Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-24 / 303. szám
1960. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hurrá W61! A szolnoki Szigligeti Színház karácsonyi és újévi tervei Fenyőfaerdő a piacon, karácsonyi könyvvásár az utcán, karácsonyi ajándék lapul a szekrényfiókban és a szatyrok alján, s karácsonyra készülnek a Szigligeti Színházban a színfalak előtt, s a színfalak mögött. A szakszervezeti bizottság fenyögallyas ajándékcsomagokat készít a színház dolgozói gyermekei számára, a színészek, s a rendezők viszont a szolnoki közönség számára „csomagolják" a meglepetéseket. Karácsony ünnepén a Leányvásár kerül színre Borvető János felléptével, s már „készül” egy színpompás, énekes, zenés kabaré-revü. A Szigligeti Színház újonnan alakult vokál-együttese, s a Brakefield-görlök is bemutatkoznak a „Hurrá, 1961!” című műsorban, s hogy még kik, az titok marad egészen Szilveszterig. Aki a 7-kor és 11-kor kezdődő szilveszteri előadások egyikére sem tud eljutni, újév délutánján vagy estéjén, s még január 3, 4 és 6-én este is megnézheti. Nemcsak az újévre, az új esztendő első hónapjaira is összeállították már a terveket a színházban. Január 6-án Fehér Klára: A teremtés koronája című vígjátéka kerül színre, s a premierre az írónő is városunkba látogat. Január 27-én Kertész—Horváth—G. Dénes György: Bekopog a szerelem című zenés vígjátékát mutatják be, február közepén Victor Hugo: Királyasszony lovagja című drámáját, március elején pedig újra operett, a Luxemburg grófja című Lehár mű kerül a szolnoki közönség elé, Borvető Jánossal a főszerepben. A tájelőadások látogatói januárban a Leányvásár, februárban a Teremtés koronája előadásában gyönyörködhetnek. A színház a jövő évben is folytatja majd az idei év nagysikerű kezdeményezését, a „teltház akciót.” Az elmúlt hét egyik napján a szolnoki Járműjavító dolgozói töltötték meg a színház földszintjét, emeletjét, és már le is kötötték a maguk számára a Teremtés koronája január 17-i előadását. Ezen az estén majd újra a Járműjavító technikusai, könyvelői, lakatosai, kazánkovácsai ülnek be a színházba, s köztük nagyon sokan olyanok, akik először látnak „igazi” színházat életükben. S ugyanazok, akik köny- nyes szemmel nézték végig a Vándoréveket, végig kacagnak majd egy estét Fehér Klára friss, könnyed, napjaink humorával telt vígjátékán. Nekik, s a színház minden nézőjének jó mutatást kívá- nunkl FILMEGYVELEG EGY NÉPI HŐS A MOZI VÁSZNÁN A kijevi Dobzsenko stúdió Öleksz Dovbus című új filmje a 18. századi szegénypa- raszt lázadások egyik vezérének emlékét örökíti meg. A 19 éves Dovbus kis csapatának élén nyolc éven át hősies harcot vívott a lengyel pánok uralma ellen. A nép legendás hősként tisztelte és számos mesében, dalban emlékezett meg róla. L. Dmit- renko a parasztmozgalom megtörtént eseményeit dolgozta fel forgatókönyvében társszerzőjével, Ivanov rendezővel együtt. A két főszerepben Ocsetkov és Boriszov nyújt kitűnő alakítást. EGY „NAIV” NÁCI Leni Riefenstahl, az Izraelben letartóztatásban lévő Adolf Eichman SS-vezetővel együtt filmet készített annak idején a koncentrációs táborokról és a gettókról. Erről ír Viktor Alekszandrov a most megjelent „Hat millió halott" című könyvében. Leni Riefenstahl a filmet a harmadik birodalom bukása után elégette. Most egy párizsi bíróság előtt azt kérte, hogy az őt leleplező könyvet vonják ki a forgalomból. Állítása szerint csupán a háború befejezése