Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-17 / 297. szám

I960, december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Javult az építőipari vállalatok munkája Ezerkilencszázhatvan júni­usában az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága „a mun­ka minőségének javításáról, a termelési költségek csök­kentéséről, a kivitelezések műszaki színvonalának eme­léséről az építőiparban“' — hozott határozatot. Fél év telt el azóta. Visz- • sza tekintve az eddig eltelt hat és fél hónapra, megállapítha­tó. hogy az állami-, szövet­kezeti- és tanácsi építőipari vállalatok termelése sokat pejlődött Javult a végzett munka ti in őségé is. Különösen az tér'tő- és mélyépítő válla- ' átok végeztek kifogástalan munkákat a szolnoki Tiszá­id és az újszászi építkezése­ken. Az építőipar fejlődése kü­lönösen az állami vállalatok­nál, s így a Szolnok megvei *oítőipari Vállalatnál mutat­ható ki számszerű adatokkal. \ otr»61 97, ör'k‘Ö^f'CPÖ: az 1959 első-harmadik ne­gyedévéhez viszonyítva 2 százalékkal csökkent. Sokat fejlődött a gépesítés. Ezév- ben 300 ezer forintos állam! tá- mowatás mellett közel 1 millió forintot kö’főttek a vállalatnál új gépek vásár­lására. Ezzel az egy főre jutó ló­erő 1.7-re emelkedett. A gé- nesítést minden olyan mun­kahelyen megoldották, ahol a földmunkát géppel végzik. A beton- és habarcskeverés közel 90 százalékát, a föld­munkának pedig 20 százalé­kát gépesítették. Gépekkel történik a vakolás és a fes­tés is. A szakipari munkák közül a parketta gyalulását és csiszolását is géppel vég­zik. Az új technológia és a korszerű építőanyag fehasz- náTásával jelentősen emelke­dett a Szolnok megyei Épí­tőipari Vállalat termelé­kenysége. Az új építőanya­gok közül a perlitet a szolno­ki révkapitányság. az-MTH iskola és a törökszentmiklósi BARNKVÄL építkezésénél használták. Nagy panel- és nagyméretű előregyártott ele. mekkél építik a szaioli 100 vagonos tárházat és a Vegyi­műveknél a szuperfoszfát- üzemet. Az eredmények mellett a oárthatározat végrehajtása •’em volt mentes a hibáktól sem. Melyek voltak ezek a hi­bák? Az állami-, szövetkezetí- ss tanácsi építőipari vállala­tok nagy részénél az anyaghi­ány késleltette az építkezé­sek határidőre való befejezé­sét. Például Szolnokon a szövetkezeti lakások átadására jóval ha­táridő után került sor. A megyei felmérés tapaszta­lata azt bizonyítja, hogy a munkaidő 10—15 százaléka kihasználatlan. — A ter­melés növekedése még min­dig a létszám felduzzasztá­sából és nem a termelé­kenység emelkedéséből adódik. Az építőipari vállalatok egyes munkahelyein pazarlón bánnak az anyaggal. A munkafegyelem erősíté­se ma elsősorban nem utasí­tások, feladatok osztogatása, hanem inkább termelési- és politikai agitáció kérdése- Párt- és szakszervezeti ak­tivistáknak fel kell tárniok a munkások előtt a termelés mindennapos k'sebb-naffvobb hibáit, magyarázni kell a termelékenység növelésének fontos módszereit. A második ötéves tervben fokozottabb gazdasági fel­adatok megoldása hárul az építőiparra. Csökkenteni kell az építőanyagok fajlagos sú­lyát (műanyag alkalmazása), a földmunkát 85 százalék ban, a szakipari munkát — festés, párkettgyalulás, csi­szolás — 90 százalékban, a meszelést, vakolást 100 száza­lékban gépesíteni kell. 1965-ig az építőipar ter­melésszervezésében utol kell érni az ipari üzeme­ket. A vállalati programozást és versenvszervezést az eddi­ginél sokkal magasabb szintre kell emelni. Ez mostan a legfontosabb feladat, ezt kell szem előtt tartani a jövő évi tervek elő­készítésénél. a ! Kongresszusi műszak a Fűtőházban is I Ö A szolnoki Fűtőház KISZ szervezetének fiataljai kong­resszusi felajánlásaik túlteljesítése után egyhetes kong­resszusi műszakot tartanak. Két alkalommal a többi cso­móponti fiatalokkal együtt túlsúlyos vonatot indítottak. Az első vonatat e hét első napján indították, a máso­dikat a kongresszus első napján. Ezzel is az élüzem cím újabb „meghódítására” törekednek. Megtartották a lo ttósorsolást Kunszentmártonban vánt Kiss Áront, Lucza Gá­bort'és Kárpáti Zoltánt kérte fel egy-egy nyerőszám kihú­zására. A sorsolás érdekes­sége volt, hogy az ötödik sze­mély — Kárpáti Zoltán — húzta ki a legmagasabb nye­rőszámot. Az 51 hét lottó nyerőszá­mai a következők: 28, 44, 57, 88, 90 Tegnap délelőtt a kunszent­mártoni járási művelődési otthonban tartotta meg az 51 heti lottósorsolást a Sport- fogadási és Lottó Igazgató­ság. A húzás előtt a helyi gimnázium tanulói színvona­las kultúrműsorral szórakoz­tatták a nagyszámú közönsé­get. A sorsolási bizottság — részvevők közül — Kollár Istvánnét, Tamenyovszki 1st­Észrevétel Cilinkre A Néplap november 27-én meg­jelent „Tíz napig szórták a pénzt” című cikkre kívánunk válaszolni, melyet valószínűleg téves Információ alapján közöl­tek és Irodánkat teszik felelőssé azért, hogy a mezőtúri kultúr- ház építkezésen a kőművesek hoszabb ideig álltak. A mezőtúri tanáccsal, mint be­ruházóval, november 25-ig nem volt művezetési szerződésünk, mivel a tanács a megküldött szerződést csak az említett na­pon Igazolta vissza. A Tervező Iroda művezetést csak szerződés alapján köteled ellátni; tehát as? említett Időszakra semmiféle kö­telezettségünk nem volt a beru­házó felé. Ennek ellenére a kivitelező vállalat telefonhívásai alkalmá­val a feltett kérdésekre — kút megszüntetése, teherbíró altalaj elérése — minden alkalommal azonnal választ adtunk. így a munka akadálytalanul haladha­tott. A cikk megjelenését meg­előző héten, november 25-én, a beruházó kívánságára napló út­ján rögzítettük utasításainkat a helyszínre kiszállva. A munkahelyen az. alapozás a naplóbejegyzéstől függetlenül 90 százalékban elkészülhetett, és el is készült, amire folyamatosan falazhatlak volna. A régi épület­rész kiváltása is megfelelő mun­katerület lett volna, de a kivite­lező nem készítette el. Ezért sé­relmesnek találjuk a cikk meg­állapításait és egyoldalú beállí­tását. Szerintünk a kivitelezési munkák folyamatossága nem volt megfelelően megszervezve a munkahelyen. A Tervező Iroda továbbra Is mindent megtesz, hogy munká­ját minél jobban végezze mind a tervezési feladatok, mind a kivitelezés során adódó problé­mák megoldásában. Munkánk közben bizonyára követünk el hibákat és ha ezért tárgyilagos igaz bírálatot kapunk, az feltét­lenül a munka megjavulását eredményezi, ellenben ha rossz­indulatú beállítás vagy esetleg félrevezetés következménye egy Ilyen bírálat, semmiképpen nem segíti elő sem a felek zavartalan együttműködését, sem a mű ha­táridőre való elkészítését. Ercsényi Sándor statisztikus csoportvezető Kovács József a Szolnok Megyei Tanács Tervező Irodájának vezetője Készülődés a ünnepekre A GYÓGYULÁS VIZE r* . Bronz női aktszoborral dí­szített parkjával, romantikus árkádjaival és a tetők fölé emelkedő kupolájával, Szol­nok legszebb épületei közé tartozik a Tisza Szállóval egybeépített gyógyfürdő. So­kan — egy nap alatt néha 500-an is — felkeresik ezt a fürdőt rádióaktív-alkalikus hév-vizéért, amely nemcsak fürdőkúrával gyógyítja az összes mozgásszervi megbete­gedéseket és az idült női ba­jokat, hanem gőzének beléleg­zésével a légcsőhurutot, ivás- sal a bélhurutot, epeutak hu- rvtját és a gynmorsav túlten- gést is megszünteti. A víz gyógyhatásának ezt az ismertetését a Fürdő Vál­lalat igazgatójától — Tóth kí­nostól — hallottuk. Mi azon­ban arra vagyunk kíváncsiak, mit mondanak a — sokszor messze vidékről idelátogató — betegek. Hogy vannak meg­elégedve nemcsak a gyógyító vízzel, hanem azzal . is amit a fürdő higénia, felfrissülés szempontjából jelent. A pénztárnál éppen egy .ős” látogató: Horváth Gyu- láné vált jegyet. Kérdezőskö- désünkre csak úgy dől belőle a szó, nem. győzi dicsérni a fürdőt. — Harminckét éve járok ide — meséli — és még soha semmi kifogásom nem volt a kiszolgálás ellen. Itt igazán minden megvan, amire egy nőnek testápolás szempontjá­ból szüksége lehet. Van.masz- százs, lábápolás, fodrászat, kellemes pihenőhely, s ha megéhezik az ember, egy aj­tón kell csak átmennie, hogy a büféhez jusson. Beszélgetés közben a szek­rényekhez, majd a kötelező tussolóba, s innen a köralakú nagymedencéhez jutunk. Négy szandaszöllősi asszony­Az utolsó simí­tásokat végzi Földi József a nagyivánl isko­lában. Az isko­lát három tan­teremmel, egy igazgatói és ta­nári szobával bővítették, ka üldögél itt jókedvű cseve­gésbe merülve. Odább a forró gyógymedencéből éppen most lép ki Pástét Istvánné és Krepák Mik '1vné. — Mind a ketten abonyiak vagvunk — mondja Krepák- né. — Engem daganattal ope­ráltak, azért járok ide, a szomszédasszonyomat meg reuma kínozza. A 91 éves özvegy Pintérné SZ_K-beutál óval jött dagadt ízületeinek fájdalmait enyhí­teni a gyógyító forróvízzel. A 60 évvel fiatalabb Juhász Ist­vánnét messziről, Berettyó­újfaluból küldte Szolnokra az idegorvos, hogy átfázott feje és dereka meggyógyuljon. A ceglédi Lengyel Endréné sú­lyos reumájára iszappakolást kap és reméli, hogy — mint ismerősei — négy-ötszöri ke­zelés után legfájdalmasabb panaszai neki is megszűnnek. — Mondtak-e sok rosszat? — kérdezi az igazgató, ami­kor újra visszatérünk az iro­dába. S válaszunkra, hogy senkinek sem volt panasza, 6 maga mondja el a gyógy­fürdő hiányosságait: — Salétromosok a falak, nem szigetelték eléggé az épí­téskor. Sajnos, olyan sokba kerülne, hogv mi sem tudjuk alárakatni. A berozsdásodott és helyenn cnt kimozdult csempét is ki kellene cserél­tetni. Legnagyobb baj azon­ban az, hogy a megnöveke­dett igényekhez mérten kicsi a fürdő. Emeli a forgalmat a beutaltak növekedő száma is: a tavalyi 126 ezer látogató közül 3í százalék SZTK-be- utalt volt — Jövő évi tervünk a be­rendezés felújítása, a belső tatarozás és a villamos háló­zata részleges újraépítése. A száraz légben és a nedves gőzben a régi fapadok helyett betonalaozatok, s ezekre vö­rösfenyőből kiszedhető fa­keretek készülnek, amelyeket könnyen lehet fertőtleníteni. Három elektromos hajszárí­tót. mosógépet és ruhacsava- rót is szándékozunk vásárol­ni. Nagyobb építkezési terv: a gyógyfürdőhöz egy szabvá­nyos, ohmpiai méretű fedett­uszoda és két munkáskerü­letben, a VII-ben és a VIII- ban tisztasági fürdő létesíté­se. — kemény — HÁZIASSZONYOK, FIGYELEM! KÖNNYŰSZERREL MEGTANULHATNAK VARRÓ­GÉPEN HÍMEZNI, GOMBLYUKAT VARRNI, HA RÉSZT VESZNEK A VAS-ÉS MŰSZAKI NAGYKE­RESKEDELMI V. ÉS AZ IPARCIKK KISKERES­KEDELMI V. VARRÁSI BEMUTATÓJÁN Belépés díjtalant A bemutató f. hó 19—23-ig, délután 3—6 óráig tart, színhelye az Iparcikk Kisker V. 54. sz. szaküzlete. (Piactéri vasszaküzlet.) Ságvári körút F. bérház. Csak 5 napig! Minden érdeklődőt szívesen látunk! A bemutatót rendezi a Magyar Hirdető Szolnoki Kirendeltsége Szolnok, Kossuth tér 10. Telefon: 19—50. Megyénk földművesszövetkezetei és vendéglátó egységei készülődnek az ünnepekre. A karcagi foldművesszövetke- zet például a legváltozatosabb italféleségekkel várja a vendégeket. Pethő András üzletvezető 32 hazai termésű borfajta közül szolgálhatja ki a karcagiakat* A csikóbőrös kulacsok C mestere Nevezetes embert ismertem meg Kisújszálláson a Nyár utca 46-ban. Szathmáry Sán­dor bácsit nem csak azért tar­tom nevezetes embernek, mert hetvenkétéves fejjel a Nagykunsági Állami Gazda­ság szíjgyártója, hanem azért, mert hosszú, munkás életében olyasmivel foglalkozott, ami eoy kicsft mesterség, egy ki­csit népművészet. Sándor bá­csi körülbelül negyven esz­tendőn keresztül csinálta a szebbnél szebb, sallangos csi­kóbőrös kulacsokat. — No, hogyan is volt az, kedves Szathmáry bácsi? Tes­sék elmondani. — Tizenkétéves koromban adott oda az édesapám szíj­gyártó inasnak. Bucsai Ká­rolynál tanultam, aki abban az időben Kisújon igen neve­zetes mester volt. Néhány év­vel ezelőtt halt meg 94 éves korában. Tőle tanultam meg a mesterséget és hosszú segé- deskedés után harminc esz­tendeig voltam kisiparos. — Haj, de sok lószerszámot csináltam ez idő alatt. Igásat, meg parádésat. Szerettek, be­csültek, de a megyében más­ról ismertek. A sallangos os­torokról, karikásokról, amiket a csikósok, gulyások, kondá­sok nagyon szívesen vásárol­tak. És természetesen a csikó­bőrös kulacsokról. — Honnan vette Sándor bácsi a mintákat? — Az öregektől. Apáról fiúra szálltak a színek, for­mák, minták. Ahogyan én Bucsai Károlytól kaptám, ép­pen úgy kapta ő is a mesteré­től. — És honnan szerezték az anyagot? — A kulacsot magát vagy kádárral, vagy faesztergályos­sal csináltattam meg, a gyen­ge csikóbört pedig a tímárral készíttettem ki. — És hol árulta a kulacso­kat? — A legtöbbet vásáron. De­kát volt mindig megrendelés is bőven. A városba vetődő idegenek szívesen vették és elvitték az ország különböző részeibe a kulacsot. Vidám társasáaok tagjai akasztották a vállukra a kotyogást és az első helyen megtöltötték itó- kával. — Valamirevaló legény te­le kulacs nélkül nem ment el lakodalomba, a vőfély pedig nem hívogatta a vendégeket tele kulacs nélkül. — Monöregedtem. Hamaro­san nyugalomba megyek, de egy kulacs most is van a ház­nál, ha nem egyébnek, hát mutatónak, R. K. NYUGALOM, TÜRELEM, udvariasság Bámulatos, hogy Télapó­nak, a decemberi jóságosszí- vű, ajándékozó öregnek mennyi megbízottja jár-kel mindenfelé. Az üzletek zsú­foltak (áruval és emberekkel egyaránt), s az elárusítóknak most vasámapiuk sincs. Még­is készségesek, figyelmesek, udvariasak. Az Alföldi Állami Áruház­ban vásároltam vasárnap délután. Kislányomnak két nylon blúzocskát és egyebe­ket. Este otthon felpróbáltuk, s egyik bizony kicsi lett. Lá­nyom szeméből potyogtak a könnyek: mi lesz most,?! Amikor visszavittem a kis blúzt, nagyon sokan voltak az áruházban. A gyermekosz­tálynál is álldogáltak jónéhá- riyan, s egyre-másra jöttek az újabb vásárlók. Al elárusító­nő azonban minden zokszó nélkül kicserélte a visszaho­zott holmit. Kedvesen, moso­lyogva foglalkozott vala­mennyi vásárlóval, nyugalma —> csodálatos! — azokra is átragadt, türelmesen várták, míg sorrakerűinek. Dicséret illeti a kereskede­lem dolgozóit most, az ün­nepi csúcsforgalom idején helytállásukért. A Télapó bi­zonyosan nem felejtkezik meg róluk. ■— rónai — • ÜNNEPI TORTÁK, SÜTEMÉNYEK, nagy választékban készülnek a Törökszentmiklös és Vi­déke Körzeti Földmüvesszö- vetkezet cukrászdájában. A karácsonyi és újévi ünne­pekre sütéssel ne fáradjon, rendelje meg cukrász készít- ményeíftket. Megrendelése­ket már most elfogadjuk és házhoz szállítjuk. Telefon: 48.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom