Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-20 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XL évfolyam. 299. szám. A »•» 5<> fillér I960, december 20., kedd. Termelőszövetkezeteink megszilárdítása, gazdálkodásuk színvonalának emelése kerüljön munkánk középpontjába Együttes ülést tartott a megyei pártbizottság és a megyei tanács Tegnap, december 19-én a megyei párt- bizottság és a megyei tanács együttes ülésen tanácskozott a megye mezőgazdasága nagyüzemi átszervezésének befejezéséről, s a tsz-ek megszilárdításának feladatairól. Az együttes pártbizottsági és tanácsülés elnökségében helyet foglalt: Sándor Kálmán elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei párt-végrehajtó bizottság és a megyei tanács vb tagjai. Az ülést Oláh György elvtárs, a Szolnok megyei Tanács VB elnöke nyitotta meg. Megnyitó szavaiban üdvözölte a mer gyei pártbizottság és a megyei tanács tagjait, a meghívott vezetőket, vendégeket. Külön üdvözölte Sándor Kálmán elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának ' tagját, majd hangsúlyozta: Ezen a pártbizottsági és megyei tanácsülésen két fontos napirend kerül megvitatásra. Mezőgazdasági és községfejlesztési feladataink. A megyei pártbizottság és megyei tanács együttes ülésének összehívása a korábbi gyakorlat alapján történt. Célszerű az együttes tanácskozás, mert így elkerüljük azt, hogy a fontos kérdésekben, akárcsak a részletkérdések megítélésében, meghatározásában is eltérés legyen közöttünk. így még biztosabb, gyorsabb lehet az előrehaladásunk. ** A bevezető szavak után Oláh György elvtárs átadta a szót Csáki István elvtársnak, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának. Csáki István elvtárs beszéde Tisztelt Megyei Pártbizottság! Tisztelt Megyei Tanácsi Tisztelt Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága október 28—29-i ülésén tárgyalta a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, a megsziládítással és a számszerű fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Figyelembe- véve a szövetkezetek ez évi munkáját, politikai és gazdasági helyzetét, a lakosság és ezen belül a paraszti lakosság hangulatát, valamint a bel- és külpolitikai helyzetet, a Központi Bizottság lehetségesnek és egyben szükségesnek tartja, hogy a tél folyamán olyan jelentős léfSést tegyünk előre a mező- gazdaság szocialista átszervezése útján, amellyel a tömeges szervezést, a dolgozó parasztságnak, a földnek és felszerelésnek szövetkezetbe való egyesítését — tehát a mezőgazdaság szocialista átszervezését — lényegében befejezzük. E' feladat végrehajtásával időben jelentősen előbbre hozzuk pártunk VII. kongresszusa azon céltitűzé- sének megvalósítását, hogy a mezőgazdaságban is rakiuk le a szocializmus alapjait, teremtsük meg a szocialista t rendünk egységes gazdasági alapját. A Központi Bizottság az elfogadott határozatában részletesebben indokolja az átszervezés befejezésének telte, így követeli a munkás- osztálytól. Ez a mezőgazdaságnak nyújtott segítség az átszervezés után, a szocialista termelési viszonyok kialakuÉrdeke az átszervezés befejezése a még kívülálló1 dolgozó parasztoknak is,' azonban ők ezt az érdeket eddig nem ismerték fel. Kis-Í tulajdonosi szemléletük j alapján vélt érdekeket lát- . nak maguk előtt, s ebből következik, hogy a már nagyüzemi területeken a ta-: lajerő állapot állandóan ja-! vul, a termelési feltételek, s! ezek alapján a terrhelési eredmények mind jobbak lesznek; a még egyénileg gazdálkodók földjén viszont romlik a talajerő állapota, s így a termelés színvonala is romlik. 2. Az átszervezés befejezése nem gazdasági, termelési kérdés csupán. Ennél jóval többről van szó. A befejezés azt fogja jelenteni, hogy az egész országban megteremtődnek az egységes paraszti osztály kialakulásának keretei, gazdasági té- ■ nvezői. tehát Csáki István elvtárs beszámolóját mondja. mind szükségességét, mind lehetőségét. Me yek a legfőbb indokok? 