Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

XI. évfolyam, 283. szám. Ara 50 fillér I960, december 1., csütörtök. A mezőhéki Táncsics Tsz fett az első a termelőszövetkezetek I960, évi termelési versenyében Célunk: elősegíteni a fiatalok bevonását , - a szocialista építőmunkába A megyei tanács végrehajtó bizottsága értékelte a me- tógazdasági termelőszövetke zetek 1960. évi termelési ver­senyét. Az értékelés alapjául az szolgált, hogy az utolsó három év alatt mennyivel fokozták a tsz-ek a termésát­lagokat; hogyan fejlesztették az állatállományt; mennyi­vel növelték a 100 kh-ra jutó árúhús termelést; hogyan növekedett a szövetkezet fel nem osztható alapja; meny­nyi volt a sajáterejű beruhá zás, stb. E gazdasági mutatók alap­ián az első helyet a mezőhéki Táncsics szerezte meg. Eb­ben az évben a kedvezőtlen időjárás ellenére is magas termésátlagot ért el. Búzábó’ 11, kukoricából 26, cukorré­pából 57 százalékkal termelt többet, mint a megelőző két esztendő átlaga. Kedvezően alakult a szövetkezet takar­mány-termelése is. Abrakta karmánvból. szénából jelen tős többlettel rendelkezik silóból pedig több mint 57 ezer köbméterrel tárolt töb­bet a tervezettnél. A tsz gazdái a jő takar­mány helyzetnek megfelelően növelték a jószágé'lománv+ is. Szarvasmarhából 16, ba­romfiból 55 százalékkal te­nyésztettek többet, mint amennvit korábban tervez tek. Tíz tehénre 9 6 boriú 10 kocára pedig 145 malac jutóit. A termelőszövetkezet he­lyes gazdálkodását mutat ia hoev havonta mintegy fé> mill’" forint értáVő bőst é-­egyéb mezőgazdaság! ter­mákat tudnak adni a nép­gazdaságnak. Száz holdanként árúhűsbó’ 84.5 mázsát teiből 28 hektoli­tert, tojásból 8650 darabot ér­tékesítettek. A juhok nyírási átlagát 5.1 kilóra emelték, A termelőszövetkezet 3600 má­zsa kukorica értékesítésével teljesítette szerződésben vál­lalt kötelezettségét. A fel nem osztható szövetkezeti alapot ebben az évben 2.2 millió fo­rinttal növelték. Az egy kh- ra jutó sajátereiű beruházás pedig meghaladja a 300 fo­rintot. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának döntése alapján a második helyet a 12 ezer holdas tűrkevei Vö­rös Csillag Tsz érte el. Meg­érdemelten, mert a mezőhé- klekhez hasonlóan az elmúlt évhez viszonyítva a Vörös Csillag Tsz is jelentős fejlő­déiről adott számot. Minden 100 ho'd szántó után 60 má­zsa árúbúst. 92.2 hektóh'tp*' telet és köz°l 9 5 ezer darab tniást értékesített. Külön dicséretére válik a szövetkezetnek, hogy 3R0*1 mázsa, kukoricát — a ter­vezettnél 58 százalékkal többet — szerződéses utón értékesített. Jelentős eredményeket, ért el a tsz az állattenyésztés’ tervek teljesítésében, vala- mint a tói ppm vetkezeti alap növelésében is. A túrkevei Vörös Csillag Tsz az idén, 2.6 millió forint­tal lett gazdagabb, s az egy holdra jutó önerőből történő beruházás kevés hiján 300 forint A tiszaderzsi Szabadság Termelőszövetkezet ugyan­csak jó termelési eredmé­nyei alapján érte el a har­madik helyezést. Nagy gondot fordítottak az ön­tözéses gazdálkodás fejlesz­tésére, s a trágyázásra. Évi átlagban egy kh-ra 62 mázsa szervestrágyát szór­tak ki. A gondos talajerő visszapótlás, s az öntözés eredményeként búzából 20, kukoricából 36. cukorrépábó’ 57 százalékkal magasabb ter­mést értek el, mint az el­múlt két év átlagában. Ál­lattenyésztésük ez évi muta­tói ugyancsak jelentős emel­kedést mutatnak. Baromfi­állományukat a tervezettnek két és félszeresére, a koca­állományt közel másfélszere­sére növelték. Arút°rmelés’ és beruházási eredményeik is megközelítik a legjobba- kéft. A termelőszövetkezetek ter­melési versenyében legjobb eredményt elért gazdasá­gok között 70 ezer forintot osztanak ki. - Az első helyezett 30, a második 25, a harmadik 15 ezer forint jutalmat kap. SZOT snjtótájéhoztató a nt un Is ás véde leniről és a szakszervezetek kulturális nevelő munkájáról Tegnap a Szakszervezetek Országos Tanácsa sajtótájé­koztatót tartott. Horn Dezső, a SZOT tit­kára a munkásvédelemmel kapcsolatos helyzetről szá­molt be. Elmondotta, hogy egy majdnem tíz éves fejlő­dés után a múlt év közepén a munkásvédelmi helyzet ja­vulása megállt, sőt néhol visszaesés is mutatkozott. A legkedvezőtlenebb a helyzet a vas-, acél- és fémgyártás­ban, a géplnarban, a vas- és fémtömegcikkek terme’ésé- nél, a könnvű- és az élelme­zési ipar területén. A iavulás megindításáért az állam rendkívül sokat ál­doz. A hároméves terv idősza­kában 32 milliárd forint értékben beszerzett, úi kor­szerű gépek önmagukban la csökkentik s baleseti ve- sTpivt, ezenkívül az egves tárcák 1958-ban szánhat, tavalv pedig a százkilenc­venhét mi’iió forintot for­dítotok kömet’enül a műn kásvédelml feladatok meg­oldására. Az anyagi eszközök azon­ban önmagukban nem érhe­tik el a célt. Ehhez meg kel’ változtatni azt a személetet amely eeves gazdasági veze­tők gondolkodásában jelent­kezik. akik azt hiszik, hogv a balesetek természetes ve­lejárói a termelésnek és a statisztika mögött nem lát­ják meg az emberi és a csa­ládi traeé<hákat Bőt masaik a dolgozók sem törődnek elég­gé a biztonsági rendszabá­lyokkal. Sok balesetet okoz a te- üéturlccdéa. az ittasság és a felelőtlenség. Az ilyen hibá­kat — sajnos — a közép- és felső vezetőszervek sem ve­szik elég komolyan. Sokhelyütt mellékesen ke­zelik a kötelező biztonsági szemléket, a balesetek után pedig túlságosan liberális a felelősségrevonás. összefügg ezzel az, hogy a biztonsági rendszabályok még ma sem eléggé ismertek Erre vezethető vissza, hogy általában a balesetek 37 szá­zaléka. de a faiparban 42, az élelmezési iparban 43, az épí­tőiparban ned’g ötven száza­léka a munkaviszony első évében éri a dolgozókat. — Ezért szükségesnek látszik, hogy a technikumokban és a főiskolákon, de az üzemek­ben is mélyrehatóan oktas­sák a balesetek elleni véde­kezés módszereit. Feltétlenü1 szükséges az ellenőrzés konkrétabbá és hathatósab- bá tétele is. A SZOT a jövő év egyik fő feladatának tekinti a mun­kásvédelmi helvzet megjaví­tását. Elsősorban a vezetők a dolgozók és a szakszerveze ti aktivisták nevelésivel, va- ’amint a balesetek ellen erő teljesen küzdők támogatásá­val igyekszik a dolgozó em­ber fokozott védelmét biz­tosítani. A feladat ielentőségére va­ló tekintettel 1961. első fe­léhen ösezehíviák a SZOT telies ülését. kizárólag a munkásvéddem kérdései nek megtárgyalására. Ezután Vas János, a SZOT koltúrális osztályának veze tőié ismertette a sza'ss-»»rve "etek kultúrális nevelő mun­káját. Elmondotta, hogy a jövő évtől kezdve ezen a terüle­ten is megkívánják a terv- szerűséget. A már ismert esz­mei szempontok alapján a helyi adottságoknak megfe­lelően kell meghatározni a feladatokat lehetőleg iga­zodva a nemzeti, munkás- mozgalmi és más jelentős évfordulókhoz. Az egyes szakszervezeti kultúrcsoportok fejlődésének lemérésére 1961-ben páros fesztiválokat rendeznek, kao- csolódva a Liszt- és Bartók évfordulóhoz. A bányászok és az építők Komlón, Vasúti, Közlekedési és Postás* Szakszervezetek Szolnokon, a textilesek és az élelmezés- ipariak Szegeden, a Pedagó­gusok és a Helyiipari Szak- szervezetek Székesfehérvá­rott, a közalkalmazottak és a kereskedelmi dolgozók pe­dig Békéscsabán tartanak énekkari fesztivált. Várpalo­tán a szakszervezetek tánc- együttesei találkoznak. Győ­rött lesz a szakszervezeti iro­dalmi színpadok kö7.ös bemu­tatkozása. Budapesten pedig a gyermekművészeti csopor­tok seregszemléjét rendezik meg. Ugyancsak a főváros­ban lesz az öntevékeny kép­zőművészek kiállítása. Megkezdődött azoknak az üzemeknek a kijelölése, ame­lyek a politechnikai oktatás, illetve az öt plusz egyes rendszer segítségére szakem­bereket és felszerelést bocsá tanak az iskolák részére, il­letve amelyekben a tanulók a hét egy napián az üzem­~n * r>V mo<T 3 t©r~ meló munkával. (MTIL Tanácskozott a KISZ megyei küldöttértekezlete A Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tegnap tartotta megyei küldött ér­tekezletét. Több mint 200 küldött és meghívott vendég, KISZ-vezetők, ifjú­munkások, üzemekből, tsz-ekből, hivata­lokból, a megye minder tájáról jöttek ösz- sze, hogy közös ügyükről tanácskozzanak. Résztvett a fiatalok értekezletén K. Nagy Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, Horváth Imre elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, több megyei vezető, a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői és Gál Tibor, a KISZ Központi Bizottságának tagja. Verbal Lajos megnyitó szavai után a KISZ értekezlet az elnökléssel Magyar Gyulát bízta meg. Magyar elvtárs javas­latára az értekezlet megválasztotta a man­dátumvizsgáló, a jelölő és szavazatszedő bizottságot, valamint elfogadta a javasolt napirendeket. A KISZ értekezlet a javas­latokat megszavazta, majd az elnök át­adta a szót Molnár György elvtársnak, a KISZ megyei bizottsága titkárának, hogy megtartsa beszámolóját a KISZ I. Orszá­gos Értekezlete óta eltelt idő munkájáról és a soronlévő feladatokról. A mezőgazdaság átszervezése nagy hatást gyakorolt fiataljainkra is Tisztelt KISZ-értekezlet! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Az ellenforradalom nehéz napjaiban, amikor a párt ve­zetésével Szolnok megyében is a munkásosztály ügyéhez hű erők, a kommunisták a Szovjetunió segítségével meg­kezdték az ellenforradalom fegyveres leverését, az idős elvtársak oldalán ott találtuk a proletárhatalomhoz hű fia­talokat is. Az üzemekben, földeken tanúsított helytál­lásuk pedig hozzájárult a ter­melés beindításának, az élet megindulásának gyors bekö­vetkezéséhez, a konszolidá­cióhoz. Az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar közepette kemény politikai harcban születtek meg a megyében 1957 márciusában a KISZ alapszervezetei — kezdte be­szédét Molnár elvtárs. Az első alapszervezetek a megye nagyüzemeiben a Ti­sza Cipőgyárban és a Járó- műiavftóban lőttek létre. — Ezeket követték az ellenfor­radalom támadásának ellen­álló nagy termelőszövetkeze­tek fiataljai. Nem volt töretlen a KISZ fejlődése. Több alapszervezetben, első­sorban az üzemekben és a középiskolákban szektás né­zetek ütötték fel a fejüket. Magas mércét állítottak a be­lépni szándékozók elé, csak a legkiválóbbakat akarták fel­venni. Sok munkát Igényelt, hogy n „értessük: e nézet, e gya­korlat nem a KISZ erősítését szolgálja. ■< A gazdasági és politikai át­alakulás, amelyet megyénk­ben a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése jelentett, mély hatást gyakorolt a KISZ szervezeti életére is. 1959 februártól, amikor nagyobb ütemben folyt a falun a szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzemek kialakítása, 159 új K’ST-szervezet alakult és 7820 fővel nőtt a KISZ tag­létszáma. elsősorban a falusi fiatalok köréből. Mit mutatnak a legújabb számok? Ez év szeptember 30-i álla­potok szerint a megyében 510 alapszervezet működött 19 488 taggal. A KISZ I. Országos Értekezlete óta eltelt időben az alapszervezetek száma több, mint kétszeresére nőtt. a taglétszám pedig háromszo­rosára. A termelőmunkában közvetlenül részt vesz a KISZ tagságának 42,4 százaléka. Ha azonban a taglétszá­mot a megye kb. 70 ezer KISZ korosztálybeli fiataljá­hoz viszonyítjuk, azt kell lát­nunk, hogy szervezetileg csak 28 százalékát fogia át a KISZ a megye ifjúságának. Még mindig nem vált a KISZ elég széles tömeg- szervezetté a megyében. Az elmúlt három és félév­ben jelentősen fejlődött a KTQZ irányítása alatt dolgo­zó úttörő mozgalom is. Az út­törőmunka vezetésében, az ott folyó nevelőmunka irá­nyításában 1914 pedagógus és kiszes ifivezető vesz részt. A megye általános iskoláiban tanító pedagógusaink 44.5 százaléka foglalkozik az út­törő munkával, a KISZ szer­vezetek megbízásából pedig 815 munkás-, paraszt- és diákfiatnl ifivezetőként tevé­kenykedik. Ezek után Molnár elvtárs a fiatalok nevelésének gond­jairól szólt. Többek között hangsúlyozta, hogy a mező- gazdaság átszervezésének idő- szat-ában a nárt által irányí­Molnár György elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára beszámolóját mondja tott aktivaesoportokban 3200 i kiszista fiatal érvelt, vitatko­zott és segítette a szocialista nagyüzem útjára a dolgozó parasztokat. Ma a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításá­nak időszakában, a magasabb terméshozamok eléréséért fo­lyó küzdelemben ugyancsak ott találjuk őket. Az eszmei-politikai fejlő­dés eredményei jutnak kife­jezésre a hazai és nemzetközi politikai események iránt megnyilvánuló fokozottabb érdeklődésben is. Ez azonban nem jellemző még a megye ifjúságának teljes egészére. Sok fiatal még nem érdeklő­dik a politikai események i t. A K - "zp*p1c sem használják fel öntevé­kenyen a kedvező bel- és kül­politikai eseményeket arra. hoay felkeltsék a ma még közömbös fiatalok érdeklődé­sét A KISZ oktató-, neve'őmunká'áról A nevelésnek, a burzsoá j nézetek megszüntetésének1 egyik módszere a fiatalok szervezett KISZ-oktatásba való bevonása. A tavalyelőtti oktatási évben 3100, az 1959— 60-as oktatási évben 6900 munkás- és parasztfiatal vett részt a „Világ térképe előtt kör”-ök, ifjúsági akadémiák és a pártoktatás egyéb for­máinak foglalkozásain, 4 ezer fiatal tanult a kongresszust olvasókörben. A diákifjúság politikai ok­tatását a középiskolákban be­vezetett „Kilián György” és .Ifjú Kommunista” próbák feglplkozásain végezték. Ezt ielenleg is folytatjuk. Az 1959—60-as tanévben a kö­zépiskolai tanulók 55.4 szá­zaléka vett részt ezeken a próbákon. A középiskolák KISZ-tagságának 94 százalé­ka végezte el az „Ifjú Kom­munista” próbát Jelentős állomása volt a KTSZ nevelőmunkáiának tiszteletére kezdeménye­zett „Ifjúság a szocializmu­sért” próbarendszer. Nagy­szerű lehetőséget adott ez a mozgalom a KISZ-tagok és a szervezeten kívül álló fiat" - lók számára. Annak ellenére, hogy az el­múlt év.ek során állandóan nőtt a politikai oktatásban részt vevő fiatalok száma, még mindig nem kielégítő a helyzet. Elsősorban azért, mert ez évben eddig a KISZ- tagságnak is csak 54 száza- ’ékát vontuk be, a KISZ-er kívüli fiatalok száma pedig elenyészően kevés. Tisztelt Értekezlet! Mint már említettem. KTSZ szervezeteink tevékenysége, a KISZ politikai nevelő- munkája nem öncélú, ha­nem arra irányuk hogy elő see-ítsük a fiatalok bevoná sát a szocialista építőmön kába. E téren — a hiányosságok el­lenére — ielentős eredménye­ket értünk el. Több ezer fiatal versenyez A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó ver­senybe 780 fiatal kapcsolódott be és 22 ifjúsági brigádunk érdemelte ki a „Szocialista Munka Ifjú Brigád”-ja cí­met. Az exportra termelő üzemeinkben 22 ifjúsági ex­port-brigád vesz részt az or­szágos versenyben. Üzemeinkben 3 ezer fiatal versenyez a munkában és többszázra tehető a fiatal újí­tók száma. A kongresszus tiszteletére indított munka­verseny fokozta az aktivitást és számos üzemben kiemel­kedő teljesítményt értek el. A kongresszusi vállalások el­sősorban a hároméves terv telieritésére irányultak A Ti­sza CiDŐgvár ifjúmunkásai 80 ezer pár cipő terven felüli teljesítését vállalták és e vál­lalásukat már teljesítették is. (Folytatása a 3. oldalon! VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESOLJETEKt i T i**wLwím *j JfLjn&P IXfí'r r?y " v „MASZEK* TSZ TAGOK Az önköltségcsökkentési hitelek telhasznáíásáról ítélet a Márk ügyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom