Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

1960. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Zárszámadások előkészítése a Szolnok megyei tsz-ekben Az idei zárszámadásokat 1960. december 31-i forduló­nappal kell elkészíteni a ter­melőszövetkezeteknek. Az elszámolási időszak 12 hónap, 1960. január elsejétől decem­ber 31-ig tart. Megyénk 237 ermelőszövetkezete közül 130 a kettős könyvelés alap­ján, 107 pedig a rovatos könyvelés alapján készíti el a gazdasági esztendő mérle­gét. A munka nagyságára jellemző, hogy a közös gaz­daságok csaknem 71 ezer tagja 647 ezer holdon folyta­tott nagyüzemi gazdálkodás­ról ad számot. A zárszámadási munkákkal párhuzamosan a jövő eszten­dő gazdálkodási terveit is ké­szítik a termelőszövetkezetek­ben. A két fontos munka egyöntetű szervezett és ha­táridőre való elkészítése ér­dekében a megyei tanács mezőgazdasági osztálya rész­letes ütemtervet készített. — December 12-ig megalakítják a leltározó bizottságokat és kioktatják azokat a legfon­tosabb tennivalókra. Január 5-ig minden gazdaságban be kell fejezni a leltározást és hozzá kell látni a mérleg ösz- szeállításához. A zárszámadá­si mérleg és a gazdasági be­számoló elkészítésének ideiét január 5 és 25-e között álla­pították meg. Január 30-ig a ’árási tanácsoknak meg kell erősíteni és jóvá kell hagyni a zárszámadást, a gazdasági beszámoló, a vezetőségi és el- enőrzőbizottsági beszámoló tételeit. A zárszámadást jó­váhagyó közgyűlésekre feb­ruár 5-ig kerül sor. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya körültekin­tően gondoskodik arról, hogy a gazdasági év lezárásához szükséges tudnivalókat a ter­melőszövetkezetek vezetői, szakemberei elsajátítsák. Az új szakemberek eredményes munkál végeznek termelőszövetke­Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek zö­mében ma már jól képzett — egyetemet, akadémiát, közép­iskolát végzett — szakembe­rek irányítják a nagyüzemi gazdálkodást. A vállalatoktól, intézményektől, mintegy ötven mezőgazdasági képesítéssel rendelkező szakember vállalt FEJLETTEBB MEZŐGAZ­DASÁGI termelőszövetkeze­teink közül egyre több tért át a gazdálkodás részletes elemzésére, az önköltségszá­mításra. A múltévben öt, az idén már huszonnégy ter­melőszövetkezetben vezetnek pontos nyilvántartást arról hogy mennyit fordítottak egyes termelési ágakra és mennyi a tiszta jövedelem A Szolnok megyei Üzem- szervezési Szakbizottság ta­nácsára, jövőre hatvan idő­sebb múltú termelőszövetke­zet tér át az önköltség rész­letes elemzésére. A tapasz­talatok szerint fontosnak tartják a gazdálkodás mu­tatóinak kidolgozását annál is inkább, mert a közös gaz­daságok egyrészében méc drágán termelnek. Általá­ban magas a tejtermelés, a baromfitartás és a sfjidőne- velés önköltsége. Több he- ’ven kedvezőtlenül befolyá­solják a jövedelmezőséget a gondatlanság következtében jelentkező elhullások is. A jászárokszállási Táncsics Tsz-ben az önköltségcsökken­tési mutató alapján határoz­ták meg, hogy melyik üzem­ágat feilesztik. illetve milyen növények termelését bővítik. Ennek alapján foglalkoznak nagyobb területen a cukor­répa és az aprómag termelé­sével is. A KARCAGI LENIN TSZ­BEN az önköltség számítása munkát zetekben. Az idén végzett mezőgaz­dászok közül is szép számmal helyezkedtek el a megyében. A debreceni akadémiáról például tizenöten, a gödöllői egyetemről pedig négyen je­lentkeztek. A közös gazdasá­gokban jelenleg hatszáz- negyvenkilenc —mezőgazdász — köztük kétszáz főiskolai végzettséggel rendelkező szakember — irányítja a kü­lönböző munkafolyamatokat. Az általános tapasztalat az, hogy az új szakemberek lel­kes, jó munkát végeznek a termelőszövetkezetekben. Űz Csaba a vezsenyi Hu­nyadi Tsz-ben — a megye egyik gyenge közös gazdasá­gában kapott beosztást . Bár csaknem az év derekán ke­rült oda, sokat tett azért, hogy a gazdálkodás színvona­la javuljon és jövőre már emeljék az egy kát. holdra eső árutermelési mutatókat. A szolnoki Lenin Tsz-ben három új szakember dolgo­zik. 1 Tóth Árpád például a Egy párttitkár Yallomása Vz az írás portréfélét ad ^ egy kommunistáról, fel­jegyezve vallomását a hiva­tásról, az életről és egy sor más életbevágó dologról. A sorok megpróbálják vissza­adni, hogyan függ össze en­nek az embernek tevékeny­sége a többiek munkájával, a kollektíváéval, melynek öt esztendeje párttitkára. Sejti tehát az olvasó bizonyára, hogy mit akarunk: bemutat­ni egy kommunistát munka közben, de azt is bebizonyí­tani, hogy ő is ugyanolyan ember, mint a többi, úgy él, úgy dolgozik. „Csupán” azzal a különbséggel, hogy „vala­mivel” többet vállal magára és többet tesz a közösségért, mint általában az emberek. Zsamai György öt eszten­deje párttitkár a Szolnoki Papírgyárban. Nyugodtan ál­lítjuk: szeretik, tisztelik és becsülik őt. Tekintélye van. Az egyik térmunkás így jel­lemezte: „Gyuri? Rendes ember.” Persze, tévedés azt gondolni, hogy mindenki egyformán szereti Zsarnai Györgyöt az üzemben. Bizo­nyára akadnak, akik kevésbé, de a jellemző mégis csak az, amit a térmunkás mondott... S most benn ülünk az iro­dában. A beszélgetést sűrűn alapján érdekes adatokat kap­tak a saját géppark üzemel­tetésére vonatkozólag. Az el­múlt két-három esztendő alatt volt olyan év, amikor az évi megtakarítás értéke elérte a félmillió forintot. Az üzemszervezési szakbizottság a fiatal termelőszövetkeze­teknek is javasolja, hogy a jövőesztendőben már gyűjt­senek összehasonlító adato­kat és minél többen térjenek át az önköltségszámításra. Termelőszövetkezeti ABC — Mi a zárszámadás — A termelőszövetkezetek ve­zetősége egy-egy év gazdál­kodásáról a zárszámadásban számol be. Erre az érvényben lévő rendelkezések minden termelőszövetkezetet kötelez­nek. A zárszámadásban a ter­melőszövetkezetnek az év utolsó napjára vonatkozóan meg kell állapítani a tényle­ges vagyoni helyzetét, a gaz­dálkodásból származó ered­ményt, és dönteni kell a pénzbeli és természetbeni jö­vedelem felhasználásáról, il­letve felosztásáról. Részlete­sen be kell számolni az egész évi gazdálkodás menetéről, a termelésben elért eredmé­nyekről, hibákról, a termelési terv és költségvetés teliesíté- séről és a jövő feladatairól. A termelőszövetkezetek zárszámadásai lényegében a következő, egymással össze­függő munkálatokat foglalja magába: t. leltározás, a leltár felvé­tele; 2. a felhasználható jövede­lem megállapítása és döntés annak felhasználásáról, fel­osztásáról; 3 a mérleg elkészítése; 4. a gazdasági beszámoló. A zárszámadás előkészíté­sében igen nagy feladatok hárulnak a termelőszövetke­zetek könyvelésére. A jó elő­készítés a tsz szerveinek fa közgyűlésnek, a vezetőség­nek, az ellenőrző bizottság­nak és a leltározó bizottság­nak) gondosan megszervezett és egybehangolt munkáját igényli. Az előkészítés során könyvelési és nyilvántartási feladatokat, valamint sza­bályszerű leltározást kell el­sősorban is jól megoldani. Első fontos tennivalóként a könyvelésben, illetve nyilvántartásban a követ­kezőket kell elvégezni: A zárszámadás tárgyévére vonatkozó gazdasági művele­teket tartalmazó bizonylato­kat el kell könyvelni (pénz­tárkönyv, raktárköny, tej- könw, műhelynapló, stb) Ez igen fontos, mert a lel­tározás során a ténylegesen megállapított (megmért, le­számolt) készleteket össze kell hasonlítani a könyv sze­rinti készlettel. A készletek alakulását rög­zítő adatokat egyeztetni keli a számadási felelősök (pénz­táros, raktáros. magtáros, Az utóbbi időben a vadászok­nak sok Bosszúságot okozott, hogy a mezőre iáró kóbor ku­tyák sok apró vadat elpusztítot­tak, sőt az őzek szaporulatának egy részét Is felfalták, vagy ki­irtották. Megállapították, hogy a kóbor kutyák túlnyomó többsé­ge német juhászkutya (farkas­kutya) ivadéka és korcs, ame­lyeknek évi adóját eddig igen alacsony kategória szerint álla­pították meg. Indoko’t volt tehát, hogy sza­bályozzák a német juhászkutyák és azok korcsainak ebadóját. — Számos bírósági tárgyalás is in­dokolta ezt. Ugyanis a vadászok és a vadőrök — a törvényadta jogaikkal élve — lőtték a kóbor ebeket. A kutya gazdája és a vadőr között sokszor heves vi­tára került sor. Érthető, hogy a vadászok és a vadőrök általános tetszését« táléit a pénzügymi­niszternek és a földművelésügyi miniszternek az 1/1960. (IX. 15.) P.M. F.M. számú együttes ren­deleté, amely kimondja, hogy ,,a német juhászkutyát és kor­csát kedvtelésből tartott ebnek kell tekinteni” Ez azt jelenti, hogy a jövőben a törzskönyve­zett német juhászkutya után évi 120, a nem törzskönyvezett után bedig évi 240 forint ebadöt kell fizetni. (A törzskönyvezett ma­gyar vizsla évi adója változat­lanul 16 forint, mig más fajtájú vizslák évi adója — ugyancsak változatlanul — évi 60 forint marad. Az őrző-védő fajtájú törzskönyvezett eb után, ameny- nyiben a Magyar Kutyatenyész­tők Országos Egyesülete által igazoltan munkakutya-vizsgát tett, valamint a vadászvizsgát tett egyéb vadászeb után évi 60 forint ebadót kell fizetni.) állatfelelős, tejkezelő stb.) által vezetett nyilvántartási könyvek adataival, A köny­velés és a nyilvántartási könyvek egyenlegének — év végi készletének — egyezni kell. Az esetleges eltéréseket azok okainak kivizsgálása után rendezni kell. Meg kell állapítani a ve­vők és szállítók tartozásai­nak, illetve követeléseinek december 31-i összegét. A megállapított egyenlegeket az illetékes vállalatokkal, szer­vekkel stb. egyeztetni kell. A könyvelésben is egyez­tetni kell az egymással ösz- szefüggő könyvelési könyve­ket. A számadási időszak alatt teljesített munkaegységeket egveztetni kell a munkacsa­pat-vezetők könyvének be- iegvzéseivel. A tagok elszá­molási könyvéből meg kell állapítani a téliesített műn- kaegvséepk számát és azt 1rözv7prplére kell tenni, hogy a tagok ellenőrizhessék a könyvelés által elszámolt és nyilvántartott munkaegysé­gek hplvességét. A földdel belépett tagok­ról — a behozott földterület kh-ban és annak aranykoro­nában kifeiezett tiszta jöve­delmét feltüntető — kimuta­tást keli készíteni. A másik feladat a leltáro­zás megfelelő elvégzése. A leltározást december 31-i fordulónappal kell elvégez­ni. Ez nem azt ielenti. hogv egy nap alatt kell végrehai tani, mert az gyakorlatnak ógvsem volna megoldható hanem a készletek, követe­lések. tartozások értékét, fl- 'etve mennyiségét kell arra a napra megállapítani. Te­hát a leltározás r.ania és a fordulónap közötti időben be­következendő gazdasági mű veleteket — vagyonnöveke­déseket, illetve csökkenése­ket — is figyelembe kell vén­ái. debreceni Mezőgazdasági Akadémiáról került Szolnok­ra. Nagy feladatok vártak rá. Hat kisebb tsz egyesüléséből alakult többezer holdas gaz­daság állatállományát kellett rendbeszednie. Jó szervező munkájának, gyakorlati is­mereteinek máris vannak kézzelfogható eredményei. A sertéstenyészetben már elér­ték a kétszáznégy anyakoca­állományt, a tehenészetben az év végéig kétszázöt dara­bos emelkedésre számítanak. Lelkiismeretes munka után a közösség is megbecsüli. Az er’éb juttatások mellett az elnök munkaegységének nvnWanöt százalékát kapja. Kiss János a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben számít új szakembernek. A tagság vé­leménye szerint jó munkát végez. A gondjaira bízott csaknem tizennéevezer állat nevelését lelkiismeretesen iránvítja. Munkájának is kö­szönhető, hogy a gazdaság túlteljesíti áruhúsértékesítési tervét. A közös gazdaságok­ban az idén odakerült új szakemberek az első hónapok tapasztalatai alapján szintén hasznos segítőknek bizo­nyultak. «iiiiiimiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiHiNiiiiHiiiiiniiiw TI nírágya, mpá’j iSiede em Termelőszövetkezeti gaz­daságainkban ma már min­denütt ismeretes a műtrágya alkalmazásának gyakorlati jelentősége. Számos példa igazolja, hogy a foszfor, nit­rogén és kálisó műtrágyák alkalmazása, megfelelő ada­golása, mázsákkal emeli a kalászosok, kapásnövények terméshozamát. A műtrágya alkalmazásának mértékére jellemző, hogy ebben az esz­tendőben eddig 5272 vagon tón: elvtársak, munkatársak, barátok jönnek tanácsot, se­gítséget kérni kisebb-na- gyobb gondjuk, problémájuk megoldásához. Most is alacsony, zömök, idősebb férfi lép be. — Zsamai elvtárs, szeret­ném, ha holnap mehetnék cu­korrépát szedni. — Munkaidő alatt? — Nem. Van még két nap szabadságom. Az egyik na­pot holnap kivenném. A párttitkár csodálkozik: — De Sanyi bátyám! Nem kívánhatjuk ezt tőled. A sza­badság, az legyen szabadság! ; Vámos Sándor azonban 4erősködik, mire a párttitkár Jkis tépelődés után elgondol­ok ózva mondja: * — Hát... nem bánom. > Köszönjük — s keményen ke- | zet fog Vámos Sándorral. [ S ahogy kilép a „szabadsá- j golt répaszedő’* az ajtón, 1 Zsarnai György egy ideig l nem szól se .nmit. De szeme [ csillogásán látni: nagyon- [ nagyon örül. És büszke Vá- [ mos Sándorra. I — Ilyenek az emberek — [mondja kis idő múlva. — [Egyik a szabadságát is felál­dozza, másoknak több-keve- í sebb rábeszélés szükséges. [Én megértem: nem vagyunk, [nem lehetünk még egyfor- [mák. Fő, hogy egy felé ha- [ ladunk. [ Kérésemre életéről mesék [ *' Negyven éves, 45-Ös [párttag. Ütja — mondhat­nánk — a munkáskáderek S felfelé ívelő tipikus pályája. Sokat tanult, de elégedetlen > önmagával. Először szakszer­ivezeti- és soortvonalon dol- [ gozott. 1952-től 1955-ig füg­getlenített pártmunkás. Köz­iben pártiskolát végzett, 1954/ J 55-ben pedig pótolta azt, amit Ja Horthy-rendszer ellopott S tole: az általános iskola he­tedik-nyolcadik osztályát | Emellett politikai gazdaság­itant és filozófiát tanult, 1955­műtrágyát használtak fel a termelőszövetkezetek. Nitro­génből 2407 vagonnal, foszfor­ból 2654 vagonnal került a nagyüzemi táblákra. A jászárokszállási Táncsics Termelőszövetkezetben ma már elengedhetetlen feltétel­nek tartják a műtrágya al­kalmazását. Ebben az eszten­dőben kenyérgabonavetéste­rületre, kukorica- és cukor­répaföldekre, valamint az ap- rómagtermő területekre 28 vagon pétisót, csaknem 34 vagon szuperfoszfátot és 270 mázsa kálisőt használtak fel. A műtrágya alkalmazásának egy másik előnyét is élvezi a szövetkezet. A 3004-es ren­delet értelmében kedvez­ményként kétszázháromezer forint hitel elengedésben ré­szesültek. A szolnoki Lenin Termelő- szövetkezetben is nagyra ér­tékelik a talajerő utánpótlás műtrágyával való biztosítá­ben párttitkár lett a Szolno­ki Papírgyárban, s egyúttal a Budapesti Vegyipari Tech­nikum papíripari tagozatá­nak levelező hallgatója, j Felesége is itt dolgozik a •Papírgyárban, fiuk hetedik osztályba jár, azt tanulja, amit édesapja, csak harminc­hat éves korában tanulhatott meg. Fián kívül még har­minchárom „gyereke” van, a gyár ipari tanulóinak szak­oktatója, nevelője és tanító­ja is. Amikor csak tud, lemegy az üzembe. Barátai és sok­sok ismerőse dolgozik itt. >— Nem megy a tekintély ;a munka rovására a sok per­tu-viszony? — Egyáltalán nem. Én tu­dom, mit várnak tőlem. Az igazságot. Éppen ezért min­dig őszinte vagyok, felelőtlen ígérgetéseket sohasem teszek. Vonatkozik ez a bérre, a prémiumra és minden egyébre — Van-e, lehet-e a párttit­kár előtt kis- és nagy prob­léma? — Lényegében nem. Mind­egyik fontos, egyformán kell meghallgatni és minél gyor­sabban intézkedni. Egyéb­ként is az a véleményem, hogy ami ma kis-, jelentékte­len probléma, holnap már naggyá, súlyossá válhat. Az üzemben nem sok lé­pést tud egyfolytában meg­tenni. „Leszólítják”. — A legkülönbözőbb kér­désekre kell választ adni. A múltkor Kennedy-ről és Ni- xon-ról tartottam „villám­előadást” a szalmarakóknak „Családi ügyeim” is vannak Legtöbben a termeléssel kap­csolatos kérdésekkel „fogad­nak” az üzemben. Az ötlete­ket — ha jók — azonnal hasz­nosítjuk. A legfontosabb sze­rintem: egvetí n probléma, egyetlen kérdés sem marad­hat válasz, őszinte, kielégítő, megnyugtató felelet nélkül. Ha így van, c. dolgozók is ér­zik: a pártra számíthatnak, a párt velük, értük, jövőjükélt dolgozik. Bonyolult, sokrétű a párt­u tikár mu. /.ja. A köz­vetlen szervezeti munkán, a gyűlések szervezésén kívül a vállalat gazdasági vezetőivel az egyes osztályokkal is meg­felelő kapcsolatra van szük­ség (s ebben sincs hiány). — Nálunk a következő „re­cept” vált be. Hetenként ösz- szeülünk az igazgatóval, a főmérnökkel, a szakszerveze­ti bizottság titkárával — megbeszéljük a legfontosabb feladatokat. Zsarnai elvtárs még vélet­lenül sem beszél egyes szám első személyben. Tudja munkája eredménytelen len­ne a 140 párttag és általá­ban az üzem dolgozóinak munkája nélkül. De azt Is tudja, — s a gyakorlatban is alkalmazza ezt a tudományát — a „gépezet" harmonikus működéséért az üzemi párt- szervezet és nárttitkár az el­sőszámú felelős. S az eredmények önmagu­kért beszélnek. Ma már azok is elismerik a párt igazát, akik évelején feszítettnek tartották az idei tervet. A Papírgyár november 7-én teljesítette a hároméves ter­vét és éves szinten is túltel­jesítés várható. Pedig a ba­jok nem egvszer hátráltatták a munkát. Viszont ez me­gint külön téma lehetne. — Nem írunk most erről, hanem inkább Zsamai elvtárs ta­nulságos válaszával fejezzük be ezt az írást A kérdés így hangzott: — Milyennek kell lennie ma egy jó üzemi párttitkár­nak? Semmi különleges recept ■ vagy séma nincs erre Viszont vannak alapvet* dolgok, ezekkel sem mond­hatok újat. Legfőképpen őszinte legyen a párttitkár mert szavaitól, tetteitől a párt iránti bizalom függ. Ha­tározottnak, de türelmesnek kell lennie. Nem szabad a hi bákkal, azok elkövetőivel megalkuvónak lenni, de go rombának sem. Jó ideg, türe­lem és kommunista lelkiis­meret szükséges ehhez a mun­kához. És állandó tanulás, sok-sok tudás... Bubor Gyula Értesítés Pusztamonostor községi ta­nács végrehajtó bizottsága értesíti a vállalatokat, intéz­ményeket, szövetkezeteket, hogy a kezelésében lévő malom 1960. december 1-ével fel­számolást nyer, illetve meg­szűnik. Az érdekelt vállala­tok követelésüket a malom jelenlegi telephelyén jelent­sék be. Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága Pusztamonostor / rr•• y/Zzd/?/)// Cnkőltsénszáinítás Karcagon Jaszorokszáiláson Reutet szaiáTíozB az eladót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom