Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

1960. december 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 M ELÖSZÖVETKEZETf ABC TÉR Mit nevezünk a termelőszövetkezet tiszta vagyonának ? A termelőszövetkezeti tisz­ta vagyon megállapításának célja az, hogy annak ismere­tében a tsz vezetősége meg­tegye a tsz további erősítésé­hez szükséges intézkedéseket. Termelőszövetkezeti tiszta vagyonnak nevezzük: a fel nem osztható szövet­kezeti alap összegét; a termelési alapon belül a tartalékolt készletek saját forrásait; az egyéb (szociális, kultu­rális. biztonsági) alapok ősz- szegét; a beruházással kapcsolatos esedékes kötelezettségekre tartalékolt összegeket, vala­mint az A hizlalás közben történő malacoztatás hasznos; növe­li a gazdák jövedelmét, több árusertést juttat a népgaz­daságnak. Ha hasznos is, — csak abban a tsz-ben eszkö­zölhető, melyben eddig sem brucellózis, sem letospirózis okozta elvetélés nem fordult elő. — s ahol ezek veszélye állatorvosi vélemény szerint nem fenyeget1 A bebugatásra kerülő sül­dőket 70—80 kilogrammos súlyban válogassuk ki, ala­kítsunk belőlük húsz egye- des falkát. Takarmányozzuk úgy a bebugatott kocasüldő­ket, hogy azok jó kondícióju­kat megtarthassák, de el ne zsirosodjanak. A gazdasági tömestakarmányok hasznosí­tásával a kocák napi súly­gyarapodása könnyen eléri az 500 grammot. Adagoljunk karotinban gazdag takarmányokat! Etes­sünk naponta 30 dkg szecská­zott zöldlucernát, 0.5 kg sár­garépát, mely szükséges a vehem jó kifejlődéséhez. Gon­doskodjunk a vemhessé? ide­je alatt a kocasüldő jártatá- sáról. Almozzuk gyakran a jószágot, etető edényét min­dig mossuk tisztára. Ne_ fe­ledkezzünk meg az ásvánvi anyag és vitamin igény ki­elégítéséről sem. Az abraktakarmányok ete­tését fokozzuk a vemhessé? második felében, a tömegta­karmányokét pedig csökkent­sük 30 százalékra. A kon­centrált takarmányok mel­lett adiunk 2.5 liter fölözött telet. A korpa ne legven több, mint az össztakar- mány 10 százaléka. Ellés előtt csak ivós moslékot ad­junk; csökkentsük a nagyta- karmánvok adagolását. Minél nagyobb súllyal szü­letnek me? a malacok, an­nál kevesebb hullik el közü­lük1 A kocák bőséges takar­mányozásával megelőzhettük a szoptatás alatti leromlást. Annak érdekében, hogy a hizlalás idejét ne nyújtsuk túlságosan: válasszuk le a malacokat a szokásosnál ko­rábban. A választott malacoknak adjunk 35 napos koruk után kocateinótló. pclvhesített ma- lactáoot s e mellett naponta 10 dkg zöldlucemát. T ,u cérna- adaeiuknt a 4R-tk nantói megkettőzhetifik. Ekkor mi’ etessünk velük eev liter fö­lözött tetet. A malaetánot hathetes korukban helyette­síthettük tói összeállított ab rgkkoverékkei. melyet égé szí+sünk kí Errával és B—1? vitaminnal. Az Á'lattenvésztési Kutató lnkből megállapítottuk, hogy egyéb tartalékolások össze­gét — levonva belőlük a jövede­lemelosztás céljára szolgáló tételeket (tehát a tagok kö­zött kiosztásra kerülő össze­get), továbbá a középlejáratú hitelek és a munkaegység-hi­telek stb. nem esedékes ré­szét. Amennyiben a tsz mér­lege hiányt mutat, akkor a hiány összegét is hozzá kell adni az előbbiek szerint le­vonandó összeghez. Ha a levonandó tételek összege több, mint a felsorolt alapok összege, akkor a tsz- nél vagyonhiány van, ami azt jelenti, hogy a termelőszö­vetkezetnek nincs tiszta va­a 30 napos korban elválasz­tott malacok súlygyarapodá­sa kezdetben kissé csökkent; ám 60 napos korukban már meghaladta azoknak a mala­coknak súlygyarapodását, — melyeket 60 napos korukig anyjuk táplált. A kocák szá­mára nem járt káros követ­kezménnyel a szoptatási idő lerövidítése, a hirtelen elvá­lasztás. A jó malacnevelő egyedeket tehát meghagyhat­juk még továbbtenyésztésre is. Ilymódon szelektálhatjuk kocaállományunkból a nem megfelelőket. Üzemi számítások igazol­ják, hogy ebben az esetben a hizlalás kitolódása és a na­gyobb súlyban való hizóér- tékesítés nem ráfizetéses. A Tömön Sándor, az Állami Biztosító megyei innzaatójn nyilatkozik a - ■mrlőszövet- kezeti tagok Biztosítási és ön- segélyezési Csoportja műjto- d■ ■ "l: A napokban ellátogattunk az Állami Biztosító megyei központjába és megkértük Tömön Sándor igazgató elv­társat, hogy tájékoztassa la­punkat a termelőszövetkezeti tagok számára létesített biz­tosítási és önsegélyző csoport eddig végzett munkájáról: — Népi államunk miután a népgazdaság anyagi lehetősé­gei megengedték, a pénzügy­miniszter 172 1959/PK 27/PM. számú utasításában foglaltak alapján létrehozta a Terme­lőszövetkezeti tagok Biztosí­tási és önse"óiv7ő -e-ortié,. Az önsegélyző csoport meg­alakítható a tsz-eken kívül, a ktsz-ekben, földművesszövet­kezetekben, pedagógus cso­portokban és bármilyen terü­leten, ahol remény van arra. hogy legalább 5000 tagja lesz a csoportnak. — Milyen segítséget nyújt tagjainak a csoport? — A csoport célja, hogy a közös kockázatvállalás és az Régi közmondás, hogy ,,a kutya nem eszi meg a telet ' Ez napjainkban is érvényes, mert a naptári időt tekintve bármikor leeshet az első hó Ilyenkor a mezei nyulak ko moly kárt tehetnek a fiata’ gyümölcsösökben azzal, hog- a fák kérgét lerágják. A ká rrsított fa tavasszal gyengén fs”éd’k vf<gv g] jg pUS7fll1. Hogy ezt elkerüljük, be gyón a, tehát a kötelezettsé­geinek nincs meg a fedezete. Hogyan számítható ki a jövedelmezőség A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gazdálkodásá­nak eredménye, a termelés mennyisége, vagy a jövedel­mezőség alapján mérhető le. A gazdasági év során megter­melt termények mennyisége megszorozva a megfelelő egy­ségárral. megadja a termelé­si értéket, vagyis a nyersho­zamot. Ha ebből levonják a termelési költségeket, meg­kapják a tiszta jövedelmet. Miután a tiszta jövedelem pontos kiszámítása elég bo­nyolult, helyesebb, ha a ter­melőszövetkezetekben a gaz­dálkodás jövedelmezőségét vizsgálják. Ez a tiszta va­született malacok száma mér­sékli a feletetett takarmá­nyok forintértékének össze­gét. Itt figyelembe kell ven­ni a hízó átvételi árát, a ma­lacok darabszámát, valamint az előállítási költségeket- Akkor járunk jól, ha a ma­lacokat a mezőgazdasági nagyüzemben megtartjuk 160 kg malacsúly megfelel körül­belül 200—220 kg hizósúly- nak. — tehát kellő hozzáér­téssel kifizetődő a hizlalás közben egyszeri malacozta­tás, természetesen csak kellő hozzáértéssel — ellenkező esetben többet árt, mint használ. egymás megsegítése elve alapján a csoport tagjai, vagy jogutódjai az alapszabályban meghatározott pénzösszegű segítségben részesüljenek, ha­lált, vagy állandó rokkantsá­got előidéző balesetkor, vala­mint egyéb esetekben. — Mik ezek az egyéb ese­tek? — Általában a rendkívüli segélyek kategóriájába tar­toznak az üdültetési hozzá­járulások, sót teljes költség­vállalásuk, továbbá hosszan­tartó betegség, eltartott idős szülő elhalálozása — aki ko­ránál fogva nem lehet a cso­port tagja —, egy évnél fia­talabb gyermek elhalálozása, házasság, szülés, gyermekne­veltetés, továbbtanulás. Még tanulmányi útra is adunk rendkívüli segélyeket. — Hogyan működik az ön­segélyező csoport? — Az öncpctó’.