Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-21 / 18. szám

1961. Január 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozott az MHS megyei küldöttértekezlete Tegnap délelőtt Szolnokon, a Szak* szervezetek Megyei Tanácsa művelődési házának nagytermében tanácskozott a Ma­gyar Honvédelmi Sportszövetség megyei küldöttértekezlete. Az értekezleten száz- nyolcvan küldött vett részt. A tanácskozáson megjelent és az el­nökségben helyet foglalt Szabó István al­tábornagy, az MHS Országos Elnökségének elnöke, Horváth Imre, a megyei pártbizott­ság titkára, Árvái István, Borsányi János, a megyei pártbizottság osztályvezetői, Vass Lajos százados, az MHS megyei elnöksé­gének elnöke, Pallai Jánosné, a Hazafias Népfront megyei titkára, Grósz lstvá.n, a Tisza Cipőgyár igazgatója, Mayer László, az MHS megyei ellenőrző bizottságának elnöke. A küldöttértekezletet Kálmán István alezredes —- a tanácskozás elnöke — nyitotta meg. Ezt követően Vass Lajos százados megtartotta a megyei elnökség beszámolóját. Vass elvtárs beszéde Az elnökség beszámolója megállapította, hogy az 1959; 60-as kiképzési évben felada­taikat teljesítették. Amíg 1°58—59-ben 2450, addig 1359—60-ban 4070 főt képez­tek ki a különböző szakkörö­kön. A tartalékos tisztek to­vábbképzésében is jelentős eredményt értek eL Figyelemreméltó az Is. hogy a párt felhívására a megye 17 helységében a Gép­állomások Megyei Igazgató­sága és az MHS elnöksége társadalmi úton traktoros-ki­képzést szervezett. A tanfo­lyamokon 844 fő szerezte meg a vontatóvezetői jogosítványt, nagyrészük most a mezőgaz­daságban hasznosítja tudását. Vass elvtárs foglalkozott a technikai sportágak fejlődé­sével is. Elmondotta, hogy számszerűség tekintetében nagyobb eredményeket lehe­tett volna elérni. A legutóbbi kiképzési évben az alapszer­vezetek, mintegy 60 százalé­ka rendezett összetett honvé­delmi versenyeket. Néhány járás és város — Jászberény, Kunszentmárton, Kisújszál­lás, Mezőtúr kivételével — összevont versenyeket is tar­tottak. A megyei klubok irá­nyítása alatt működő sport­ágakról a következőképpen adott számot: 1958-ban 21, 1960-ban 48 repülő modellező űzi kedvenc sportját, közöt­tük hárman elnyerték az ér­demes sportoló címet. A lö­vészsportban 1958-ban 24 1960-ban pedig 54 minősített versenyzőt tartanak nyilván a megyében. A motorsport­ban 16-ról 19-re növekedett a minősített sportolók száma 2 évvel ezelőtt még nem volt ejtőernyős sportkör a megyé­ben Jelenleg 18 ejtőernyőssel működik. Meg kell említeni — mondotta Vass elvtárs —, hogy az 1959—60-as kiképzési év eredménye elismeréséül az MHS Országos Elnöksége a Szolnok megyei repülőklub­nak a „Kiváló munkáért” szö­vetségi kitüntetés aranyfoko­zatát adományozta. Vass elvtárs szővátette, hogy a tömegsportokat ille­tően nem tudtak megfelelő eredményt elérni sem minő­ségileg, sem mennyiségileg. A járási, városi és alapszer­vezeti elnökségek sem tulaj­donítottak kellő fontosságot a honvédelmi tömegverse­nyeknek. A beszámoló a továbbiak­ban szervezeti kérdésekről szólott. 1958-ban 44 alapszer­vezetben 2346 fő tevékenyke­dett Most 122 alapszerveze­tet tartanak nyilván, a tagsác létszáma pedig meghaladja a 6300-at. Jelenleg minden nagyüzemben és az ezer la­koson felüli községek túlnyo­mó többségében működik MHS alapszervezet. Kedvező képet mutat a tagság összeté­tele is: mintegy 62,4 százalék­ban ipari munkások és ter­melőszövetkezeti tagok. A tagság létszámához képest tovább nő a tartalékos tisz­tek számaránya is. Vass elvtárs részletesen képzésben a szocialista ne­velést. A szakmai kiképzés legyen összhangban a politi­kai neveléssel. Továbbá: a körök foglalkozásait segéd­eszközök felhasználásával vonzóbbá, érdekesebbé kell tenni. Tovább javítják a kikép­zési körökben, a szakklubok­ban az oktatók pedagógiai készséaét. mert ez n* eevik elemezte a megyei küldött- értekezletet megelőző alap­szervezeti újjáválasztó tag­gyűlések és a járási és váro­si küldöttértekezletek ta­pasztalatait. Megállapítható, hogy a taggyűléseken az MHS tagok nagy felelősség- érzettel beszéltek honvédel­mi munkáról, a nevelés és a kiképzés feladatairól. — Az alapszervezetek az újjává- lasztás után tovább erősöd­tek. A megyei intéző bizottság munkájáról szólva Vass elvtárs meg­említette, hogy az nem adott megfelelő segítséget az el­nökségnek Néhány járási és városi elnökségnél nem biz­tosították a kollektív veze­tést. Ez különösen a török­szentmiklósi, a jászberényi, a szolnoki járásban, vala­mint Kisújszállás és Mező­túr városokban volt érezhe­tő. Ezzel magyarázható, hogy az elnökségi tagok közül mindössze két-három sze­mély kapcsolódott be tevő­legesen a szövetségi munka irányításába. A megyei, járási, városi klubokban nevelési osztályo­kat hoztak létre, az alapszer­vezetek elnökségébe pedig nevelési felelősöket válasz­tottak. A nevelési osztályok eredményesen tevékenyked­tek. Az -1959—60-as kiképzé­si évben csaknem ezer elő­adást szerveztek, 70 ezer 400 résztvevővel. Nagy látoga­tottságnak örvendtek a hon­védelmi napok, a bemuta­tók, a versenyek és kiállítá­sok. Tavaly például 66 ezren vettek részt a honvédelmi napokon és bemutatókon. A beszámoló értékelte az állami, társadalmi és tömeg­szervezetekkel való együtt­működést is. Hangsúlyozta, hogy jó kapcsolatot alakítot­tak ki a KISZ szervezetek­kel. A legutóbbi évben ki­képzésben több mint 1300 kiszista vett részt. A külön­böző körök fiataljának kb. 30 százaléka KISZ tag. Befejezésként Vass elvtárs az MHS feladatairól szólt Hangsúlyozta, hogy az MHS szerveknek biztosíta- niok kell a honvédelmi ki­biztosítéka a kiképzés terv- szerűségének és eredményes­ségének. Ezért a lehetőség szerint több, jól képzett tar­talékos tisztet, tiszthelyettest és hivatásos tisztet vonnak be a szakkörök vezetésébe. Javasolta, hogy az állami és társadalmi szervekkel —kü­lönösen a KISZ-szel — to­vább szilárdítsák a kapcso­latot A kiképzési körökön belül hozzanak létre KISZ csoportokat és a körvezetők támaszkodjanak rájuk. A tartalékos tisztek to­vábbképzésében a katonai ismeretek alaposabb elsajá­títását tűzzék ki célul. A beszámoló javasolta, hogy az idén és a elkövetke­zendő években minden alap­szervezet rendezzen összetett honvédelmi versenyeket A technikai sportágakban — különösen a rádiós, az ej­tőernyős és a motorkerékpá­ros — mintegy 50 százalék­kal növeljék a sportolók szá­mát- Ezzel lehetőség nyílik a technikai eszközök alapo­sabb kihasználására. A sport- bírók és edzők hiánya bizo­nyos fokig gátolja az egyes sportágak fejlődését. Ezért a megyei elnökség arra törek­szik, hogy a megyei TST-vel sportbíró és edzői tanfolya­mot szervezzen. A határozati javaslat a szervezeti élet megszilárdí­tását minden MHS elnökség feladatául szabta. Arra kell törekedni, hogy a szövetség minden tagja bekapcsolódjék a gyakorlati munkába. Nö­veljék politikai és szakmai képzettségüket és minél több fiatalt részesítsenek katonai előképzésben és neveljék őket a szocialista haza hű pol­gáraivá — fejezte be Vass Lajos elvtárs az elnökség be­számolóját Ezután Mayer László, a megyei ellenőrző bizottság el­nöke tartotta meg beszámoló­ját (A vitára visszatérünk). A jövőt is mutassák meg Számos új gépet kap 1961-ben a mező- gazdaság A földjeinken már nagy számban dolgozó és jól be­vált gépek mellett új kon­strukciókkal ismerkednek meg az idén a mezőgazdasági szakemberek. Lengyelországból ötszáz PZB—7-es rendsodró gépet vásároltunk, hogy a nagy­üzemekben korszerűbb mód­szerekkel oldhassák meg a szálastakarmány szállítást. Az aratáshoz ugyancsak Lengyelországból kétezer ZVZ aratógép érkezik, me­lyeket csaknem kivétel nél­kül azokban a kisebb közös gazdaságokban állítanak munkába, ahol a kombájn' használata még nem eléggé gazdaságos. A Szovjetunió­ból ötven OP jelű kukorica- fosztót vásárolunk. Cseh­szlovákia többek között har­minc Essox nádarató gépet szállít. A hazai gyártmányú gépek közül a legnagyobb érdeklő­désre a négykerék-meghajtá- sú univerzális Diesel-traktor számíthat a szakemberek szerint Az új gép ugyanis korszerű építésénél fogva különösen alkalmas a nehéz talajművelési feladatokra, főleg a homokos, laza és nedves területeken. Ebben az esztendőben húszat kap­nak kipróbálásra mezőgaz­dasági üzemeink. A török­szentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár ezer Orkán j árva- szecskázót szállít. E gépeket körülbelül fele-fele arány­ban az állami gazdaságok, illetve a termelőszövetkeze­tek üzemeltetik. (MTI) Bizakodnak a cserkeszöliői tsz gazdák A Magyar-Román Barát­ság Termelőszövetkezet tag­jai már a jövőt tervezgetik. A elmúlt évben szépen fej­lődött az állatállomány. Kü­lönösen a sertés és szarvas­marhatenyésztésben jók az eredmények. A törzsbaromfi­állomány négyezerre szapo­rodott. A gazdák elégedet­tek. Joggal, hiszen a múlt­évi munkaegységnek megfe­lelően, a termelt termelvé- nyekből megkapták az egy­ség után járó előleget. Most már nyugodtan várják a zár­számadást, hogy munkájuk után felvegyék a még járó pénzt. Lassan elkészül a párthe­lyiség is, egy klubhelyiség is létesül. Lesz már a szö­vetkezeti gazdáknak hová járni télen, addig míg el nem kedődik a tavaszi munka. A szőlőben sem állt meg az élet. A tagság egyrésze a gyümölcsfák tisztításával és ritkításával foglalkozik. — Ápolják, hogy jövőre több termést adjanak. Pincés Pál Cserkeszöllő Taggyűlést tartottak szerdán a jászapáti Alkot­mány Tsz kommunistái. A feladat ez volt: Megvitatni a íözelgő zárszámadási köz­gyűlés előkészületeit. Az ér­deklődést, a felelősségérzetet maga az a tény is tükrözte, iogy a tagok közül szinte senki sem hiányzott. Min­denkit érdekelt hogyan gaz­dálkodtak tavaly, sőt — mi­vel a tsz most tíz éves — az elmúlt évtizedben. A vezetőség beszámolója utalt is erre, s a helyzet mérlegeléséhez néhány — a múltat a jelennel összevető — adatot említett. Többek között azt. hogy az akkori alapító tagok száma csak­nem megszázszorozódott. — Akkor heten voltak, most 848-an, sőt a munkakönyve­sekkel 718-an dolgoznak a közösben. Maga ez a néhány tény olyan biztatást, olyan lelke­sedést adhat az Alkotmány tagjainak, amilyennel az újabb milliókat még bát­rabban teremthetik elő. E [ehetőségeket szőkébb mé­retekben elemezték is az elvtársak. A taggyűlés azt is kimondta határozatában: a szövetkezet előrehaladásának érdekeit mindenki, minde­nütt egvforma felelősséggel képviseli. S ez volt a legfon­tosabb tennivaló ez alkalom­mal. A Vezetőség beszámoló­ja eléggé dús, sőt itt-ott ki­csit túlságosan dúsított volt statisztikai adatokkal. S az már magában hordta azt a veszélyt, hogy az emberek­nek, akik a statisztikát szaka­datlanul alakítják, formálják, nem jut elég hely. Csak egy példát: Az elvtársak szóltak a munkaegységterv túllépésé­ről. Arról, hogy milyen kö­rülmények között, milyen okok miatt lépték túl a ter­vet. Indokolás —- nagyrészt mindenképpen elfogadható — eléggé sok került. De ez­zel, mivel kommunista ta­nácskozásról van szó, — fel­tétlenül együtt járt volna annak az elemzése például, hogyan változott az emberek gondolkodása a jelzett idő­szakban. Az emberekről való véle­ményalkotás, az egymás és a nagyközösség gondolkodá­sának felmérése mindenkor legalább olyan fontos a kommunisták számára, mint a gazdasági helyzetben való jártasság. Am igaz, az utóbbi sokkal nehezebb, sokkal fi­nomabb megítélési készsé­get követel, mint az előbbi. De az Alkotmány Tsz kom­munistái — mint már sok másban — ebben is példát adhatnak a többi) kevesebb tapasztalattal rendelkező tsz-ek pártszervezeteinek. Nemcsak a példamutatás kedvéért van erre szükség, hanem azért is, mert ha a gazdasági eredmények ilyen ugrásszerűen változtak, ak­kor azok mögött az emberek sem maradtak meg a régi­nek. Azok is változtak, for­málódnak. A felmért Idő­szak alatti változások tanul­mányozása pedig nagyon gazdag tapasztalatot adhat ahhoz, hogyan segítsük job­ban, erőteljesebben az embe­rek nevelését. Ez a taggyűlés ehhez sokkal több útmuta­tást adhatott volna. Nagyon szép, mara­dandó példáját tanúsították az idén az Alkotmány Tsz gazdái annak például, hogv kell „túljárni” az időjárás és a szövetkezeti gazdálkodás nehézségein. Miért ne di­csérhetnék meg a szövetkezet minden szorgalmas gazdáját azért, hogy munkájukkal minden nehézség ellenére is biztosították év végére a kö­zös vagyon 3 millió forintos növelését és a 34,56 forintos egységenkénti részesedést. — Miért ne lehetne a jövőre nézve hasznos tanulságként megjegyezni, hogy a közös akarat előtt nincs leküzdhe­tetlen akadály. A zárszámadó közgyűlése­ket megelőző kommunista ta­nácskozások feladata, hogy a jövőt az eddiginél széle­sebb „nyomtávon” vizsgál­ják. Ezen a taggyűlésen is kellett volna erről szólni. A cél többek között a tsz-ben ugyanis a munkaegység mi­előbbi forintosítása. Erről a zárszámadó közgyűlésen szó esik, azután minden bizony­nyal sokat kell még a párt­tagoknak tanácskozni a szö­vetkezet tagjaival. Kommunista kollektíva volt együtt a taggyűlésen (s más tsz-ekben is mindenütt taggyűlést tartanak most az elvtársak), mely nem eléged­het meg csak az eredmények felmérésével. Nagypál elv­társ felszólalásában pl. azt mondta többek között: „Dol­goznak a mi fiataljaink, de tanulni már nem tanulnak, pedig a tudás szellemi fegy­ver az ember kezében”. Lám, jól tudják ezt az elvtársak. De a fegyverforgatást az if­júság nem tanulhatja meg magától, csak az idősebb korosztálytól. Ki más tanít­hatná meg őket rá, mint azok, akik a munkaszeretet­re is nevelték a mai fiatal­ságot. Az Alkotmány Tsz kommu­nistái mindnnyian tapasztalt elvtársak. Ha bármire vo­natkozóan vita, ellenvetés merül fel, majd a zárszám­adást illetően, biztos, hogy nem hátrálnak meg, nem maradnak közömbösek, ér­dektelenek egy-egy kérdés iránt. De az előzetes vita alapján kialakult álláspont ennél mindenkor hatásosabb lehet. így az a határozat, hogy az évi munka értékelése és a zárszámadás végső eredmé­nye mellett egységesen és szilárdan kiállnak megala­pozott, amellett előremutató, kommunista fogadalom le­het B. E. f ^ r r ÚJSÁGÍRÓBÁL 1961 február 4-én a Tisza Szállóban ☆ Műsor - Zene - Tánc • Tombola Belépés csak meghívóval. — (Igényelhető a Néplap Szerkesztőségében, Irodaház, I. emelet. T.: 20—93. Milyen cikkeket gyárt a törökszentmiklósi Vasipari Vállalat A törökszentmiklósi Vas­ipari és Gépjavító Vállalat­nál már-már hagyományos cikknek számít a SUPER SERTÉS ÖNETETŐ Az automata prototípusát a nagytétényi hizlaldától kap­ták, s ennek alapján 1960 de­cember 15-ére legvártották a nullszériát. Az önetetőkből harmincat az elmúlt év vé­gén elküldték kísérletezésre a keszthelyi, a nagytétényi, gödöllői kísérleti gazdaságok­nak és az ország más terü­letére. A vállalat műszaki vezetői a gazdaságosságot és a gyár­tási önköltség csökkentését, az anyagtakarékosságot fi­gyelembe véve tökéletesítet­ték a mezőgazdaságban jól bevált automatát. Annak ide­ién a proteffnűs gyártásához 380—400 kilogram sű’vú anyagot használtak fel. A ki­vitelezés korszerűsítésével el­érték, hogy az új önetetők 265—270 kilogram súlyúak. Az automata jól bevált, — minden várakozáson felüli eredményt hozott. A mező- gazdasági szakemberek nagy meglepetéssel beszélnek — az állatgondozók munkáját megkönnyítő — berendezés­ről. A MEZÖSZÖV — a null­széria legyártása után — to­vábbi 500 automatát rendelt NAGY GOND A SUPER FÉLOLDALAS AUTOMATA A Srper automata — 12 etetőhelyével — 50 sertés táplálásira alkalmas. Kisebb gazdaságok részére féloldalas önetetők gyártását tervezték. Év végéig ebből 100-at kel­lene készíteni. — Sajnos. — ha nem javul az anyagellá­tás, nem hogy ezt, hanem még a Super automatából tervezett 500-at sem tudjuk elkészíteni' Szeptember 15-én több, mint 90 tonna vas­anyagra küldtek megrende­lést ... Az első negyedévre meg­rendelt 11 mázsa hegesztő elektróda helyett csak 3.5 má­zsát, a vasanyagnak pedig 30 százalékát kapták meg. 3 milliméteres középlemezből 9 tonna helyett 2 tonna érke­zett JELENTŐS BERUHÁZÁS A vállalat szakembereit nem keserítette el a csök­kentett visszaigazolás. Hosz­szas utazgatás után sikerült az anyagbeszerzés. Az első negyedévre mindennemű le- mezáruhól elegendő lesz. A termelékenység emelé­sének ve’e^nVia a kultúrált és egvuttal könnyebb mun­ka. Tudiák ezt a Vasipari Vállalatnál is. Ez évben — Jelentős beruházással — he­gesztő dinamókat, a felújí­tási keretből pedig fúrógépe­ket és köszörű gépet vásárol­nak- A gyártechnológia kor­szerűsítésére a múlt évhez hasonlóan számos kisgépet készítenek. KŰTFŰRÓ BERENDEZÉS A vállalat javító részlege a Szolnoki Tüdőkórházban — — több mint 100 ezer forin­tos értékben — a kazánok felújítását végzi. Tavaly sikeresen gyártot­ták, a csengődi állami gaz­daságban alkalmazott kútfú­ró berendezés rekonstrukció­ját. Jelenleg kísérletek foly­nak az irányban, hogy a be­rendezéssel fúrt kutak szi­vattyúit hogyan lehetne meg­hajtani a kiszuperált R 35- ös erőgépekkel. Ha sikerül e kísérlet, nagyobb eredménye- kat, magasabb terméshoza­mot érhetnek el a tsz-ek és állami gazdaságok, a jász­ságban már az elmúlt évben is sikeresen alkalmazott kút- öntözésben. A megrendeléstől függően az első negyedévben 3 kút­fúró berendezést készítőnek. «-aj. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom