Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

I960, december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP HÍREK az évi verseny felajánlások teljesítéséről A Járműjavító Vállalatnál Ä2 év elejétől 242 brigád közül 104 írásban, 138 pedig szóbelileg tett felajánlásokat a termelési tanácskozásokon április 4, a vasutas nap és november 7. tiszteletére. A verseny felajánlások — üze­mi viszonylatban — 1959-hez képest egyszázalékos önkölt­ségcsökkentést szabnak meg ez év végéig. Az OH anyag felhasználásával a Járműja­vító dolgozói ez év kilenc hó­napjában 674 ezer forintot takarítottak meg népgazdasá­gunknak, s ezzel vállalásukat 0,8 százalékra teljesítették... Sikerük titka: az üzem ve­zetői bátran támaszkodtak a munkások kollektívájára: a szocialista munkabrigádokra, köztük P. Szabó Károly tüzi- kovács és Simon János kő­műves brigádjára. Az éves versenyvállalások kidolgozott rendszere hozzá­segítette a Szolnoki Jármű­javító Vállalat dolgozóit, hogy az üzem termelékenységét a múlt évhez képest 1,08 száza­lékkal emeljék. A Szolnok megyei Téglagyári Vállalat kilenc üzeme az első félév­ben nyerstéglából 3 és fél millióval, égetett téglából pe­dig több, mint egy millióval kevesebbet gyártott, mint amit tervük meghatározott. A téglagyári dolgozók kez­deményezésére július 1-el szocialista munkaverseny in­dult az üzemek munkásai kö­zött. A verseny célja: a ter­melékenység emelése és az önköltség csökkentése volt. A dolgozók kezdeményezé­sét siker koronázta. A Szol­nok megyei Téglagyári Válla­lat ezévi nyerstégla termelési tervét október 31-re 2 száza­lékkal túlteljesítette. A vállalat mozaik és ce­ment üzemének dolgozói az év elején értékes verseny fel­ajánlást tettek. Vállalták: mozaik- és cementlap gyár­tási tervüket 5 százalékkal, a betoncső és kútgyűrű gyártási tervüket pedig 81 tonnával túlteljesítik ez év végéig. Az üzem dolgozói eddig 3587 négyzetméter cement- és mo­zaiklappal, betoncsőből pedig 512 tonnával többet gyártot­tak a tervezettnél, tehát vál­lalásukat máris túlteljesítet­ték. Az év hátralévő idősza­kában előnyüket még tovább fokozzák. Az idén is — mint már annyiszor — megismétlődött Milyen legyen a termelőszövetkezeti jövedelem helyes elosztása ? a Szolnoki Tisza Bútorgyárban ez a már évek óta visszatérő jelenség, hogy az üzem mun­kásai jóval túlteljesítették a túlságosan óvatosnak bizo­nyult tervszámokat. Évi ter­vüket november 7-el teljesí­tették. Év közben vállalták, hogy az ez év hátralévő idő­szakában 1200 konyhagarni­túrával többet gyártanak, mint amit éves tervük előír. Az eddig eltelt időszak ter­melési eredményei arra jogo­sították fel az üzem kollektí­váját, hogy vállalásukat mó­dosítsák. Az év hátralévő időszakában további 50 kony- hagamitúrával többet akar­nak adni a kereskedelemnek. A Tisza Bútorgyár dolgozói az év elején vállalták, hogy évi tervüket 105 százalékra teljesítik. Ha terven felül az említett 1250 konyhagarni­túrát legyártják, akkor tervü­ket nem 5, hanem 11 száza­lékkal teljesítik túl. * Néhány megyei üzem ter­melési eredményeiről adtunk hírt. E példákból is látható, hogy az évi versenyfelajánlások teljesítése a termelékenység emelkedését, a munkafegye­lem megszilárdulását és az önköltség csökkenést segíti elő. Érdemes erre gondolni a jövő évi terv megvalósítása közben is. ti idei tanévben hetven öt plusz egyes osztály feiezi he gimnáziumi tanulmányait Az öt plusz egyes rend­szerű oktatást az idei tanév­ben számos újabb középisko­lában vezették be, a heten­ként egy napon gyakorlati oktatásban részesülő diákok, illetve diáklányok száma az általános gimnáziumokban már meghaladja a negyven- nyolcezret. A technikumok­ban több, mint kétezer fiatal tanul jelenleg ugyancsak öt plusz egyes rendszerben. A gimnazisták és a techniku­mok növendékei 189 különfé­le szakmával ismerkednek, a népgazdaság különböző terü­letein. A gyakorlati munkának a népgazdasági ágak közötti megoszlása még nem olyan, amilyenre szükség volna. A jelenleginél lényegesen több tanulót kellene a mezőgazda­December 11-én (ezüstvasárnap) divatbemutató délután 5 Arakor az Alföldi Állami Áruházban nyitva du. 2—6-ig ság területére irányítani az iskoláknak, csakúgy, mint az építőiparba, ahol a gyakorlati foglalkozásokon részvevő fia­talok száma nem éri el az ez­ret sem. Ebben az oktatási évben egyébként — a tavalyihoz ké­pest — több, mint kétszeresé­re emelkedett az öt plusz egyes rendszerben tanuló gimnáziumi osztályok száma. A tanév végén hetven öt plusz egyes évfolyam fejezi be gimnáziumi tanulmányait. Ezek között már néhány olyan is lesz, amelyiknek a növendékei négy éven át jár­tak gyakorlati foglalkozásra. (MTI) — Az ankét vitája — Mai számunkban folytatjuk a Szolnok megyei Párt- bizottság és a Szolnok megyei Néplap szerkesztősége o®- kétja vitájának közlését. BUDAI KÁLMÁN. Zagyvarékas, Kossuth Tsz. Célunk az eddiginél jobb jövedelemelosztási módszert keresni. Bereczki elvtárs a legfejlettebbnek, a garantált munkaegység elosztást tartja. Éra elsősorban a nemrégen alakult új és kezdő termelő- szövetkezetek próbálkozásai­ról szeretnék szólni, mivel a garantált munkaegység része­sedést e termelőszövetkeze­tekben még lehetetlen meg­valósítani. Termelőszövetkezetünk egy­éves, s így nálunk még az eredményességi munkaegy­ségrendszer bevezetése is ne­hézkes lenne. Akadályát ab­ban látom, hogy az új terme­lőszövetkezetek kevés irányí­tó szakemberrel rendelkez­nek. Még a jól szervezett bri­gádrendszer kialakítása sem könnyű. De az is kiderült, hogy csüpán a hagyományos munkaegységrendszerrel sem tudunk nagy eredményeket elérni. Több növényféleség átlagtermését kiszámítottuk Ha kézzelfogható módon, köz­vetlenül érdekeltté tettük volna a termelésben a szö­vetkezeti gazdákat, csak ez­zel, csak a nagyobb munka­erő ráfordítással, legalább 20—25 százalékkal többet termelhettünk volna. El is határoztuk, változtatunk a jö­vedelemelosztás módszerén. Valahogyan így. Felosztjuk a földterületet- Minden gaz­da megkap egy területet a munkaigényes növényekből, s már év elején megmondjuk r.eki, milyen munkát kell el­végeznie, s mit kanhat azért. Cukorrépánál például a ter­ven felül termelt répa után 1 kg. cukrot akarunk adni má­zsánként! Természetesen a kiszabott munkaegységen fe­lül. Jövőre nagyobb területen mákot termesztünk. Bebizo­nyosodott, hogy mákból na­gyobb termést az egyeléssel érhetünk el. A mák egyelésé- re cél-prémiumot tűzünk ki készpénzben, olyan összeget, ami érdekeltté teszi a terü­let gazdáját, hogy a mák egyelésen gyors, de szaksze­Áz fizietek nyitvatartása A városi tanács kereske­delmi osztályának közlése szerint december 11-én az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1-es és 4-es számú boltja 6-tól 10 óráig tart nyitva. Az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat 33. szá­mú ruházati és 72. számú já­tékboltja 9—16 óráig, az Ál­lami Aruház 14—18 óráig tart nyitva. December 17-én, szomba­ton a szolnoki boltok nagy- része a szokásos szombati nyitvatartás szerint árusít. Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat 72. számú játék­boltja 8—19 óráig, a 33. szá­mú ruházati és a 39. számú I rövid- és divatárubolt 8—18, j az óra és ékszerbolt 9—17 I " óráig tart nyitva. December 18-án, arany­vasárnapon a2 Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1-es, 4-es, 9-es, 10-es, 61-es, 70-es és 24-es számú boltja 7—11 óráig, a 121-es számú csemegebolt 7—11 óráig tart nyitva. Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat 40-es számú pa­pír, 14-es számú cipő, 21-es számú illatszer, 23-as számú üveg-porcelán, 33-as számú ruházati, 39-es számú rövid- divat, 55-ös számú hangszer, 78-as számú rádió-villamos­sági boltja 9—14 óráig, a 72. számú sport-játék 9—18 órá­ig, az 57. számú gyermek ru­házati bolt 10—18 óráig, az Alföldi Állami Áruház 8—18 óráig, az óra-ékszer bolt 9— 16 óráig, a népművészeti és háziipari bolt 10—17 óráig, a könyvesbolt 10—16 óráig tart nyitva. rű, precíz munkát végezzen. Ez a gazdaságnak sokszoro­san megtérül. Másik főnövényünk a ku­korica. Ennek területét is kiosztjuk s előre megmond­juk, hány munkaegység jár az adott terület megművelése után. Nálunk a községben semminek sincs akkora érté­ke, mint a kukoricának. Ez teszi leginkább érdekeltté az embereket a termelésben. — Ezért azt tervezzük, hogy a kukoricatermesztők a meg­állapított munkaegységet és az egész termés tíz százalé­kát megkapják. Ettől a mód­szertől azt várjuk, hogy ug­rásszerűen előrehaladjunk a kukorica-termesztésben Nincs még részletesen ki­dolgozott tervünk az állatte­nyésztésben dolgozók premi­zálására, de azt már elhatá­roztuk, hogy ebben az üzem­ágban is könnyen áttekint­hető, mindenki által érthető, világos premizálási rendszert vezetünk be* lázár jözsef, Jásztelek, Tolbuchin Tsz. Véleményem szerint sem tudjuk, csak a hagyományos munkaegység alkalmazásával fokozni a termelést. Mi 4—5 évvel ezelőtt a forintosított elszámolási rendszert vezet­tük be, s ez hozott is vala­mit a konyhára. Gyorsan fel­lendült a termelőszövetkezet és éveken keresztül 40—50 forintot osztottunk zárszá­madáskor. Csakhogy most már úgy látjuk, ez sem elég. Valami újabb, merészebb ösztönzési módhoz kell nyúl­nunk. Tavaly az állattenyésztés­ben nem volt tervkiesésünk, de a növénytermesztés jöve­delme némely növérayféleség- nél csak éppenhogy fedezte a ráfordított munkaértéket, Például a dohány és kerté­szet hozamainak értéke kizá­rólag a minőségtől függ. — Munkaegységgel viszont le­hetetlen jó minőségű do­hányt és kertészeti árut elő­állítani. Márpedig a kereske­delem a minőség után fizet elsősorban. Újítottunk. Nyolc hold do­hányra 80 ezer forint bevé­telt! terveztünk. Szerződést kötöttünk a dohányosokkal. Minden 100 forint értékből 40 forintot megkapnak; S mi történt? Az anyagi érdekelt­ség váratlan eredményt pro­dukált. A nyolc hold dohány­földön 200 ezer forint bevé­telünk lett, 120 ezer forinttal több a tervezettnél. Jól jár a tsz is, jól jár a tsz tag is. Két hold dohány kezelésé­ért 18 ezer forintot megke­reshet a szövetIrezefT gazda, de vigyáz is a dohány minő­ségére. Törjük a fejünket azon is, hogy jövőre ne kelljen de­cemberben kukoricái tör­nünk, cukorrépát szednünk. Jövőre a cukorrépánál is hoz­zányúlunk a százalékos mun­kaegység elszámoláshoz, ügy tervezzük, a kukorica és cu­korrépa termesztésre nem adunk munkaegységet. Ki­számoljuk a gépesítés fokát, a ráfordítandó munkaidőt s körülbelül a termés 20—25 százalékát kapná a szövetke­zeti dolgozó egész évi mun­kájáért. Ez még nem végle­ges, de már gondoltunk erre. Az eredményességi munka­egység elszámolással őszin­tén, szólva mi nem barátkoz­tunk meg. Kipróbáltuk a gya­korlatban, így a cukorrépa és kukorica termesztésben s fél­úton abba is hagytuk. Ha nem így csináljuk, még ma is lenne a határban cukor­répánk Az eredményességi munkaegység rendszer a szál­lításnál okoz gondot. Lehe­tetlenség a felszedett termé­ket a föld végén külön-kü- lön lemérni minden gazdá­nak- S arról is meggyőződ­tem, háromszor senki nem kapálta a cukorrépát. A ta­lajviszonyok különbözősége miatt ugyanis megsértődnek az emberek. Hogy termeljek én ezen a földön annyit, —• mint X a jobbminőségűn? — Vagy miért én kaptam ezt a minőségű földet s miért nem a másik? Ez tehát nálunk nem vált be. De termelőszövetkezete válogatja a jövedelemelosz­tási formákat. Az elszámolá­si módszerek nagyban függ­nek a közös gazdaság össze­tételétől. Nem lehet sémát ráhúzni egyetlen tsz-re sem, mert ahol sok a középp'a- raszt. ott a természetbeli jut­tatások válnak be. Nálunk agrárproletárok, kisparasz- tok vannak s inkább a pénz­hez ragaszkodnak. Egv biztos. Évről-évre fi­nomítani kell a jövedelem- elosztási formákat. Olyan megoldást keresünk, ami mindenkit jobban serkent a munkára. NAGY TIBOR, Karcag, Május 1. Tsz. Hogy melyik elszámolási­rendszer lenne a legjobb, — ebben nem tudnék egyértel­memnyi munkaegység jár, ar­ra mennyi előleget kapnak s milyen jövedelmük lesz zárszámadáskor- Mi a hagyo­mányos munkaegység rend­szertől, mint elszámolási alaptól semmi esetre sem té­rünk el. Fontos az, hogy he­lyi normák alakuljanak ki. • Mi minőségi munkára sem­miféle prémiumot, jutalmat nem tűztünk ki. Ellenben két év óta munkaverseny fo­lyik szövetkezetünkben. Tíz­ezer forinttal honoráljuk a verseny győzteseit A ver­senypontokba a minőségi munkától kezdve a tűzoltó felszereié ek karbantartásig mindent belevettünk. Az ér­tékelő brigád tüzetesen min­dent megvizsgál. A mi termelőszövetkeze­tünk régi és nagyterületű kö­zös gazdaság. Tapasztala­tunk az, hogy a végső meg­oldást a munkaegység becsü­lete hozza meg. Végülis azt mondom: min­den módszer jó lehet ha fi­gyelembevesszük a termelő- szövetkezet sajátosságát, a szövetkezeti gazdák összeté­telét GACSAL ISTVÁN* Kenderes, Vörös Csepel Tsz Termelőszövetkezetünkben az idén felosztottuk a cukor­répa és kukorica területet. Még az irodai dolgozóknak is adtunk a kapásterületből. Nálunk ez a módszer bevált, bizonyítja, hogy idejében fel­szedtük a cukorrépát. Az okozott gondot, hogy amikor megkezdődött a cukorrépa- szedés. más területre nehe­zen tudtunk embert biztosí­tani, mert mindenki ezt a munkát akarta végezni. Ér­dekelve voltak a szövetkezeti gazdák a cukorrépa termesz­tésében, betakarításban, — mert minden mázsa terven felüli cukorrépa után 1 kiló cukor a prémium. Egy hónapja a főagronő- mussal, főkönyvelővel, párt­titkárral számolgattunk, ter­vezgettünk. Megpróbálunk már a jövő évre forintosított tervet készíteni. Tervünkről beszélgettünk brigádértekez­műen á^ástfoglalni. Ez sok­mindentől függ* Szolnok megyében talán i egy húszholdas tábla talaj-j adottsága sem egyforma. Az! eredményességi munkaegy-; ségelszámolás bevezetése így j nem is lehet célravezető. A teljesítmény mérése szállítás­kor szinte megoldhatatlan. Elvesztjük a nagyüzemi elő­nyöket s a »betakarítás üte­me sem egyforma. Az egyik szövetkezeti gazda kimehet répát szedni ötödmagával, s felszedik öt nap alatt, a má­sik 15 napig szedi, s vár­junk rá, míg végez vele? Véleményem szerint az a premizálási módszer jó, ha 100 százalékos tervteljesítés után a ledolgozott munka­egység arányában adunk pré­miumot. íme. Termelőszövet­kezetünkben 20 százalékos többlettermés van búzából. Na már most, ha kiosztjuk 50 százalékát prémiumként a növénytermesztőknek, ezzel az állattenyésztőket rövidít­jük meg akik a közösalap felhalmozásában ugyanúgy résztvesznek, mint a növény- termesztők. A célprémiumra csak ott lehet szükség, ahol a munka- fegyelemmel van baj. He­lyette inkább olyan légkört, s olyan állapotot teremtsünk a termelőszövetkezetben. — hogy erre ne legyen szükség Ellenben annál jobban bevá't a karcagi Május 1. Termelő- szövetkezetben a garantált munkaegységelőleg rendszer Hihetetlen munkakedvet ho­zott. Termelőszövetkezet gazdáink iól ismerik a mun kaegvséffförvénvt. maguk ki számolják, milyen munkáért leteken és más alkalommal is az emberekkel, s kétféle vé­lemény alakult ki. Azok a szövetkezeti gazdák, akik ta­valy léptek be, jobban ra­gaszkodnak a természetbeni részesedéshez, a búzához, árpához, szénához, stb. A mi véleményünk az, hogy sokkal helyesebb a forintosított jö­vedelemelosztás. A premizálásra vonatkozó­an az a tervünk, hogy nem egyénenként, hanem brigá­donként premizáljuk a terv­teljesítést, illetve a tervenfe- lül termelt mennyiséget- Gon­dolkoztunk azon is, hogy a dohánytermesztésnél és a kertészetben, valamint a dinnye termesztésnél megha­tározott százalékot adunk az előállított termék értékéből az ott dolgozó szövetkezeti gazdáknak. Idei tapasztalataink kész­tetnek erre bennünket, mert oéldául a dohánynál speciá­lis munkacsapat dolgozott, mégis adódtak bajok. Úgy véljük, ha a termésből adunk bizonyos százalékot, ez nem­csak a hozamok fokozására, de a gondosabb, jobb minő­ségű munkára is ösztönöz. (A termelőszövetkezetek jö­vedelem eloszt”"* ankétjának ,'iféiéf 7>oi-nnni lapszámunk­ban folytatjuk^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom