Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-07 / 288. szám

i960, december 7. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 3 Kis emberek - nagy tettek! A beruházások gyorsításáért — Vitadélután a Tiszamenti Vegyiművekben —­általuk készített tervekért HÉTFŐN délután nagy volt a sürgés-forgás a Kar­cagi Vasút utcai Általános Iskolában. Az udvaron vir­gonc fiúk gyülekeztek, arcuk kipirult az ugrándozástól, no meg a várakozás izaglmától. Az egyik tanteremben négy édesanya: Nagy Jenőné. Mándi Istvánná, Győrfi Im- réné és Kele Ferencné szor­goskodott. Hófehér térítők­kel takarták le az asztalként szolgáló iskolai padokat, s virággal, fenyőgallyal díszí­tették. A teáscsészék mellé helyezték a papírszalvétába csomagolt süteményt és a szaloncukrot. A gyanútlan szemlélő azt gondolhatta: Télapó-ünnepségre készülnek. De ennél jelentősebb ese­ményre került ott sor. Me­gyénk első idei zárszámadó közgyűlését tartották. A széles karcagi határnak ogy piciny darabkáján, 4 hold •öldön gazdálkodtak az Előre ifjúsági Termelőszövetkezet tagjai. S most az ifjú szövet­kezeti gazdák kicsit elfogó- dottan, felnőttes komolyság­gal foglaltak helyet a meg­szokott tanteremben, hogy számot adjanak szövetkeze­tük életéről, az első év ered- ményeirőL Meg kell jegyezni, ügyesen gazdálkodtak. Volt miről be­számolni a zárszámadó köz­gyűlésen. Kormos Ambrus tanár-elnök szedte csokorba az I960, február 9-én alakult ifjúsági tsz életének fonto­sabb eseményeit. Beszélt a gondokról, amiből különösen az első hónapokban bőven kijutott, hiszen minden alap­tőke, vagy kölcsön nélkül kezdte meg működését a tsz, az eredményekről, melyek a nevelők és a gyermekek lel­kesedését, szorgalmát, vala­mint a különböző szervek se­gítségadását is tükrözik. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet adta a 4 hold földet, amelynek meg­művelésében, a termény el­szállításában a földművesszö­vetkezet és a Május I.; Tsz is segített. De mégis, a legfőbb érdem azoké a szöszke és barna fiúké, akik tanáraik vezetésével, velük együtt dolgozva megtermelték a kö­zel 26 ezer forint értékű ter­ményt. A tavasszal ők adták össze egy kilójával a 2 hold kukorica vetőmagját. Vetet­tek borsót, cukorrépát, seprő­cirkot, másodvetésként mis- linget. S ha eleinte ügyetlen- kedve is, de megkapálták, megvédték növényeiket a gyomtóL A műútról egy jó hají­tó snyira fekszik a jászapáti Alkotmány Tsz Szikszai-féle tanyája. A szem könnyen el­lát idáig, „gyalogbuszon” már nehezebb elérni. Ezt Csortos Marikával, a szövetkezet KISZ-titkárával is tanúsít­hatom, kivel együtt tapod- tuk a sáros, vizes rétet, hogy meglátogassuk a dohányfűző lányokat, Nyitrai Kati KISZ munkacsapatát. Bevallom, nem véletlen, hogy épp az apáti Alkotmányba indul­tunk „lánynézőbe”. A szó- banforgó brigádról kevesen hallottak pár napja még a megyében. A megyei KISZ értekezletre azonban Jász József, a járás (és a tsz) kül­dötte elvitte a hírüket az al­kotmánybeli „tizenkettek”- nek: Hogy milyen jól dolgoz­tak tavasztól őszig. A kapá­lástól az aratásig, a kuko­ricatermesztéstől a cukor­répaszedésig. • • Bűboskemenee ontotta me­legét a kis szobában, hol hét ürgekezű lány csomózta, vá- ogatta a szűzdohányt, a kecskelábú asztalok mellett. De milyen lányok! Szépek és vidámak, élénkek és jóked- vűek. Fiatalok. Mondom, csak heten voltak, a másik öt hiányzott — A többiek? — érdeklő­döm. — Három férjhez ment a SZORGALMUK legjobb bi­zonyítéka az elért jó termés- eredmény, a jövedelem. A 2 hold kukorica 80 mázsa ter­mést adott. Ennek pénzérté­ke 11.873 forint A köztes­ként termelt 66 mázsa tök 1.336 forinttal gyarapította a bevételt. Egy hold borsót vetettek. A termés felét zöl­den értékesítették. Ez a nö­vény 3.750 forintot hozott a szövetkezetnek. A borsó után vetett mislingért 500 forin­tot, a 48 mázsa cukorrépáért — amit 400 négyszögölön ter­meltek — 2.178 forintot, az 1000 négyszögöl seprőcirok terméséért pedig 5.322 forin­tot kaptak az ifjú szövetke­zeti gazdák. A tiszta jövedelem 22.200 forint. Ebből 10 százalék oszthatatlan alapra, 10 szá­zalék a jövő évi tartalék- alapra megmaradt. Az elnök és a munkában résztvevő há­rom nevelő tiszteletdíját, va­lamint a két hatodik osztály által teljesített 69 munkaegy­ség értékét leszámítva osztot­ták el a jövedelmet Az Fü­ré Ifjúsági Tsz-ben egy mun­kaegység 17 forintot ér. Azok A KISZ Központi Bizott­sága az 1960. évre is meghir­dette az ifjúsági silózó bri­gádok versenyét, amelyhez megyénkben is több terme­lőszövetkezet fiataljai csat­lakoztak. A legutóbbi érté­kelés szerint hat ifjúsági silózó brigád ért el jó ered­ményt Az első helyet a jászkiséri Táncsics Tsz-ben Búzás Ferenc hat fős brigádja szerezte meg. A fiatalok húsz hold silókukorica te­rületet műveltek, 160 má­zsás átlagtermést értek el: 2 ezer 460 köbméter silót készítettek. Elismerésre méltó az ered­ménye a jászapáti Alkot­mány Tsz ifjúsági brigádjá­nak , is, melynek vezetője Gulyás Ferenc. A nyolc fia­tal 114 hold területen mű­velte a silókukoricát, — 290 mázsás átlagtermést takarí­tottak be. Kitisztítottak 5 ezer 220 köbméter silógödröt s a vállalt 3 ezer 420 helyett 4 ezer 722 köbmétert silóz­tak be Jó az eredménye a kunhe- gyesi Vörös Október Tsz-ben két Miklós-lány: Zsuzsika és Marika pedig a kertészetben dolgozik. Már sorolják is az új menyecskéket: Molnár Veronika, Gulyás Margit, Nyitrai Kati. — Nyitrai Kati? 6 volt a brigádvezető! Most hol van? — kérdezem. A KISZ-titkár adja a vá­laszt. — A kettes üzemegység­ben dolgozik. Az urával. — Ki lett az utóda? összenéznek a lányok. — Senki — de a válasz adóját nem látom, olyan hal­kan mondjr Azután jót nevettünk azon, hogy „elfelejtettek” új bri- gadérost választani. S azon, hogy így tulajdonképpen mindannyian brigádvezetők lettek.. Igaz, valójában nem is igen értek rá ilyesmivel mostanában foglalkozni. Vi­szont így is haladt a munka. A lányok győzték. Kezdjük talán ott, hogy ők is bene­veztek az országos 30 m.' -ás kukoricatermesztési verseny­be, 80 holddal. Eredmény: 32 mázsa májusi morzsoltban holdanként. Sietve jegyezzük meg: a fiúk sem maradtak te. ők 114 holdon az orszá­gos silózási versenyben in­dultak, összesen nyoican. Kétszázötven mázsát tervez­tek betakarítani egy holdról, eredményük 290 mázsa lett a tagok, akik a nyári szün­időben is szorgalmasan dol­goztak, 5 forintos munkaegy­ség-előleget kaptak, ami pré­miumnak számít Az ötven ifjú szövetkezeti gazda közül a legszorgalma­sabbak igen szép jövedelmet kaptak. Györfi Imre 510, Mándi László 493, Laboncz Imre 476, Mándi István 476, Dániel István 442, ifj. Tagy Jenő 425, Tyukodi Dezső 408, Kele Ferenc 391 forintot ke­resett Nagy Imre tanyáról jár az iskolába, de azért szorgalmasan részt vett a kö­zös munkában is. Az ő ' orí- tékja 255 forintot tartalma­zott Nem lebecsülendő a ids szövetkezeti gazdák jövedel­me, amit szinte játszva, he­tenként néhány órai munká­val kerestek. De ennél sok­kal többet jelent az, hogy megszerették a munkát, erő­södik bennük a közösségi ér­zés, a köztulajdon féltése, megbecsülése. Ez kicsendült szavaikból is. Nagy Katalin Molnár Lajos vezetésével működő ifjúsági brigádnak, amely 4 ezer 285 köbméter silót készített vagy a be- senyszögi Lenin Tsz-ben Nagy Pál ifjúsági brigádjá­nak, melynek eredménye 2 ezer 153 köbméter siló. A mezőtúri Sallal Tsz-ben Fórizs Róza tizenöt főből álló ifjúsági brigádja 35 hold silókukoricát művelt, 172 mázsa átlagtermést értek eL Ezer köbméter új silógödröt készítettek, melyből 450 köbmétert társadalmi mun­kában. Az ötezer köbméter silógödör tisztításánál is je­lentős a társadalmi munka: 2 ezer köbméter. A vállalt 3 ezer 700 köbméter helyett 3 ezer 820 köbméter silót készítettek. — A mezőhéki Táncsics Tsz-ben Borbély Eszter 37 fős ifjúsági brigád­ja 70 hold silókukoricát mű­velt. Átlagtermésük 290 má­zsa lett. A hatodik helyen végző ifjúsági brigád 4 ezer 70 köbméter silót készített, 825 köbmétert társadalmi munkában. Ezenkívül a KISZ kongresz- szus tiszteletére a tsz 45 KISZ-tagja 100 hold cukor­répát szedett fel november 18-ig, előtte pedig október 26-ig 300 holdról takarítot­ták be a tengerit. Mindezt, mint már em­lítettük, a megyei KISZ- értekezleten is elmondta Jász József, az egyes számú üzemegység brigádvezetője, így jutott el szerte a megyé­be hírük az Alkotmány-beli fiataloknak, s így jut el nem­sokára az egész országba is. A KISZ-titkár tovább so­rolja: — Személyenként eddig 300 munkaegységet számít­hatunk a lányoknál. Azoknak is, akik nincsenek itt. Egy munkaegységre negyven fo­rintot várunk. Gyors számítás következik. Legrosszabb esetben: össze­sítve körülbelül 90 ezer fo­rintot kap ezévi munkája után csupán ez a hét Alkot­mány-beli lány. Szép a sum­ma, s mire költik? Ruhára, bútorra. Stafirungra is, hisz eladósorba számíthatók egy­két kivétellel, mind a heten. Kétségtelen: sokat dolgoz­nak, mégsem vágynak el in­nét. Egyszerű a magyarázat: megtalálják számításukat. Életük azonban nemcsak munkából áll. Valamennyien szeretnek táncolni, szeretik A Tiszamenti Vegyiművek­nél a vegyipari beruházások kérdéseiről vitadélutánt ren­deztek. Vitaindítóként Szabó László, a vállalat főkönyve­lője rámutatott arra, hogy az MSZMP VII. kongresszusa határozatot hozott a beruhá­zásokkal kapcsolatban. Az abban foglalt fő elvek he­lyességét senki nem vitatja és nem is az alapelvekkel, hanem a gyakorlati kivite­lezéssel van hiba. A hibát számos tény mu­tatja. Ilyenek: a beruházások üzembehelyezésének elhúzó­dása, az előirányzott költség- keretek túllépése, a műszaki tervek lassú elkészítése. A vi­tadélutánon nem lehetett minden, e tárggyal kapcsola­tos problémát megvitatni, ezért néhány fő szempontra irányította a figyelmet, azok­ra, amelyek a vegyipari be­ruházások és így elsősorban a Tiszamenti Vegyiművek beruházásait hátráltatják. Ezekkel kapcsolatban Ró­kán fejtették ki véleményü­ket. Szimonidesz Lajos, a vállalat beruházási osztályá­nak mérnöke például — töb­bek között — a következőket mondta: — Az új kénsavgyár beru­házásánál abból a szempont­ból kedvező a helyzet, hogy szervesen illeszkedik a távla­ti programba, azonban a lé­tesítésének elhatározása és az építés befejezése közötti rö­vid időszak szításé, továbbá az, hogy e te­kintetben még igen sok a tennivaló. Megjegyezhetjük: Igen sok beruházásnál visszaélnek az­zal a rendeletadta lehetőség­gel, hogy a több. önállóan üzemeltethető egységből állí létesítménynél a kivitelezés megkezdéséhez elegendő a sorrakerülő létesítmény tel­jes tervdokumentációját szol­gáltatni. Mivel aránylag elég ne­héz a hiányos tervdokumen­tációval való kezdési enge­délyt megszerezni, a beruhá­zók felügyeleti hatóságaikkal és a tervező intézettel egyet­értésben, ha nem tudják a teljes tervdokumentációt biz­tosítani, a létesítményt a ren­delet előírásainak figyelmen- kívül hagyásával annyi ön­álló megvalósítási szakaszra bontják fel, ahányat a terve­zés üteme megkíván. Is­merek olyan beruházást, mely mindössze két terméket állít elő (félkésztermékek nélkül) és több, mint 10, úgynevezett megvalósítási szakaszból áll. Ez természetesen nem más, mint saját magunk és-a nép­gazdaság félrevezetése és ez­zel egv lépést sem teszünk előre az elmúlt időszak hi­báinak