen vitába keveredjék. Er-1 fed, ugye? j

— Hogyne érteném, anyu i őt is kidobnák, mint a föb-J bieket. Nagyon Is jól értem. ;

És akkor jöttem rá, hngy\ Louee, ha 32 írás-olvasásra' nem is igen figyel az iskolá-1 ban de navjaink történelme ; bői jelesre vizsgázhatna. ;

szelje tenni azt, amire ő vállalkozott.

Mindazt a szépet és fenségeset. amit költők, írók az év századok folyamán csak elképzeltek a tűz és a láva rejtélyes világáról, azt ő felvevőgépével megörökítette. Járt a 3470 méter magas Ni- ragogo kráterében, salvadori vulkánokon, a kitörni készü- 'ő Etna forrongó pokoltavának szélén.

A film az emberi kutatásvágy, a vakmerőség szép bizonyítéka.

Kis hírek

— A „VILÁGTÖRTÉNELEM dióhéjban" című sorozatban „Az első koronás fő porba hull”, — ”Az 1640—60 .„„o' *'n’tr íri forradalom története” címmel január 34-én délután 5 órakor előadás lesz *5zolnok*'n a ^*»**vári R**n-r**

Művelődési Iláz emeleti társalgójában.

— TÁRSASUTAZÁST indít február 11-én a Szolnoki IBUSZ Utazási Iroda. A kirándulás résztvevői jegyet kapnak a Kisstadion avatására rendezett jégkarneválra. A műsorban a műkorcsolyázó válogatott keret tagjai és a Magyar Jégrevü együttesének tagjai lépnek lel. Részvételi díj utazási költséggel és belépőjeggyel együtt 76,60 forint. Jelentkezni január 28 ig lehet.

íme: a kritikus és játszótárs — a színésznő fia.

Azt, nogy nem adatott talentum az énekléshez... „ így hát a prózába öntöm a szívemet.

B. E.

KÖNYVESPOLC

Krúdy Gyula:

A7, ARANYBÄNYA

(Magvető).

Három kisregény három, különböző oldalról mutatja be Krúdy Gyula sokoldalú elbeszélő-művészetét. „Az aranybánya” jellegzetes karrier-regény. Fordulatos, érdekes cselekménye során egy panamabotrány kulisszatitkaiba nyerünk bepillantást. A „Régi szélkakasok között” fordulópont Krúdy regényírói oályáján, ebben a bájosan finom kis írásban találja meg először egyéni hangját, sajátos témavilágát és sti- luseszközeit. A „Palotai álmok” Krúdy legérettebb írásai közül való, az író valóság és álom határán kibomló különös önvallomásainak egyikeKossá István:

DUNÁTÓL A DONIG

(Szépirodalmi)

Szubjektív hangú napló e szigorúan tárgyilagos doku mentum ez a könyv. A 401-e „különleges” büntetőszáza pokoli útját írja le a könyv Kossá István a Dunától Donig. Az események, me lyekkel megismerkedünk könyvből, csaknem két év tizede játszódtak le. Ezér van különös jelentősége an nak, hogy ismét kiadásra k' rül ez az eseményeket érzék letesen megjelenítő írás. / könyv több mint újrakiadás A szerző új és igen érdeke fejezetet irt hozzá „Bakom vihar” címmel itthoni parti zánélményeiről és második felszabadulásáról.

Bihari Klára:

TISZTESSÉGES ASSZONY

(Magvető).

A népszerű írónő elbeszéléseiben sok érzéssel és asz- szonyi tapasztalattal ábrázol ia az elmaradt gondolkodás béklyóiból felszabadult nők °evénísépének. emberi magatartásának fejlődését mai világunkban. Novelláinak fő- •jj'erenlői legtöbbször mun kásasszonvok és lánvok. akik -ek emberibb életéről, ú‘ szokásairól ír nagy szeretettel.

I

— Minden gyerek — vágott vissza azzal a megfellebbez- hetetlensé&gel, melyet csak a gyermekkor súlyos tapasztalata nyújthat.

— Minden fehér gyerek, ezt

akartad mondani, ugye?

— I -igen.

— De hát ezt ők maguk sem hiszik, Louee — mondtam határozottan.

— Dehogynem — riposztozott; és ránc árnyékolta be síma homlokát.

— Nem hiszik — ismételtem változatlan határozottsággal — csak úgy mondják.

— Hogy-hogy? — kérdezte, és a könyökére támaszkodott.

— Hát ha olyan jó dolog fehérnek lenni, akkor miért van az, hogy a te kispajtásaid alig várják a nyarat, hogy fürdőruhába bújhassanak, és kifeküdhessenek a napra? Vajon melyik szín az, amelyre ilyen nagyon sóvárognak, erre felelj7

yt szavak elhaltak ajka- mon. Néhány pillanatig néma csönd volt a szobában. Ablakunk előtt pufók vörösbegy ereszkedett le a faágra, elzengett egy dalt, majd tova- szállt. Lányomra pillantottam.

Arca fényesebb volt, mint a delelő nap. Szeme vidáman csillogott, szemöldöke ivét magasra húzta.

— Hát persze — mondta csaknem kiáltva — barnák akarnak lenni!

Végigvetette magát az ágyon, és fölkacagott, előbb teli torokból maid csörgede- zőn. gyönyörűségében.

És ettől a naptól kezdve sohasem kellett többé magyaráznunk, micsoda szemforgatás a „fehérek felsőbbrendűségének” emlenetése.

*

Tavaly ősszel Louee negyedik osztályos . lett. Harmincötén voltak egy osztályban, amelyben a legkülönfélébb nemzetiségű és fajú gyerekek gyűltek össze: néger, japán, koreai, kínai és fehér gyerekek vegyesen.

Tanítónőjük rokonszenves, csinos asszony, akinek megának is öt gyereke van. Louee azonban rövidesen sok bait okozott neki. Nem figyelt, unatkozott az órákon, jobban szeretett álmodozni, a kék égen szállongó madarakat bámulni.

Mindig arra törekedtünk, hogy megkedveltessük lányunkkal az iskolát, ráébresz- szük a tanulás fontosságára. Mert érző ember számára a mi társadalmunkban kultúra és tudás nélkül bizony csaknem elviselhetetlen az élet De manapság nem könnyű dnloo megértetni a gverekek■ kel. hogy mennyire fontos a

■ tanulás.

Kaliforniában, csakúgy,

1 mint hazánkban egyebütt, bizonyos, sajnos, túlságosan is befőhet sós körök üldözik és ' eltávolítják azokat a tanító- ' kát. akik liberális politikai nézeteket vallanak, haladó érzésről tesznek tanúságot nagy- ttven körökkel tartavak fenn- kavcsolatókat. Minőért olyan

érő}? 1jtián haitiét

végre, amelyek valamikor.