után értesült arról, hogy Németországban koncentrációstáborok voltak. A könyv szerzője kijelentette, hogy ez a kérdés az Eichman-per után tisztázódni fog. ÜGY LÁTSZIK, MÁSUTT IS DIVAT... Párizsban bemutatták a japán „Uj hullám” egyik alkotását, A FEKETE BLÜZO- SOK címmel. A film készítője, a 32 éves Susumu Hani régebben újságíró volt, majd rövidfilmeket rendezett. Ez a film az első egész estét betöltő műve, és elmondotta, hogy kezdetben nem talált producert tervei megvalósítására, s ezért saját szerény eszközeivel kezdte meg a forgatást. Japánban egyébként is sokkal rövidebb időig forgatnak egy filmet, mint máshol, és a FEKETE BLŰZOSOK felvételeit hat hét alatt fejezték be. Az ifjúság problémájával foglalkozó film több szereplője nem hivatásos színész, főszerepét egy 17 éves sofőr játssza. A rendező elmondotta, hogy Truffaut Négyszáz csapása nagy hatással volt rá, a Szerelmem, Hirosima nem aratott sikert Japánban, a közönség nem értette meg. MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK új, korszerű BIZTOSÍTÁSA az általános vagyonbiztosítás i Kevesebb adminisztráció, kedvezőbb díj, nagyobb biztonság! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ A TÉLI TÁRLAT képei, <mhai kánt Alig néhány napja nyílt meg a Téli Tárlat Szolnokon, de a megnyitás nagy sikere óta — amelyről a Néplap beszámolt olvasóinak — egyre jobban növekedik az érdeklődés a bemutatott festmények, rajzok és szobrok iránt Sokan keresik fel a múzeumi kiállítótermeket, hogy lássák, gyönyörködjenek az új kiállításban. Az elmúlt vasárnap pedig tárlatvezetés is volt a Tárlaton, amelyen Ecsery Elemér művészettörténész — aki a Művészet című képzőművészeti folyóiratban fogja ismertetni a Téli Tárlatot — az egybesereglett szépszámú közönség előtt méltatta a szolnoki, Szolnok megyei képzőművészek reprezentatív bemutatóját. A tárlatvezetés alkalmával elhangzott megállapításokat, a rendezés és a megnyitás után kialakult véleményeket összegezve meglentős előrelépést jelentenek az előző kiállításokhoz képest. Megyénk mezőgazdasági, ipari jellege tükröződik a müvek jelentős részén. Központi téma a dolgozó, alkotó, pihenő ember, S tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy művészeink a szocialista realizmus útjain járnak, helyesen értelmezve annate lényegét, mely szerint az a tartalomra vonatkozik, s nem jelent szilárd, egyforma stílustörekvést, uniformizálást. A Szolnok megyében végbement hatalmas társadalmi átalakulás közvetlen élményét művészeink igyekeznek és általában meg is tudják ragadni, és azonosítani tudják magukat társadalmunk új mondanivalóival. A Téli Tárlatról tehát általában elmondhatjuk, hogy szép számmal szerepelnek benne olyan alkotások, amelyeket a legteljesebb, jól megfogalmazott eszmei és zott arculatát mutatja. Nagyon finoman és tartózkodóan előtérbe tudja helyezni a nagyüzemi mezőgazdaság jellemző munkaeszközét, a traktort Inkább staffázsként szerepel, de színben is harmonikusan illeszkedik a kép egészéhez. „Karám” címen húzódik meg a Héki Állami Gazdaság tehenészetének nagyszerű ábrázolása. Bar any ö Sándor művészete más tőről fakad. Gyökereit inkább Koszta, Tornyainál kereshetjük, de ez nem jelent utánzást, mert egyéni hangon próbálja mondanivalóját kifejezni. „Este az ablakomban” című csendéle- tén a mély és élénk színek teljes összhangban vannak, de kompozíciója is nyugodt, harmonikus alkotás. A régi egyéni gazdálkodás súlyát magánviselő „őszi szántás*’-a drámai atmoszférát áraszt. A fehér és mélykék színek a kiállítás egyik legszebb darabjává avatják. A fiatalabb művészek sorát Mészáros Lajossal kezdjük. „Csapolás” című nagyszerű festménye a nehéz fizikai munkának sikeres ábrázolása. Nyugodttá teszi a függőleges elemekre felépülő kompozíció. őszinte, festői arányokban jól megoldott alkotás. „Kombájnjavítók” című festménye részleteiben fes- tőileg jól megoldott kép. — Kár, hogy a kombájn vaskosnak, rusztikusnak sikerült, s ez a kép egységét, hangulatát megbontja. A fiatal Meggyes László is azok közé tartozik, akik a legnagyobb egyéni fejlődést mutatják. A múlt évi Téli Tárlaton még kissé fáradt, fakószürke színben dolgozott, s most a „Gabonarostálás” című festményét méltán sorolhatjuk a kiállítás legjobb képei közé. A sárga és piros színek harmóniájára felépített kompozíció színeihez jól alkalmazkodik a zöldes, kék ég. „Tiszapart” című képe egyszerű eszközökkel megoldott lírai alkotás. Bokros László munkásságát a fest« útkeresés jellemzi. „Útkaparó”-ja világos színekkel feloldott festői, figurális kompozíció, s a feketés kontúrok összefogottá, konstruktívvá teszik a szép műveti Az 1959-ben festett „Megérkeztek a gépek” című képe feloldott, hangulatos alkotás, amelyen a rajzi elemek kissé háttérbe szorultak. Bokros Lász kíséreljük felmérni a Téli Tárlat eredményeit Három hatalmas teremben 70 művészi alkotás került bemutatásra. Sokaknak az a inegállapítása, hogy a kiállítás zsúfolt. A látszat tényleg ezt mutatja, de ezt elsősorban nem az okozza, hogy sok a kiállított mű, hanem az, hogy a művek erőtől duzzadó, színvonalas, jó alkotások. A rendezés talán a grafikai anyaggal bánt egy kissé mosó: Ütkaparó. művészi egység jellemez. S ez teszi vonzóvá, művészivé, életszerűvé az anyag jelentős részét. De a Tárlat bármelyik darabjára áll az a megállapítás, hogy egyenletes, jó, művészi színvonalat képviselnek. S ez biztató ígéret a jövőre. Az általános megjegyzések, méltatások után az egyes művészek és a jelentősebb művek ismertetésére térjünk át. A 110 éves múltra visszatekintő hagyományokat elsőPalicz József őszinte, hangulatos, kellemes színharmó- niájú tájképpel jelentkezik. Igen sikeres festménye után joggal várhatjuk, hogy grafikus munkái és monotipiái mellett nem hanyagolja el az olajat sem. ( Fazekas Magda festészetében is örömmel fedezzük fel, hogy sikeresen felszámolta a rajzbeli, kifejezésbeli kisebb hibáit. A „Pihenő kubikosok” jól komponált, konstruktív alkotás. Nagy Sándor „Bánhalmi táj”-a és Duna részlete jól felépített, festőileg szépen megoldott alkotás. Kiállított képei azt igazolják, hogy művészete a fejlődés útján jár. A Jászberényben élő festők közül Makay József nevét kell elsőnek említenünk. Kisebb formátumú képein egységesíteni tudta mondanivalóját, s hangulatot is tud kölcsönözni képeinek. „Hámor” című festményét kell elsősorban említenünk, másik két képén van még egy kis modorosság, ami oldottabb lehetne. Sáros András „Iskolareform” és a kis balatoni tájképe egyszerű eszközökkel megoldott művek. Bemutatott képei közül hangulaté« vízfestményei tetszettek jobban. Vuics István „Halászbár- ká”-ja színekben jól megoldott festmény. Plain-air hangulatú „Delelő gulya” című képe ragyogó napsütéssel teli alkotás. Gecse Árpád „Leány korsóval” című műve egyszerű színharmóniára felépülő lírai festmény. Csabai-Wágner József is hasonló megoldású képekkel jelentkezik. A grafikai alkotások között is szép számmal találunk művészi alkotásokat. Palicz József színes krétarajza a Kossuth téri építkezésről példát mutat arra. mennyi művészi téma rejlik a mindennapok építő munkájában. Antal Ilona kőnyomatait nagyon finom, lehelletszerű, asszonyi lírával teli művészi megoldás jellemzi. Közülük a „Pihenő” és a „Kecskefejő” érdemel külön figyelmet Gá- csi Mihály csupán egy kis akvarellel képviselteti magát A Téli Tárlat szoboranyaga is erőben, színvonalban sokkal egyöntetűbbnek látszik az előző kiállításoknál. Nagy István „Summása” nagyszerű példa arra, hogyan lehet kisméretű szobor is monumentális hatású. A terrakotta szobor a régi társadalom kifosztott munkásának erőteljes, dacos, elszánt alakját idézi. „Kútterv”-e nagyon finom, intim hangulatú, szimmetrikusan komponált fiatal nő alak. A szobor természetes, egyszerű nyugalmát csak a fej kis elfordulása oldja fel. A „Kubikos” vázlata is sikeres, erőtől duzzadó, zárt kompozíció. Szabó László szépen faragott márvány „Portré”-ja, sikerült „Kútterv”-e mellett a „Nyilazó fiú” szobrát kell kiemelnünk. Egy fiatal legényke kedves megfogalmazása. Élettel teljes mozgás és ritmus van a szoborban. Kár, hogy az életnagyságú szobor még nem érkezett vissza a bronzöntőből, s így csak a kis vázlatban gyönyörködhetik a közönség. Simon Ferenc az előző évekhez hasonló technikai megoldással, fémdomborítással jelentkezik. Egy fürdőhöz készült szimbólikus terv, harmonikus elhelyezésű női testet jelenít meg dekoratf- van. Érdekes megfogalmazású a ..Semmelweis’’ mellszobra. tohán — mert csak az ablakmélyedésekben jutott legtöbbnek hely —, de a látogatók figyelmét azok sem kerülik el. A Téli Tárlat képei, szobrai örvendetes fejlődést, jesorban Chiovini Ferenc művészete tartja nyilván. „Faluvége” című, hangulatos tájképe házakkal, sok levegővel, gazdag lírai érzelmeivel fogja meg a látogatót. „Istállók Héken” az Alföld megváltóGoda Gábor: NAPLÖFÜZETEMBÖfc Az író mondja új könyvéről: „Igyekeztem ebbe a kötetbe egynéhány olyan naplószerű írásomat összegyűjteni, amely irodalomról, írókról, irodalompolitikáról, színházról, színészekről, művészeti, politikai s más mindenféle kérdésről szól. Ügyeltem rá, hogy ezek az írások mindig azt érzékeltessék az olvasóval: itt egy szépíró beszél mindenféléről, aki a tudományos tanulmánynak még a látszatát is kerülni akarja. Az a cél vezetett, hogy olvasóimat elszórakoztassam írásaimmal, amelyek minden látszólagos könnyed fogalmazásuk ellenére mégis sok fontos kérdést érintenek. Sőt, igen gyakran nemcsak pusztán szórakoztatni, de még megnevettetni is szándékoztam olvasóimat, azt igazolván, hogy nagyon is komoly kérdésekről is lehet mulatta- tóan írni. Nem szánom naplójegyzeteimet afféle kinyilatkoztatásoknak, csalhatatlan ítéleteknek, inkább tűnődéseknek, amelyeket igyekeztem mindenkor az én írói alkatomhoz és módszeremhez illő módos feltálalni.* Szabó László: Nyilazó fiú. A kiváló orvos- tudós hősies emberségét emeli ki. „Fésülködő”- je finoman megoldott kisplasztika. „Női port- ré”-ja a Téli Tárlat legszebb szobra. Végtelenül egyszerű,tömör megoldás, klasszikus és modem egyszerre. Múzeumi gyűjteménybe kívánkozó darab. Papi Lajos egy karakterisztikus férfi portréval jelentkezik. Összegezve, megállapíthatjuk, hogy a Téli Tárlat eredményei elismerésre méltóak. Művészeink járjanak tovább Is ezen az úton. Jő úton haladnak. Kaposvári Gyulai
