Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-06 / 287. szám

1960. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az okos szó, a határozott vezetés segített Rákóczifalván A rákóezifalvai Petőfi Tsz székházának egyik szobájá­ból nóta hangzik. Nagy Jó­zsef tizennégy fős brigádja dolgozik itt. Dohányt csomóz­nak. A hosszú asztalok mel­lett férfiak, asszonyok simít­ják, kötik csomóba a sárga, illatos leveleket, s közben beszélgetnek vagy dalolgat- nak. Leggyakrabban Perjési bácsi a nótakezdő, de a -töb­bieket sem kell biztatni. Úgy mondják, jobban telik így az idő, gyorsabban halad a munka. Az irodában Bódi Imre megbízott gazdaságvezető Csépai Ferenc szövetkezeti gazdával és Hajagos László könyvelővel a másnapi mun­káról beszélgetnek. Itt esik szó arról is, hogy a Petőfi Tsz gazdái a Béke Tsz-beli- eknek segítenek a cukorrépa szedésében. S hogy ezt meg­tehetik, az annak a változás­nak az eredménye, ami alig három hónap alatt történt a Petőfiben. De hogy ne vág­junk a dolog elébe, szedjük sorjába a történteket. Sokan tessék-lóssék módon dolgoztak egy 50 hold kukorica-zár be­takarítása, a 24 vagon préselt szalma elszállítása és a do­hány csomózása várt a tagok­ra. Ezért tehetik meg azt, hogy segítsenek a másik kö­zös gazdaságnak a cukorrépa betakarításában. Szót értettek Megváltozott az emberek véleménye is, amióta azt látják, van értelme munká­juknak. Ondók Mihály, Nagy Vince, Kecső Mihály, ifj. Ba- gi János — s még sorolhat­nánk a neveket — szeptem­ber óta becsülettel dolgozik. Deák János a minap mondta a tsz vezetőinek: Jól érzi ma­gát, mióta a közösben van, megnyugodott, nem őrlődik, bizonytalankodik, mint még két hónappal ezelőtt is, ami­kor se kint, se bent nem volt. Szavainak igazát bizo­nyítja, hogy jókedvvel vég­zi munkáját, lelkiismeretesen gondozza a rábízott sőréket. Tápai Károlyné a dohányt csomózza. Október óta egy napot sem hiányzott. Ügy megszerette a közös munkát, hogy amikor disznóvágásra hívták, még oda se ment el, mert nem akart hiányozni, munkaegységet veszíteni. Jó úton járnak Sok még a gond, a tenni­való a rákóczifalvai Petőfi Tsz-ben, de az elmúlt három hónap megmutatta: ha a ve­zetők és a szövetkezeti gaz­dák szót értenek egymással, ha mindenki szorgalmasan, becsülettel dolgozik, az ered­mények nem maradnak el. Már megvetették az alapját a jövő évi rendszeres előleg­osztásnak: több mint 40 szarvasmarhát, 200 sertést hizlalnak, 3 ezer csibét ne­velnek erre a célra. Jó úton járnak, s hogy ne térjenek le arról, ez az érdeke a köz­nek és minden szövetkezti gazdának. Nagy Katalin Exportra is dolgozik a Kisújszállási HISZ Tavaly februárban alakult meg a közös gazdaság három- százhatvanhárom taggal 2200 hold földön. 1959. év őszén úgy került földbe a gabona vetőmagja, hogy az elnök, az agronómus, meg a vezetőség tagjai vetettek. Alig tizenöt vagy húsz tsz-tag dolgozott. S az idén tavasszal is csak mintegy kilencven—száz szö­vetkezeti gazda tartotta kö­telességének, hogy a közös­ben tevékenykedjen. A töb­biek tengtek-lengtek, munkát vállaltak, fuvaroztak, csak éppen a tsz-nek nem néztek még a tájára sem. A vezető­ség mindezt elnézte, s még az alapszabálynak, a tsz tör­vényének sem szereztek ér­vényt. Különböző gazdasági felszerelések s mintegy 160 ló kint maradt a gazdáknál. Érthető, hogy nem nagyon ■elentkeztek munkára, hanem :nkább fuvarozgattak. A tsz- ben dolgozó gazdák pedig hiába igyekeztek, kevesen voltak, nem bírtak a sok munkával. A gyengekezű ve­zetés, az igazságtalanság azoknak is kedvét szegte, akik azt vallották, hogy a közösből akarnak megélni és dolgoztak is minden nap be­csülettel. A viharos közgyűlés Augusztus végén aztán egy viharos közgyűlésen megfor­dult a kocka. Az elnököt le­váltották. S a megbízott gaz- 'aságvezető Bódi Imre tisza- 'oldvári tanácselnök segítsé­gével azóta sorra-rendre le- iizdik a bajokat. Az alap­szabály betartásának, a ha­tározott, megfontolt intézke­déseknek az lett a foganatja, hogy szeptemberben, októ­berben olyanok is felvették a munkát, akik eddig egy napot sem dolgoztak. Persze, ennek is sora van. A tsz mostani vezetői sokat vitat­koztak, magyaráztak — és ezt teszik most is —, hogy megértsék a szövetkezet gaz­dái: elsősorban rajtuk, az ő munkájuktól, igyekezetüktől függ, hogyan alakul sorsuk a közös gazdaságban. Az őszi munkák megkez­dése előtt olyan határozatot i óztak, hogy aki résztvesz a "takarításban, minden nap int dolgozik a közösben, 400 égyszögöl háztájit vagy 2,5 mázsa csöveskukoricát kap. Októberben a nőknek 20, a férfiaknak 30 munkaegysé­get kellett teljesíteni ahhoz, hogy prémiumban részesül­jenek, ami munkaegységen­ként 1 és fél kilogramm ku­korica volt. A búzavetésnél is a premi- -álást vezették be, a trakto­rosoknak és a vetőgépkeze­lőknek. Mindez azt eredmé­nyezte, hogy október 26-ra letörték a 200 hold kukori­cát, felszedték a 60 hold cu­korrépát, befejezték a 650 hold búza, 40 kát. hold őszi takarmánykeverék, 100 hold őszi árpa és 30 hold repce ve- i tését Ezután már csak rnint-i A Kisújszállási Háziipari Szövetkezet elnöke, Németh Mihályné így tájékoztatta la­punk munkatársát a Hisz munkájáról: — Kétszáznegyven bedol­gozónk van. Ez a szám ötven fővel gyarapszik, mert a mai nappal hozzánk csatolták a kenderesi részleget is. Mun­kánk többirányú. Van csip­keverő részlegünk, vannak szűrmintás kézimunkásaink, norvég kesztyűt majdnem százan kötnek és jelentős bé­bi-részleget is foglalkozta­tunk. Vertcsipkét hatvan bedol­gozó készít. Ez a szám hama­rosan emelkedni fog, mert szövetkezetünk a télen csip­keverő tanfolyamot indít. A munkát kivétel nélkül a há­zimunka mellett végzik el dolgozóink. Csipkéinket a népművészeti vállalat minden mennyiségben átveszi és ez a vállalat irányítja az értékesí­tést Magyarországon és a kül­földön is. Tudunk arról, hogy csipkéink eljutnak a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába, Ro­mániába, sőt Kanadába is. A szűrmintás részlegeket két népművész: Bencze József né és Tőrös Endréné vezeti. Kis- fijszállási szűrmintás térítő­két, párnákat, falvédőket ké­szítenek. Ebben a részlegben mintegy hetvenen dolgoznak. Kézimunkáink igen kereset­tek és a népművészeti válla­lat minden mennyiségben ér­tékesíteni tudja. Norvég kesztyűt csak ex­portra készítünk. Főleg az északi országokba és nagy mennyiségben a Szovjet­unióba. Bébi holmikat a Keletma­gyarországi, valamint a Női és Gyermekruha Nagykeres­kedelmi Vállalatnak szállí­tunk. A hímzett gyermek- holmi teljes egészében ná­lunk készüL Tanulnak a jövő mezőgazdasági technikumi- és szakiskolai tanárai Az agrármérnökök dr. Tóth Gábor egyetemi docens elő­adását hallgatják. Nagy József egyetemi d ocens a baromfifajták­ról tart előadást a tanárjelölteknek a Budapesti Agrár- tudományi Egyetem Továbbképző Intézetének tanárkép­ző tagozatán. A T Mindenütt megválasztották a Hazafias Népfront jelöltjeit (Folytatás az 1. oldalról.) A szolnoki járás községei nem kiragadott példák, mert a választó polgárok aktivitá­sa az egész megyére jellem­ző. Réti Ferenc, a megyei ta­nács vb. igazgatási osztály- vezetője arról tájékoztat: — A 32 ezer választópol­gárnak délelőtt 11 óráig 70,6 százaléka leszavazott. Erre az időpontra a kun­szentmártoni járás négy köz­sége — Cserkeszöllő, Kun­Jórészt járműsök, vasuta­sok laknak a IV. kerületben Szolnokon. Igazi munkáske­rület ez; A vasárnapi időszakos ta­nácstagválasztáson az 50. sza­vazókörzet számot kapta a ke­rület egyik része, s ezt a számot olvashatták a Déli­báb utcai iskolában a válasz­tópolgárok, ahol szavaztak. A szavazást, a Hazafias Népfront jelöltjének megvá­lasztását itt is, mint minde­nütt, a teljes demokratizmus jellemezte a jelölőgyűlésen. Bizonyság erre, hogy a nép­front először Márkus Sándor- nét jelölte tanácstagnak. A jelölőgyűlés résztvevői egyet­értettek a ielölttel. ugyanak­kor javasolták, hogy Rimó- czi Jánost, a szolnoki állomás dolgozóját is vegyék fel a Népfront listájára. Meg is történt. És vasárnap, közvetlenül 6 óra után már meg Is jelent az első választó az urna előtt a Járműjavító egy dolgozója, s délben a körzet százötven szavazójának 95 százaléka már élt is szavazati jogával, s nem sokkal 12 után már össze is számolhatták a sza­vazatokat. E szerint Rimóczi János lett a körzet tanács­tagja. A szavazatszedő bizottság elnöke elmondotta, hogy a Vasárnap már kora reggel megbolydult a mezőtúri ut­ca. Négyezernél több válász- ' tópolgár élt ezen a napon az gyalu, Szelevény és Tiszasas és a szolnoki járás nyolc köz­sége befejezte a szavazást. Tiszaigaron reggel 8 órakor már a szavazatokat kezdték számlálni. Végezetül megállapítható: megyénk választó polgárai szinte egy emberként adták szavazatukat a Hazafias Nép­front jelöltjeire. A választási szervek pedig megfelelően, a törvényesség betartásával lát­ták el feladatukat. körzet lakossága örömmel vette tudomásul, hogy figye­lembevették kérésüket, hogy két jelölt között választhat­tak. Jellemző az állampolgá­rok érdeklődésére, hogy több olyan lakó kérte a szavazó­listára való felvételét az utóbbi napokban, vagy je­lentkezett szavazásra vasár­nap, aki nemrég lakik a körzetben, s emiatt kima­radt a szavazók névsorából. A körzet új tanácstagjá­nak, a lakossággal karöltve igen sok feladatot kell meg­oldani. Régi kérése például a IV. kerület e részén lakók­nak a buszforgalomba való bekapcsolódás (megállóhely létesítése e célból a Szántó- és Csokonai utca sarkán), to­vábbá a Berzsenyi utca csa­tornázása, a Népbolt áthe­lyezése a Berzsenyi utcába, a körzet cigány lakosságával kapcsolatos gondok, a társa­dalmi munka megszervezése: a Délibáb utcai iskola poli­technikai műhelyének éníté- sénél és az egyéb munkák­nál. A felsorolt feladatok csak kiragadott példák a sok kö­zül. De megoldásában az új tanácstag biztosan számíthat a lakosság támogatására, — azokéra, akik bizalmat sza­vaztak neki alkotmányban biztosított jo­gával. A 8. számú szavazó- körzetben félnyolc felé javá­ban folyt a szavazás. Az el­sők között lépett az urnához Veres László, a Pusztabánré- vi Állami Gazdaság segédko­vácsa. Miután bedobta a bo­rítékot, megjegyezte: — Sietek vissza a gazda­ságba. Mifelénk vasárnap is szántanak, boronáinak; kell a javító kovács... Igen jól­esett a gazdaság vezetőinek gondoskodása: gépkocsit kap­tunk, hogy hamarabb, ké­nyelmesebben érhessünk a szavazóhelyiséghez. Míg ő maga kabátját gom. bolgatta, egy idős gazdára lettünk figyelmesek. Kalaple- véve csúsztatta borítékját az urnába. — Régi, szép szokás ez, — úgymond. — Ezzel fejezzük ld tiszteletünket a jelölt iránt. Déltájban a 7. sz. szavazó helyiségbe értünk. Fejes Mi­hály, a bizottság elnöke meg­jegyezte, hogy már tizenegy óra előtt több, mint 60 száza­lékban megjelentek itt a sza­vazók. Több gimnazistalány élt — fiatal életében először — szavazati jogával. Az első szavazók között láttuk Len­gyel Andrásnét, a Szőnyeg­szövő Htsz tagját. Fási János nyugdíjas, a Hazafias Nép­front MSZMP-csoportjának titkára, választási ellenőr ugyanitt arról szólt néhány szót, hogy a szavazás város­szerte rendben, lelkesen fo­lyik. Mezőtúr népe megyei ta­nácstagnak Molnár Györgyöt, a KISZ megyebizottságának titkárát választotta. 3 ezer 749 szavazó adta reá voksát, a szavazásra jogosultak 94 szá­zaléka. A városi tanácstagje­löltekre — Tóth Istvánra, a városi pártbizottság titkárá­ra, Tóth Jánosra, a Puszta- bánrévi Állami Gazdaság igazgatójára és Pélyi Sándor­ra, az Uj Élet Tsz párttitká­rára — a választásra jogosul­tak 93,5 százaléka szavazott. Két jelölt közül választottak A mezőtúriak is leadták voksukat Újszerű tárolási módok alkalmazásával készítették a silótakarmányt megyénk termelőszövetkezetei 1948—49-ben indult meg megyénkben nagyobb ütem­ben az állandó jellegű silók építése és ezzel a silótakar­mányok nagyobbmérvű fel- használása. 1959-ben a ter­melőszövetkezetek állatállo­mánya zavartalan takarmány­ellátásához többszázezer köb­méter silótakarmányt kellett készíteni. Az óriási tömegű silónak még az idén is 98 ezer köbméter silótér állt rendelkezésre. A termelőszövetkezetekben minél előbb — legalább is a silókukorica silózásának ide­jére — feltétlenül 21Ű ezer köbméter silóteret kellett lé­tesíteni. A nagyarányú épít­kezéseken kívül az építő­anyagokkal, téglával, cement­tel takarékoskodni kellett. A szakemberek arra töreked­tek, hogy lehető legolcsób­ban oldják meg a tárolást. Az olcsóság és az anyagtaka­rékosság mellett az is cél volt, hogy a nagy gonddal, fáradsággal megtermelt siló­takarmányok tartósítását a legkisebb veszteséggel bizto­sítsák. Az újszerű silótároló­kat elsőként — Magas Lász­ló megyei főállattenyésztő és Kunos István megyei legelő­gazdálkodási felügyelő tervei alapján — a kenderesi Vö­rös Csepel Tsz-ben építették meg. Igaz, hogy a bemutatott si­lótárolók rövid életűek, de helyi anyagokból, olcsón és könnyen meg lehetett építe­ni. Az újszerű silótárolók fő­ként hulladékdeszkából, ci­rokszárból, rozséból, bálázott szalmából és egyéb más ol­csó anyagokból épültek. Az olcsóságukra jellemző, hogy egy 300 köbméter térfogatú szalmabálából készült siló előállítási költsége mindössze 1950 Ft-ot igényel, szemben az ugyanilyen térfogatú tég­lasiló 60 ezer forintos költ­ségével. Valamennyi falközi siló áthajtós rendszerű és minden munkafolyamat gé­pesíthető. Az újszerű tárolási módok mellett kipróbáltak különbö­ző fedési módokat is. A be- silózott takarmány fedése ed­dig földdel történt. A szak­emberek véleménye szerint, ahol a levegőkiszorítást gép­pel végzik, ott nem kell föld­takarót alkalmazni — a föld- felrakás és a letakarítás költ­séges és szennyezi a takar­mányt is — ezért a géppel taposott silót szalmabála vagy műanyag takaróval Kisújszálláson történt az egyik önkiszolgáló élel­miszerboltban. A késő dél­utáni órákban, amikor ép­pen nagy tömeg volt, — az egyik férfi ellopott egy üveg pálinkát. Ez eddig hagyján. Csúnya dolog, de volt már rá példa. A bolttól néhány lépésre kifeszítette az üveg dugóját és kedves egészsé­gére megitta az itókát. Rövid idő múlva betá- molygott az egység pénztá­rához, letette a pénztárosnő elé az üres üveget azzal, hogy legyen szíves visszaad­ni az fivegbetéteh fedték be. A két szakember által kidolgozott módszeren hasznosnak bizonyultak és az idén már hasonló eljá "ásók­kal megyénk termelőszövet­kezetei mintegy 400 ezer köbméter értékes takarmányt készítettek, ami azt jelenti, hogy minden számosállatra nyolc köbméter jut. A megyében az idén elő­ször készítettek a baromfi részére silótakarmányt. A szakemberek a baromfisilót úgy állították össze, hogy an­nak legalább nyolcvan száza­léka víztartalmú legyen. Ezek szerint a tyúkok részé­re zsenge lucernából, leveles káposztából, sárgarépából, vöröshagymából, karalábból. melaszból keverték össze a takarmányt. Ilyen összetétel szerint 800—900 köbmét0"- silót készítettek. Nem kellett sok fejtörés ahhoz, hogy a bolt dolgozói észrevegyék, hogy az ember nem jár egyenes úton. — Mennyi üvegbetétet tet­szett fizetni? — Mit tudom én! — vonta meg a vállát pityókásan. , —■ Mikor vette ezt az üveg pálnikát? •— Az előbb! — Mennyit fizetett érte? — Nem tudom! Nehány perc múlva beval- 'otta, hogy lopta a pálinkát a szokatlan önkiszolgáló. Szokatlan önkiszolgálás

Next

/
Oldalképek
Tartalom