Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

I960, december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLn. 8 A Tiszalöki Erőmű II nü ötéves lenlaknítását Szombaton .tartotta ta­nácskozását a KISZ buda­pesti küldöttértekezlete. A budapesti KISZ-szervezetek elmúlt három évben végzett munkájáról, tevékenységéről Nagy Richárd, a KISZ buda­pesti bizottságának első tit­kára számolt be. Elmondot­ta, hogy a Kommunista Ifjú­sági Szövetség jelentős erőt képviselő tömegszervezetté Vált Budapest fiatal kommu­nistái a különböző termelési mozgalmakban, társadalmi munkaakciókban szebbnél- szebb sikereket érnek el. A KISZ takaréknesáiri mozgal­ma például 1958-tól napjain­kig 471.5 millió forint meg­takarítását eredményezte népgazdaságunknak. Ugyan­ez idő alatt a fiatalok há- rommill iókétszáznegy venezer társadalmi munkaórát telje­sítettek és többek között nyolc parkot, 25 játszóteret és több sportpályát építet­tek. Az ifjúsági brigádokban «— amelyeknek száma ebben az évben már meghaladta az ötezret, — tízezrek dol­goznak, s a szocialista mun­ka ifjú brigádja címért két- ezeregyszáztizenkettő mun­kacsapat versenyez. Rendkí­vül népszerű a szakma ifjú mestere mozgalom is. amely­nek ebben az évben tizenöt­terv ideién epilárd kétszázi II ó iorinl vállalják Budapest komin sta I atallai ezerháromszázharmincegy részvevője volt. A KISZ számottevő ered­ményeket ért el kulturális téren is. A felszabadulási kulturális szemle József At­tila olvasómozgalmában pél­dául több mint 25 ezer ifjú vett részt, hatszázkilencven- egy művészeti csoport ver­senyzett és csaknem másfél­ezer fiatal művészjelölt lé­pett porondra. — A budapesti kommu­nista fiatalok ki akarják venni részüket a második ötéves terv országépítő mun­kájából — folytatta. Ezért indítványozzuk: a budapesti üzemek KISZ-szervezetei kössenek szocialista szerző­déseket a vállalatvezetősé­gekkel a termelékenységi feladatok határidő előtti tel­jesítésére. Javasoljuk azt is, hogy a KISZ takarékossági mozgal­mának keretében egymil­lióid kétszázmillió forintot takarítsunk meg népgazda­ságunknak — elsősorban úgy, hogy az eddiginél ésszerűb­ben, jobban gazdálkodunk az import nyersanyagokkal, az energiahordozókkal, a villamosenergiáva.. — Végül indítványozzuk, hogy a tervidőszakban a fia- i tál ok tizenöt millió munka­órát teljesítsenek társadalmi munkában. Nagy Richárd ezután el­mondotta, hogy míg 1957 ok­tóberében alig harmincezer ^ tagja volt a budapesti KISZ szervezeteknek, ma az ifjú I kommunisták száma megha­ladja a 125 000-et December 22-től január 9-ig tart a téli szünet az iskolákban A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az idei tanévben az általános- és középiskolákban a téli szünidő december 22-én kezdődik. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. A szünet utáni első taní­tási nap 1961. január 9. A felsőoktatási intézmé­nyekben az utolsó előadáso­kat ebben az évben decem­ber 20—21-én tartják. A vizs­ga időszak december utolsó napjaiban kezdődik és 1961 január végéig tart. (MTI) szeg egy főre számítva na­gyobb, mint a világ bármely más országának juttatott amerikai „segély.” S mit kapott ebből a laoszi nép? Mindenekelőtt: hadse­reget. Most a teljes laoszi had­sereg mintegy harmincezer főt számlál, s modern ameri­kai fegyverekkel és jól kikép­zett tisztikarral rendelkezik. Az amerikaiak Laoszt úgy tekintették, és mai napig is úgy tekintik, mint „Dél kelet- Ázsia szívébe verődött éles földrajzi éket.” Azt hitték, S elérkezett 1960. augusztus 9-e. E hajnalon egy bátor, hu­szonhat esztendős százados: Kong Le egyetlen ejtőernyős zászlóalj segítségével elűzte a lakájkormányt és ismét Souvanna Phoumát tette meg miniszterelnöknek. Kiderült, hoev Kong Le ejtőernyősei­nek amerikai egyenruhája alatt laoszi szív dobog. Persze, akadtak olyan lao­szi katonatisztek is, akik az amerikai egyenruhával szívet is cseréltek. így történt, hogy ez a kis ország ma négy rész­re szakadt. 1. Laosz déli része, elsősor­ban Savannakhet tartomány, a törvényes Souvanna-kor- mány ellen fellázadt, ameri­kai zspldos Phoumi Nosavan tál'r'rnnV igáiét nvögi. 2. Közép- és Nyugat Laosz, hogy Laosz biztos katonai tá­maszpont lesz a számukra Kína és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság határán. Az amerikaiak azonban gazda nélkül készítették el a számadást. Hiába váltották le a miniszterelnöki székből a semleges irányzat képviselő­jét: Souvanna Phoumát. Hiá­ba fogatta el az amerikai báb­kormány miniszterelnöke Szufanovongot, a mérnök­herceget, mert őt Patet Lao-i bajtársai megszöktették bör­tönéből. amelynek legnagyobb helysé­ge Vientiane, az ország fő­városa, a Souvanna Phouma- kormány uralma alatt van. 3. Ettől északra Luang Prabang tartományt néhány lázadó magasrangú tiszt No­savan kezére játszotta. 4. A két legészakibb tarto­mány a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság határai men­tén a Szufanovong vezette Patet Lao-i egységek ellenőr­zése alatt van. E szorongatott helyzetben Souvanna Phouma miniszter- elnök megtalálta a helves utat: tárgyalni kezdett a Pa­tet Lao-i erőkkel, s e tárgya­lások éppen az elmúlt napok­ban számos megegyezésre ve­zettek. A többi között elhatá­rozták hoev a laoszi kormány ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat nemcsak a Szovjetunióval, hanem a né­pi Kínával és a Vietnami De­mokratikus Köztársasággal is. MÉG NINCS VÉGE A LAOSZI MESENEK A kormánycsapatok e hét elején kezdték meg harcukat Luang Prabang tartomány felszabadítására. Ez a harc azonban még korántsem ért véget. Igaz, hogy a kormány­hű csapatok egyik éke már száz kilométerre megközelí­tette Luang Prabang városát, de az is tény, hogy az áruló Nosavan a november 5-én végződő héten ötszáz láda lő­szert és fegyvert — összesen tizenhat millió dollár érték­ben — kapott Bankogon, Thaiföld fővárosán át az amerikaiaktól. Nyilván ez tette lehetővé, hogy csütörtö­ki jelentés szerint a zendülők csapatai tankokkal és repülő­gépekkel támogatott támadást indíthattak Vientiane ellen. A zendülő csapatok támadá­sát azonban visszaverték. A Laoszról szóló igaz me­se tehát még korántsem fe­leződött be. A laosziak még messze vannak attól, hogy elmondhassuk: ... És boldo­gan éltek, míg meg nem hal­tak.” Egyelőre Sokkal inkább a harc az osztályrészük. De ez a bátor nép vállalja ezt is. hogy kivívhassa függetlensé­gét ’ ” AZ AMERIKAI EGYENRUHA /MTT LAOSZI SZÍV DOBOG Az iskolareform vitája után Három hónappal ezelőtt került nyilvánosságra az ok­tatásügy _.nk továbbfejleszté­sére vonatkozó program az­zal a céllal, hogy mielőtt tör­vényjavaslat formájában az országgyűlés elé kerül, szé­les körben vitassák meg a dolgozók. A párt és a kor­mány minden nagyfontossá­gú lépés előtt az egész dolgo- zi népnél tanácskozik, dön­tése előtt kikéri véleményét, —■ ez az alapelv jutott ér­vényre ebben az intézkedés­ben is, kifejezve népi álla­munk mélységes demokratiz­musát. A vita tárgya röviden így fogalmazható meg: „Hogyan szolgálja az iskola az eddigi­nél még jobban a szocialista építőmunkát a jövőben?” — Érthető, hogy a kormánybi­zottság előterjesztett javasla­ta széleskörű érdeklődést vál­tott ki megvénkben. Már az októper elején megtartott megyei ankét világossá tette: pedagógusok és szülők, egész társadalmunk nagy felelőssé­get érez azért, hogy a feltett kérdésre a lehető .eghelye- sebb válasz szülessen meg. S ez a felelősségérzet a maga teljes egészében tárult elénk októberben és novemberben, amikor a nevelőtestületek és a szülői munkaközösségek vitáira került „ A szülői értekezletek he- Ivéüi kiiplölt termek, műve­lődési otthonok, mozik bi- |Zony nem egyszer szűknek bizonyultak, s megnyugtató dolog volt hallgatni a sok-sok édesanva és édesaoa megfon­tolt. okos tanácskozását. Uj erő forrásai voltak ezek a ta­nácskozások mindazok szá­mára, akik a nevelés ügyével közvetlenül vagy közvetve foglalkoznak. (Ha a vita előtt került valaki, aki nem sokat várt ezektől a tanácskozások­tól, aki feleslegesnek tartotta a széleskörű vitát erről a kér­désről, — annak bizony most. a vita után, van min gondol­koznia!) Az iskolareform megyei vitájának eredményét össze­gezve, azzal kell kezdenünk, hogy egyértelműen tisztázó­dott: iskolareformot nem valamiféle — az oktatásügy terén elkövetett — alapvető hibák teszik szükségessé, ha­nem szocializmust építő tár­sadalmunk növekvő igényei Szülők és nevelők kifejezés­re juttatták: a közoktatás te- "ül étén a felszabadulás után "lérf eredményeinket nagyon jelentősnek tartják. Amit az oktatás demokratizálása és színvonalának emelése érde­kében tettünk, arra méltán ’ehetünk büszkék. A viták ugyanakkor bebizonyították: Nőnünk időszerűnek és szük­ségesnek tartja az oktatás­ügy reformját, támogatja a vártnak és a kormánynak ilyen irányú törekvéseit. A reformtervezet három alaptétele közül az első, a ..közelebb az iskolát az élet­hez .a termeléshez!” gondo­lat került a vita középpont­iába. Bocsássuk előre: a leg­teljesebb egyetértéssel talál­kozott. Nevelők és szülők szívvel-lélekkel magukévá tet­ték a szocialista munkaisko­la megteremtésének gondola­tát. sok hasznos javaslatot tettek ezzel kapcsolatban. — Többen elmondották, hogy őket kora gyermekkorukban kenyérkereső munkára kény­szerítette az akkori társada­lom az iskola, a tanulás he­lyett. Gyermekeik már nin­csenek erre kényszerítve, de a munkát meg kell ismer­niük, hogy megbecsülhessék, nevelje hát őket erre az is­kola. Elmondotta a szülők jelen­tős része, hogy messzeme­nően támogatja az iskolát a termelőmunka megismerte­tésére irányuló törekvései­ben. Hadd válaszoljunk itt egy aggályra, amely a vita során elsősorban termelőszö­vetkezeti szülők részéről ve­tődött fel. Körülbelül így le­hetne aggályukat megfogal­mazni: „Magasabb iskolák végzése nem teremt-e szaka­dékot a gyermek és szülei között?” — A reform célki­tűzései között nemcsak azért szerepel á termeléssel való szoros kapcsolat megterem­tése, hogy bizonyos gyakorla­ti ismeretekre tegyenek szert tanulóink, hanem nevelési meggondolások miatt is. El­határozásunk, hogy munká­val a munka és a munkás, a dolgozó szülő mind nagyobb megbecsülésére, ■ tiszteletére neveljük a reánk bízott ta­nulókat. Javaslatok sokasága hang­zott el arravonatkozóan, hogy milyen gyakorlati ismeretek­re tanítsa meg az iskola a lányokat, fiúkat E javasla­tok végeredményben a szo­cialista munkaiskola gondo­latával való mély enyetértés- ből fakadnak, s ebből a szem­pontból örvendetesek, közü­lük jó néhány megvalósítha­tó. Mé<ds hadd mondjuk meg: ha valamennyi ilyen iránvú helyes javaslatot meg akar­nánk valósítani, egyszerűen nem férne bele a tanításra rendelkezésre álló időbe. Na­gyon kell vigyáznunk arra. nehogy most egy gyakorlati iránvú túlterhelést idézzünk elő. És még valamit: az isko­la nasvon sokat tehet és tesz maid a munkára nevelés te­rületén. de nem tudia magá­ra vállalni az eeész feladatot. A családnak nélkülözhetetlen szerepe van és lesz a gyer­mek munkárí nevelésében Azokkal a szülőkkel kell egyetértehünk, akik ezt vilá­gosan felismerték és elmond­ták javaslataikban. A korszerű ismeretek nyúj­tását a tézisek második alap­vető feladatként jelölik meg. Ügy érezzük, pedagógusok és szülők egyaránt megértették; hogy korunkban — elsősor­ban a hatalmas technikai fej­lődés következtében — az ál­talános műveltség tartalma ielentős változáson ment ke­resztül. hogy a humán és ter­mészettudományos elemek mellett a jövő iskolájának megfelelő technikai alapmű­veltséget is kell nyújtania. Ezt a felismerést talán legta­lálóbban az a téglagyári munkásnő fejezte ki Tisza- földváron, aki elmondotta: nem is régen egy téglagyári munkás minden különösebb ismeret nélkül jó munkát vé­gezhetett, mert kézi erővel ..verték” a téglát. Ma ez a téglagyár évi 8 millió téglát állít elő fejlett technikával, s ez a munka természetesen lényegesen magasabb felké­szültséget követel meg a munkástól. Ilyen igényt tá­maszt ma, már a termelőmun­Szo’no'! »áras rätae'efa felszedlik a cu'íorripá1, eletették a búzát A rendkívüli őszi időjá­rás eddig alig látott mérték­ben nehezítette meg a cukor­répa szedését. A megyeszék­hely dolgozói, diákjai, a vá­rosi pártbizottság és tanács felhívása nyomán megértet­ték: mennyire fontos, hogy az anc'-i gonddal, fáradsággal p-űvelt cukorrépát megment­sék a fagytól. Naponta töt - sz'zan vonultak a termelő- szövetkezetek földié-e. fárad­hatatlanul dolgoztak a répa- szedésen. A Lenin Tsz-ben 154 kh-bói 84 kh-n. a Kossuth Tsz-ben 10 kh-ból 6 kh-n, a Damjanich Tsz-ben 20 kh-ból 3 kh-n takarították be a ré­pát az üzemek, vállalatok, hi­vatalok dolgozói, az iskolák diákján Mindhárom termelőszövet­kezet gazdái és vezetői ezúton mondanak köszönetét a váro­si dolgozóknak azért az önfel­áldozó, lelkes munkáért, me­lyet a szövetkezetek érdeké­ben végeztek. A cukorrépa betakarításá­val egyideiűleg fejezték be a megyeszékhely tsz-ei a búza­vetést. A tervezett 2 ezer 900 kh helyett 3 ezer 25 holdon vetették el legfontosabb ke­nyérgabonáik magvát. Ezzel mega’apozták, hogy jövőre ’"'lentőségükhöz illő arányban 'árplianak dolgozó népünk érszükséglete kielégíté­séhez, i ka minden területe. Érthe­tően teljes egyetértéssel talál­kozott az a célkitűzés, hogy ezt a feladatot az iskolának