Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-21 / 300. szám
ruv TONI nem a fa'alt teszik az otthont Hogyan tervezzenek a szövetkezetek? XI. évfolyam, 300. szám. Ara 5<> fillér 1960. december 21., szerda. Komszomol küldöttek látogatása megyénkben A KISZ ' kongresszusán résztvevő Komszomol küldöttség néhánv tagja tegnap délután megyé kbe érkezett. A megye határánál Zagyi János elvtárs, a párt megyei VB tagja, Molnár Dezső, a me- gvei KISZ-bizottsás szervező- titkára és Kovács Bela, a megyei KISZ VB ta-ja fogadta őket. A vendége det a mező- héki Táncsics Termelő- szövetkezetbe kalauzolták. Megtekintették a gazdaságot s a tsz központjában lévő kultúrházat A szovjet vendégek látogatására visszatérünk. Teljesítette évi tervét a Mesterszállást Gépállomás Kellemes karácsonyi ajándékkal lepte meg Szolnok megyét a Mesterszállási Gépállomás. Tegnapra teljesítették évi terhüket. Ebben az évben 149 ezer normálhold munka elvégzés kapták fe,- adatul a mesterszállásiak. t ost a 150 ezredik holdnál rtanák. Száz erőgépük van. B ebből 80 gépen dolgozó traktorosnak már nincs gondja éves tervére. Ügy számítják, a közelgő Szilveszter napjáig még háromezer nor- málholdnyi munkát elvégeznek. Körzetükben kétezer hold mélyszántá- van még, de azt ígérik, ebből nem igen marad tavaszra. A mesterszállási traktorosok, gépállomási dolgozók nem első ízben kerültek a verseny ilyen előkelő sorrendjébe. Csupán eddigi jóhírüket öregbítették e tettükkel. -Herbály Imre és Hadrik István a Szolnok megyei állami gazdaságok leg óbb ifjú traktorosai Az állami gazdaságokban dolgozó ifjú traktorosok közül többen kiemelkedő eredményt értek el az évi terv teljesítésében. Herbály Imre, a héki Állami Gazdaság fiatal traktorosa SZ—80-as géppel dolgozik, 2600 normálholdas évi tervét már novemberben 196 százalékra teljesítette. — Üzemanyag- és alkatrész megtakarítása 28 ezer 320 forint. Az ugyancsak ebben az állami gazdaságban dolgozó Fróna Mihály és Sinka Lajos is a legjobbak között szerepel 178, illetve 177 százalékos tel- jesítrnénvével. A két ifjú DT—413-as traktorral dolgozik, s a jó minőségű munka mellett az üzemanyag- és alkatrész megtakarításuk is jelentős. Fróna Mihály 16 ezer 144, Sinka Lajos pedig 34 ezer 491 forintot takarított meg. A Tiszasülyi Állami Gazdaságban Hadrik Istvánra lehetnek büszkék, aki évi tervét 161 százalékra teljesítette. — Kiemelkedő eredményt ért el Füller József a Szenttamási Állami Gazdaságban, valamint Rózsa Gyula a Tisza- szentimrei Állami Gazdaságban dolgozó fiatal traktoros is. Az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlésének felhívása az arab országokhoz Kairo (AFP) Az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlése hétfőn felhívással fordult az összes arab parlamentekhez és kormányokhoz, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot Franc*''^’-^'’áegal. A nemzetgyűlés javasolta, hogy az arab országok államosítsák a francia javakat, r „.óriásul a franciák algériai vérengzései miatt és szüntes k meg a területükön létesített atlanti támaszpontokat. Az Egyesült Arab Köztársaság nemzetc”űlése végül felhívja az arab országokat, haladéktalanul ismerjék el az Algtiiai Köztársaság ideiglenes kormányát, adjanak meg neki minden segítséget és küzdjenek azért, hogy Al- az F.NSV felügyeletével tartsanak népszavazást az algériai nép önrendelkezési jogáról. Bíróság elé állítják a lázadásban részt Tett etiópiai gárdatiszteket Ezer lázadó me;adta magát Addisz Abeba (MTI) Addisz Abebában az élet kezd visszatérni rendes kerékvágásába. Mint AP-tudósítás jelenti, Aszafa őrnagy, a Tájékoztatási Hivatal szóvivője közölte a fellázadt gárdaegységek ezer tagja hétfőn teljes fegyverzetével megadta magát. Ezek nyolcvan százalékát mindjárt szabadon is bocsátották. A lázadásban részt vett gá' ’ tiszteket bíróság ®lé állítják. A katonaság hétfőn este körülvette a fővárostól tizenöt kilométerre lévő Entoto hegységet, ahol a lázadók néhány kisebb csoportja rejtőzködik. A Reuter jelentése szerint a lázadókat Mangisztu Nevie, a császári gárda parancsnoka és öccse, Gemena Nevie ke- 'et-etiópiai kormányzó vezette. A községfejlesztési célok megvalósítása a lakosság életét szépíti A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésének második napja Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése folytatta tanácskozását a megyei tanács nagytermében. Az ülést Fodor Mihály elvtárs, a megyei tanács VB elnökhelyeU tese nyitotta meg, majd megkezdődött a Váczi Sándor második napirendi pont megtárgyalása. „A községpolitika, községfejlesztés helyzete és feladatai a második Ktéves terv időszakában” címmel Váczi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót. elvtárs beszéde Váczi elvtárs bevezetőben megindokolta, hogy mi tette szükségessé azt, hogy a megyei pártbizottság foglalkozzék a város- és községpolitikai munkával. — A jelentős előrehaladás ellenére még ma sem tudjuk a lakosság szociális, kulturális, kommunális igényeit kielégíteni. Ezért a gazdaság> előrehaladással egyidőben ezen a téren is nagyobb ütemben kell előbbremennünk. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megteremtődött a feltétele annak, hogy i a'város- és községpolitikában [ meglévő elmaradást is felszámoljuk. Szükségessé teszi az is, hogy a különböző szervek anyagi erőforrásait gazdaságosabban használjuk fel. Továbbá, hogy nem minden szerv foglalkozik még kielégítően a város«- és községpolitikával. — Tisztelt Megyei Pártbizottság! Tisztelt Megyei Tanács! Kedves elvtársak! — 1945 előtt a városokban, községekben város- és községfejlesztés nem volt. A tőkések, a földbirtokosok, a kulá- kok világában az egyéni haszon volt a legfontosabb. — Ahol a millióknak a napi kenyér előteremtése okozott gondot, ott nem válhatott közüggyé a város, a község fejlődése. A felszabadulás előtt rendkívül elmaradottak voltak városaink és falvaink. A falvak villamosítását valójában csak a felszabadulás után oldottuk meg. 1945-ig a megye községei közül csak huszonnégy volt villamosítva. Ma a megye községeiből egy — Jászágó — kivételével valamennyit villamosítottuk. — 1929-től 39-ig a megye területére évenként 3,6 kútfúrás esik, a felszabadulástól eltelt tizenöt évre pedig évenként 10 1 jut. Az előadó ezután ismertette az 1949—56-os évek közötti községpolitikai eredményeket, beszélt a hibákról, majd rátért a legutóbbi néhány év tapasztalatainak értékelésére. Öt év alatt 270 millió forint város* és községfejlesztésre — 1967 után új lendületet kapott a községpolitikai munka. A párt az ellenforradalom után számolt a dolgozó tömegek politikai aktivitásával, azzal, hogy a lakosság képes ezer forint rá'—'Vitással meg- év^.ettünk 153 ezer 831 négyzetméter utat, 752 kilométer járdát, 121 ezer 977 folyóméter vízvezetékhálózatot, 181 oyer dZ7 inhinm pipr nillnwuszövetkezetek fennállásuk óta mintegy 5103 létesítményt építettek. A dolgozó ember szükségletei nálunk elsődlegesek Az említett adatok is igazolják, hogy a párt olyan politikát folytat, melynek középpontjában a dolgozó ember áll a maga szükségleteivel. Ezt a munkát hivatott segíteni a községpolitika is. A megyei párt-végrehajtó bizottság 1949 augusztus 4-i ülésén napirendre tűzte a községfejlesztés helyzetét, s a pártszervezetek, tömegszervezetek és a tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták figyelmét e munkára összpontosította. A Hazafias Népfront megyei, járási, városi és községi bizottságai sok gyakorlati segítséget adtak a tervek megvalósításához. Eredményesen szervezték a „tiszta város, tiszta falu” mozgalmat. A műszaki szakemberekből álló akcióbizottság tagjai az idén a községfejlesztési létesítmények műszaki terveinek elkészítésével 370 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Jól dolgozik a nőtanács, a Vöröskereszt, a szociális és kulturális feladatok megoldásában. Megfelelően segíti a közVáczi Sándor elvtárs beszámolóját tartja bizonyos anyagi áldozatot is vállalni lakóhelye fejlesztéséért, mert életszínvonalának állandó emelkedése ezt lehetővé teszi. A párt helyes politikája, a párt iránti bizalom megteremtette a feltételét annak, hogy a községfejlesztés is fellendüljön. Ezt igazolja az is, hogy az 1955 évi 4 millió 245 ezer forintról 1958-ra már 21 millió 861 ezer forintra, vagyis több. mint ötszörösére emelkedett a községfejlesztési alap. — 1955-től 1060 október végéig mintegy 270 millió 670 hálózatot, 9 vízmüvet, 104 fúróit közkutat, 43 orvosi rendelőt, 59 iskolai tantermet, 9 kultúrházat, 46 autóbusz várótermet és létesítettünk 220 bölcsődei férőhelyet, valamint 9 fürdőt. — Az elmúlt tizenöt év alatt mintegy másfélmilliárd forintot fordítottunk községpolitikai célokra. Ebből 500 millió foriníot kommunális jellegű építkezésekre, egészségügy!, szociális jellegű létesítményekre 100 "-M,ió forintot, kulturális célokra pedig 160 millió forintot. A termelő ségpolitikai és fejlesztési munkát a megyei Néplap ,és a megyei rádió is. A KISZ, e szakszervezet munkájárá még nem jellemző, hogy önállóan vállaljon • feladatot a városok, községek fejlesztésében, szépítésében. Harco'ni kell a pazarlás ellen Tartsuk szem előtt, hogy minden közcélú fejlesztés politikai kérdés. Ezért harcolni kell az anyagi és pénzeszközök felesleges felhasználása és pazarlása ellen. Ügyelni kell, hogy a tervek reálisan legyenek, mert a tervezett létesítmények megvalósításának elmaradása a lakosság hangulatát károsan befolyásolja. Községpolitikánk egyik főfeladata a község, a város tervszerű rendezése & a fejlesztés irányának meghatározása. Ennek a jelentősége különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után nőtt meg. A mezőgazdaság átszervezésével a nagyüzemi mezőgazdaság létesítményei a város és a község képének kialakítását és a fejlődés irányát is befolyásolják. Jelenleg mindössze csak 6 városunk és 5 községünk rendelkezik perspektivikus rendezési tervvel. Egy városnak és tizennégy községnek van jóváhagyott majortelepítési terve. Az Építésügyi Minisztérium 1961-ben 9. 1962-ben 10 település községrendezési tervének elkészítését vállalta. Tekintettel a községrendezési tervkészítés elhúzódására, szükségessé válik, hogy me- gyeileg — a községek vezetőinek bevonásával — készítsük el ezeket a terveket és határozzuk meg a fejlesztés irányát. Erről mindig ki kell kérni a lakosság véleményét Több mint négymillió forint értékű társada.mi munka Az 1960. évben elvégzett társadalmi munka értékéből a hét város lakossága 2 millió 183 ezer forintot teljesített. Ebből egy városi lakosra 12.45 forint jut. A megye 72 községének lakossága 2 millió 215 ezer forintot teljesített, ebből egy lakosra 7,17 forint esik. A számok azt mutatják, hogy a társadalmi munka területén még nem használtunk ki minden lehetőséget. Egyes helyeken még mindig tapasztalható az úgynevezett költségvetési szellem. Néhány végrehajtó bizottság — miután a községfejlesztés költségfedezete biztosítottnak látszik — elhanyagolja a társadalmi munka szervezését. Jászladányban például meg sem kísérelték a község vezetői, hogy a fejlesztési tervek végrehajtására társadalmi munkát szervezzenek. A kivitelező vállalatok részéről is tapasztaljuk, hogy szinte kivétel nélkül tiltakoznak a társadalmi munka ellen. Nem veszik igénybe akkor sem, ha a munkaerő rendelkezésre áll. Indokolatlanul arra hivatkoznak, hogy a társadalmi munka szervezetlensége és szakszerűtlensége hátráltatja a vállalat tervteljesítését A kö2ségfejlesztés új rendszere 1959: után az egyénileg dolgozó parasztság termelőszövetkezetekbe való belépésével jelentősen csökkent a községfejlesztési alap bevétele. Ez azzal a következménnyel járt volna, hogy a helyi községpolitikában az előző évekhez viszonyítva visszaesés következett' volna be a pénzügyi fedezet hiányában. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével párhuzamosan viszont megnőtt a (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESULJETFKf jmm