kijavításában. Erről az illetékesek többségének tu­domása van. mégis figyelmen kívül hagyják, pedig sok esetben olyan következmé­nyekkel jár, mint a hiányos tervdokumentációval történő beruházás. Az ilyen helyzet kialaku­lásához véleményem szerint nagymértékben hozzájárul a tervező Intézetek lassú munkája Példaként hozom fel a je­lenleg folyó savüzemi inten- zifikálásl és a szuperfoszfát üzem építési kiviteli tervdo­kumentációjának elkészítési idejét E beruházás tervfeladata 1957 elején készült el. A ki­viteli tervek készítéséhez a tervező nyomban hozzákez­dett. Közel négy éve folyik a többszáz millió forintos objektum tervezési munkája és hogy mikorra fejeződik be — bizonyosok vagyunk ben­ne — a tervező még most sem tudná megmondani. A munka, ilyen üteme még ak­kor is erősen kifogásolható, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a tervezést sok esetben akadályozta a kiindulási ada­tok tisztázatlansága, vagy a tervezési munka közben tör­ténő megváltoztatása. A most kezdődő ötéves terv sokkal fokozottabb fel­adatokat ró tervintézeteink­re és sokkal lendületesebb munkát kíván tőlünk, mint amilyenre eddig felkészültek és amilyenhez eddig hozzá­szoktak. Egyik legfontosabb teendő ** tervezési átfutási idő csök­kentése. Felül kell vizsgálni, hogy milyen intézkedések szükségesek ennek elérésére. Gyakran találkozom terve­zőkkel, akik a minőség javu­lása egyik fő akadályának tekintik, hoev a tervezett ob- iektum gazdaságos megvaló­sulásában nem eléggé érde­keltek. sőt továbbmenve — ami nekünk, beruházókn»’- nagy problémát okoz, — az sem túlságosan felelősek. A felelősség kérdését pedig rö vid időn belül tisztázni kel­lene. Véleményem szerint a fe­lelősség kiterjesztésével biz­tosítani kell, hogy a tervezők a létesítmények gazdaságos kivitelezésén túlmenően az általuk tervezett üzem gaz­daságos üzemeltetésében is érdekelve legyenek. Ez egy régen vajúdó kérdés, a be­ruházók. tervezők, kivitele­zők komplex anyagi érdé kéltségének megvalósításával oldható meg. A műszerbeszerzések ügye is szerepelt a vitadélutánon. — Kétségtelen, hogy mű­szeriparunk a felszabadulás óta sokat fejlődött, azonban annak ellenére két-három lé­péssel követelményeink mö­gött marad. Azt kell elér­nünk, hogy azokat legalább fa lépéssel megelőzze, — hangsúlyozta Szabó Jolán. — Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy csaknem min den fontosabb műszert kül­földről kell beszereznünk. Nem szabad azonban elfelej­teni, hogy nemcsak a szocia­lista országok automatizál­nak, hanem nagy ütemben a kapitalisták Is. Két-három évvel ezelőtt a legnagyobb műszerszállító cégek (Hart- mann-Braun, Askánia Verke. Siemens-Halske) 5—6 hóna­pos szállítási terminusokat adtak meg, ezzel szemben ma az egy éves terminus szinte mindennapos, sőt előfordul hogy nem tudják betartani a szerződésben lekötött szállí­tási határidőket Ez arra mu­tat hogy e cégek is túlter­heltek. Egyetlen megoldás: erőteljesebben fejleszteni a hazai műszergyártást Az üzem intenziflkálásáró Szalai László, a vállalat fő­technológusa beszélt Meg­említette, hogy a kénsavgyár állóalapjának 20 százalékát fejlesztik, ugyanakkor a ter­melés 50 százalékkal növek­szik. Mindenképpen érdemes tehát az üzem hatásfokának növelésével foglalkozni. A je­lenleg érvényben lévő ren­deletek azonban nem serkei- tik a vállalatokat a hatásfok növelésére. A Tiszamenti Ve­gyiművek termelését például az idén úgy kellett fokozni, hogy közben végezték a ha­tásfok növelésével összefüg­gő építési és szerelési mun­kákat. Ez sok üzemállást okozott, termeléskiesést je­lentett, s ugyanakkor növelte a gyártási költségeket. Emi­att az üzem kollektívájának jutalmazása — bár többet dolgoztak, mint tavaly — nem éri el a múlt évi szintet A felsőbb szerveknek fel kel lene erre figyelni és olyan megoldást találni, amely — anyagilag is érdekeltté teszi a vállalatokat a hatásfok-n." velésében. A beruházások adminiszt­rációjával Czeczei Márton be­ruházási osztályvezető- foglal­kozott. Megemlítette, hogy a beruházási rendeletek nem eléggé áttekinthetők és nem egyértelműek. Kívánatos vol­na egy átfogó, rendszerezett beruházási jogszabály-gyűj­temény kiadása. Az üzem be­ruházásairól kért különböző jelentésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a rájuk fordított munka nem ÓV arányban azok jelentőségé­vel, hasznosságával. Foglal­kozott a kivitelező munka el­húzódásával is. Helytelen! tette, hogy emiatt a különbö ző rendeletek szerint a beru­házót bírságolják még ak­kor is, ha az minden tőle tel­hetőt megtett a beruházás gyorsítása érdekében. A felsoroltak mellett még sok fontos kérdés elhangzót* a beruházásokkal kapcsolat­ban a Tiszamenti Vegyimű­vek vitadélutánián. Érdemes volna ezekre felfigyelni és fontolóra venni az elhang­zott javaslatok megvalósítá­sát. — ab. — — .... n" ■ ' ........................................ Hé t lány meg a többiek. . . nem teszi lehetSvé • tökéletes előkészítést,, ami az egyébként is rövid ki­vitelezési időre rendkívül kedvezőtlenül hat Ar üzembehelyezési határ­idő tartása érdekében — fő­ként a késve kezdett előké­szítésből adódóan — olyan intézkedések megtétele vált szükségessé, melyek ellen a leghatározottabban kellene küzdenünk. ha a múlt beru­házási hibáit fel akarjuk számolni. Az előkészítés során olyan helyzet állt elő, hogy a beru­házási program, a tervfeladat és kiviteli dokumentáció gya­korlatilag egyidőben készül és az effektiv kivitelezés program jóváhagyása előtt egy negyedévvel már el is kezdődött, teljes tervdoku­mentáció pedig csak a kivi­telezés előrehaladott állapo­tában, a jövő év közepén fog rendelkezésre állni. Bármilyen jó szakemberek is állhatnak a megvalósítás különböző posztjain, ilyen erőltetett ütem és hiányos előkészítés mellett nem vár­ható sokkal jobb kivitelezés, mint amilyent a múltban többször tapasztaltunk. A kivitelezés során nagy számban előforduló tervmó­dosítás az egyes létesítmé­nyek átalakítását, esetleg le­bontását, a költségek indoko­latlan növekedését és az üzembehelyezési határidő el­tolódását okozhatják. ügy gondolom, hogy az elő­zőekben elmondottak is alá­támasztják azt, hogy meny­nyire fontos a beruházás elő­készítésének első lépéseként a távlati terveknek kellő időben történő gondos elké­a jő filmet, színházat. A „Darvak”-at, ahogy az egyik kislány mondta, „végigbőg­ték” — a filmbeli Veronika sorsáról ma is sok szó esik még —, ahogy Tajti Marika magyarázta. Gulyás Julika és Csortos Rozika rendszeresen sportol, előbbi például a járási spar- takiádon első, a megyein ne­gyedik lett a száz méteres síkfutásban. A két lányt el is nevezték társaik „futárok”- nak— Vágyaik? Ki tudná fel­sorolni? A múlt években több szín­darabot eljátszottak. Most, a „Zsuzsi”-t, Barta Lajos da­rabját próbálják. Megvan már a szereposztás is. örzsit Csortos Rozika játssza, a sú­gó Gulyás Bori lesz. Szeret­nél?, ha jól sikerülne a feb­ruárra tervezett premier. Egy ifjúsági — klubhelyiség is tartozik még a „kívánság- listára”. A kívánságok megva­lósulása a lányokon is áll, ám a megvalósulás nagyban összefügg az egész tagság, így az ő jövő évi célkitűzé­seikkel is. E nagy célt így foglalták össze a lányok: — Szeretnénk jövőre 50 forintot kapni egy munka­egységre. Hogy sikerül-e — ma még nem tudhatjuk. De hogy a lányok mindent megtesznek ezért, hogy rajtuk sem fog múlni — abban már bizonyo­sak vagyunk. — búbot — A silózási verseny Szolnok megyei eredményei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom