Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 17. szám
1961. január 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az öregek sorsa a tűrkevei Vörös Csillag Tsz-ben „Minden épkézláb emberünk kinn van a répaföldön még a nyugdíjasok is” — így fogadott november végén Nagy Sándor eivtárs, a túr- kevei Vörös Csillag Tsz párttitkára. A nyugdíjas szó az emlékesembe vésődött. Hál az öregek nem pihennek, hanem dolgoznak? S most télviz idején arra kerestem a feleletet Túrke- vén; mi serkenti a Vörös Csillag Tsz öregjeit ilyen becsületes helytállásra? A válasz után nem kellett sokáig kutatni. Bárkivel beszéltem, bárkit kérdeztem a válasz tartalma csaknem azonos volt: az öregek egyen.ő jogokat élveznek a fiatalokkal. A helyénvaló véleményt Seres János bácsi, a szövetkezet egyik alapító tagja summázta a leghitelesebben Kereken 83 esztendő múlt el a munkában megöregedett ember feje felett. Több, mint nyolc évtized és abból 12 esztendő a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Nem nehéz máma öregnek lenni — vélekedett János bácsi. Az ember becsületes nyugdíjat kap, meghát segít bennünket a termelő- szövetkezet is. Megművelik háztáji földünket, megkapjuk a szükséges kenyeret, azonkívül kívánalmaink szerint másként is segítenek bennünket Ilyenformán ha az ember öreg, akkor is felelősséget érez szövetkezete iránt Magam is mindig szívesen segítek ha látom, hogy azzal előbbre haladunk. S amit János bácsi elmondott, azt a termelőszövetkezet vezetői is aláírták. Jószívvel mondották el, hogy a 83 esztendős ember a közgyűlésről, párttaggyűlésről még sohasem hiányzott. A fiatalokkal együtt jár szemináriumra és az ősszel idős létére kint volt a répaszedésnél is. Megtudtuk azt is, hogy sok olyan öreg van a 180 nyugdíjas és 11 szociális segélyben részesülő tag között, aki ma is jópéldával szolgál a fiataloknak. Külön érdemes megemlíteni Molnár Mihálv- nét, aki már túl van a nyolcvanon, de kint volt a kukoricatörésnél- Gres János bács; 67 éves kora ellenére közel két hold répát szedett fel. — Farkas Mihály bácsi két és fél hold répa felszedésével segítette a betakarítást. Nagy Sándor elvtárstól, a terme'őc7övetkezet párttitkárától meetudtuk, hogv az elmúlt esztendőben, több mint h^tszázerer forintot fordítottak szociális, kulturális célokra, de ennek tekintélyes részéi a szociális rész merítette ki Ebből is elsősorban az öregeknek nyújtottak nagyarányú támogatást Minden nyugdíjasnak és szociális se- eé’vben részesülő tagnak 120C öl háztáji földet biztosítottak megművelve. Akik még nem érték el a nyugdíj korhatárt és csökkent munkaképességűek, havonta száz forint Dénzösszeggel és egy sor egyéb — más segítséggel támogatják. Biztosítják nekik a téli tüzelőt és évvégén három-négy kiló cukrot és rizst adnak ajándékképpen. A tsz vezetősége arra törekszik, hogy a közgyűlés öregekre vonatkozó határozatai’ a legmesszebbmenőkig betartsa. Jellemző erre. hogy as évvégi zárszámadáskor, töb1 mint 85 ezer forint fö’diára dákot fizetnek ki az id" nyugdíjas teent-oak Ezenkí vül még 5 500 forint érták in”'’*ásban részesítette: &keti Külön említésre méltó a szövetkezetnek az az eljárása, hogy emberségesen támogatják a beteg tagokat. A tsz Moszkvics személygépkocsija lefutott kilométerének felét azzal tölti, hogy idős tsz tagokat szállít orvosi felülvizsgálatra, vagy kórházakba. Ezzel is jelentős pénzt és időt takarítanak meg számukra. Érdemes szólni arról is, hogy a múlt évben az üdülő jegyek tekintélyes részével az öregeket küldték el pihenni. Kéthetet töltöttek a Balaton mellett és élvezték a „Magyar tenger” szépségeit S ha az' ember betekint a Vörös, Csillag Tsz televízióval —, rádióval és egyéb szórakoztató eszközzel felszerelt művelődési házába, gyakran találkozik az öregekkel. Élvezik mindazt a lehetőséget, amelyet a közösség nagy csa- ádja öreg napjaikra biztosított Endrész Sándor Ha a tanács késedelmeskedik A termelőszövetkezetek különböző kategóriákba való sorolása a járási vagy városi tanácsok feladata. Január 1-el több új termelőszövetkezet besorolása megváltozott, de ezt a tanácsok mindez- ideig sok helyen nem közölték sem a tsz-ekkel, sem a gépállomásokkal. Például a törökszentmiklósi, szolnoki, jászberényi járásban, Kisújszálláson. A gépállomás más tarifáért dolgozik az új tsz-ben, mint a régiben. A besorolások hiánya miatt azonban sok helyen lemaradás keletkezik a gépállomások könyvelésében, mert nem tudják a végzett munkát leszámlázni. Tudósok a jászholdogházi népfront-napon Jászboldogházán igen régi, mondhatnánk történelmi gyökerei vannak a szarvasmarhatenyésztésnek. Az ősapák már 350—400 esztendővel ezelőtt olyan kiválóan értették a jószágtenyésztés művészetét, hogy messzi külföldön is híres volt a jász- boldogházi tehén, a tenyészbika és a hízottmarha. Igen jellemző, hogy az apáról-fiúra szálló jószágtenyésztő képesség éppen napjainkban virágzott ki teljes pompájában. Mi tagadás, két évvel ezelőtt országos nevük létezések alapján dolgoztak ki. Bárczi Géza igen tartalmas előadásának minden szavát nagy figyelemmel hallgatták, mert arról beszélt, hogyan lehet a szarvasmarhahizlalást az új abra- kolási eljárások segítségével gyorsabbá, olcsóbbá, eredményesebbé tenni. Konkoly Béla, az Aranykalász Tsz elnöke úgy vélekedik,hogy a tudomány képviselőinek útmutatása a lehető legjobbkor jött. Ugyanis előző napon tárgyalta a volt a jászboldogházi egyéni gazdáknak is, de minden jel arra mutat, hogy a nagyüzemi állattenyésztést valósággal nekik találták ki. Egy kis fáradsággal és utánjárással bárki meggyőződhetik arról, hogy a közös útra való rátérés első esztendejének végén a jászboldogházi szarvasmarhaállomány mind mennyiségre, mind minőségre magasan túlszárnyalja az előző évekét. A község legjobb jószágnevelői nyíltan megmondják, hogy ilyen gyors ütemű haladásra legfeljebb 5—6 esztendő elmúltával számítottak. Megállás azonban soha sincs, de még kevésbé lehet ott, ahol belekóstoltak a nagyüzemi méretű, viharos lendületű előrehaladásba. — Éppen ezért a Hazafias Népfront Községi Bizottsága széles körben megnyilvánuló óhajnak tett eleget, amikor az állattenyésztői tudomány olyan kiváló képviselőit hívta meg a jászboldogházi népfront-napra, mint dr. Schandl József Kossuth- díjas akadémikus, Bocsor Géza és Bárczi Géza tudományos kutatók. S mint Szádvári János helyi népfront-elnök, a Bercsényi Tsz agronómusa a népfront-nap megnyitójában — mondotta: A jászboldogházi állattenyésztők arra kérik az ország legkiválóbb tudósait, hogy jelöljék ki számukra a nagyüzemi állattenyésztés járható és felfelé ívelő útját. Nos, mindjárt elöljáróban meg kell mondanunk, hogy a kitűnően sikerült népfrontnap legnagyobb meglepetése az_ volt, hogy a gyakorlati jószágnevelők és a legmagasabb színvonalú tudomány képviselői kitűnően megértették egymást. Dr. Schandl József rendkívül jóízű, népi szólásokkal fűszerezett előadásából megértették, hogy a mai takarmánytermelő már nem csudán súlyban számol, hanem fehérie- és keményítőértékben is. Bocsor Géza kitűnően felépített, világosan előadott mondanivalója kétségtelenné tette, hogy az üszőnevelés terén is rá kell térni azokra ^7 iii arnplvpket a tudósok évekig tartó kísértsz választmánya az 1961. évi tervet, s a három előadás éppen arra vonatkozólag nyújtott felmérhetetlenül sokat, hogyan lehet az új tervet végrehajtani, sőt túl is szárnyalni. A Hazafias Népfront vezetősége úgy határozott, hogy a község legkiválóbb állat- tenyésztőit újra összehívja és részletesen megvitatják azokat a tanácsokat, amelyeket a tudomány képviselőitől kaptak. Véleményüket, hozzászólásukat, esetleges ellenvetésüket írásba foglalják és elküldik a tudósoknak, így legalább továbbra is megmarad a kapcsolat Jász- boldogháza és az Állattenyésztési Kutatóintézet között. Bár arról is örömmel értesült a község valamennyi állattenyésztője, — hogy Schandl József professzor megígérte: Az állattenyésztési tudomány képviselői a jövőben rendszeresen pász- torolják a jászboldogházi kiváló jószágnevelőket. így hát teljesen egyetérthetünk a Hazafias Népfront lelkes aktíváival: Sas Péterrel, . Szórád Pállal, Szőrős Vendellel, akik kijelentették, hogy a népfront-nap új lapot nyit a község történetében, méeoedig a tudományon alapuló szarvasmarhatenyésztés eredményekben és teljesítményekben gazdag lapját. Ho'yy ne faszon a traktoros Tíz-tizenöt fokos hidegben nem valami kényelmes dolog egész nap a traktoron ülni. Még a legmelegebb ruhában is átfázik, eltörődik a traktoros A megyei igazgatóság indítványára, a gépállomásokon „melegedő” váltótársakat szerveznek. A brigádvezetők, szerelők, esetenként a gépállomások vezetői egy-egy órára felváltják a gépen a traktorost, hogy az a brigádtanyán, vagy a legközelebbi parasztházban megmelegedhessen. Pár zsák krumpli nem a világ? A törökszentmiklósi Dózsa Tsz területén lakik Libor Mi hályné. Az ő tanyájában tárolt burgonyát a termelőszövetkezet. Mikor piaci szállításra került a sor, Földvári József brigádvezető félhangosan odaszólt Libornénak: — Ugyan, vigyen már be belőle hat-hét zsákkal... így is lett. Talán soha ki nem tudódott volna a csalafintaság, ha Csemán Béla tsz elnök rajta nem kapja Libor- nét, amint a lopott burgonyát értékesíteni akarja. A törökszentmiklósi járás- bíróság Maczó József tanácsa a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett sikkasztás bűntette miatt Libor Mihálynét jogerősen három hónapi — három évi próbaidőre felfüggesztett — börtönbüntetésre ítélte. Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a bíróság az asszony ötgyermekes voltát, büntetlen előéletét. Ugyanezen törvénycikk alapján — nem jogerősen — nyolc hó végrehajtható börtönbüntetésre ítélte a bíróság Földvári Józsefet. Cselekménye megítélésénél súlyosbító körülményként esett latba, hogy néki, mint brigádvezetőnek, fokozott <rondot kellett volna fordítania a közös vagyon megőrzésére; nem pedig megkárosítását kezdeményeznie. Tovább favíPák a gépelosztást Megyénk néhány gépállomásán, többek között Mezőtúron, Karcagon, a termelőszövetkezetek nem kötik le teljes mértékben a gépparkot. így azokat nem lehet gazdaságosan kihasználni. Ezeken a helyeken az egy traktor- "gyséere eső teljesítmény jóval a megyei átlag alatt van A Gépállomások Megyei Igazgatósága javítani kívánja a gépelosztást. E^rt fe’Mvta a gépállomásokat, jelentsék be „felesleges”, azaz nélkülözhető gépeiket. A hiány, il- 'etve a többlet bejelentések alapján kisebb gépátcsoporto- sítást végeznek. Gondolatok a kisújszállási zárszámadó közgyűlésről Mint ahogy már hírül adtuk, megyénkben az első zárszámadó közgyűlést a kisújszállási Dózsa Tsz gazdái tartották. A közös gazdaságok életében fontos esemény minden közgyűlés, hiszen ez az a fórum, amely hivatott döntést hozni az egész közösséget érintő fontosabb kérdésekben. A zárszámadás az egész évi munka mérlegretevése, nagyon fontos dolog. S ebből adódik, hogy a zárszámadó közgyűlések szerepe is megnő. Ezért nagy gondossággal, körültekintéssel kell azokat előkészíteni, megtartani. Kisújszálláson nemcsak egy ember szájából hallottam, hogy a Dózsában talán még soha nem nyilvánult meg ilyen érdeklődés a közgyűlés iránt, mint most. Olyan dolog is előfordult, hogy a már másodszorra összehívott gyűlésre sem jött el a tagság jórésze. Még a jelenlévők is lassan- lassan elszállingóztak. Most meg talán nem is volt olyan család, amelyikből valaki részt ne vett volna a zárszámadó közgyűlésen. S ez így helyes. Saját sorsukról gazdálkodásukról esett ott szó. És ez senkinek sem lehet közömbös, mint ahogyan nem is az. Éppen az olyan felszólalás bizonyítja ezt, mint Szarka István bácsié, aki egyszerű szavakkal elmöndotta: — Magunk között elég sokszor meghánytuk-vetettük a tsz dolgát. A zárszámadás előtt a várható jövedelem került szóba. Azt számolgattuk, hogy mennyi jut munkaegységenként: 25—26 forint? S most kellemesen csalódtunk, mert még a 28 forintot is meghaladja 53 fillérrel a munkaegységérték. Érthető tehát, hogy érdeklődéssel hallgatták a Dózsa Tsz gazdái Cs. Nagy Kálmán tsz elnök beszámolóját, s akkor sem tágítottak, amikor Mészáros Róbert főkönyvelő számokat sorolt. Papírt, ceruzát láttam többek kezében. Talán ilyeneket jegyeztek fel: a Dózsa Tsz 1960-ban 117 százalékra teljesítette áruértékesítési tervét, több, mint 6 millió értékű árut adott az országnak. Vagy talán azt írták fel a papírra, hogy a tsz életében először munkaegvsé- get takarítottak meg, a betervezett 180 ezerből nem kevesebbet, mint 6600-at. Azt is érdemes volt feljegyezni, hogy a fel nem osztható szövetkezeti alap 2 millió forinttal nőtt egy év alatt, s a tsz összvagyona meghaladja az 5 millió forintot. Már az eddig elmondottakból is kitűnik: a gazdasági beszámoló elkészítésénél az a szándék vezette a tsz vezetőit. hogy hű képet tárjanak a tagsás elé az évi gazdálkodásról Ez jórészt sikerült is. De volt a beszámolónak egy hibája is. Mégpedig az, hogy nem volt elemző, hiányzott belőle a következtetések, tanulságok levonása Pedig lett volna ezzel kapcsolatban is bőven mondanivaló. Olyan dolog, amiről Nánási Lajos. az ellenőrző bizottság elnöke is beszélt. Az ő szavai a szövetkezeti vagyon védelmére figyelmeztetnek. Elmondotta például, hogy többszáz zsák tűnt el, bizonyára úgy, hogy a szövetkezeti gazda portájára szállított terménnyel a zsák is ottmaradt, holott az közös tulajdont képez. Ugyancsak ő említette a tsz vezetőségének azon mulasztását is. hogy sokáig halogatta a határozott intézkedések meghozatalát a lógósokkal szemben. S különösen a rendkívül nehéz őszön bizonyult kevésnek a munkaerő. Az őszi betakarítást károsan hátráltatta az is hogy például a cukorrépán! késve alkalmazták az anyag ösztönzést Bori Miklós, a tsz főagro- nómusa is nagyon elgondolkoztató dolgot említett: a rizs cséplésénél rossz volt a sorrend. Először a Réti .üzemegységben kellett volna elvégezni ezt a munkt, s mivé1 nem így történt, egy forinttal csökkent minden munkaegység értéke a mulasztásból származó terméskiesés miatt. Még egy példa: a koratavaszi és nyári csibenevelésnél 10 százalékos volt az elhullás. Míg ősszel a csibék 25 százaléka elpusztult. Mi volt ennek az oka? Gondatlanság? Vagy a nem megfelelő takarmányozás? Hasznos lett volna a beszámolóban ezeket, s hasonló dolgokat elemezni, őszintén megmondani, ki. vagy kik a felelősek az anyagi károkért, a mulasztásokért — Az őszinte hangú — az eredmények mellett a hibákat is feltáró — gazdasági beszámolóból érti meg a tagság, hogy sok gpetben az anyagi károkat, s a terméskieséseket csökkenteni lehet vagy lehetett volna, s hogy nem lehet mindent az időjárás számlájára írni. Ahhoz is sokban hozzájárulhatott volna a gazdasági beszámoló, hogy az elkövetett hibákból okulva az idén, s a jövőben mindenki nagyobb felelősséggel, gondosabb munkával járuljon hozzá a közös erősítéséhez. A kisújszállási Dózsa Tsz- ben megtörtént a zárszámadás. Elhangzott a beszámoló, amelynek voltak erényei, de hibái is. A megye közös gazdaságainak többségében még ezután kerül sor a zárszám- odó közgyűlések megtartására. A termelőszövetkezetek vezetői, a gazdasági beszámoló elkészítői okuljanak a kisújszállási példából, s nagyon gondosan, körültekintéssel vessék papírra mindazt, amit a tagság elé tárnak Ne feledjék, hogy nem jó gazdasági beszámoló az, amelyik csupán a számok, adatok felsorolására szorítkozik. De az sem, amelynek szövege köny- nyelműen összedobált, s jóformán semmit sem mondó Értékeljék, elemezzék egy év gazdálkodásának sikereit, hibáit. A fontosabb számada tok. mutatók alánján vonja nak le következtetéseket hogy a zárszámadó közgyűlésen is még tovább mélyüljön a tudat a szövetkezeti gazdákban: sorsuk formálása gazdálkodásuk eredményessége elsősorban is rajtuk, az ő igyekezetükön, helytállásukon múlik. Nagy Kata's RENDELET ismertetés A földművelésügyi miniszter újabb rendelettel szabályozta a termelőszövetkezeti csoportok működését. A rendelet mellékleteként megjelent a termelőszövetkezeti csoportok új alapsza- bálymintája Is. A rendelet értelmében a termelőszövetkezeti csoportok tagjai kötelesek a bevitt föld kafaszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után évenként legalább tfz forintot fizetni a fel nem osztható szövetkezeti alapba. Előírja — továbbá — a rendelet, hogy ha a közös gazdálkodást valamelyik temetési ágban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre érvényes szabályok sze rint szervezik meg, akkor az eb bői a termelési ágból szármáz övedelemnek legalább tíz százaléka — ugyanúgy, mint a termelőszövetkezetben —, szintén a fel nem osztható szövetkezel alapba kerül. Az alapszabálynak ez a ké‘ módosítása tovább erősíti máj a termelőszövetkezeti csoportokat és később megkönnyíti átté ■•ésüket a közös nagyüzemi gazdálkodás fejlettebb formájára. A rendelet végül kimondja hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére kiadott fegyelmi szabályzatot értelemszerűen alkalmazni kell a termelőszövetkezeti csoportokra is. A rendelet és az úi alapsza- V'-i.'m’ofn a Közlöny január 13-1 számában jelent meg.
