Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

1960. december 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jubilál az ország első termelőszövetkezeti múzeuma | ják a tanyákat s költöznek ’ be a városba, a kevi határ ta­nyai lakói. A város legna­gyobb, tizenkétezer holdas, a Munka Vöröszászló Érdem­renddel kitüntetett Vörös Csillag Termelőszövetkezeté­nek külön kultúrotthona van. Ugyancsak e termelőszövet­kezetnek képzőművészeti szakköre működik. A mező- gazdasági munkák nagyrészét magas fokon gépesítették, s most arra készülnek, hogy a város tsz-ei átvegyék a gép­állomás gépállományát. A szövetkezeti várossal egyidős az ország első ter­melőszövetkezeti múzeuma. A tíz éves jubileumra mú­zeumi bizottságot szerveztek. Monográfiát és emlékkönyvet adnak ki a tíz éves fejlődés­ről. Túrkevén » tíz év alatt húsz neves festőművész, kép­zőművész fordult meg s al­kotott az első szocialista vá­rosban. Köztük a szolnoki Mészáros Lajos. Nagy István, Simon Ferenc, Meggyes Lász­ló. Sok tanulmány és könyv Jogi iroda a megyei tanács mellett 1951. február 18-án szállta hír szerte a hazában: Túrke- ve az ország első termelőszö­vetkezeti városa. A túrkevei dolgozó parasztok tíz évvel ezelőtt választották együtte­sen az új paraszti élet útját. Pár hónap múltán ülik a ne­vezetes esemény tíz éves év­fordulóját. Tíz év alatt elkép­zelhetetlen változások tör­téntek a városban, a túrkevei parasztok életében. Ma már a bicikli sem megfelelő arra, hogy megtegyék a város és a szövetkezeti határ közötti utat. Gazdasági kisvasút szál­lítja reggel ki, este haza a munkából a kevi szövetkezeti gazdákat A termény betaka­rítását ugyancsak repülővas- úttal végzik. A sínpárokat mindig oda helyezik át, ahol éppen munkát kezdenek. A tíz év alatt nagyon sok túrkevei szövetkezeti paraszt megjárta külföldet s ebben az évben mozgalmat indítottak be a tanyarendszer felszámo­lására. A termelőszövetkeze­tek anyagi segítségével bont­Megfelelő kormányrende­let alapján ez év áprilisában hozták létre a megyei tanács végrehajtó bizottsága mellett működő jogi- irodát. Meg­szervezését elsősorban az tet­te szükségessé, hogy az al­sóbb foKU tanácsok végre­hajtó bizottságainak, a taná­csok intézménveinek és vál­lalatainak a jogi képviselete nem volt intézményesen ren­dezve. A jog* képviselet hiá­nya azzal a következménnyel iárt, hogy ügyeket nem készí­tették kellően elő és ez a dön­tőbizottságoknak sok felesle­ges munkát okozott. A jog­ban való járatlanság, az ügyekkel való nemtörődöm­ség, a tárgyalásokon való meg nem jelenés gyakran sú­lyosabb anyagi következmé­nyekkel járt. A jogi iroda megszervezé­sével ezeket a hibákat kellett megszüntetni. Igénybevétele kötelező a tanácsokra, intéz­ményeikre és felügyeletük alá tartozó vállalatokra. Az :,,3da jogi véleményt nyilvá­nít a szerződéskötéseknél, vé- vményezi a kötbérekre vo­natkozó bei Mentéseket, eljár a tanácsok és vállalataik dol­gozóinak munkaügyi vitáiban fegyelmi ügyeiben. Segíti a szocialista törvényesség be­tartását és a társadalmi tu­tidon védelmét. A jogi iroda vezetője — dr. Imre Lajos. TMK lakatost felvesz a szolnoki Tisza Bútorgyár. Feltétel: leg­alább 5 évi szakmai gya­korlat szerszámgép kar­bantartásában. Jelentke­zés személyesen a vál­lalat személyzeti osztá­lyán. Munkásszálló van. megyei jogtanácsos — a járá­si és városi tanácsok végre­hajtó bizottsága elnökeivel, s a tanácsi vállalatok igazgatói­val szerződést kötött a jogi képviselet ellátására. A jogi iroda látja el a községi taná­csok, valamint a legeltetési bizottságok jogvitás ügyeit is. A jogi képviselet megszer­vezésekor több vállalat és in­tézmény vezetője húzódozott a szerződéskötéstől, mond­ván: nincs jogvitás ügyünk és ez külön anyagi megterhelést jelent számunkra. Hasonló volt a helyzet a Szigligeti Színháznál is. Pedig a színház ieazgatóia — a vizsgálat sze­rint — 37 esetben hozott bír­ságot kiszabó törvénytelen fe­gyelmi határozatot a színház dolgozói ellen. Másrészt ta­nácstalanok voltak a színház követeseinek behajtásával kapcsolatban. Tehát ezek a tények is mutatták, hogy a -zíriház vezetői sem nélkülöz­hették a jogi tanácsadást. A tanácsok végrehajtó bi­zottságai és vállalataik alka­lomszerűen adtak megbízást a jogi kénviselet ellátására és a költségeket az állományon kívüli béralap terhére szá­molták el. Az alkalomszerű jogi képviseletre nem számít­hattak állandóan a tanácsok ás vállalataik. Ezenkívül ha­vonta mintegy 4P ezer forint többlet k odást jelentett ré­szükre. Tehát a jogi iroda megsze’ve-^'-o anyagiakban -'ni lebecsülendő megtakarí­tást jelentett a népgazdaság­nak. A jogi iroda a megyei ta­nács titkárának felügyelete alatt és a VB. elvi irányítása alank n tevékenykedik. Fenn­állása óta nov íber 30-ig 582 jogvitás üggyel foglalkozott, melynek vagyoni értéke meg­haladja a 21 és fél millió fo­rintot. Az iroda munkájára jellemző, hogy 421 ügy a megbízóra kedvező ered­ménnyel végződött és csak 50 ügy fejeződött be eredmény­telenül. HIRDESSEN A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAPBAN! HIRDETÉSI DIJAK: Apróhirdetések 10 szóig köznap 10 forint, ün­nepnap 20. Ft. Ugyanaz bekeretezve hétköznap 20 forint, vasárnap 40 forint. További szódíj köznap 1.— Ft, ünnepnap 2.— Ft Ugyanaz bekeretezve köznap 2.— Ft. vasár- és ünnep­nap 4.— Ft. Az első szó kettőnek számít Hir­detések postautalvány-szelvényen is beküld­hetők a fentiek szerint számított összeggel együtt Eljegyzési, házassági, köszönetnyilvánító, halálozási stb. hasábsoronként köznap 6.— Ft ünnepnap 12.— forint Keretes hirdetések hasábmilliméterenként köz­nap 2.50 Ft. ünnepnap 3.— Ft jelent meg a túrkevei szö­vetkezeti gazdák életéről. Köztük Dobozy Imre két és Koroda Miklós egy könyve. A múzeum tízéves fennállása alatt mintegy hatvan kiállí­tást rendezett meg s szorgal­masan gyűjti a szocializmus építésének túrkevei doku­mentumait. A jubiláns esz­tendő emlékkönyvének meg­írására vállalkozott Balassa Iván, a sárospataki múzeum igazgatója, Szűcs Sándor karcagi, Donkó Imre gyulai múzeumigazgató, Szabó Já­nos egri régész, Somlyai Magda, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettu­dományi Intézetének kutató­ja, dr. Győrfi Lajos, a túr­kevei múzeum igazgatója, a nagy etnográfus, Győrfi Ist­ván leszármazottja. Takarékos gyár, takarékos emberek Eddig ismeretien talajbaktériumokat fedeztek tel A szovjet talaj kutatók a tudomány számára eddig is­meretlen talaj baktériumokat fedt-lek fel. Ezek a baktériu­mok elősegítik a mangán-, vas- és egyéb fémtartalmú humuszos vegyületek felbom­lását, s ezzel megjavítják a növények táplálkozási felté­teleit. A felfedezés a Szovjet Tu­dományos Akadémia lenin- grádi központi talajkutató múzeumában dolgozó tudósok érdeme, T. Arisztovszkája, a mú­zeum mikrobiológiai labora­tóriumának vezetője elmon­dotta, hogy kétéves mikrosz­kopikus és talajmintákkal végzett kísérletsorozat tanú­sága szerint az újonnan fel­fedezett baktérium-csoport a Szovjetunió északnyugati részén igen elterjedt. (TASZSZ) Az OTP megyei vezetősé­ge, 1960. márciusában egy fiók egységet helyezett ki a Tisza Cipőgyárba. Az üze­miek éltek a lehetőséggel. — Rövidesen 750-en léptek a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárba. Hogy milyen ko­molyan vették a KST-n ke­resztül való takarékosságot arról az 1 millió 60 ezer fo­rint betét összeg tanúskodott. A KST-n keresztül nyúj­tott állami segítséget 1960- ban több mint fél millió fo­rint erejéig ki is használták a betéttel rendelkezők. Mint­egy 583 ezer forint az az ösz- szeg, amelyet különböző vá­ratlan eseményekre, vagy vá­sárlásokra vettek kölcsön a takarékból. Jelenleg a visszafizetés fo­lyik. Nem kevés azoknak a száma sem, akik most 5—9 ezer forintot kapnak kézhez takarékoskodásuk eredmé­nyeként. Az Országos Taka­rékpénztár a betétösszeget kamat címén 40 ezer forint­tal tetőzte. A KST-n túl 1960-ban több mint 500 dolgozó váltott takarékbetét könyvet és az 1961-re vonatkozó tervek nagyarányú fejlődést ígér­nek. Többek között a KISZ szervezet külföldi társasuta­zást szervez a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaság­ba. Mintegy 150 fiatal terve­zi részvételét. A szükséges összeget határozatuk alapján takarékbetétben gyűjtik ösz- sze. így jövő júliusra együtt lesz a szükséges pénz és a 150 fiatal vidáman utazik a baráti országok szépségeinek megtekintésére. A példa ragadós. Az 1960- ban meglévő 750 KST tag mellé 1961-re újabb 600 tag jelentkezett. A. B. Jelentős kiadáyitial gazdagodon ebben az évben a népi demokráciánk történetéről szóló irodalom Ebben az évben — hazánk felszabadulásának 15. évfor­dulója alkalmából — számos történeti munka jelent meg, Ml LESZ VELE ? Azt megmondja Rajzik Gyula, a szolnoki Járműjavító kazánkovács művezetője. A beállítandó 324-es sorozatú kazán előzetes vizsgálatát a művezető már előre meg­ejti. Gedon László a leszereléshez fog. amely tudományosan feldol­gozza az elmúlt időszak ese­ményeit, s mélyrehatóan elemzi legújabb fejlődésünk, szocialista építésünk alakulá­sát. Az évfordulóra megjelent művek közül kiemelkedik Ne­mes Dezső: Magyarország fel- szabadulása című könyvének második kiadósa. A könyv két részből áll. az első rész: Magyarország felszabadulása, az 1955-ben megjelent munka átdolgozott kiadása, míg a második rész, a Magyaror­szág fejlődése a felszabadu­lás után című tanulmány ösz- szefoglaló képet és értékelést ad az elmúlt tizenöt év fej­lődéséről. A munkásosztály az újjá­építésért, 1945—1946 című dokumentumgyűjteményt a Párttörténeti Intézet munka­társai állították össze. ígér jelentős a Fejezetek hazánk felszabadításának történeté­ről című kötet, amely a Ma­gyarország felszabadításáért folytatott hadműveletekről konkrét anyagot ad. A Magyar Partizán Szövet­ség kezdeményezésére ké­szült a Harcostársak emlé­keznek című gyűjtemény. Na­gyon hasznos kiadvány a Munkásnapok, harcos évek — másfél évtized a számok tük­rében című könyv. Az évforduló alkalmával kiadott emlékalbumok közül a legjelentősebbek közé tar­tozik a Magyarország 1945— 1960 című, díszes kivitelű al­bum, amely mintegy hatszáz — részben színes — fénykép ben tárja elénk hazánk életé nek felszabadulás utáni 15 évét. (MTI) A mezsgyétlen határ embereiről NEM Ö VOLT A BETYÁR A szövetkezet büszkesége és egy csöppet kuriózuma is. Ö az, aki nem akármilyen ember, mert régen a csend­őrvilágban ő volt Jászapátin az utolsó betyár. Megvasalva sokszor vitték, két kakastol­las előtte, kettő meg mögöt­te. Féltek tőle, mert amikor egyet ütött, három csendőr bukott porba. De a szegényt sose bántotta. Róla, Sándor bácsiról szívesen beszél Gö- möri elvtárs, az Alkotmány Tsz elnöke. Szívesen és sze­retettel. Sándor bácsiból kitűnő szövetkezeti gazdát formált az idő. Szelíd, békés termé­szetű ember lett belőle, szót értő. Olyat nem tudnak neki mondani, amit meg nem csi­nálna. — Sándor bátyám, holnap­ra két faveder kellene. Meg tudná csinálni? — mondja neki az elnök .s az öreg más­nap hozza a két favedert. Sa­ját keze munkája. Amikor valamelyik jószággondozó megbetegszik, neki szólnak. — Sándor bátyám, nem venné a keze alá azt a har­minc marhát? — Hol a botom, máris me­gyek. S megy. Nagyerejű ember még mindig. De ez a nagyerő szívével egyv’t mindenestől a szöve^ r-eté. Egyszer egy borjú valahogy beszoru. a jászolba. Hatan emelgették. Arra ment az öreg és kő- -’e- zi: — Mi van már ott megint? — Nem bírunk vele. — Na, vigyázzatok csak, — mondta Sándor bácsi, aztán megmarkolta a borjút és ki­emelte. Szeretik őt a szövetkezet­ben. Dolgos, jókedvű ember. Annak idején nem ő volt a betyár, hanem a régi világ. Az ellenforradalom napjai­ban egyszer nagyot sóhajtott és azt mondta. — Ha így marad, mehetek vissza betyárnak. Nem kellett neki vissza­mennie. Szövetkezeti gazda maradt és az akar maradni élete végéig. A KÁDER VÉLEMÉNY Az agronómus elköszönt a kapufélfától és otthagyta a tsz-t. Messzire került, vala­hová a román határ mellé az állami gazdaságba. A jászalsószentgyörgyi Uj Élet Tsz gazdái nem sajnálták, — sőt alig várták azt a napot, amikor megszabadulnak tő­le. Jó mezőgazdászból kettő is kevés, de a rosszból egy is sok. Ezt a fiatalembert bi­zony nem nagyon lelkesítette semmi. Olyan volt ő a tsz- ben, mint a kocsiban az ötö­dik kerék. Tekintélye egyre fogyott — fogyogatott. Gye­rekes, komolytalan viselke­dése a szövetkezeti gazdák­ban élénk visszatetszést szült. Megtette, hogy a még zöld dinnyékkel bástyázta körül magát és rakásra lé­kelte, hátha talál érettet. — Néha napokig nem látták. Hol járt, mit csinált, senki sem tudta. Hát így történt, hogy a szö­vetkezeti gazdák cseppet .ero sajnálták, sőt örültek, hogy megszabadultak tőle. Erre nemrég egy levél érkezett. A gazdaság igazgatója küldte a jászalsószentgyörgyi Uj Élet Tsz-be. Kérte a tsz vezetőit, írják meg, hogyan véleked­nek a fiatal agronómusról. Mondjanak róla véleményt. Hm, hm véleményt? De mit. Ez ám a fogas kérdés. És nagy felelősség. Hiszen em­berről van szó. Az Uj Elet Tsz még fiatal. Tavaly alakult. A gazdák az­előtt csak magukkal törőd­tek, s most valakiről véle­ményt kell írniok. Mit lehet tenni? A levelet meg kell fo­galmazni. Tűnődtek és rájöt­tek, nemcsak a fiatal agro- nómusban volt a hiba, ha­nem bennük is. S ezt nem hallgathatják el. Nem is hall­gatták él, de bölcsebbek let­tek. Felismerték, hogy a kö­zösben nemcsak önmagáért, hanem társaiért is felel az ember. Az agronómus esete tanította meg őket erre, aki elment tőlük, de akiről nekik kellett véleményt alkotni. BETEGSZABADSÁGON Az már hétrossz, amikor a gulyás, vagy a kanász, mai nyelven jószággondozó be­tegállományba kerül. Ám Lizi István esetében szeren­cse. Lizi Istvánnak egyéb­ként a kezébe állt bele a be­tegség. A nyavalya táppénz­zel is rossz, de táppénz nél­kül is rossz. A szerencse másból adódott. de ez maid később derül ki. Az a lev- kutyább, hogy amíg a jószág gondozó beteg, addig a jó­szág idegen kezek alatt siny lődik. Lizi Istvánt tehát nagy csa pás érte, mert beteg kezét a orvos bepólyázta és ráparan csőit, hogy otthon marad .■ és semmit nem dolgozni. — Itatni, vizethúzni, vödrök’ : cipelni, takarmányt keveri pályás kézzel lehetetlen. Mit tegyen ilyenkor egy olyan ember, mint Lizi István Forgott az udvaron, jötr- ment, nem találta helyét és állandóan a jószág körül járt az esze. Időnként szidta gyá moltalanságát, végül gondo'1 egyet, aztán elindult. Bejár ta a határt, mivel arról név volt szó, hogy járkálni is ti­los. Körüljárta a termelőszö­vetkezetet és megnézet; mindent aprólékosan. Utána megállapította, hogy 6 tulaj­donképpen gazdag ember, — mert hiszen csak most látja, mennyi minden az övé. Mint jószággondozó kizárólag azt a néhány százméteres körze­tet ismerte, ahol ő volt az úr. Örvendezve állapította meg, hogy a tsz sokkal szebb, gazdagabb, mint eddig hitte Ez a nagy nézelődés olyan jo kedvre hangolta Lizi Istvánt, hogy másnapra már meg is gyógyult S így történt, hogy hétrossz, amikor a gulyás, vagy a kanász betegállo­mányba kerül, de időnként valósággal szerencse, mer’ van idő megismerni a gazda­ságot Szolnoki Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom