Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-23 / 302. szám

1960. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Agrotechnikai terveket készítenek az abádszalóki Lenin Tsz-ben Az abádszalóki Lenin Ter­melőszövetkezet vezetősége, tagjai állandóan kutatják azokat a lehetőségeket, ame­lyekkel az eddigieknél még eredményesebbé tudják ten­ni gazdálkodásukat. A tsz 1.641 holdas nagykiterjedésű határa megyénk egyik 'talaj- tanilag legváltozatosabb te­rülete. Réti kötött, szikes, ho­mokos és savanyú talajok váltják egymást. Az elmúlt 12 esztendő alatt a nagyüze­mi gazdálkodásra vonatkozó­an sok tapasztalatot szerez­tek a gazdák. Éppen ezért most az abádszalóki táiieleemek megfelelően, egészen saját­ságos növénytermesztési és agrotechnikai terveket ké­szítenek a következő gaz­dasági évre. Az újszerű és alapos gon­dossággal készülő tervekről szólva Lukács Lajos vezető mezőgazdász kijelentette: A jövő esztendőre kidolgoztuk a növénytermesztés szakosí­tását. Az idén és ezt meg­előző években termelt 25 nö- vényféleséggel szemben 1961- ben 15 növényféleséggel fog­lalkozunk és ezeknél a kor­szerű agrotechnikai módsze­rek alkalmazásával a lehető legmagasabb termésátlagokat akarjuk elérni. Vezetősé­günk a mezőgazdászok és a tagok bevonásával előre ki­dolgozza az egyes növényfé­leségekre a követendő agro­technikai eljárásokat, ezt pa­pírra fektetjük és a tervdo­kumentumokhoz csatoljuk, így a fontosabb növényeknél az előre meghatározott agro­technikai módszerek rögzíté­se lehetővé teszi a tervtelje­sítés ellenőrzését, zökkenő- mentes lesz a munka és terv­szerű növényvédelem, talaj­erőutánpótlás folyik majd egész évben. Még az ősszel kidolgoztuk a kenyérgabonánál alkal­mazandó agrotechnikát. Az idén már bátrabban alkal máztuk a magas termésho­zamú, intenzív külföldi bú zafajtákat, a szovjet Bezosz- táját és a2 olasz Autonómi­át. Ezekből a fajtákból mint­egy 730 hold földet vetettünk be. Terveinknek megfelelő­en 6—7 centiméteres vetési mélységet alkalmaztunk és holdanként 2 mázsa alapmű­trágyát hintettünk szét. A fej trágyázás elvégzését a téli időszakra határoztuk meg, hogy a vegetáció idejére meg legyen a búza szükséges táp­anyaga. Egy hold földbe a mi sajátosságainknak legjob­ban megfelelő 145 kilogramm magot tettünk. Tavasszal az összes gabo­naféléknél a vegyszeres gyomirtást alkalmazzuk. Negyvenöt holdon kísérlet­képpen 50 centiméteres mély­ségben forgatjuk meg a ta­lajt, a többi területen a ná­lunk jól bevált 32—36 centi- méteres mélyítő szántást al­kalmazzuk. Vetéskor kopta­tott magot teszünk a földbe, így az egyeléskor itt is 50 százalékkal csökkentjük a kézi munkaerőt. A cukorré­pánál felhasználandó műtrá­gyamennyiséget is gondos mérlegelés után határoztuk meg. Úgy tervezzük, hogy 2 mázsa szuperfoszfátot és másfél mázsa pétisót hintünk szét, de egyharmad részét fejtrágyaként szórjuk ki a földekre. Annak ellenére, hogy csök­kentettük a növényféleségek számát, a növénytermesztés­ben mégis magasabb bevé­telre számítunk. Újszerű ag­rotechnikai terveink segítsé­gével úgy gondoljuk, hogy az idei 4.8 millió forint helyett, 1961-ben 6 millió forintot biz­tosít majd a növénytermesz­tés. Kiváló dolgozók A társadalmi tulajdon védel­mében végzett kiemelkedő tüz- rendészeti munkásságának elis­meréséül a Földművelésügyi Mi­nisztérium Tarkó Istvánnak, a Gépállomások Megyei