1. Az átszervezés befejezése egész dolgozó népünknek nagyon életbevágó érdeke. A munkásosztály most már közel másfél évtizeden keresztül jelentős anyagi áldozatot hozott és hoz annak érdekében, hogy a falu szocialista építéséhez, falun a szocialista termelési viszonyok kialakításához, a dolgozó parasztság anyagi-, kulturális felemelkedéséhez megteremtse a szükséges anyagi eszközöket és feltételeket. Ezt a szocialista társadalom felépítése így köve lása és megszilárdítása után visszatérül a társadalomnak. Most már olyan a helyzet, népgazdaságunk egyéb területén való előrehaladás üteme is olyan, hogy a falu szocialista átalakításában a beteljesedést követeli. Azoknak a nehézségeknek a leküzdése, melyek népgazdaságunkban most vannak, ösz- szefügg ezzel. Érdeke az átszervezés a már szövetkezetekben lévő dolgozó parasztoknak is. Jelenleg az ország mezőgazdasági eredetű árukkal való ellátásáról a szövetkezetek a szövetkezeti gazdák sokkal nagyobb részt viseled rnint az egyénileg dolgozó parasz i tok. a munkásosztálynak olyan szövetségese lesz, amely már nem differenciált, — nem széttagolt, hanem valóban osztályt képez, s ezáltal tovább erősödik népi hatalmunk alapja: a munkás-paraszt szövetség; — meggyorsul társada’munk politikai, gazdasági és kultúrába fejlődése; meggyorsul az erkölcsi, politikai egység kialakulása. Ilyenképpen az átszervezés befejezése valóban minőségi változást hoz ti 'almi, politikai, gazdasági életünk minden területén. F**y nagv történelmi szakasz lezárása ’esz ez, amelynek eredménye n ^oriplista *uyok végleges győzelme ioar! ban és mezőgazdaságban egyaránt. 3. Az 1959. évi téli, tavaszi, az ez év tavaszi és nyári fejlesztés után lényegében ezt várja az ország közvéleménye. Számolnak ezzel a még egyénileg dolgozó parasztok is. Pártunk Központi Bizottsága mindezeket nagyon sokoldalúan megfontolta, meg- hányta-vetette, amikor az átszervezéssel, az átszervezés befejezésével kapcsolatos álláspontját kialakította. E történelmi jelentőségű feladat megoldása lesz pártunknak, pártszervezeteinknek a téli hónapokban egyik legfontosabb, legjelentősebb feladata. A Központi Bizottság október 29-i határozata két fontos feladatra vonatkozóan intézkedik. Egyik: a termelőszövetkezetek számszerű és területi fejlesztése, az átszervezés befejezése; másik: a termelőszövetkezetek további politikai és gazdasági megsziládítása. Mindkettőből'* van tennivaló a megyében, de arányát tekintve, a szervezési feladat nálunk sokkal kisebb, mint a megszilárdítás, a gazdálkodás, a termelés szervezése. Ezért a végrehajtó bizottság beszámolójában is döntően a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági helyzetével és e téren a további tennivalókkal, feladatokkal kívánunk foglalkozni, építve arra. hogy szeptember 26-i ülésünkön a megyei pártbizottság - - idei termelési feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót és az 1961-es részletes termelési feladatokat tartalmazó határozatot megvitatta és jóváhagyd Az átszervezés befejezése alatt nálunk két dolgot kell érteni. Egyik: a még kintlévő gazdaságok kerüljenek be a szövetkezetekbe. Ennek keretében elsősorban az egy holdon felüli gazdaságokat értjük, amelyeknek átlagos területe kb. 3,8 kh. Másik: tovább kell javítani a termelőszövetkezetek munkaerő-helyzetét. Ezért — ahol kevés a munkaerő, nemcsak az egy holdon felüli területtel rendelkező gazdák beszervezését kell megoldani, hanem folytatni kell a szervező munkát az egy holdon aluli mezőgazdasági foglalkozásúak és családtagjaik körében. Folytatni kell továbbá a szervező munkát a már bentlévők családtagjai körében. Az asszonyok és a fiatalok részvétele nagy erőt jelent a szövetkezetben, ezt az idei munkák is megmutatták. Az átszervezéssel, illetve annak teljes befejezésével a | megyében nemcsak föl' :t nyerhetünk még a közös gaz- ; daságoknak de jelentős és értékes munkaerőt vihetünk a j termelőszövetkeketekbe Ezért ’ a megyei pártbizottság, a megyei tanács elé azt terjesz- szük jóváhagyásra: értsen egyet azzal, és tegye a két 1 végrehajtó bizottság, az alsóbb párt- és tanácsi szervek, termo1őszö',*etkezeti árt- szervezetek kötél "scóeévé. hogy tavaszig — különösen nodie n 7árc"áreadás és terv(Folutatása a 3. oldnl a.) ! Bronz helyett fugatex A jászberényi Aprítógépgyárban Vénis Pál újítása szerint Mizsei István esztergályos a keverőgörgő járatokhoz a csapágy-perselyeket bronz helyett „fugatex” nevű műanyagból készíti. Határidőre teljesíti tervét az Építőipari Vállalat Ez évben 375 lakást, az iskolahálózat bővítésére pedig 49 tantermet épített megyénkben az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalat. Tegnap'került sor Jászberényben a Fémnyomó- és Le- mezárugyár munkásainak épített 15 lakás átadására. Ezzel ! az építőipari vállalat teljesítette a tervében előírt 1"’ ’ - I építési programját. ..............., . El őreláthatóan december 30-án sor kerül a jászfelső- szentgyörgyi négy tanterem átadására is. Jelenleg a szakipari munkákat: ajtók ablakok festését, a parkett gyalu- lását végzik a vállalat munkásai. A kazánok ... Teljes kapacitással dolgozik az üzem. Naponta több- ! ezer négyzetméter papír készül Szolnokon... j A Papírgyár szíve: a kazán- 1 ház. Az életetadó gőz úgy áramuk innen — hosszú csöveken —vszerteszét az üzemben, mint az emberi test vénáiban a vér. A cellulózé üzemien a főzőüstöket hevíti, a papíronárban a szárítóhengereket. — Óránként ezek a hatalmas BW-rendszerű, vízcsöves aőzkazánok — 16—18 tonna 12 atmoszféra nyomású gőzt termelnek — mondja Ardó Miklós művezető. — És mi történik akkor, ha valamelyik kazán meghibásodik? — kérdezem. A művezető tréfásan, mosolyogva válaszol: — Akkor jönnek az orvosok és meggyógyítják!... A „kazánbetegségek orvoslója”: Márton István és ka- závtisztító brigádja. A briaádvezető 31 éves örökké *mosolygós fiatalember. Csillogó szeméből csak unv süt az életkedv, a vidámság. Lelkesen magyaráz: — A kazán legfontosabb ■foTa'Yn+o • fi ‘ffi * r-* O 7-íf 7 of iff?*'»/? p$ ‘belül egyaránt szennyeződésnek r”n Wféve. Kfvill a korom, belül a vírkő lepi el a tomn-o T*«t. Minőkét onu-o-•assz hővezető, s már vékonv ÍM nw r\jgf JorZA+rirJAgt T- r\lőr\y <§,<? pwpl-nnvx-.-is a tüzelőanyag forrnnsvfnxt. . • „orvosa.. “ — A költségek csökkentése, valamint a jobb kazán-hatásfok érdekében a kazán időnkénti tisztításáról gondoskodnunk kell. A tisztítandó kazánt kiiktatjuk. Háromnégy hónapos üzemeltetés után minden kazán kezünk alá kerül. Arra a kérdésemre, hogy mi a vágya, mit szeretne tenni él-‘ében; így felel vidáman és hevesen: — Jó nekem itt is... Szeretem az erőgépeket... Itt dolgozok 957 óta.., Itt lettem szakmunkássá. — És tanulni? Nem szeretne? — Dehogynem. Igaz, még most járok az általános iskola VII. osztályába. Az iskola befejezése után szeretnék tovább tanulni a Gépipari Technikumban. Gondolom: a középiskolában szerzett tudásomat hasznosítani tudom munkahelyemen,.. * Este otthonénan — családi körben — Márton István, a .Szakma kiváló dolgozója” — szakíród-1— •* tanulmányoz. Mórt motort akar vásárolni, mint a avár doloo-ái közül már Ióvéhénnnn. akiket nap. mint nnv mancsodéi aztán televíziót,, mint mások... — S még esztendők múlva is. ha elérhető ványai kezdenek vnlöra válni, ‘lüsszoemlpkezlk igei -p a*vlkor szakmunkássá vált. És rylvésotechvikusi öklévé"ót n ‘zsebében tudni r""tn hói a helye... honnan !ndult.,. — Arnóth — Elégedett ellenőrök TÓNI Két karca fi népművész Külpolitikai jegyzetek