-o-7ó; csoport a oénzügyminisztérium által kiadott rendelet alapján és a felettes szervek által jóváha­gyott „Alapszabály” szerint működik. Megyénkben a ter­melőszövetkezeti tagok ön­segélyző csoportja a legna­gyobb társulás, mely munká­kén kötözni a fák törzsét, a •*yul így nem férhet hozzá. Kötözésre alkalmas a drótháló, nád, napraforgó- szár és a papír. Az utóbbiak yemcsak a nvulaktól védik a 'ék törzsét, hanem megaka dályozza azt is, hogv kora tavasszal a nappali meleg é< az azt követő éjszakai h> deg következtében azokon fagylécek keletkezzenek­gyónnak, az évvégi zárszám­adás szerint mutatkozó gya­rapodása és a tagságnak ki­osztott előlegek és szolgálta­tások együttes összege. A tsz egész gazdaságának jövedel­mezősége ennek alapján szá­mítható ki. Különösen fontos emellett az, hogy a termelőszövetke­zetnek, mint gazdálkodó egy­ségnek ágazatonkénti, üzem- ágankénti jövedelmezőségét vizsgálják. Ehhez adatok gyűjtése, rendezése és feldol­gozása szükséges, ami már több termelőszövetkezetben folyik. Az egész gazdaság jövedel­mezősége végső fokon az ösz- szes üzemág együttes ered­ményéből adódik. Lehetnek üzemágak, amelyek esetleg ráfizetésesek, de ezek a gaz­daság szempontjából mégis nélkülözhetetlenek (pl. egyes' esetekben a lótartás stb.) — Ezekkel szemben olyan na­gyobb termelésű, jövedelme­ző üzemágakat kell beállíta­ni, amelyek a gazdálkodást egyensúlyba hozzák és a jö­vedelmet növelik. A jövedel­mezőség feltétele az is, hogy a tsz-ben felhasznált munkaerő egységnyi mennyi­ségére minél több jövedelem essen. K.^ejezhető a jövedelmező­ség területegységre, szántó­egységre vonatkoztatva is. A jövedelmezőség és a gaz­daságosság nem egy fogalom és nem jár feltétlenül együtt. (Például: ha a szőlőt úgy met­szik, hogy az adott évben igen bő termést hozzon, ez lehet Jövedelmező eljárás, de nem gazdaságos, mert a követke­ző években a tőke megsínyli.) ját — legmagasabb szerve — a közgyűlés által hozott hatá­rozatok alapján végzi. A köz­gyűlés megválasztja az inté­zőbizottságot, melynek fel­adata a két közgyűlés közötti időben az ügyek intézése. A közgyűlés ellenőrző bizottsá­got is választ, melynek fel­adata, a csoport anyagi tevé­kenységének ellenőrzése. A választott szervek mindenkor az alapszabályban lefektetett ügymenet szerint végzik munkájukat. Megyénkben az intézőbizottság elnöke dr. Ju­hász Károly, a Termelőszö­vetkezeti Tanács megyei iro­dájának jogtanácsosa. Az el­nökségben helyet kaptak me­gyénk legnagyobb termelőszö­vetkezeteinek vezetői, többek között Gönczi Lajos, a túrke- vei Vörös Csillag Tsz elnöke, Nagy Ferenc, a szolnoki Le­nin Tsz elnöke is. — Milyen eredményeket ért el a csoport rövid fenn­áll Asa óta? — Megyénkben eddig közel 12 ezer szövetkezeti gazda lé­ped; önként az önsegélyező csoportba. Fiatal ez a szerve­zet, de államunk segítségével máris sokat tett a tagok ér­dekében. Hirtelen nehéz len­ne megmondani azt az össze­get, amit rendes segélyként kifizettünk. A rendkívüli se­gélyekhez tartozó házassás. szü’-'s, gyermekneveltetés ~tb. költségeket is biztosítot­tuk tasiamknák. 1960-ban -zázötven tsz tagot üdültet- fünk az ország szén vidékein ni. a Balaton mellett és Haj­dúszoboszlón. Egy naevobb "söpört renülőgénpel a Szov­jetunióba látezotott, ők is tel­jesen ingyenesen. R. E. Egyszeri malacoztatás hizlalás közben Száraz Gyula tudományos kutató Termelőszövetkezeti gazdák érdekében Védjük gyümölcsfáinkat! A céh az értelem és a zseb A Normandia Nyemanc. film megható jelenete, amikor a szovjet tábornok a francia tiszteknek átnyújtja a magas kitüntetéseket. Fe­szesen állnak a légicsaták francia hősei. Ezekben az ünnepélyes pillanatokban csapzott hajú, izzadt katona oson a terembe, és úgy ahogy van gyűrötten, nyitott inggel odaáll a sor végére. A fá­radtságtól alig áll a lábán. Ez a francia hazafi harcból érkezett és mikor szólítják a fáradtságtól imbolyogva in­dul a tábornok elé. hoev át­vegye a „Szovjetunió Hőse” kitüntetést Ebben a pillanatban a fa­lusi mozi nézőterén itt is ott is illúziót rontó kuncogást hallottam. „Részeg” — sut­togták néhányan és nevetnek, mert komikus vígjátéki hely­zetnek látják, azt ami való­jában megrendítően feleme­lő. Mert mi történik? A piló­ta a fáradtságtól imbolyog és a nézőtéren néhányan azt hiszik róla, hogy becsipett. A helyzet lehangolt és elgon- dnlkozStatatb Akik kuncog­tak. azok most élvezik a hely. zetet kitűnően mulatnak a komikus fordulaton, esetleg hazamenve elujságolják pa­zar filmet láttak, hasfáiást kapnak a nevetéstől, amikor az ésvik francia pityókásan botorkált a tábornok elé, — amikor kitüntették. Ezt mondják, pedig valójában a filmen más történik. Csak­hogy ezt a mást, a lényeget, a mondanivalót a knneogók értHme nem birta felfogni. t gén. De ami a mozi né­■ zőterén legfeljebb meg hökkentő, az az életben gyakran nagyon káros. Fő­leg a mezőgazdaságban ta­pasztalhatja az ember, mi­lyen nagy baj, hogy az ér­telem még nem mindég ké­pes felfogni az igazi lénye­get. S e téren talán minden­nél fontosabb az értelem csiszolása, hogy a kisüzemi szemléletet gyorsabban fel­váltsa, a célt pontosan értő, ismerő nagvüziemi szemlé­let. Aki hosszabb idő óta tárja a tsz-ket. vaev a szö­vetkezeti gazdák között él, annak megkapó és különös élmény a változás és a vitat­hatatlan fei'ödés. Ugyanak­kor bosszantó, hogv sokszor a szövetkezeti vezetők, kóp­iással. vagy a termésátlagok szüntelen növelésével fog­lalkoznak, mert a járás nem hagy békét, hanem másért. Azért, hogy több legyen a forint, a szövetkezeti gaz­dák jobban éljenek, mint egyéni korukban, hogy gaz­dagodjon a szövetkezet. Egé­szen egyszerűen erről van tehát szó- Mindezt Jász- szentandráson is és különfé­le beszélgetések akalmávai más tsz-ekben is megjegyez­tük. v végén aztán jönnek a kifogások és a szem­rehányások. így történt ez­zel az árubaromfival is, mely- lyel a tsz csak azért foglal­kozott, hogy a járástól bé­kén maradjon. Ebben nem is lett aztán köszönet. Majd ezer csirke egyszerűen el­veszett, a veszteség nagy. Az állattenyésztésből, pontosan és jórészt a fenti szemlélet miatt, a kiesés fél millió fo­rint körül van. Azért talán, mert a felsőbb vezetés a termelőszövetkezettel szem­ben erőnfelüli követelményt támasztott? Hellyel-közzei előfordul ilyesmi, de a hiba a kisüzemi szemléletben ke­resendő. Abban, hogy egyik­másik tsz ma még eleve úgy lát nagyobb, merészebb cé­lok eléréséhez, hogy az úgy sem sikerül. Ennek a problémának a boncolgatása ma nagyon idő­szerű- Az 1960 esztendőt zárjuk és egy újat kezdünk, amelyik az ötéves terv első esztendeje is. Megyeszerte folyik a tervezgetés. De a terv ott lesz igazán bátor, célratörő, reális, ahol az értelem megbirja emészteni a lényeget. A követelményt a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülé­se felállította. „Készítsenek a tsz-ek mindenütt olyan termelési és gazdálkodási tervet, amely a valóhelyzet­ből indult ki. Tartalmazza a szövetkezetben lévő lehe­tőségeket. feltárt és feltár­ható tartalékok kihasználá­sát ..." " ehhez kell az értő, a nagyüzemi szemlélet. E célból hasznos lenne tisz­tázni olyan problémákat, amelyek a megszilárditási munka során néhány ter- melőszövetkezeti gazda fejé­ben zavart okoznak- Tisza­ietesen szólva nézik az élet filmjét, de nem azt látják, -»mit látniok kell. Majdnem általános ez a jelenség a terveződnél és a tervek; tel- iocffésének értékelésekor. emrég Jászszerrtandrá- son az egyik tsz-ben a főkönyvelőnő bosszúsan bi­sülyön az egyik tsz-ben be­szélgetés során a jelenlévők indulatosan sorolták: „elv­társ jön a terményforgalmi, szerződni ak;ar. jön az állat- forgalmi, szerződni akar, jön a magtermeltető szerződni akar... és mindegyik egyre többet akar.” zonygatta, hogy annak ide­jén elkészítették az idei. 1960 évi tervüket- Ám a járás visszaadta, mert nagyon ala­csonyra tervezték a munka­egységek értékét. „De lám, a végén csak nekünk lesz igazunk” — mondta a fő­könyvelőnő, mert a járás javaslatára átdolgozták ugyan a tervet, de nem tel­jesítették. Elsorolta, hogy ők bizony ezzel, meg azzal nem akartak foglalkozni, s a végén kizárólag azért fog­lalkoztak az árubaromfival is, mert a járásiak nem hagytak nekik békét. „A já­rás nem hagyott békét!” Ez a kijelentést, amelyet nem­csak Jászszentandráson hall az ember, és amely a dolgok furcsa értelmezéséből (szár­mazik. Abból, hogy egvik, másik tsz-ben a vezetők mo- 'esztálásnak tartják a több termés elérését szorgalmazó biztatást. Azt, ami egy szo­cialista nagyüzemben a vi­lág legtermészetesebb dolga kellene hogy lesven. Ebben a jászczentandrási tsz-ben is kizárólag azért fonlalkoz+ak árubaromfival, mert a járás nem hagyott nekik békét. Felsoroltak vagy 10 válla­latot, majd hozzátették, un­ják már az állandó zaklatást Igazuk lenne? Látszólag iga­zuk. De ha az ember egy ki­csit tovább néz, akkor rá­jön, hogy ami a tsz-nek ma még terhes, annak éppen a fordítottja lenne a helyes. Ha a tsz zaklatná a felvásárló vagy a feldolgozó vállalato­kat, hogy jöjjenek, mert eb­ből is, abhói is sok még az eladni való. így jobban jár­nának a szövetkezeti gazr dák és a népgazdaság is. Ám, hogy mindezt elérjük jobban közüggyé kell tenm a nagyüzemi termelést. Ugv ahogy 1959 tavaszán Szol nők megyében közügy volt a mezőgazdaság szocialista át­szervezése- Hasznos lenne an nak érdekében, hogy a fil­met mindenki egvformán értse, akár a Hazafias Nép­front, akár a MÉSZÖV, — szakemberek és íráshoz érté emberek segítségével megje­lentetne egy füzet sorozatot a kitűnően gazdálkodó Szol­nok megvei tsz-ek gyakorlati módszereiről. Esetleg az ezüstkalászos tanfolyamok anyaga közé beiktatni egy Újból visszakanyarodva a Normandi Nveman em’ített ielenetéhez azt is mondhat­nánk ebben a tsz-ben is azt a filmet nézik, amelyiket a tárás, de ebben a szövetke­zetben a vezetők valahogy ügy vannak, mint azok akik a fáradt katonát részegnek ’üttök Nem jn+ottak még el annak a felismeréséi™ ’-egv nem azést Veti rínVí árubaromfival, sertéshizla­új tantárgyat, amely mód­szeresen ismertetné a leg­jobb gazdaságok eredménye­it és a hogyanokat. Egy bi­zonyos. Az félsiker lesz, ha a tsz elnök, a szövetkezet! gazda, a mezőgazdaságban úgy érti és úgy látja, mint meglévő dolgainkat éppen mondink a járási pártbizott­ság titkára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom