Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-29 / 306. szám

1960. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Akik „ lepipálják“ a fiúkat az Állami gazdasá­gokban dolgozó kukorica termesztési ifjúsági munka­csapatok közül öt leány mun­kacsapat ért el kiváló ered­ményt. Péter Juliáék nagy­szerű eredményéről már hírt adtunk lapunkban. E tízfős munkacsapat a Tiszaszentim- rei Állami Gazdaságban 50 holdon, 52,50 mázsa (májusi morzsolt) kukoricát termelt. Nem sokkal maradtak el Bo- hács Etelkáék, akik 80 hold területen 50,05 mázsa (má­jusi morzsolt) kukoricát ter- meltek. Ugyanebben az álla­mi gazdaságban dolgozik Ba- dari Mária, és Mohácsi Má­ria munkacsapata is- Az előb­bi 45,10, az utóbbi pedig 51.24 mázsa (májusi morzsolt) ku­koricát termelt. A Bánhalmi Állami Gazdaságban Kerék Eszter 20 fős munkacsapata 33 mázsa (májusi morzsolt) kukoricát termelt holdan­ként. HOGYAN, milyen mód­szerrel érték el a dolgoske­zű lányok ezt az eredményt? A Péter Juliáék által művelt területen 1959 év őszén 40 centiméteres mélyszántásban, holdanként 200 kiló szuper­foszfát, 100 kg pétisó és 100 kg káliső műtrágyában része­sített talajon, tavasszal jó minőségű vetőágyat készítet­tek. Vetés előtt a talajelő­készítés során még 100 kg nétisót munkáltak be a talaj­ba. Martonvásári 39-es hib­ridkukoricát vetettek 70 ern­es sortávolságra. Holdanként 24 ezer tőszámot hagytak. A vetés után közvetlenül kh- ként 5 kg Simazint szórtak ki hatszáz liter vizzel felhígítva. A tenvészidő alatt kétszer öntözték a növényt. A kuko­ricát nem ritkították és nem is kapálták. Bohács Etelkáék Istálló- trágyával és műtrágyával növelték a talaj táperejét, s jó minőségű vetőágyba vetet­ték a Martonvásári 1-es hib­ridkukoricát, szintén 70 ern­es sortávolságra. Holdanként 22.500 tőszámot alkalmaztak. Az első két kapálással egy­Negyvenkét kispiés Negyvenkét kisgyűlésen, — több mint másfél ezer szol­noki ember beszélt az utób­bi napokban a 81 ország kommmnnista és munkás pártjai nyilatkozatáról. A kisgytiléseket mindenhol a kerületi nőtanácsok, s a kör­zeti pártszervezetek szervez­ték. Az eddigi kisgyűlések azt igazolják, hoev ismét nö­vekedett az emberek érdek­lődése a világesemények ala­kulása Iránt. időben holdanként 50 kiló pé­tisóval fej trágyáztak- A terü­letet háromszor kapálták és címerhányás előtt barázdás, csörgedeztető módszerrel meg öntözték BADAR! MÁRIAÉK a munkacsapat által művelt 136 holdon országos fajta összehasonlító kísérletet al­kalmaztak. Hazai és több külföldi kukorica fajtából 18 összehasonlító parcellát ala­kítottak ki, ahol 70x70 cm-re négyzetesen vetettek. A terü­letet egyszer géppel kapálták. Címerhányás e'őtt a kukorica terület mintegy kétharmadát barázdás, csörgedeztető öntö­zéssel megöntözték, 22.500 tőszámot hagytak. Mohácsi Mária és Kerék Eszter munkacsapatai is a helyes agrotechnikai módsze­rek alkalmazásával, az idő­ben és megfelelően végzett növényápolással és betakarí­tással érték el jó eredményü­ket. Harminchétezer új telefonelőfizető, csaknem 1.4 milliárd beszélgetés, hét televízióadó és közvetítőállomás és csaknem másfél? milliárd levél — a posta hároméves fejlődése, eredményei A posta a hároméves terv idejére előírt feladatait nem­csak megvalósította, hanem tú,l is teljesítette. Legfon­tosabb tennivalóin kívül a posta forgalmi szolgálat, a szállítás fejlesztésében, kor szerűsítésében is jelentős eredményeket ért el. A vidéki távbeszélő főköz­pontok befogadóképességét tizenhatezer helyett tizenki- lencezer állomással bővítet­ték. Az ország távbeszélő köz­pontjai a fővárossal együtt negyvenezerhétszáz állomás­sal bővültek. Tatabányán Sopronban és Szombathelyen nagyteljesítményű automa­ta telefonközpontot építettek. Vidéken tizenhétezer új táv­beszélő előfizetőt kapcsoltak be az országos hálózatba. A fejlesztéssel együtt roha­4.500 tonnás román teherhaiók A napokban elindult útjára az első román gyártmányú 4500 tonnás teherhajó — a „Galati“, a román hajóépítési technika legújabb vívmánya. A hajó korszerű navigációs berendezéssel van felszerelve, villamosgépek végzik az áru ki- és berakodását, szellőz­tető- és hűtőberendezések biztosítják a kellő hőmérsék­letet a különböző éghajlatú vidékeken törtépő hajózáskor. Berendezésénél műanyagot is felhasználtak. A kőris- és dió­fából .készült bútorok nagy kényelmet biztosítanak. Az első 4500 tonnás fehér­hajót követte „ikertestvére”, a „Braila” nevű, szintén 4500 tonnás teherhajó. A második ten. ;ó is kifutott már a galati kikötőből, s Fekete­tengeri próbaútja után de­cember végén átadják a for­galomnak. mosan emelkedett a telefon- forgalom is. Mintegy kilenc­ven millióval növekedett és csaknem 1.4 milliárd volt a helyi telefonbeszélgetések száma. Távolsági beszélgeté­sekkel együtt — mintegy nyolcvan millió alkalommal — háromszázhét millió per­cet töltött el a közönség' Az elmúlt három esztendő alatt lényegében megvalósí­tották az országos televízió­hálózatot. 1958-ban helyezték üzembe a Szabadság hegyi harminc kilowattos adót, — amely körülbelül száz kilo­méteres körzetben biztosít vételt. Utána Pécsett, majd Miskolcon és Sopronban épí­tettek kisebb teljesítményű, 1—2 kilowattos adót. Az idén Szentesen állították fel az ország második legnagyobb — 20 kilowattos — televízió adóját és Tokajban, valamint Kékesen szintén kisteljesít­ményű reléállomás létesült. Ugyancsak az idén kezdték meg a dunántúli Kab-he- gyen a nagy televízió közvetí­tőállomás építését is. A három éves terv elején még nem volt az országban televízió előfize. tő, idéh az év végére pedig számuk várhatóan 105.000— 110,000 lesz. A rádiót előfi­zetők száma csaknem félmil­lióval növekedett. Gondoskodtak a postaszol­gálat korszerűsítéséről, bőví­téséről is. A hatvani és az óz­di pálvaudvaron. s ezenkívül évenként átlag három, új postahivatalt építettek, s mintegy százötven elavult, hivatalt korszerűsítettek, — hoztak rendbe. Jelentős elő­rehaladást értek el a szállí­tás korszerűsítésében is. — Ez a forgalomban is meg­mutatkozik. Csaknem más­fél milliárd levelet kézbesí­tett a posta három év alatt. (MTI). Korán esteledik. Az alko­nyat szürke füstje mintha a töld gyomrából szökkenne elő, előbb csak vékony fátyol­lal vonja be az eget, a tanyá­kat, a répakupacokat, a haza igyekvő embereket. Aztán vastagon bekormoz mindent az égvilágon Majd megjelen­nek a pislogó szemű, öklöm- nyi csillagok s az ember már az orra hegyénél is tovább ellát. Bakfatok a félsötétben, hónom alatt tankönyveket szorongatok. Ma a paraszt­embereknek esti iskola lesz. — Jó estét, tanító bácsi! — zegődik hozzám egyik „diá­kom”, az ötven egynéhány '•sztendejét taposó Nagy La­ci bá. «— Jó estét! — viszonozom a köszöntését. — Ilyen korán, Tmcí bácsi?! Tüsszentés veszi hirtelen elő. Egészségére kívánom. Csak azután szólal meg. Hangja szelíd, mint máskor de indulatokat rejteget. — Nem hagyott otthon az idegesség. — Mi a baj? Csak nem a Szegfű akar már elleni? — Nincs a Szegfűnek egy- haja se! Az anyjukkal van baj. Elcsodálkozom. Harminc évi házasélet után is megkó- tuaaosodhat az emberi Tanyasi estében De nem mutatom az ál- mélkodásom. — Mondja már, mi baj van az asszonnyal? Nem válaszol mindjárt. Sóhajt. Iskolás füzeteit be- dugja a kabátzsebbe Maid feltekint a Göncölszekér irá­nyába. Aztán hirtelen meg­áll és szembefordul velem. — Hallgassa csak, tanító úr, vénségemre mit kell meg­érnem. Napok óta veszekedik rám az asszony, mert meg- megiszok néha egy-két pohár jó bort. Harminckét év óta nem volt köztünk semmi, de ha most tovább házsártosko- dik az ilyen semmiségek miatt, istenemre mondom, el­kergetem a háziul! — Egé­szen belemeleaedik a beszéd­be, még ez öklét is Tárogat­ja az orrom alatt. Nevetni nem illik. Mit mondjak? Hir­telen Petőfi Sándor meg az ő Júliája vágódik az eszembe. — Ugye, ismeri, Laci bácsi, Petőfi Sándort?! Kicsit sértődötten: — Hát hogyne ismerném már! Nem régen olvastuk tá­lé a Kukorica Jancsi című szép verset. — No, róla van szó. Annak a Petőfinek is volt felesége, akit Szendrei Júliának hív­tak. Biztosan lehetett köztük is apró összekoccanás és a költő a feleségét mégis a tá­lág legnagyobb gyémántjá­nak nevezte. Annyira szeret­te, hogy még a sírba is kép >s lett volna utána menni. Hall­gassa csak meg, milyen gyö­nyörűen írt hozá: Még nyíl­nak a völgyben a kerti virá­gok ... S elkezdtem idézni az öreg­nek a Szeptember végén-t. Amikor elmondom, sokáig hallgat. Aztán egészen elérzé- kenyedve szólal meg: — Hát nem is azért mond­tam én, amit mondtam. De­kái könnyet eljár az ember szája. Ami meg Petőfit illeti nemcsak szép verseket in de rendes ember is lehetett Az ám! Aztán elcsendesedik. Én is hallgatagon ballagok oldalán s arra gondolok, hogy az őreo ebből a vár mondatból job­ban megszerette Petőfit, mint egy órai magyaráz ból. Közben az én felkúszik a sárga fél Hold. amely maga- körül lekaszálta a nagyfej■" csillagviránorskákat. Donkő László XI / * * . Usenet I egy- bátor kislánynak |F. Katalinnak Mezőtúrra | Hogy miért nevezzük magát bátor­| nak, kedves Kati? Ennek az az oka, hogy * 'e mert számolni a bénító előítéletekkel, ♦ vallás-, neveltetése ellenére meglátta az t igazságot és volt mersze azt ki is mon- ? dani. „Vasárnapi iskolába jártam és } templomba is szorgalmasan — írja —, I mert engem a nagymamám nevelt, aki nemcsak vallásos, de egyenesen bigott volt. Elképzelhetik, milyen nehéz volt rá­jönnöm az igazságra, hiszen ahogy az is­kolában erről beszéltek, az inkább ellen­kezést váltott ki belőlem.” Tudjuk, hogy magához hasonlóan sok fiatal vívódik a vallás és az igazság, az idealizmus és a tudományos világnézet között. Előbbihez visszahúzza őket a meg­szokás, a vallásos családi nevelés, a téves nézetek: „Nincs erkölcs vallás nélkül”, — „Valamitől félnie kell az embernek” —* és ehhez hasonlók. Maga már megtette az első lépést: Bátran elszakadt a régitől és megindult az új felé. De ne haragudjék, kedves mezőtúri kislány, ha leveléből arra a következtetésre jutunk, hogy még csak az első lépést tette meg, a második előtt J tétovázik. Az, amivel minden haladó ember ♦ egyetérthet a maga leveléből: a helyzet | kendőzetlen feltárása. Hadd idézzük is- ♦ mét a maga sorait: I „Nagyon sok szülő neveli istenhitre gyermekét. Templomba küldik. Este imádkoznia kell neki. Az iskolában ennek az ellenkezőjét hallja. És ha eljön az idő, amikor nem tudja, kinek higyjen. Imád­kozni kell, mert különben megbüntet az isten. De hiszen nincs is isten, aki meg­büntethetne? — És jön a kétkedés, a bi­zonytalanság. Itt kellene közbeszólnia a nevelésnek. Nem lehet felületesen átsik- t lani ezen a problémán! így nem lehet el- | érni, hogy az új nemzedék ideológiája a ♦ dialektikus materializmus legyen. Ezzel a $ módszerrel csak olyan emberek kialaku- ♦ lását segítik elő, akik délután KlSZ-gyű- t lésre mennek, este meg a templomba $ osonnak.” Ehhez csak azt szeretném hozzáfűzni, $ hogy a pedagógusok nagy többsége elfo- % gadta és magáénak vallja a dialektikus t materializmus tudományos világnézetét. Ezek valóban mindent megtesznek azért, hogy a mai modern kornak megfelelő tudományos világnézettel vértezzék fel a fiatalokat. Ha erre célzott levelében, két­ségtelenül igaza van. Igaza van abban is, hogy az antiklerikális nevelésre több időt, nagyobb gondot kellene fordítanunk. Csak az egyenes, világos beszéd, a meggyőző ér­vek tudják a kétkedő, kutató fiatalok előtt bebizonyítani, mennyivel magasabbrendfl a mi erkölcsünk, mint a vallás-erkölcs ál­szent képmutatása. Mennyivel magasabb- rendű a munkán, az emberek megbecsülé­sén, az egyenlőség és az emberi jellem tiszteletén alapuló marxizmus, mint a meg­alkuvást, belenyugvást, a másvilági élet­ben elérhető örömöket hirdető, minden ki­zsákmányolást szentesítő vallás. Ezt- kell megértetnünk a fiatalokkal — jó módsze­rekkel, bátran, egyenesen — és ha szüksé­ges, szembeszállva a szülői ház vallásos lég­körével is. Ezek előrebocsájtásával érkeztünk el levelének ahhoz a részéhez, amellyel vi­tába kell szállnunk. Azt írja —bírálva az antiklerikális propagandát: — miért mond­juk azt, hogy Jézus nem élt, hiszen „tudo­mányosan bebizonyított tény, hogy élt, új társadalmat akart és üldöztetéssel, halál­lal szembeszállva hirdette a szegény nép jogait.” Egy másik helyen: „Ideje, hogy tárgyilagosan megmutassuk a keresztény valU-s előremutató vonásait a rabszolga­társadalomban, ugyanakkor természetesen mai idej étmúltságát is.” Úgy érezzük, kedves Kati, hogy Jé­zusról, mint történelmi személyről meg­lévő hiedelmei olyan illúziókra adnak alapot, mely visszatartja önt a vallásos esz­mékkel való teljes szakítástól. Szeretné annak néhány elemét átmenteni a mába. Vegyük sorra az érveit. Tudományos an bebizonyított tény, hogy Krisztus élt.” Érdekelne, hogy me­lyik tudományos műben olvasható ez a bi­zonyíték? Az a gyanúnk, kissé sokáig kel­lene keresgélnie a könyvtárban. Ugyanis a legújabb tudományos kutatás álláspontja szerint Jézus nemlétező személy, egész pontosan az ő korában többszáz ilyen „megváltó” működött. Hogy melyik volt ezek közül Jézus, vagy egyáltalán léte­zett-e, erre a történelem semmilyen útmu­tatást nem ad. A kortárs történetírók egy árva hanggal sem emlékeznek meg a Ga- lileában élt térítőről. Sem időnk, sem helyünk e téves nézet részletes megcáfolására, így csak dióhéj­ban egy-két adatot: Máté és Lukács evan­géliuma homlokegyenest ellenkező család­fát állított össze Jézus származásáról. — Olyan történelmi tényekkel is hadilábon áll a biblia, mint Heródes élete, aki négy évvel előbb halt meg, mint ahogy Krisztus állítólag született. Ez viszont történelmileg, tudományosan bebizonyított tény. Jézus személyét sok más vallás isteneiből, ele­meiből olvasztották össze az egyház ké­sőbbi alapítói. Ha pedig Jézus nem élt. akkor mi értelme van az ő ember-voltát hirdetni? A rabszolga-korban a kereszténység pusztán azzal a ténnyel, hogy az embere­ket türelemre intette a földön és az elég­tételt a sanyargatásért a másvilágra he­lyezte át, lefegyverzőleg hatott a töme­gekre. S ez maradt a vallás legfőbb tevé­kenysége évtizedes fennállása óta. A val­lás, az egyház parancsolta az embereknek, hogy hajtsátok meg a fejeteket, s a min­denkori uralkodó osztály így akaszthatott igát az emberek nyakába. Nekünk nagyon szép terveink vannak. Azt akarjuk, hogy minden ember békében és boldogságban élhessen. Hogy tehetsé­gének és hajlamainak megfelelő munkát végezhessen. Hogy elérjük az anyagi ja­vak olyan bőségét, amelyeknek birtoká­ban a szellem, az emberi ész és akarat soha nem látott magasságokba szárnyal. Mi meg akarjuk hódítani a csillagokat is. Mi nem imádkozunk azért, hogy ne érje­nek bajok és sorscsapások, hanem a tudo­mány eszközeivel, a szellem világosságá­val olyan feltételeket teremtünk, hogy ezek a bajok és csapások ne érhessenek minket és eltávoztassuk őket mindörökre az emberiség feje fölül. Ez a mi hitvallásunk. Ezért érdemes élni és lelkesedni. Ehhez nekünk nincs szükségünk sem az isten-jézusra, sem az ember-Jézusra. Arra van szükségünk, hogy minden fiatal világosan lássa, mit jelent ez a büszke, magasztos szó: Ember. És hadd fejezzem be ezt a kis levelet egy verssel, Várnai Zseni „Vallásod” című szép költeményének utolsó soraival, amivel maga az újért lelkesedő, jószándékú, bátor kislány — a mi táborunk katonája — bi­zonyára egyet fog érteni: És ha lázadoz a kín és a nyomor és, ha megbomol a fényes palást alatt a rend és eszmélni kezd az elkábítottak roppant serege, mint dajkamese jön kenetes igéivel a hit: és tűrést tanít és béklyóba veri a lelkünk, mert vétkezünk, ha merünk és vétkezünk, ha akarunk, tilalomfák sötét erdejébe vész el a szavunk. Fiam! Én leveszem ezt a terhet rólad, mint jármos baromról az igát, hogy csillagod merész röpte előtt ne legyen többé se határ, se gát és csillogó emberi agyaddal átfoghassad a végtelenséget: mert tiéd az élet. És minden jó és hatalmas, nagy, tennakaratodból eredjen: mert nincs ki sújtson és nincs ki verjen, és nincsen, aki jutalmat adjon; emberi lelkekből fakadjon mint vizek ágyából a patak az igaz, fönséges akarat, mert prófétája, szentje, istene te vagy önönmagadnak Ember! HERNÁDI TIBOB Jövőre a mostaninál kétmillió párral több harisnya és 2.2 millióval több kötött ruházati cikk készül Az utóbbi években mind a felnőttek, mind a gyermekek öltözködésénél előtérbe ke­rült a kötött holmi A divat és a kereslet arra ösztönözte a magyar kötszövő;part. hogv növelje termelését, számos új gyártmányt vezessen be. A hároméves tervidőszakban üzembehelvezték a Hódme­zővásárhelyi Kötöttárugyár új telepét, amely hozzájárult a régebben hiányzó cikknek számító tréningruha gyártá sának a növeléséhez. — Mi vei a jersey és más fésüsgvapju kötöttnihák kereslete is fokozódott. ezek készítéséhez is új gépe­ket szereztek be. Ezenkívül a Hódmezővásárhelyi és a Rá­kospalotai Kötöttárugyárban a régi kézi sikkötő gépeket félautomatákká alakították át és így nagymértékben köny- nyítették a dplgozók munká­ját. A győri üzemben a kesztyűkötést automatizál­ták. A kötszövőipar termelése most negyedével több. mint három évvel ezelőtt. Különö sen figyelemre méltó a szín- etikus alapanyagú kötöttho’ mik gyártásának előretörése A kötszövőipnrban felhasz­nált szintétikus szál meny­nyisége három év alatt meg- tizenháromszorozódott. Be-, szerzik és kipróbálják a legújabb külföldi szintétikus textilanyagokat is, hogy a külfölddel lépést tartsanak A magyar kötöttáruk minő­sége egyébként külföldön is "'ismert. Ebben az évben 35 millió rár pamut és nylonharisnya, illetve zokni készült. Ezt a mennyiséget az iparág terve szerint jövőre további két millió párral növelik-- A2 °evéb köts7övött felső- és al­só-ruhaneműből ped’g az ide­inél ’>’> rpil'ióval többet ad­nak át a kereskedelemnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom