Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-17 / 297. szám

i960. December It. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mennyi ideig tartson az otthoni tanulás ? Az elsősök, másodikosok és harmadikosok félórát-egyórát tanuljanak; a negyedikesek, ötödikesek, hatodikosok más­fél órát-két órát; hetediktől felfelé már több lehet a tanu­lási idő, de még a középisko­lásoknál se haladja meg a 3 órát. Ez taz átlagos tanulási Idő, amelyet jelentősen és rendszeresen túllépnünk nem szabad. Ha a gyermek megtanul gazdaságosan tanulni, ha megtanul otthon és az isko­lában figyelni, akkor a jelzett idő alatt a lecke megmarad a fejében. Ha tovább erőltet­jük, az új anyag már a szó Ez a divat Simakötésű kardigán és pullóver. szoros értelmében nem „fér” az agyába. Ha mégis belepré­seljük, annak nagy ára lesz: az új anyag az előzőleg meg­tanult anyagot mintegy ki­tolja a helyéből. A gyerek azt is elfelejti, amit már megta­nult. Többek között ezért is elhibázott dolog, ha a gye­rek késő estig ott görnyed a könyv mellett. Két tantárgy között Is tart­hat pihenőt a tanuló. Vigyáz­zunk azonban, ha a szünet rö- időtartam, amely ( pihenteti viszont hosszú, akkor a gyer­mek kijön a lendületből. Ál­talában öt-tizenöt perc az az időtartama, amely pihenteti a gyermeket az előzőleg meg­szerzett munkalendület el­vesztése nélkül. Az is fontos azonban, hogy mivel tölti el ezt a tíz percet. Ha például iz­galmas sportközvetítést hall­gat, az megzavarja az eddig tanult anyag „leülepedését.” Ellenben nem lép fel vissza­ható gátlás akkor, ha jóízűen megeszik egy almát, vagy be­köt egy füzetet kék papírba. Tanulás után marad idő já­tékra, apró-cseprő házi segít­ségre. Játékkal, szórakozás­sal, olvasással érjen véget a nap. A kisebbek nyolc óra körül, a nagyobbak kilenc kö­rül feküdjenek le; hetedik után elég, ha féltízkor van villanyoltás. Egy óra derű, öröm Furcsa az ember. Egyszer visszafelé, máskor meg előre szeretné tolni az idő szekerét. j 'magam már egy hónapja azon sóhajtozom: Bár már ott tartanánk, jönne már el a „naav nap.” Különösen ked- d i és pénteken délután volt erős ez az óhaj. Halk zongora­szó szűrődött ki a teremből, s a tanár „vezényszava." S mi — anyukák —egyre hajto­gattuk: Csak lenne már nyil­vános óra, bár láthatnánk már, mit „ügyködnek‘ össze a „bébik.” Jónéhányszor meg­kérdeztük Seres Gyulát, a szolnoki balettiskola tanárát, míg végre „igen’’-t mondott. Kíváncsiak voltunk mind­annyian. Sokunk egészség- ügyi okokból: bírja-e a gyer­mek a tempót, nem marad-e el hasonlókorú társaitól. Biz- tj akad olyan szülő is, aki a jövő Lakatos Gabrielláját véli felfedezni apró csemeté­jében. S miután a huszonhárom apróság elfoglalta helyét a széksorok mellett feszülten figyelt a „né-"közönség." A csöpp kis iábak zongoraszóra éi a tanár szavára emelked­tek, köröztek jobbra balra, előre. Hogy néha egyik-másik „ballerinajelölf’ jobb láb he­ly tt ballal ~~'ett? Ki veszi azt észr«? Aztán kargyakorla- t -*• következtek. S a tétovázó kis karlengetésekben a balett- művészet „halvány” mozdu­latait ismerhettük fel. — Andrea, Jutka, Marika! Előrenézünk! — szólt már QyERjYlEKeKNEK Tudjátok-e, mivel és hogyan ettek régen ? vagy... sokadszor a tanár. Mert a kis rakoncátlanok mindig hátratekintgettek. A gyerekek kedvencét — a nyusziugrást láthattuk, majd a „bölcső”-t, s még jónéhány gyakorlatot. Körbenjárás lé­pésben, lábujjhegyen, szök- delve. S a kis vékony-dundi lábak mind-mind igyekeztek a zene ritmusára tipegni-to- pogni. Úgy vélem, a bébicsoport üdvöskéje a mégbébibb kis Bea, aki édes, csodálkozó ar­cocskájával jónéhányszor megmosolyogtatta a közönsé­get. Praktikus kislány. Csak biztosra megy. Amikor meg­győződött, hogy minden gyer­mek hanyatt fekszik a par­ketten, ő csak akkor hajtotta végre a „vezényszót." Külön­ben azt sem tudtam, melyik kislányt nézzem. Volt ott ügyes-ümietlenke; mind ara­nyos, báios. Mit írjak még? Derűs, ked­ves volt az az eny óra. Három hónán eredménye — ha nem is sokban, de már megmutat­kozott. ami Seres Gyula tanár nagy-nagy türelmet igénylő munkájának tulajdonítható. A gyermekek játszva saiátít- hatnak el művészetet, s köz­ben kis értelmük, érzékük a dallam, a ritmus: a zene cso­dálatos világával is megis­merkedik Láttam, egy asszonynak könnves volt a szeme. Mi ju­tó*t eszébe val^n? Saját gyer­mekkora talán? F. F.-né A királyok és hercegek asz­talán a régi időkben nem volt hiány drága arany és ezüst edényekben. Sok mindent láthatott ott a vendég. Valami azonban mégis hiányzott. Mégpedig a villa, a mi közismert evőesz­közünk. Kézzel ettek ebben az idő­ben. — Nem szégyellték mind az öt ujjúkat a közös tálba mártani. Az ünnepi asztal Kés is kevés volt. Legfel­jebb kettő-három akadt egy asztalnál. így az is előfordul­hatott, hogy a szomszédtól kellett kölcsönkérni a kést Akkoriban tányér sem volt A tányért nagy karéj kenyér helyettesítette. Ebéd után az ízletes húsok levével telített „tányórokat” a kutyáknak dobták. A tányér és a villa alig há­romszáz éve jött divatba. RMJA1EK A papír felső szélére egy mondat kerül, behajtjuk a papírt, a behajtott rész tete­jére felírjuk a mondat utol­só szavát és hogy hány szó­tagból áll és tovább adjuk a következő játékosnak. Most egy olyan mondatot kell ír­ni, mely ugyanannyi szótag- ből áll, mint az előző, és amelynek az utolsó szava rí­mel a láthatóan felírt szóra. Ugyanekkor írunk egy újabb mondatot, az egészet behajt­juk, ráírjuk az új mondat utolsó szavát és a szótagszá­mot és tovább adjuk stb. A végén a sok összefüggéstelen mondatból a legkacagtatőbb költemények lesznek. Például: Nyári éjjel süt a hold, Máma rosszul megy a bolt. Végy háromért paprikát, Szeretem a Marikát stb. Sportra és utcai viseletre egyaránt alkalmas vastagkö­tésű pullóver. Divatos nyakmogoldású pullóver. Az ünnep öröme nemcsak az ajándékozás, hanem a bő­ségesebb evés, ivás, vendég­látás is. Kedvelt ételeink fo­gyasztása, a finomabb abrosz és porcelán az asztalon, egy­két pohár Villányi, vagy Ba­dacsonyi bor, nagymértékben hozzájárul hangulatunk eme­léséhez. A háziasszonynak az ünne­pi étrend összeállításánál, hozzátartozó és vendégei igé­nyei mellett, figyelembe kell vennie a takarékosságot és a család gazdasági helyzetét is. Az ünnepi étkezés egyik cél­ja: az emberek vidám, gond­talan együttléte, egymás tár­saságának élvezete. Tehát nem az a lényeges, hogy min­denki betegre egye magát és végülis gyomorrontással, kel­lemetlen érzésekkel távozzék. Fontos az egyes fogások he­lyes összeállítása, azok emészthetőségének ismerete. Azért ne adjunk első fogás­ként nehezen emészthető zsí­ros ételt, hogy a fő ételnél az asztalnál ülők már alig tudja­nak enni, vagy meg sem kós­tolják a következő fogásokat. Ilyenkor a gazdasszony fá­radtsága hiábavaló volt Ha ebédre hívunk vendége- i két, míg azok a tálalásra vár- - nak, pálinkát, konyakot szol­gáljunk fel, ez az étvágyger­jesztő. Az alkohol ugyanis kismértékben élvezve izgatja az emésztő mirigyeket. Az első fogás húsleves, vagy erőleves legyen, könnyű betéttel, de adhatjuk a levest üresen is, csészékben tálalva. Az ünnepi ebédnél a leves bőséges tápértéke nem fon­tos, hanem csak az, hogy íz­letes és jó forró legyen, mely meghozza az étvágyat. A főfogás az ebéd gerince. Ez tartalmazzon mindenféle tápanyagot: sertés-, liba-, ka csa-, vagy pulykasültet ad­junk a hozzátartozó köretek­kel, zsírban sült burgonyá­val, párolt káposztával, párolt zöldborsóval. Ezekhez járul még a savanyúság és a kom' pót. | A főétellel az ebéd első ré- *sze befejeződött. Ekkor pár »perc kellemes beszélgetések- ♦ kel eltöltött szünet után kö jvetkezrek az édességek. A ♦sós ételek ingerlőén hatnak a gyomorra, az édességek meg­nyugtatják. Az édesség egy­ben elveszi az előbbi ételek ízét is, kellemes szájízt ad. Az édességeket aszerint vá­lasztjuk ki, hogy milyenek voltak az előbbi fogások. Ne­hezebb főétel után könnyű krémet adjunk, könnyebb fő­étel után tortát, tejszínhabos süteményt. Az ünnepi asztal elenged­hetetlen kiegészítője a szépen elkészített gyümölcsöstál. A gyümölcs frissítőleg hat a szervezetre, letakarítja a nyelvről, a fogakról a zsíros maradékokat. A bőséges étke­zés kifárasztja a gyomrot, a vért elvonja az agytól, álmos­sá, fáradttá teszi. Ennek el­lensúlyozására az ebéd végén feketekávét szolgálunk fel, mely elűzi a fáradtságot Jön a karácsony, az úttörő­pajtások nemcsak szüleiket egymást is megajándékozzák. Kedves ajándék a kis ügyes­séggel, pénzkiadás nélkül el­készíthető pamutbaba-könyv- jelző. Ehhez régi pamutma­radékot használjunk fel. Egy­formán alkalmas a véko­nyabb vagy vastagabb gyap­júfonál. A színes pamutszálat két ujjúnkra háromszor-négyszer rátekerjük, azután lehúzzuk és a két végét tűbefűzött vé­kony elütöszínr szállal né­hányszor körülcsavarjuk, le- varrjuk és egyenesre vágjuk. Ez lesz - a baba két karia. Feje és két lába egy darab­ból készül. Ehhez négy uj­júnkra megint háromszor- négyszer tekerünk a pamut­ból és mikor lehúztuk, a kö­zepére csomót kötünk. A cso­mó lesz a baba feje, itt ösz- szehajtjuk a pamutot. Közé­tesszük a már elkészített ka­rokat és ugyanazzal a szál­lal, amivel a kezét, körülte­kergetjük és öltögetjük a ba­ba derekát, nvakát és vállát. Habkoszorú és hólabda karacsonyfafüg0e!éknek Két tojásfehérje, 14 dkg porcukor. A tojásfehérjét habüstben felverjük, hozzá­adjuk a cukrot és gőz felett addig verjük pár csepp ecettel, amíg a habverőn hegyes for­mában lóg, s a hab kemény formát hagy maga után. Csil­lagos -íővel ellátott nyomó­zsákba tesszük, zsírozott, lisztezett sütőlemezre koszo­rúkat nyomunk belőle és lan­gyos sütőben megszárítjuk. Hólabdának nem csillagos csővel, hanem csak sima cső­vel, vagy kávéskanállal, öt­forintos nagyságú halmokat rakunk, tetejét kristálycukor­ral beszórjuk, ettől lesz csil­logó. Sütőben megszárítjuk, egyet-egyet egy kis megma­radt habbal összeragasztunk, közéje téve 6 cm duplán ösz- szehajtott