a tanulókra nehezedő terhek egyidejű csökkentésével kell megoldani' Az általános iskola teljes­sé tételének célkitűzése első­sorban a tanyai szülők élénk helyeslését váltotta ki: sür­gették gyermekeik szakrend­szerű oktatásban való részvé­teiének biztosítását, az orosz nyelv tanulásának lehetősé­gét, hogy gyermekeik a kö­zépiskolákban ne induljanak hátránnyal a többiekkel szemben. Biztosak vagyunk benne, hogy községi, városi tanácsaink, termelőszövetke­zeteink, állami gazdaságaink minden lehetséges segítséget megadnak ennek a folyamat­nak meggyorsításához Az általános iskola teljessé tétele azonban azt is jelenti hogy mindenki végezze el an­nak VIII. osztályát! Ez első­sorban a gyermek érdeke. A szülők nagy többsége megér­tette ezt, s ezért helyeselte, hogy a tankötelezettség —ha a tanuló nem végzi el időben a VIII. osztályt — 16 éves korig tartson. A vita során ezt többen félreértették, s ezért itt ismételten hangsú­lyozzuk: a javaslat szerint ez csak azokra vonatkozik, akik hanyagság, bukás, osztályis­métlés vagy más ok miatt nem végzik el rendes időben az általános iskolát. A töb­biek mindennapos iskolába- iárási kötelezettsége á VIIT. osztály elvégzésével véget ér A reformtervezet harmadik alapelve szerint iskoláink feladata a szocialista ember nevelése. Az elhangzott be­számolók igyekeztek sokolda­lúan kifejteni, hogy mit tar­talmaz ez a célkitűzés, s úgy látjuk, jelentős lépést tettűnlí előre a család és iskolai ne­velés összhaneiának megte­remtése felé. Nagyon sok szü­lő fejtette ki ezzel kapcsolat­ban véleményét s foglalt ál­lást a kettős neveléssel szem­ben. Sok helyes véleményt, iavaslatot hallottunk a vita során ezzel kapcsolatban —s a szülők jelentős része segí­teni akarását juttatta kifeje­zésre. A hozzászólók egy ré­sze őszintén elmondotta, hogv nemcsak a számtan vagy más tantárgyi feladat megoldásá­hoz nyúitandó segítség okoz nehézséget, hanem talán sok­szor méginkább az iskola ne- velőmunkáíához nyújtandó segítség. Hiszen őt a mult- rendszer iskolája a világ egé­szen másfajta szemléletére tanította. Ezek a szülők kér­ték, nyújtson segítséget nekik a tantestület a szociálisa ne­velés elsajátításához. Peda­gógus társadalmunknak na­gyon komolyan fel kell is­mernie ennek a kérésnek idő­szerűségét, és gyorsan meg kell találnia a módiát annak, hogyan tudnak ezen a terü­leten a szülőknek az eddigi­nél lényegesen többet segí­teni. A vita végeredményét ösz- szegezve, megállapíthatjuk: az oktatásügy továbbfejlesz­tésére vonatkozó tervezet me­gyénk területén a szülők és nevelők teljes egyetértésével *alálkozott Ezen túlmenően a vita egyrészt tükrözte, hogy az iskola és társadalom kap­csolata mily jelentős fejlődé­sen ment keresztül, hogy a szülők túlnyomó többsége teljes igyekezettel támogatja az iskola, a nevelőtestületek munkáját — másrészt maga is elősegítette ezt a fejlődést. Az iskolareform előkészíté­sének észté, deiében vagyunk, s ennek megfelelően nagyon sok a tennivalónk. A vita megmutatta: a társadalom se- gítőereje mögöttünk van. Használjuk fel ezt az erőt, s pedagógus, szülő és az egész társadalom összefogásával te­remtsünk minél jobb feltéte­leket a cél megvalósításához. BÄPDIIMRE a megyei tanács VB művelőd^’ ps'tályának vezetője I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom