Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

6

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1960. december 4

■*

TOLNAI GÁBOR:

JÓZSEF ATTILA*

1937 december harmadikén délben az akkori Ferencz József, ma Roosewelt tér Dunával szemben lévő járdáján mentem, az Akadémia utca irányából. A Széchenyi szobor vonalában lehettem már, midőn visszapillantottam a Tudományos Akadémia főbejáratára. Ekkor lépett ki a kapun — mindennapos munkahelyéről — Bartók Béla. ügy haladt az utcán, mint aki semmit sem vesz észre abból, ami a belvárosi déli órák nyüzsgésében körülötte lejátszódik. Mintha csak hangok, dallamok zsongtak volna idegeiben; bizonyára azok, amelyeket most dolgozott fel népdalgyűjteménye gramofonhengereiről. Néhány másodperc múlva továbbmentem a Gresham kávéház irányába. Közvetlenül a kávéház előtt voltam, Bartók ekkor már az útvonalam irányában csillingelő villamoson állt az első peronon, a járókelők felé tekintve. Ahogy figyelek a közeledő villamosra, fület siketítően és szívet dermesztőén sivít fel egy újságárus ajkán a borzasztó hír:

„Az Est! Szenzációs déli kiadás! József Attila, a kiváló költő vonat elé vetette magát és szörnyethalt!”

Most, húsz esztendő múlva Is dermedten emlékezem erre a pillanatra, ügy tűnt fel akkor, mintha az újságárus hangjára megállt volna minden: megálltak az emberek, az autók és a lovaskocsik, megállt az egész élet. Bartók felé tekintettem. Ö ugyan-' úgy hallotta az idegtépő szenzációt. mint én. Egv el fehéredéit arcú emberrel haladt a villamos az Erzsébet híd felé. (Három évvel ké=őhb rémlett fel bennem először — midőn Bartók Béla elhaevta Magyarországot, — s máig sem tudok szabadulni ettől az érzéstől: József Attila halála is erősítette benne azt az elhatározását, hogv emigrációba megv.... (Egyébként sem a Ferencz József téren, rém Horthy Mikló« e"A«z Ma- <*varors7ácán nem állt meg semmi csak bennem, bennünk, az idő mocsarában mist akaró fiatalokban és el- cőeorban a munkásokban —, akik igenis már József Attila életében a maguk költő- tét. a maguk nagy költőjét

• Részlet egy tanulmányból.

látták benne — állt meg valami. De ez a megállás nem leállás, ellenkezőleg öntudatot növelő erőgyűjtés volt.

Húsz éve már! Magam sem tudom pontosan mi minden játszódott le bennem. Mindössze erre emlékszem még: — ahogy az elfehéredett arcú Bartókkal elhaladt a villamos, egy népdal zengett fel emlékezetemben, az a népdal, amelyet felejthetetlen szép hangján József Attila szokott énekelni:

Esik az eső Azik a mező Hull a fa levele.

Erije a szőlő,

Hajlik a vessző Fodros a levele,

Két szegény legény Szántani menne De nincsen kenyere.

A téli napsütésben lebzselő polgárok szinte egymást taposva kapkodtak a rikkancs kezéből a „szenzációs déli kiadást.” Szegény Attila borzalmas halálával egyszerre „nagy kö’tő”-vé lépett elő annak az újságnak a címlapján, amely élotébo^ aligha írta le még a nevét is.

A Gresham kávéházat annak idején egy művészcsoport tagjai látogatták. A mű- vészasztalnál most egyedül Berény Róbert volt jelen. — Melléüttem. Némán néztünk magunk elé. Néhány percet töltöttem mindössze vele. valami belső feszültség hajtott tovább. Búcsúzáskor Berény törte meg a csendet: — Atti la tudott harcolni, s amikor már nem volt erele a harcra, annyi ereje maradt, hogy véget vessen életének

Feszült lel&iállanotban fordultam be a Váci utcába. Ugyanezév tavaszán vagy nyarán lehetett: a Tiirr István utca és a Váci utca sarkán találkoztam József Attilával utoljára. Világos vászonruhában állt, és nézett maga elé. Magatartása, a lefolyt beszélgetés akkor semmit som «eítofotf a tragikus végről. MecZlfe. hogy egv hé. ke és szabadság antológia számára francia verseket ST'-SrdéfrcTik fordítani. Es beszélt az átültetésre váró anvagból eey versről — a versről és nem a költőiéről — Verhaeren hatalmas költeményéről. a Lázadásról. Verhaeren versalkotásába és a nagy belga költő folyvást izzó, égő lelkiállapotába, mint valami nagy színész a szerepbe, beleélte magát. Magyarázta, kommentálta a verset. Joggal úgy éreztem, hogy lényegében készen áll a költő a fordításra. A Véhaeren-fordí- tásból, s még kevésbbé a tervezett átültetések egészéből már nem lehetett semmi A Lázadáshoz előkészületei ellenére hozzá sem kezdett, s helyette egy Victor Hugo- vers fordításával bíbelődött. Több. mint két évtizeddel az utolsó találkozás után, most úgy vélem, mintha valami visszatartotta volna a Ver- haeren-vers magyar nyelvű megfogalmazásától. A Türr István utca sarkán lejátszódott jelenet, a Verhaeren- verset magyarázó József Attila szenvedéllyel, izással tel5 egyénisége ma már úgv tűnik fel előttem, mintha macában foglalta volna a tragédia előszelét. Beszélt a versről. é= nem beszólt a költőiéről Nem beszélt Verhaerenrői aki — József Attila ugyanúgy tudta mint én — 191fi-ban miután a németek feldúlták hazáját, és németellenes aiű- tációr körutakon iárt a fron* mögött. Rouenben egy vonat kerekei között lelte halálát Az irodalomtörténet azt ta- nítia hogy — a belga kött* halála egv vasúti szerencsét. lenséiz Ifrvvo+kozménve volt' a mindig lázban égő emhe. körül sem nézve ment át a síneken, és széttépték egy vonat kerekek

•

1942-ben, midőn hamvait felhozták Szárszóról, az úisá- gok persze, nem tudatták a temetés terminusát. A hír ménis szé+szaladt, a munkásszervezetek szétvitték a városban. Kommunisták és szimnntizáusnk névtelen cédulákat találtak a^ aítánndás- ban: „Attila temetése hnlvar 10 órakor. Fiúméi út.” József Attila halála után sem vá’t manánvossá. Ott állt melletti még a rabság legszömyűbb éveiben is a munkásosztály Hiszen az 1942-es pesti temetés nyílt politikai állásfoglalás volt, a munkásosztály tüntetése. József Attila neve ekkor már zászló volt, és a• zászló mögött tömegek sorakoztak fel.

Medgyessi Ferenc:

cAnya

1 Szolnoki Damjanich Múzeum kiállításának anyagából

KÖNYVESPOLC

Kuncz Aladár:

A FEKETE KOLOSTOR

A regényszerű feljegyzések egy fájdalmas, nehéz, beszűkített világot vetítenek elénk. Az első világháború kitörése Franciaországban érte az írót és mint egy ellenséges ország polgárát, internálták, öt évig sínylődött különböző intemálótáborokban. Megrendítő erővel ábrázolja az internáltak szenvedéssel teli életét. Könyve vádirat az imperializmus és a frázisokba burkolózó polgári demokrácia ellen.

G. Donáth Blanka:

LÁNYOK KÖNYVE

Serdülő lányok számára írta Donáth Blanka legújabb könyvét, melyet talán pedagógiai leány regénynek nevezhetnénk. T. Agnes egy vidékről budapesti középiskolába és kollégiumba kerülő leányka és B. néni, a pszioho- 'ógus öt évig leveleznek. Kettőjük írásaiból ismerjük meg a gyermekből gördülővé lb a i d felnőtté érő Ágnest, családiét. barátait és hivatáskere- sését. A könw nacv témái az. én és a világ megismerésére való törekvés, az ideái Voresése. a barátság után-' vágy. az első szerelem, a blyatáslmracés. a közösségbe vezető út kufotáaa mlud''nyoviunka* foglalkoztató kérdések. (Móra).

Autoszkv László:

ÉRTSÜK AZ IDŐJÁRÁST

A szerző a legegvszerűbb módszerekkel mutatja be a körülöttünk zaüó term^szett jelenségek közül a legfeltűnőbbeket. különösen azokat amelyeket a gyermekek is megfigyelhetnek. Útmutatást ad, miképpen ismerhetik fel azokat az előjeleket, amelyek az Időiárás várható alakulását jelzik. (Búvár könyvek).

Felhívás

a $ ágvári Endre Kulturális Szemlére

A megyei tanács művelődési osztálya, a KISZ megyei végrehajtó bizottsága, a Megyei Művelődési Tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a MÉSZÖV 1960—61-re meghirdeti a Ságvári Endre Kulturális Seregszemlét.

A kulturális szemlén a következő művészeti ágakban vehetnek részt a megye dolgozói, fiataljai:

X. József Attila-olvasómozgalom;

2. szellemi öttusa;

3. művészeti csoportok (ének, zene, tánc, színjátszás) és szólisták bemutatói;

4. irodalmi-, képzőművészeti-, népi díszítőművészeti-, iparművészeti-, valamint fotopályázat;

5. helyi kiállítások rendezése a népi díszítő, képző- és iparművészeti stb. szakkörök munkáiból;

6. daltanulási mozgalom;

7. ismeretterjesztő előadások, színház, mozi, múzeum és kiállítás látogatás.

A különböző pályázatok feltételeit a szervező bizottság a Néplapban rövidesen ismerteti

A legjobb művészeti csoportok három helyi bemutató után, a járási, városi bemutatókon vesznek részt — meghívásos alapon. Hasonlóan kerülnek a csoportok a megyei bemutatóra is. A legjobb együtteseket oklevéllel és emlékplakettel* jutalmazza a szervező bizottság. A megyei bemutatókon résztvevők a kulturális szemle jelvényét kapják meg.

A kulturális szemlén belül a legjobb termelőszövetkezeti színjátszó, ének- és tánccsoportok, szavalók, énekesek és táncosok részére Karcagon fesztivált rendezünk A fesztiválra a legjobb termelőszövetkezeti művészet: csoportokat és szólistákat hívja meg a szervező bizottság

Megyénk fiatal és Idősebb dolgozói az elmúlt évben is szép számban vettek részt a Felszabadulási Kulturális Szemle helyi, járási és városi, valamint a megyei bemutatón. A szervező bizottság ez évben folyamatos munkára kéri a művészeti csoportokat és szólistákat. Ezért a járási, városi és megyei bemutatókon, valamint a Termelőszövetkezeti Fesztiválon azok a csoportok és szólisták vehetnek részt, amelyek, illetve akik legalább három helyi bemutatón szerepeltek. Helyi bemutatókat munkásmozgalmi évfordulókon, termelőszövetkezeti közgyűléseken és egyéb alkalmakkor lehet tartani.

Idén fokozott figvelmet fordítunk a zenekultúra növelésére. A szervező bizottság ezúton is felhívja megyénk tömegszervezeteit, a termelőszövetkezeteket és az üzemeket, hogy alakítsanak új énekkarokat, erősítsék meg a régieket A fiatalakot arra kérjük, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek az énekkarokba. A megyei találkozón legjobban szereplő énekkarok országos dalos találkozón vesznek részt.

A kulturális szemlére jelentkezők bővebb felvilágosítást és nevezési lapokat a tömegszervezetek helyi vezetőinél és a népművelési felügyelőknél kaphatnak.

A SÁGVÁRI ENDRE KULTURÁLIS SZEMLE SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA

LI WONG VALLOMÁSA

Nevem hi Wong. Anyám kínai, apám állítólag francia tengerésztiszt volt. A misszionárus nővéreknél jártam iskolába, és mint a legkiválóbbnak, módom nyílt arra, hogy a jobbmódú növendékek szolgájaként elvégezzem a kereskedelmi iskolát.

Hat éve dolgozom a Becher ültetvényen. Mr. Becher akkoriban nagyobb összeget örökölt, és így módjában állt gazdaságát bővíteni. Két évvel később került hozzánk Mr. Simpson, aki akkor fejezte be tanulmányait az orvosi egyetemen. Mr. Becher nem szívesen szerződtette, mert nem szívlelte a színesbőrűeket, még a félvéreket sem, de Mrs. Becher állandó orvosi felügyeletre szorult, és fehér ember csak drága pénzért vállalta volna az eldugott ültetvényen való életet.

Mr. Simpson azonban nem akart csak a Lady orvosa lenni. Fantasztikus tervekkel állt elő. Átvizsgálta ültetvényünk mind a hétszáz munkását, mindenkitől vért vett, köpetet vizsgált, és szabályos ingyen rendeléseket tartott a környező falvak bennszülötteinek is, Mr. Becher eleinte sokat veszekedett vele ezért, de aztán rájött, hogy neki is jobb, ha a munkásai egészségesek. Mr. Simpsonnal különben is nehéz volt veszekedni, olyan szerény és csendes ember volt.

A gyilkosság napján, egy rendkívül meleg vasárnapi napon alig volt valaki otthon a személyzetből. Mr. Becher kora reggel elment vadászni, a Lady is átko- csizott a szomszéd ültetvényre, látogatóba, úgy, hogy délelőtt majdnem egyedül voltam a házban. Mr. Becher tizenegy órakor érkezett haza, nagyon rosszkedvűen. Az ebédnél felváltva szidta a hőséget és a szakácsot, és hosszas átkozódás után elvonult aludni.

Körülbelül fél három felé leküldtem Róbertét, a szobainast, hogy hozza fel a kertből a függőágyakat. Alig pár percre rá iszonyú sikoltozást és vad ugatást hallottam. Lerohantam a kertbe, de Mr. Simpsont már ott találtam Róbert mellett. A fiú ájültan feküdt egy hatalmas vértócsa közepén. Amint később kiderült, az egyik vadászkutya szabadult el, és támadta meg a mit sem sejtő gyereket. Felemeltük az élettelen testet, és bevittük az orvosi szobába. Mr. Simpson arcából arra következtettem, hogy az eset súlyos Amikor hozzáfogott a kötözéshez, én visz- szamentem a szobámba. Alig pár pérccé1 később hallottam, hogy Mr. Símvsov Panlettet keresi, nz egvik szobalányt. Újra lementem, és közöltem vele, hogy Paulette

nincs idehaza. Erre rendkívül izgatott lett, azt mondta, hogy Róbert életét csak friss vér mentheti meg, és egyedül Paulette adhat vért ne'-A.

Azt javasoltam, nézze végig a papírjait, hátha falál más valakit is, aki ehhez a vércsoporthoz tartozik. Ügy is tett, és kiderült, hogy Mr. Bechernek is „mindent adó” a vére. Mr. Simpson elhatározta, hogy bemegy hozzá, és felkéri véradásra. Figyelmeztettem, hogy az öreg úr rendkívül harapós kedvében van, és különben sem szereti, ha az álmában zavarják, de ő csajc azt hajtogatta, hogy ez most nem érdekes, hiszen emberéletről van szó. Éreztem, hogy ennek nem lesz jó vége, de n in akartam utána menni Csak akkor : dúltam el, amikor heves szóváltást hallottam az emeletről. Mr. Becher magából kikelve üvöltötte: — Már- ped az én véremből semmiféle sárga disznót nem fog életre injekciózni! —

Mr. Simpson valami olyasmit felelt, hogy — A -naga fehér bőrét épp úgy a kukacok fogják szé.rágni, mint a sárgát

Körülbelül ekkor értem én az ajtóhoz. Láttam, hogy az öregúr dühében felkap egy levélnehezéket az asztalról, és-az orvosra rohan. Mr. Simpson maga elé kapta a kezét, aztán °cy isz myatos üvöl tés... Mire én odaértem, Mr. Becher mái' halott volt.

Csak később jöttem rá, hogy mi i> történt, mert a rémülettől szinte mái gondolkodni is majdnem elfelejtettem. A' orvos kezében injekciós tü volt, és ez Mr Becher torkába hatolva, azonnali halál okozott. Mr. Simpson pár pillanatig bé nültan állt, aztán megragadta a halót egyik kezét, és rám kiáltot', hogy segi* sek vinni. Azt hittem, megpróbál v le va lamit csinálni, ezért készségesen segíted tem. De amikor az orvosi szobába értiirv rögtön Róberthez sietett. Csak ekkor ve>- tem észre a tűt a kezében. Meaii'zsoá1' a sebesült fiút, aztán hozzálátott, hogy * halott véréből adjon neki. Ez a műnk annyira lefoglalta, hogy egészen el is fe lejtkezett rólam. Csak nagysokára szólal’ meg:

— Li, telefonálj a rendőrségre, je lentsd, hogy megöltem Mr. Paul Bechert..

*

(A vallomás adataira támaszkodva az ügyész kérte a vád kibővítését hullagyn- lázással, amit a bíróság el is fogadott. /' többi vallomás, a vád- és védőbeszéde1, elhangzása után az esküdtek — hét ültetvényes, négy ügyvéd és egy kereskedő szintén fehérbőrű — egyhangúan bűnösnek nyilvánították dr. Luis Simpsont, akin a bíróság halálos í*életét másnap hajnalban végrehajtották.)

CSÍK ISTVÁN