ezüst zsinórt. HETI ÉTREND Vasárnap: gombaleves, vagdalt bélszín almaszósszaL Csöröge- fánk. Hétfő: lebbencsleves, paprikás burgonya virslivel, savanyú ká­poszta. Kedd: húsleves, kelkáposzta­főzelék főtt hússal. Alma. Szerda: gulyásleves, krémes palacsinta. Csütörtök: karfiolieves, mar­ii atokány rizzsel, párolt káposz­ta. Péntek: bableves, lekváros gombóc. Szombat: tarhonyaleves, bor­sófőzelék sertés sülttel, almas Hasznos tanácsok Ecetes vízben öblítsük a színes selyemholmit, mert ilyen módon visszakapja ere­deti tiszta színét. Vasalásnál a gombokra ne nyomjuk rá a vasat, mert azok hamar elpattannak. A gumiharisnyát, a gumi csípőszorítót csak langyos szappanos vízzel, szivaccsal mossuk át. Az eredeti bőség nek megfelelő formára keli húzni és Így szárítani. Gyümölcsfoltot, borboltot befőttcseppeket a térítőből. asztalkendőből könnyen el lehet távolítani, ha a foltos ruhadarabot 24 órára forra- latlan tejben áztatjuk és csak ezután éri a víz a mosás so­rán. Friss marad a kenyér, ha fedett üveg vagy porcelán edényben tartjuk. Az edény aljára egy szelet nyers bur­gonyát, vagy egy kis sót te­gyünk, akkor nem penésze dik meg a kenyér. A dereka alatt lelógó pamu­tot kétfelé osztjuk és a lába végét épp úgy körültekerget­jük, elvarrjuk, majd egye­nesre levágjuk, mint a kezét. S már kész is a fiúbaba. — A lánybabát is ugyanígy ké­szítjük. Csak a végén adjuk rá a szoknyát, mégpedig úgy, hogy mind a két vállán ke­resztbe teszünk néhány szál pamutot s egy kis övvel le­szorítjuk. A szoknyát körül egyforma hosszúra vágjuk le. Egy szép színes gyöngypa­mut, vagy más vastagabb fo­nál két végére fűzzük a két kis babát s kész a könyv­jelző. A pamutbabák karácsony- fadísznek is szépek. A kará­csonyfán egyenként vagy pá­rosával lóghatnak, de csinál­juk őket sokkal nagyobbra, akár kétszer al forára, mint a könyvjelzőt. Karácsonyfán jól mutat a fehér, vagy más halvány szín. Vékony sötét szállal szemet, orrot, szájat öltögethetünk rá. Arany vagy ezüst szállal akasszuk a fára. Találós kérdések kisdobosoknak Zöld száron terem, ha meg­érik; piros? (Paprika.) Olyan kislányom volt, ame­lyik sose fésülködött, mégis mindig síma volt? (Hagyma.) Kerek, de nem alma, pi­ros, de nem rózsa, rétes, de nem bélés, kóstoltam, nem édes? (Hagyma.) Kívül fekete, belül fehér? (Retek.) Sűrű, mint az erdő, de nem erdő; piros, mint az alma, de nem alma; farka van. mint az egérnek, de nem egér? (Répa.) KERESZTREJTVÉNY rr—rr * 9 u ti W-IS tű H Ó Vízszintes; 2. Orosz folyó. 4. Szikla. 6. Enélkül nem élhetünk. 8. Eszkimó eleje. U. Az elsó osz­tályt végzett gyermek teszi. 12. Kapuba repült a labda. 13. Lányka név. 14. Vissza: lapit-e? 17. Mély énekhang. Függőleges: 1. Csak az ilyen gyermek örülhet karácsonykor igazán. 2. ... a csudák csodája. (Filmcím). 3. Az aranv vegyjele. 4. Pereme 5. A karaván, tagjai ezen közlekednek. 6. Jókedvű. 7. írással foglalkozik. 9. Lúg el­lentéte. 10. Zsizsik első része. 15. Holnap előtt.. 16. VT. Megfejtésül a függőleges 1-et és a vízszintes ll-et küldjétek be. Megfejtési határidő: decem­ber 23. Legutóbbi keresztrejtvé­nyünk megfejtése: Karácsony. Kaláccsal. Könyvjutalmat kap­tak: Ifj. Tárcsa István Ujszász, Nagy u. 20 szám és Diabal Ani­kó Tiszafüred, Fürst Sándor u. 7, szám. T wfpfíTttnftjlifJh

Next

/
Oldalképek
Tartalom