Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-29 / 306. szám
1960. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Akik „ lepipálják“ a fiúkat az Állami gazdaságokban dolgozó kukorica termesztési ifjúsági munkacsapatok közül öt leány munkacsapat ért el kiváló eredményt. Péter Juliáék nagyszerű eredményéről már hírt adtunk lapunkban. E tízfős munkacsapat a Tiszaszentim- rei Állami Gazdaságban 50 holdon, 52,50 mázsa (májusi morzsolt) kukoricát termelt. Nem sokkal maradtak el Bo- hács Etelkáék, akik 80 hold területen 50,05 mázsa (májusi morzsolt) kukoricát ter- meltek. Ugyanebben az állami gazdaságban dolgozik Ba- dari Mária, és Mohácsi Mária munkacsapata is- Az előbbi 45,10, az utóbbi pedig 51.24 mázsa (májusi morzsolt) kukoricát termelt. A Bánhalmi Állami Gazdaságban Kerék Eszter 20 fős munkacsapata 33 mázsa (májusi morzsolt) kukoricát termelt holdanként. HOGYAN, milyen módszerrel érték el a dolgoskezű lányok ezt az eredményt? A Péter Juliáék által művelt területen 1959 év őszén 40 centiméteres mélyszántásban, holdanként 200 kiló szuperfoszfát, 100 kg pétisó és 100 kg káliső műtrágyában részesített talajon, tavasszal jó minőségű vetőágyat készítettek. Vetés előtt a talajelőkészítés során még 100 kg nétisót munkáltak be a talajba. Martonvásári 39-es hibridkukoricát vetettek 70 ernes sortávolságra. Holdanként 24 ezer tőszámot hagytak. A vetés után közvetlenül kh- ként 5 kg Simazint szórtak ki hatszáz liter vizzel felhígítva. A tenvészidő alatt kétszer öntözték a növényt. A kukoricát nem ritkították és nem is kapálták. Bohács Etelkáék Istálló- trágyával és műtrágyával növelték a talaj táperejét, s jó minőségű vetőágyba vetették a Martonvásári 1-es hibridkukoricát, szintén 70 ernes sortávolságra. Holdanként 22.500 tőszámot alkalmaztak. Az első két kapálással egyNegyvenkét kispiés Negyvenkét kisgyűlésen, — több mint másfél ezer szolnoki ember beszélt az utóbbi napokban a 81 ország kommmnnista és munkás pártjai nyilatkozatáról. A kisgytiléseket mindenhol a kerületi nőtanácsok, s a körzeti pártszervezetek szervezték. Az eddigi kisgyűlések azt igazolják, hoev ismét növekedett az emberek érdeklődése a világesemények alakulása Iránt. időben holdanként 50 kiló pétisóval fej trágyáztak- A területet háromszor kapálták és címerhányás előtt barázdás, csörgedeztető módszerrel meg öntözték BADAR! MÁRIAÉK a munkacsapat által művelt 136 holdon országos fajta összehasonlító kísérletet alkalmaztak. Hazai és több külföldi kukorica fajtából 18 összehasonlító parcellát alakítottak ki, ahol 70x70 cm-re négyzetesen vetettek. A területet egyszer géppel kapálták. Címerhányás e'őtt a kukorica terület mintegy kétharmadát barázdás, csörgedeztető öntözéssel megöntözték, 22.500 tőszámot hagytak. Mohácsi Mária és Kerék Eszter munkacsapatai is a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásával, az időben és megfelelően végzett növényápolással és betakarítással érték el jó eredményüket. Harminchétezer új telefonelőfizető, csaknem 1.4 milliárd beszélgetés, hét televízióadó és közvetítőállomás és csaknem másfél? milliárd levél — a posta hároméves fejlődése, eredményei A posta a hároméves terv idejére előírt feladatait nemcsak megvalósította, hanem tú,l is teljesítette. Legfontosabb tennivalóin kívül a posta forgalmi szolgálat, a szállítás fejlesztésében, kor szerűsítésében is jelentős eredményeket ért el. A vidéki távbeszélő főközpontok befogadóképességét tizenhatezer helyett tizenki- lencezer állomással bővítették. Az ország távbeszélő központjai a fővárossal együtt negyvenezerhétszáz állomással bővültek. Tatabányán Sopronban és Szombathelyen nagyteljesítményű automata telefonközpontot építettek. Vidéken tizenhétezer új távbeszélő előfizetőt kapcsoltak be az országos hálózatba. A fejlesztéssel együtt roha4.500 tonnás román teherhaiók A napokban elindult útjára az első román gyártmányú 4500 tonnás teherhajó — a „Galati“, a román hajóépítési technika legújabb vívmánya. A hajó korszerű navigációs berendezéssel van felszerelve, villamosgépek végzik az áru ki- és berakodását, szellőztető- és hűtőberendezések biztosítják a kellő hőmérsékletet a különböző éghajlatú vidékeken törtépő hajózáskor. Berendezésénél műanyagot is felhasználtak. A kőris- és diófából .készült bútorok nagy kényelmet biztosítanak. Az első 4500 tonnás fehérhajót követte „ikertestvére”, a „Braila” nevű, szintén 4500 tonnás teherhajó. A második ten. ;ó is kifutott már a galati kikötőből, s Feketetengeri próbaútja után december végén átadják a forgalomnak. mosan emelkedett a telefon- forgalom is. Mintegy kilencven millióval növekedett és csaknem 1.4 milliárd volt a helyi telefonbeszélgetések száma. Távolsági beszélgetésekkel együtt — mintegy nyolcvan millió alkalommal — háromszázhét millió percet töltött el a közönség' Az elmúlt három esztendő alatt lényegében megvalósították az országos televízióhálózatot. 1958-ban helyezték üzembe a Szabadság hegyi harminc kilowattos adót, — amely körülbelül száz kilométeres körzetben biztosít vételt. Utána Pécsett, majd Miskolcon és Sopronban építettek kisebb teljesítményű, 1—2 kilowattos adót. Az idén Szentesen állították fel az ország második legnagyobb — 20 kilowattos — televízió adóját és Tokajban, valamint Kékesen szintén kisteljesítményű reléállomás létesült. Ugyancsak az idén kezdték meg a dunántúli Kab-he- gyen a nagy televízió közvetítőállomás építését is. A három éves terv elején még nem volt az országban televízió előfize. tő, idéh az év végére pedig számuk várhatóan 105.000— 110,000 lesz. A rádiót előfizetők száma csaknem félmillióval növekedett. Gondoskodtak a postaszolgálat korszerűsítéséről, bővítéséről is. A hatvani és az ózdi pálvaudvaron. s ezenkívül évenként átlag három, új postahivatalt építettek, s mintegy százötven elavult, hivatalt korszerűsítettek, — hoztak rendbe. Jelentős előrehaladást értek el a szállítás korszerűsítésében is. — Ez a forgalomban is megmutatkozik. Csaknem másfél milliárd levelet kézbesített a posta három év alatt. (MTI). Korán esteledik. Az alkonyat szürke füstje mintha a töld gyomrából szökkenne elő, előbb csak vékony fátyollal vonja be az eget, a tanyákat, a répakupacokat, a haza igyekvő embereket. Aztán vastagon bekormoz mindent az égvilágon Majd megjelennek a pislogó szemű, öklöm- nyi csillagok s az ember már az orra hegyénél is tovább ellát. Bakfatok a félsötétben, hónom alatt tankönyveket szorongatok. Ma a parasztembereknek esti iskola lesz. — Jó estét, tanító bácsi! — zegődik hozzám egyik „diákom”, az ötven egynéhány '•sztendejét taposó Nagy Laci bá. «— Jó estét! — viszonozom a köszöntését. — Ilyen korán, Tmcí bácsi?! Tüsszentés veszi hirtelen elő. Egészségére kívánom. Csak azután szólal meg. Hangja szelíd, mint máskor de indulatokat rejteget. — Nem hagyott otthon az idegesség. — Mi a baj? Csak nem a Szegfű akar már elleni? — Nincs a Szegfűnek egy- haja se! Az anyjukkal van baj. Elcsodálkozom. Harminc évi házasélet után is megkó- tuaaosodhat az emberi Tanyasi estében De nem mutatom az ál- mélkodásom. — Mondja már, mi baj van az asszonnyal? Nem válaszol mindjárt. Sóhajt. Iskolás füzeteit be- dugja a kabátzsebbe Maid feltekint a Göncölszekér irányába. Aztán hirtelen megáll és szembefordul velem. — Hallgassa csak, tanító úr, vénségemre mit kell megérnem. Napok óta veszekedik rám az asszony, mert meg- megiszok néha egy-két pohár jó bort. Harminckét év óta nem volt köztünk semmi, de ha most tovább házsártosko- dik az ilyen semmiségek miatt, istenemre mondom, elkergetem a háziul! — Egészen belemeleaedik a beszédbe, még ez öklét is Tárogatja az orrom alatt. Nevetni nem illik. Mit mondjak? Hirtelen Petőfi Sándor meg az ő Júliája vágódik az eszembe. — Ugye, ismeri, Laci bácsi, Petőfi Sándort?! Kicsit sértődötten: — Hát hogyne ismerném már! Nem régen olvastuk tálé a Kukorica Jancsi című szép verset. — No, róla van szó. Annak a Petőfinek is volt felesége, akit Szendrei Júliának hívtak. Biztosan lehetett köztük is apró összekoccanás és a költő a feleségét mégis a tálág legnagyobb gyémántjának nevezte. Annyira szerette, hogy még a sírba is kép >s lett volna utána menni. Hallgassa csak meg, milyen gyönyörűen írt hozá: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok ... S elkezdtem idézni az öregnek a Szeptember végén-t. Amikor elmondom, sokáig hallgat. Aztán egészen elérzé- kenyedve szólal meg: — Hát nem is azért mondtam én, amit mondtam. Dekái könnyet eljár az ember szája. Ami meg Petőfit illeti nemcsak szép verseket in de rendes ember is lehetett Az ám! Aztán elcsendesedik. Én is hallgatagon ballagok oldalán s arra gondolok, hogy az őreo ebből a vár mondatból jobban megszerette Petőfit, mint egy órai magyaráz ból. Közben az én felkúszik a sárga fél Hold. amely maga- körül lekaszálta a nagyfej■" csillagviránorskákat. Donkő László XI / * * . Usenet I egy- bátor kislánynak |F. Katalinnak Mezőtúrra | Hogy miért nevezzük magát bátor| nak, kedves Kati? Ennek az az oka, hogy * 'e mert számolni a bénító előítéletekkel, ♦ vallás-, neveltetése ellenére meglátta az t igazságot és volt mersze azt ki is mon- ? dani. „Vasárnapi iskolába jártam és } templomba is szorgalmasan — írja —, I mert engem a nagymamám nevelt, aki nemcsak vallásos, de egyenesen bigott volt. Elképzelhetik, milyen nehéz volt rájönnöm az igazságra, hiszen ahogy az iskolában erről beszéltek, az inkább ellenkezést váltott ki belőlem.” Tudjuk, hogy magához hasonlóan sok fiatal vívódik a vallás és az igazság, az idealizmus és a tudományos világnézet között. Előbbihez visszahúzza őket a megszokás, a vallásos családi nevelés, a téves nézetek: „Nincs erkölcs vallás nélkül”, — „Valamitől félnie kell az embernek” —* és ehhez hasonlók. Maga már megtette az első lépést: Bátran elszakadt a régitől és megindult az új felé. De ne haragudjék, kedves mezőtúri kislány, ha leveléből arra a következtetésre jutunk, hogy még csak az első lépést tette meg, a második előtt J tétovázik. Az, amivel minden haladó ember ♦ egyetérthet a maga leveléből: a helyzet | kendőzetlen feltárása. Hadd idézzük is- ♦ mét a maga sorait: I „Nagyon sok szülő neveli istenhitre gyermekét. Templomba küldik. Este imádkoznia kell neki. Az iskolában ennek az ellenkezőjét hallja. És ha eljön az idő, amikor nem tudja, kinek higyjen. Imádkozni kell, mert különben megbüntet az isten. De hiszen nincs is isten, aki megbüntethetne? — És jön a kétkedés, a bizonytalanság. Itt kellene közbeszólnia a nevelésnek. Nem lehet felületesen átsik- t lani ezen a problémán! így nem lehet el- | érni, hogy az új nemzedék ideológiája a ♦ dialektikus materializmus legyen. Ezzel a $ módszerrel csak olyan emberek kialaku- ♦ lását segítik elő, akik délután KlSZ-gyű- t lésre mennek, este meg a templomba $ osonnak.” Ehhez csak azt szeretném hozzáfűzni, $ hogy a pedagógusok nagy többsége elfo- % gadta és magáénak vallja a dialektikus t materializmus tudományos világnézetét. Ezek valóban mindent megtesznek azért, hogy a mai modern kornak megfelelő tudományos világnézettel vértezzék fel a fiatalokat. Ha erre célzott levelében, kétségtelenül igaza van. Igaza van abban is, hogy az antiklerikális nevelésre több időt, nagyobb gondot kellene fordítanunk. Csak az egyenes, világos beszéd, a meggyőző érvek tudják a kétkedő, kutató fiatalok előtt bebizonyítani, mennyivel magasabbrendfl a mi erkölcsünk, mint a vallás-erkölcs álszent képmutatása. Mennyivel magasabb- rendű a munkán, az emberek megbecsülésén, az egyenlőség és az emberi jellem tiszteletén alapuló marxizmus, mint a megalkuvást, belenyugvást, a másvilági életben elérhető örömöket hirdető, minden kizsákmányolást szentesítő vallás. Ezt- kell megértetnünk a fiatalokkal — jó módszerekkel, bátran, egyenesen — és ha szükséges, szembeszállva a szülői ház vallásos légkörével is. Ezek előrebocsájtásával érkeztünk el levelének ahhoz a részéhez, amellyel vitába kell szállnunk. Azt írja —bírálva az antiklerikális propagandát: — miért mondjuk azt, hogy Jézus nem élt, hiszen „tudományosan bebizonyított tény, hogy élt, új társadalmat akart és üldöztetéssel, halállal szembeszállva hirdette a szegény nép jogait.” Egy másik helyen: „Ideje, hogy tárgyilagosan megmutassuk a keresztény valU-s előremutató vonásait a rabszolgatársadalomban, ugyanakkor természetesen mai idej étmúltságát is.” Úgy érezzük, kedves Kati, hogy Jézusról, mint történelmi személyről meglévő hiedelmei olyan illúziókra adnak alapot, mely visszatartja önt a vallásos eszmékkel való teljes szakítástól. Szeretné annak néhány elemét átmenteni a mába. Vegyük sorra az érveit. Tudományos an bebizonyított tény, hogy Krisztus élt.” Érdekelne, hogy melyik tudományos műben olvasható ez a bizonyíték? Az a gyanúnk, kissé sokáig kellene keresgélnie a könyvtárban. Ugyanis a legújabb tudományos kutatás álláspontja szerint Jézus nemlétező személy, egész pontosan az ő korában többszáz ilyen „megváltó” működött. Hogy melyik volt ezek közül Jézus, vagy egyáltalán létezett-e, erre a történelem semmilyen útmutatást nem ad. A kortárs történetírók egy árva hanggal sem emlékeznek meg a Ga- lileában élt térítőről. Sem időnk, sem helyünk e téves nézet részletes megcáfolására, így csak dióhéjban egy-két adatot: Máté és Lukács evangéliuma homlokegyenest ellenkező családfát állított össze Jézus származásáról. — Olyan történelmi tényekkel is hadilábon áll a biblia, mint Heródes élete, aki négy évvel előbb halt meg, mint ahogy Krisztus állítólag született. Ez viszont történelmileg, tudományosan bebizonyított tény. Jézus személyét sok más vallás isteneiből, elemeiből olvasztották össze az egyház későbbi alapítói. Ha pedig Jézus nem élt. akkor mi értelme van az ő ember-voltát hirdetni? A rabszolga-korban a kereszténység pusztán azzal a ténnyel, hogy az embereket türelemre intette a földön és az elégtételt a sanyargatásért a másvilágra helyezte át, lefegyverzőleg hatott a tömegekre. S ez maradt a vallás legfőbb tevékenysége évtizedes fennállása óta. A vallás, az egyház parancsolta az embereknek, hogy hajtsátok meg a fejeteket, s a mindenkori uralkodó osztály így akaszthatott igát az emberek nyakába. Nekünk nagyon szép terveink vannak. Azt akarjuk, hogy minden ember békében és boldogságban élhessen. Hogy tehetségének és hajlamainak megfelelő munkát végezhessen. Hogy elérjük az anyagi javak olyan bőségét, amelyeknek birtokában a szellem, az emberi ész és akarat soha nem látott magasságokba szárnyal. Mi meg akarjuk hódítani a csillagokat is. Mi nem imádkozunk azért, hogy ne érjenek bajok és sorscsapások, hanem a tudomány eszközeivel, a szellem világosságával olyan feltételeket teremtünk, hogy ezek a bajok és csapások ne érhessenek minket és eltávoztassuk őket mindörökre az emberiség feje fölül. Ez a mi hitvallásunk. Ezért érdemes élni és lelkesedni. Ehhez nekünk nincs szükségünk sem az isten-jézusra, sem az ember-Jézusra. Arra van szükségünk, hogy minden fiatal világosan lássa, mit jelent ez a büszke, magasztos szó: Ember. És hadd fejezzem be ezt a kis levelet egy verssel, Várnai Zseni „Vallásod” című szép költeményének utolsó soraival, amivel maga az újért lelkesedő, jószándékú, bátor kislány — a mi táborunk katonája — bizonyára egyet fog érteni: És ha lázadoz a kín és a nyomor és, ha megbomol a fényes palást alatt a rend és eszmélni kezd az elkábítottak roppant serege, mint dajkamese jön kenetes igéivel a hit: és tűrést tanít és béklyóba veri a lelkünk, mert vétkezünk, ha merünk és vétkezünk, ha akarunk, tilalomfák sötét erdejébe vész el a szavunk. Fiam! Én leveszem ezt a terhet rólad, mint jármos baromról az igát, hogy csillagod merész röpte előtt ne legyen többé se határ, se gát és csillogó emberi agyaddal átfoghassad a végtelenséget: mert tiéd az élet. És minden jó és hatalmas, nagy, tennakaratodból eredjen: mert nincs ki sújtson és nincs ki verjen, és nincsen, aki jutalmat adjon; emberi lelkekből fakadjon mint vizek ágyából a patak az igaz, fönséges akarat, mert prófétája, szentje, istene te vagy önönmagadnak Ember! HERNÁDI TIBOB Jövőre a mostaninál kétmillió párral több harisnya és 2.2 millióval több kötött ruházati cikk készül Az utóbbi években mind a felnőttek, mind a gyermekek öltözködésénél előtérbe került a kötött holmi A divat és a kereslet arra ösztönözte a magyar kötszövő;part. hogv növelje termelését, számos új gyártmányt vezessen be. A hároméves tervidőszakban üzembehelvezték a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár új telepét, amely hozzájárult a régebben hiányzó cikknek számító tréningruha gyártá sának a növeléséhez. — Mi vei a jersey és más fésüsgvapju kötöttnihák kereslete is fokozódott. ezek készítéséhez is új gépeket szereztek be. Ezenkívül a Hódmezővásárhelyi és a Rákospalotai Kötöttárugyárban a régi kézi sikkötő gépeket félautomatákká alakították át és így nagymértékben köny- nyítették a dplgozók munkáját. A győri üzemben a kesztyűkötést automatizálták. A kötszövőipar termelése most negyedével több. mint három évvel ezelőtt. Különö sen figyelemre méltó a szín- etikus alapanyagú kötöttho’ mik gyártásának előretörése A kötszövőipnrban felhasznált szintétikus szál menynyisége három év alatt meg- tizenháromszorozódott. Be-, szerzik és kipróbálják a legújabb külföldi szintétikus textilanyagokat is, hogy a külfölddel lépést tartsanak A magyar kötöttáruk minősége egyébként külföldön is "'ismert. Ebben az évben 35 millió rár pamut és nylonharisnya, illetve zokni készült. Ezt a mennyiséget az iparág terve szerint jövőre további két millió párral növelik-- A2 °evéb köts7övött felső- és alsó-ruhaneműből ped’g az ideinél ’>’> rpil'ióval többet adnak át a kereskedelemnek.