Igazgató­sága dolgozójának, valamint Szi- ráki Andrásnak, a Jászkiséri Gépállomás tűzrendészet! előadó­jának a „Kiváló dolgozó” jel­vényt adományozta. — EGYMILLIÓ 600 EZER forint értékű kapszaicint von­tak ki a szegedi Magfeldol­gozó Vállalat alkalmazottai paprikaerezetből. Az ebből készíthető Capsoderma kitű­nő reuma elleni gyógyszernek bizonyult. Szabó József megmondja mennyire hasznos a süldőko­ca kihelyezési akció, amely azt a célt szolgálja, hogy gj orsabban szaporodjon a háztáji állomány. Szabófi Jó­zsef, a kengyeli Dózsa Tsz ts*ja, élve a lehetőséggel, — egy kocát vett igénybe az állatforgalmi vállalattól. S az 11 malacot fialt. Az ügye­sen „spekuláló” szövetkezeti gazdának tiszta haszonként megmarad a koca és nyolc malac. Benedek Imre tisza- püspüki • lakosnak sem kell megbánnia, hogy megpróbál­kozott ezzel a dologgal, mert a vállalattól kapott kocának 9 malaca lett. S ha a koca árát kiegyenlíti, akkor is 6 malaccal és az anyadisznó­val szabadon rendelkezik. MIT IS KELL TUDNI ERRŐL AZ AKCIÓRÓL? Köztudomású, hogy a nép­gazdaság igényeinek megfe­lelő kielégítéséhez nélkülöz­hetetlen a termelőszövetkeze­ti tagok háztáji gazdaságá­ban mutatkozó lehetőségek kihasználása is. Államunk többféle kedvezményt nyújt ahhoz, hogy a közös sertés­hizlalás mellett a szerződé­ses háztáji hizlalás is minél több árut adjon. Ehhez vi­szont az első feltétel az alap­anyag, a hízónak való bizto­sítása, s a süldőkoca kihelye­zési akció éppen ebben je­lent segítséget. Az Állatforgalmi Vállalat ivarérett kocát ad hitelbe, az akcióban résztvevő szövet­kezeti gazdáknak, egyéni ál­lattartóknak. A koca árát an­nak szaporulatából három, 40—60 kilogrammos süldővel törlesztik le. Természetesen ha háromnál több süldőt ad át az állattartó a vállalat pénzben fizeti ki a koca árát meghaladó különbözetet. A háztáji lehetőségeinek kihasználása, az állam által nyújtott segítség igénybevé­tele a szövetkezeti gazdák­nak is kedvező, s egyben nép- gazdasági érdek is. A közösség erkölcse t n Az agrotechnikai tervek időbeni pontos betartásával úgy hisszük, hogy 3—4 má­zsával magasabb termést érünk el, mint az idén. A ka­pások talajelőkészítése szin­tén a meghatározott terv szerint halad. A kukorica alá 36 centimé­teres mélyszántást írtunk elő. A napraforgó zöldtrágya mel­lett foszfor, káli- és nitrogén műtrágyát is adagolunk. Jö­vőre 600 holdon termelünk kukoricát és vetőmagként — még a háztáji földeken is — az MV—5-ös és az MV— 39-es fajtákat alkalmazzuk. Négyzetes, fészkes módszer­rel 400 holdat vetünk el. így a gépi keresztbe-hosszába való művelés, valamint a vegyszeres gyomirtás se­gítségével a kézi munka­erő számát mintegy 50 százalékkal szeretnénk csök­kenteni. A cukorrépa termesztésé­nél szintén új agrotechnikai módszereket dolgoztunk ki. Tegnap fenyőfa-ünnepélyt rendeztek Karcagon a város öregeinek tiszteletére. S bizonyára jónéhány nagyobb termelő- szövetkezetünknek is eszébe jut majd, hogy a közösség megemlékezzen a szövet­kezeti gazdák gyerekeiről, s a szövetke­zet öregeiről. Főleg az utóbbi. Az az igaz­ság, a gyerekeket anélkül is elhalmozzák ajándékkal. Az öregekre, a tsz nyugdíja­sokra gondoljunk a béke ünnepén. Nem fontos, 8 nem is elsőrendű az ajándéko­zás, az anyagi áldozat. Az a termelőszö­vetkezet, amelyik időben, s anyagiakban sem tudna megbirkózni 'az öregek közös megajándékozásával, legalább jókívánsá­gait juttassa el a munkából kiöregedettek­nek. Jónéhány termelőszövetkezet nyoma­tott karácsonyi, vagy újévi üdvözlőkár­tyát. Elsősorban a tsz öregeinek, nyugdí­jasainak küldjenek belőle. Ahol ezt nem csinálták, a brigádvezetők, munkacsapat­vezetők keressék fel azokat az öregeket, akik valaha az ő brigádjaikban, munka­csapatukban dolgoztak. Egy kisebb szö­vetkezetben, ahol kevesebb nyugdíjas, kevesebb öreg van, az elnök is megte­heti. Erre ugyan rendelet nincs, s nem is kötelez egyetlen határozat sem. Mi sem úgy írjuk, felelősségrevonás következik, ha ezt valamelyik tsz-ben nem teszik meg. íratlan törvény, a közösség erkölcse kéri, hogy az anyagi gondoskodáson túl, a kö­zösség melegéből is juttassunk az öregek* nek. Az idős parasztemberek munkában töltött egész élete, a szövetkezet alapítá­sának küzdelmei benne vannak abban, hogy termelőszövetkezeti gazdáink egyre kevesebb gonddal üljék meg a kará­csonyt, minden szilveszteren bizakodóbb, gazdagabb újévet köszöntsenek. B. É. A török szent miklósiak első zárszámadása Tíz-tizenkét ember várako­zik az egykori kastélyból lett tsz székház verandáján. Es­tébe hajlik már az idő, új munkához nem fognak, s ami mára volt, azt elvégezték. — Csendesen beszélgetnek, vár­ják az elnököt. Jön is már, s ahogy ideér, egyszerre meg­élénkülnek az emberek. Hár­man őrletési problémával je­lentkeznek, a brigádvezető a holnapi mun ka elosztást kér­dezi, a raktáros a búzatarto­zások ügyében kéri az elnök véleményét. És Ecsegi Gyula 3 perc alatt olyan röpgyű- lést rögtönöz, hogy no. S mi­re felocsúdnának, ő már bent tárgyal a könyvelővel, pedig idekint igen minden ember­rel szót váltott. Ilyen ember. Gyorsan, energikusan intéz mindent. Nem kenyere a tétovázás. — Amikor a tsz helyzetéről kér­deztük, ezzel kezdte: — Nagyot fejlődtünk. Tudniillik azóta, mióta ta­lálkoztunk. Egy éve is lehet már ennek. Akkor hallottam utoljára a törökszentmiklósi Ady Tsz-ről. Még hozzá igen sok jót. Tavaly ősszel kezd­tek, s ez a közösség már ak­kor is több volt. mint puszta ígéret. A régi kastélyba, új istállókba már bevezették a villanyt (agilis elnökük negy­venkétszer járt Szolnokon, meg Pesten, mire kivereked­tél. Saját Zetorral dolgoztak, befejezték az őszi vetést, ta­karmányuk is volt elegendő, s várták az ötven tenyész- üszőt. Ennyi minden volt már itt egy évvel ezelőtt, az elnök állítása most mégis kicsit túlzásként hatott. Aztán bebi­zonyosodott, igaza volt. Első zárszámadásra készül a második éves Ady Tsz. de eredményei legalább öt éves múltra vallanak. Először ter­mett az idén a tagosított föld, de a növénytermesztés 84 ezer forintos pluszbevételt ho­zott. A segédüzemágak dolgo­zói évi tervüket már október 1-re teljesítették. Kétezer he­lyett négyezer árubaromfit értékesítettek, ugyanakkor megfelelő törzsállományról is gondoskodtak. A tavaly vá­sárolt ötven tenyészüszőből negyven már törzskönyvi megfigyelés alatt áll, s hét­ezer literrel több tejet érté­kesítettek a tervezettnél. — Negyven fajtiszta fehérhús anyakocát állítottak tenyész­tésbe. harminchatot ebből is törzskönyveztek. Idén csak épületre több. mint 200 ezer forintot fordítottak önerőből, disztillert és egyéb gépeket vásároltak. Pedig még kiesésük is volt. A sertéshizlalási tervet nem tudták teljesíteni egyszerűen azért, mert nem volt süldő amit hízóba állíthattak volna. Hetvenezer forinttól estek el emiatt. Viszont ma már ugyanennyi értékű malacot adnak el egy másik tsz-nek. — Minek tartsuk egész té­len — érvel az elnök —, úgyis kevés a kukorica. Februárban fialnak a kocák, legkevesebb háromszáz malacra számí­tunk. Jövőre pedig 250 hízó leadását tervezzük. Alap- anyagban tehát nem lesz hiány, most meg jól jön az a kis bevétel. így, egy kis üzletelés segít­ségével, a tekintélyes beru­házás ellenére is 32 forintos munkaegységgel zárják az évet. Helyénvaló tehát a „na- gyo. fejlődtünk” kifejezés. Nemcsak a gazdaság egé­szére áll ez, hanem az egyes emberekre is. Elsősorban magára az elnökre. Egy idő­ben azt hangoztatta, hogy zárszámadás után visszamegy régi munkahelyére, az állami gazdaságba. Ma már nem mondogatja sem ezt, sem az ellenkezőjét, de cselekedetei bizonyítják: talán ott sem tudná hagyni a tsz-t. A 850 holdas gazdaság si­kerrel állta az első év nehéz próbáját. Életképesnek bizo­nyult. Patkós Mihály Emberfeletti erőkifejtést igényel a termés betakarítása Szolnok megyében Szolnok megyében az idő­sebb gazdák sem emlékeznek ennyire rendkívüli időjárás­ra, mint amilyent az idei ősz hozott. A szinte szeptember óta tartó esőzések járhatat­lanná tették a dűlőutakat, és annyira feláztatták a földe­ket, hogy üres lovaskocsikkal is alig járhatók. Megyeszerte emberfeletti erőt igényelt a betakarítás. A szövetkezeti gazdák lelkiismeretes és nagyszerű helytállásának kö­szönhető, hogy a fagytól egyik legveszélyeztetettebb növényt, a cukorrépát már felszedték. Ennél nagyobb problémát jelent a termés földekről való beszállítása. — Még mindig mintegy kétezer holdnyi cukorrépa van kint a határban. Gyakori dolog, hogy 3—4 Zetort fognak egy pótkocsi elé, még így is nagy üggyel-bajjal tudják a tenge­lyig érő, ragadós sárból a ter­méssel megrakott kocsit ki­vontatni. Jászapátiban és Jászkiséren például a Bjelo­rusz traktorokat léccel körül­vették és magán az erőgépen szállítják ki a kövesútra a rizskévéket. Szolnok határában, ahol a Lenin Tsz gazdálkodik, vol­tak olyan napok, amikor 75 milliméter vagy ennél több csapadék hullott. Különösen nehéz a helyzet a központi üzemegység laposabb terüle­tein, ahol megállt a víz a föl­deken. Horváth László veze­tésével hetvennyolc szövetke­zeti gazda hősies m.nkával menti a termést. Még mint­egy 54 hold cukorrépa elszál­lítása és 180 hold kukorica törésének gondja nehezedik rájuk. Ünnepnapokon és hét­köznapokon minden épkézláb ember esőben, sárban a ha­tárban dolgozik. Minden em­beri munkaerőre szükség van A tagok úgy döntöttek, ha nem javul az időjárás, embe­ri erővel hordják le a rizské­véket és ezt még a héten el akarják végezni. TERMELŐSZÖVETKEZETI ABC Mit tartalmaz a gazdasági beszámoló? A sen zárszámadási közgyűlé- az elnöknek szöveges gazdasági beszámolót kell tartania. A gazdasági beszá­moló célja a tagság részletes tájékoztatása az elmúlt év­ben végzett munkákról, az eredményekről és a követke­ző év terveiről, feladatairól. A gazdasági beszámolót a mérleg, a könyvelés és nyil­vántartás, valamint az egyéb feljegyzések adataira felépít és a hitelekből mennyit tör­lesztettek. Be kell számolni az állam iránti kötelezettségek telje­sítésének alakulásáról, a fel nem osztható szövetkezeti alap növekedéséről, az egyéb alapokról (vetőmag, takar­mányalap, szociális-kultúrá- lis alap, stb.) és a tartaléko­lásokról. A beszámoló részletesen tartalmazza a munkafegye­ve, a vezetőség bevonásával, írásban kell a termelőszövet­kezet elnökének előkészíte­nie. Ismertetni kell a szövetke­zet gazdasági helyzetét, a gazdálkodás minden ágának eredményeit, fogyatékossága­it, azokat az okokat, ame­lyek a jó eredményeket hoz­ták, vagy a hibákat szülték. Ismertetni kell a hitelállo­mány alakulását, azt, hogy a múlt évben milyen célra, mennyi hitelt vettek igénybe, lem, a munKaszervezexeK, a münkában való részvétel kérdéseit, összegszerűen is­mertesse, hogy a jövedelem­ből mennyi jutott a iagok természetbeni és pénzbenl ré­szesedésére, mennyi az egy munkaegységre eső részese­dés. És végül ismertetni kell a következő évre szóló ter­veket és azokat az intézkedé­seket, amelyeket szükséges­nek tartanak az eddig elért eredmények fokozása, illetve a hiányosságok megszünte­tése érdekében. Miből áll a termelőszövetkezet összvagyona A termelőszövetkezet össz- vagyonát, pontosabban közös vagyonát alkotják mindazok a vagyontárgyak, amelyeket a termelőszövetkezet törvé­nyes jogcímen tulajdonul megszerzett, továbbá, ame­lyek törvényes jogcímen a termelőszövetkezet állandó jellegű kezelésében vagy használatában vannak. A termelőszövetkezet közös vagyonához tartoznak a kö­vetkező vagyontárgyak: a belépő tagok által a tsz tulajdonába adott gazdasági épület, egyéb építmény, gép, gazdasági felszerelés, mező- gazdasági, ipari és egyéb üzemi berendezés, tenyész-, igás- és haszonállat, vetőmag, takarmány, telepítés, élőfa, évelő növény, lábon álló ter­més; az állam által a termelő- szövetkezetnek tulajdonul juttatott minden vagyon­tárgy; a közös gazdálkodás kere­tében termelt termény te­nyészállat és szaporulat, elő­állított termékek és annak értékesítésből kapott ellenér­ték; a tsz által akár saját erő­ből, akár állami támogatás­sal létesített épület vagy be­rendezés, valamint tulajdo­nul megszerzett vagyontárgy: a termelőszövetkezetet megillető követelés; a tagok által a termelőszö­vetkezetek közös használatá­ba adott föld, az állam által a tulajdonában lévő földek­ből a termelőszövetkezetek­nek ingyenes és örök haszná­latba adott föld, valamint va­gyontárgy; az önkéntes földcserékről szóló jogszabályok alapján átvett, valamint a földrende­zés során a termelőszövetke­zetnek átadott föld. A közös vagyonhoz tarto­zónak kell tekinteni a tsz ré­szére kezelés, üzen bontortás Vagy hasznosítás céljából át­adott vagyontárgyat, (pl. ház juttatott tenyészállat, stb).. továbbá bérleti, haszonbérlet’ szerződés, vagy egyéb meg­állapodás alapján átvett föl­det és vagyontár- at is. A termelőszövetkezeti kö­zös vagyon a törvénynek a társadalmi tulaidont megil­lető fokozott védelme alatt áll. A kisújszállási fmsz segítsége a tsz-eknek A kisújszállási földműves­szövetkezet dolgozói termelé­si tanácskozáson vállalták a tavaszon, hogy segítenek a termelőszövetkezetek mun­káiban. Az Ady Termelőszö­vetkezetben 20 hold ikersoros kukorica valamennyi munká­latának elvégzését felajánlot­ták. Becsülettel eleget tettek kötelezettségüknek. Á szövet­kezeti gazdák a munkáért já­ró munkaegységen felül még 20 mázsa tengeri prémium­mal is jutalmazták az fmsz. dolgozókat. A Búzakalász és a Dózsa Termelőszövetkezetben a cu­korrépa betakarításában se- gítkeztek az fmsz dolgozók. i 'T^i^i>//kzSöétkmü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom