Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

I960, december 25. SZOLNOK MÉCSÉI NÉPLAP 13 „A hidroglóbuszok országában* címmel egészoltlalas ké- pesriportot közölt a Schwe­riner Volkszeitung, a Né­met Demokratikus Köztár­saság egyik tartományi lap­ja. Szolnokon, Túrkevén, Mezőhéken, Martfűn, Ceg­léd bercelen és Galyatetőn \ bizonyára emlékeznek még a két vidám, fiatal német újságíróra, akik nagy figye­lemmel, érdeklődéssel jár­ták végig a szövetkezete­ket, az üzemeket és ismer­kedtek mai életünkkel. A Szolnok megyei Néplap kedves vendégei Ernst Parchmann és Ernst Höh­ne nemrég visszatértek Schwerinbe. Amit itt lát­tak és hallottak, annak egyrészét lefényképezték és megírták lapjukban. Mi pedig átnyújtjuk az olva­sónak: így láttak bennün­ket német barátaink. ^ J lukasok, uj iskolaépület a szolnoki Kassai-úton. A lakóház a magyar hagyomá­nyoknak megfelelően két színben pompázik. A mai munkás keresetének 2—5 százalékát költi lakbérre; a régi Magyarországon a ha­vi lakbér a kereset 20—30 százaléka volt. A hidroglobus: 35 méter magas víztorony. Ma már éppoly jellegzetessége a ma­gyar falunak és pusztának, mint volt hajdan a gémes- kút és a kanyargó Tisza. A néphatalom juttatta el az elmaradt vidékekre a vil­lanyáramot és a vizet. Az országos hírnévnek örvendő túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet jelentős baromfi állománnyal ren­delkezik Palla Béla szolnoki festő-mázoló jó munkája jutalmául vállalatától a pompás galyatetői SZOT-üdülőbe kapott beutalást. Naponta tizennégy forintot fizet, a többit a vállalat téríti. Révész Sándor két esztendeje a mezőhékl Táncsics Tsz tagja. A szabadtartásos istállóban elhelyezett hizómar- hát gondozza. A sőrék nagy részét Olaszországba és Svájcba exportálják. Boldogan éli gyermekkorát Ilonka, Eszti, Rózsi, Lajcsi, Vince és a többi sok-sok m agyar gyermek. Ök már gon­dos oktatásban részesülnek, nem úgy, mint régen szüleik A Kassai úti iskola diákjai vidámak, szépek, egészsége­sek. Ápolt külsejük elárulja, hogy a szülők nagy gondot fordítanak a gyermekek nevelésére. Különben ezt tapasz­taltuk mindenütt, ahol csak megfordultunk. Szinte le­hetetlen különbséget tenni a falusi és városi gyermekek között, mert mindannyian jól tápláltak és csinosan öl­tözöttek. Nézvén az ország gazdái közül: A mezőhéki Táncsics Tsz fiatal jószággondozója, Murany Maria; Scheffer Maria németajkú szövetkezeti parasztasszony, a cegledbercel. Rákóczi Tsz tagja; Némethné, fiatal munkásasszony a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozója és a cserkeszönői K.scsatári István szövetkezeti gazda. Utóbbi jogos busz- Bákoczt isz gj keséggel újságolta, hogy az alig egy éves termelőszövetkezet tagsaga idejeben befejezett minden őszi munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom