Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-23 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ RTF ki Y> , J Újfajta szerszám XI. évfolyam, 303. szám. Ara 50 fillér 1980. december 33., péntek. Kiváló eredmények az olajbányászoknál A Kőolajipari Tröszt Alföl- li Kőolajfúrási Üzemének iolgozói 1960-as évi tervüket november 24-én teljesítették. A befejezetlen rétegvizsgála- tok száma a novemberi tervteljesítéssel az éves tervhez viszonyítva 98.5 százalék, az átadott, illetve a befejezett kutak teljesítése pedig elérte a 142 százalékot. Az üzem termelékenysége az elmúlt négy év alatt ugrásszerűen emelkedett. 1958. évhez* viszonyítva a fúrási méterek és az elvégzett rétegvizsgálatok számánál Jelentősen növekedett a termelékenység, mert ezidő alatt a lefúrt méterszám és a kivizsgált rétegek száma megháromszorozódott. Az egy főre eső termelékenység az elmúlt négy év alatt 42.1 százalékkal nőtt, ezen belül 1960-ban előzetes értékelés alapján 1959-hez viszonyítva 11.2 százalékos emelkedést értek el. A második ötéves tervben a munka termelékenységének emelkedését 40 százalékban határozták meg. Ez azt jelenti, hogy éves átlagban 8 százalékkal akarják emelni a termelékenységet. Ennek érdekében a műszaki vezetők fontos intézkedést tettek, mint például: a berendezések szerelési idejének további csökkentése, a szerszám-szolgálat szervezése, a nehéz fizikai munkát igénylő munkák gépesítése, valamint a szakmatársitások további kiszélesítése. Védelmi intézkedések Kongó keleti tartományában Mobutu fenyegetőzései BELGRAD Mint a TASZSZ jelenti, Lundula tábornok, a Kongói Nemzeti Hadsereg parancsnoka Stanleyvilleben intézkedéseket tesz, hogy biztosítsa a tartomány védelmét Mobu- t bandi+'Smak várható támadása ellen. A tartomány egész i^kossáva részt vesz a védelem megszervezésében. Mozgósítják a tartalékosokat. — Minden eszközt felhasználunk, hogy megvédj ük a köztársaság ideiglenes fővárosát a Mobutu-féle lázadóktól és cinkosaiktól — jelentette ki Lundula a lap tudósítójának. COQUILHATVILLE Mobutu kedden nagyszabáKedvezőtlen időben is ter?szerűen halad a munka a Tiszamenti Vegyiművek építkezésein sú díszszemlét rendezett az oda érkezett Kaszavubu tiszteletére. A lázadó ezredes csapatai az egyenlítői tartományban összpontosulnak, hogy innen törjenek be a Lu- mumbát támogató keleti tartományba. Mobutu a parádé után újságírók előtt kijelentette: a keleti tartományt azért vették blokád alá, hogy megakadályozzák bármilyen szállítmány eljuttatását a nyugati vidékekről Stanleyvillebe. Bomboko, a „Főbiztosok Tanácsának" elnöke azt mondta, hogy valószínűleg közvetlen nyugati katonai segítséget kérnek majd Stanleyville ellen. A jászberényi Aprítógépgyárban, ahol sokat hegesztenek. alkalmazzák ezt a különös alakú szerszámot, az ivgyalut. Olyankor használják, amikor hegesztés után úgynevezett gyökfaragást kell végezni. Régebben ezt a munkát 8—9 forintos órabérben kézzel végezték, s így az önköltség nagy mértékben növekedett. Azóta kevesebb energiával és gyorsabban elvégzik. Képünkön: Hajós Gyula hegesztő az újfajta szerszámmal. A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek területén a Szolnok megyei Építőipari Vállalat két nagy építkezést kezdett meg az idén. A szuperfoszfát üzem hatalmas előregyártott elemekből történő összeszerelése szinte ember- feletti munkát igényel az építőktől. A vállalat vezetői, a dolgozók arra törekednek, hogy a kedvezőtlen időben és sokszor lábszárig érő sárban is tartsák a határidőket, hogy a terveknek megfelelően több épületben a télen megkezdhessék a belső szerelési munkákat. Az idén 44 millió forint értékű munka elvégzését vállalták, edddig mintegy 43 millió forintot építettek be. Az építkezés területén már a dozerokat is bevetették, amelyek az utakat tisztítják a sártól és a saját gépeiket pedig lánctalpas traktorokkal vontatják. A lakótelepen átadtak három darab 12 lakásos lakóházat és az 500 személyes munkásszállót A 132 méter hosszú és 32 méter széles készáruraktárra is beemelték már az egyenként 46 tonna súlyú tetőfedő elemeket. Jelenleg ezeknek a rögzítése folyik, hogy a téli szélviharok idejére végleges állapotukba kerüljenek. Az építkezés az igazi tél beköszöntével sem szünetel. A szállító alagútakban, a nyersraktárban és az őrlőben a belső szerelési munkát végzik máj ’ Messzemenően gondoskodtak az építkezésen jelenleg dolgozó 550 munkásról is. Többek között esőköpenyeket, gumicsizmákat és bakancsokat osztottak ki. „Szolnok mejvye két ponttal megelőzött bennünket’* — írja a Békés megyei Népújság — A Békés megyei Népújság, testvérlapunk, december 20-i számában jelent meg az alábbi cikk, melyet rövidítve közlünk: „Az országos versenybizottÜlést tartott a Megyei Üzemszervezési Szakbizottság A Megyei Termelőszövet- rzeti Üzemszervezési Szak- izottság legutóbbi ülésén en fontos és úttörő Jellegű 'lad^tal foglalkozott: Karig város mezőgazdasági terhelésének fejlesztését tár- valta. Szarvas Ferenc, a igykunsági Mezőgazdasági ísérleti Intézet munkatársa, idományos kutató, részletes mertetést készített Karcag o7őgazdacági területeiről, mely a város földrajzi helyi-tét, közgazdasági, köziekéül, időjárási Viszonyait, víz- 'vi helyzetét, talajadottsá- <?nit, a művelési ágakat, a ízhasznosítás módját, s a jö- őben jelentkező legfontosabb feladatokat tartalmazta Szarvas elvtárs beszámolójában többek között említette: a hagyományos termelési mehnolóeiát meg kell változtatni, hogy korunk követelményeinek eleget tehessünk Horváth elvtárs, a megyei pártbizottság titkára helyeselte a karcaik kezdeményezését, s hangsúlyozta: a mező- gazdasági termelés fejlesztésének ezt a módját a megye más területeire, városokra Csokra is ki kell terjeszteni. ság azonban nemcsak az állatállomány mennyiségi növekedését vette figyelemben legjobb eredményt elért megyék kiválasztásánál, hanem az áruértékesítési tervek teljesítését és a tenyésztői munka minőségét is...” Jól esik más megyék hivatalos elismerő dicsérete, büszkék is vagyunk rá. De azért úgy véljük, van még nekünk mit seperni a portánkon. Az új évben neki kell gyürkőznünk, hogy jövőre még jobb eredményt érjünk eL „... Közzétették az állat- tenyésztési munka idei eredményeit. Az állattenyésztésben felmutatott eredmények az országos versenybizottság értékelése alapján igen jónak mondható. Az ország 19 megyéje közül Békés megye a második helyezést érte el. Előttünk a szolnokiak végeztek mindössze két pont előnynyel.” C Százezreket érő gondolatok... A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban járunk műhelyről-műhelyre. A gyár többszázfőnyi munkáslétszámának jelentős hányada újító. Gulácsi István normatechnikus úgy kisérget, mintha saját otthonába vezetne. Betekintünk a műhelyekbe, munkásokkal, műszakiakkal beszélgetünk, akiknek újítása többszázezer forintnyi megtakarítás^ jelentett ez évben. A termelékenység növelésének, az önköltség csökkenésének velejárója a kultúrált s egyúttal könnyebb munka. Régebben a több mázsás egyirányú tárcsákat 8— 10 ember vonszolta a szerelő- csarnokban munkahelyről- munkahelyre. A műszakiak csörlő szerkezetet konstruáltak, amely drótkötéllel vontatja a hatalmas gépeket a szerelőcsarnokban. jelentős időmegtakarítást eredményezett. Az „orkán" és a többiek — A gépek irányításához csupán két ember szükséges mondja a vezető. Tovább megyünk és megnézzük a négyorsós fúrógépet Lényege: a műszakiak olyan fúrófejet terveztek, amelybe négy fúrót lehet egyszerre befogni. A zetor kul- tivátorok sorozatgyártásánál a fúrógéppel végzett munka A szerelőműhely mellett van a festőrészleg... Az áporodott levegőben zöld, szürke festék ködöl. — A szórófejek elporlaszt- ják a festékanyagot, s bizony a levegőbe is jut belőle — mondja sajnálkozva Gu- lácsi elvtárs. Az ajtó mellett feltűnően tisztább a műhely. — Villamos energiával előmelegített festékszóróval dolgoznak —• magyarázza kísérőm. — Az előmelegített festék viszkozitása sokkal jobb, kevesebb anyag megv veszendőbe. — A meleg festékszóró berendezést júniusban vezettük be. Azóta 35 ezer forint értékű festékanyag és 276 munkaóra megtakarítást eredményezett. 1961-ben a járvazu- zó, vagy ahogy mi nevezzük az „Orkán” festésénél is alkalmazzuk ezt az eljárást. S így — előreláthatóan — 75— 80 ezer forint értékű festéket és jelentős munkaórát takarítunk meg. KÉSZÜL A CIPŐ Egymillió forint története Nagy Imre, Fehér Sándor és K. Szabó Illés technikusok újításáról sokat beszél- I tek a mezőgépgyáriak. Nem- : csoda, hiszen újításuk alkalmazásával a gyár dolgozói ez évben is több mint egy millió forintot takarítottak meg ; a népgazdaságunknak. — Újításunk lényege — magyarázza K. Szabó Illés technikus — az ET tárcsához készült méregdrága acélöntvény helyett hegesztett lemezszerkezet alkalmazáséi javasoltuk. Azóta az egyirányú tárcsák barázdakerekei és tartóállványai hegesztett eljárással készülnek. Természetesen az így készült gép- alkatrészek jóval könnyebbek, mint az acélöntvények, s ezért az aránylag olcsó ba- leszt anyaggal kell bélelni. / számok embere Sokan ígynevezik a Mezőgépgyárban Horváth János bácsi technikust. Idős, dereshajú, javakorabeli ember. Amióta a gyárba került számtalan kisgépet konstruált. Legutóbb a műanyagtárcsás darabolót Szívesen beszél újításáról. — A gép elvi működése: a magas fordulat, illetve kerületi sebesség, a tárcsa szélességének megfelelő méretet olvaszt ki a daraboló anyagból. A centripetális erő a kiolvasztott anyagot kiröpíti, s ez a levegőben elég. A műanyagtárcsás daraboló a fűrészgép vágási idejének egytizede alatt darabol. Tréfásan mondom: — Ez évben igazán sok újítás született önöknél, úgy lehet, hogy a jövő évben már nem is lehet észszerűsíteni. — Dehogynem — erősítge- ti a számok embere. — A kalapácsos darálóknál például a lemezszerkezeteket autogénhegesztéssel illesztjük össze. A lemez vetemedik, a végzett munka minősége nem valami jó. A kalapácsos darálók gyártásánál vonalhegesztési eljárást akarunk bevezetni. Foglalkoztunk már vele. De erről nem beszélek többet. Ez még nem valóság csak terv. És csak maradjunk a valóságnál. A. J. 4 millió SOO eserrel több téglát gyártanak Csépán A martfűi Tisza Cipőgyár 33-as műhelyének talpszél vágó ja: Molnár Ferenc fiatal szakmunkás ügyes kézzel munkálja meg a cipőket A Szolnok megyei Téglagyár Vállalat csépai telepén 1960—61-ben többszázezer forintot fordítanak a gyártástechnika korszerűsítésére. Az előirányzott összeg nagyrészét új gépek vásárlására és a nyerstégla gyártó üzem fejlesztésére költik. A jövő évben új teknőskeverőt és nyerstégla prést szerelnek fel — az agyag szállítására pedig — a bányától a bedön- tőig 26 méter hosszúságú -zállítószalagot. További 500 ezer forintos költséggel a téglaégető kemencéhez új kéményt építenek. A jelentős műszaki fejlesz- ^ssel az eddigihez képest 4 millió 500 ezer téglával többet gyárt évente a csépai üzem.
