Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-18 / 272. szám
1960. november 18. 5 A szövetkezeti mozgalom legfontosabb feladata a politikai, szervezeti, gazdasági megszilárdítás Kormányhatározat a termelőszövetkezetek állami támogatásának új rendszeréről A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatás 1961. évi rendszeréről. A kormány megállapította, hogy a termelőszövetkezetek számszerű fejlődésére és gazdasági megszilárdulására kedvezően hatottak az eddig megjelent 3004-es határozatok. A termelőszövetkezetek gazdálkoiá- si színvonala tovább emelkedett, és belterjes irányba fejlődött. A 3004/3-as új kormányhatározat továbbra is a legfontosabb feladatnak tekinti, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek szervezetileg és gazdaságilag minél előbb fejlett, korszerű mezőgazdasági nagyüzemekké váljanak. E cél megvalósítása érdekeben a szövetkezeteknek a lehető legteljesebben ki kell használniuk saját erőforrásaikat. Az új határozat fokozottabban érvényesíti azt az alapelvet, hogy a termelőszövetkezetek saját erőforrásaik arányában kapjanak állami támogatást, Növény term észté» és az állattenyésztés fejlesztéséről A növénytermesztés fejlesztése megköveteli, hogy a termelőszövetkezetek nagy gondot fordítsanak a talajerő pótlására. Ezért az állam továbbra is elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek a szervestrágyázás kiegészítéseképpen kevés költséggel növelhessék zöldtrágyázott területeiket. Különös figyelmet fordít a határozat a nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztésére. Az ezzel kapcsolatos állami támogatás a termelőszövetkezeteket a tájjellegnek és az értékesítési viszonyoknak leginkább megtelelő fajták telepítésére ösztönzi. Ezért a földművelés- ügyi miniszter által megállapított körzetekben, a megjelölt fajták telepítése esetén, a telepítési költség 50 százalékának megfelelő hitelt az állam elengedi. Hasonló kedvezmény illeti meg azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a rendszertelenül telepített gyümölcsösüket felújítják. Fokozott támogatásban részesítik azokat a szövetkezeteket, amelyek parlag, vagy 20 százaléknál nagyobb lejtésű területen legalább tíz hold szőlőt vagy gyümölcsöst telepítenek, vagy felújítják az állományt. Ilyen esetekben a telepítési, felújítási költség 80 százalékát engedik el a hitelből. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztése, a jövedelmező gazdálkodás kialakítása érdekében az állam sokoldalú támogatást nyújt az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A határozat felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy az öntözött területeket elsősorban a már meglévő öntözőrendszerek és berendezések megfelelő kihasználásával párhuzamosan növeljék. Üj öntözőtelepek építésénél előnyben részesítik azokat a szövetkezeteket, amelyek olcsóbban építhető öntözőtelepeket kívánnak létesíteni. A városi lakosság jobb zöldségellátása érdekében faként a zöldségtermelésre különlegesen alkalmas tájakon fejlesz- szék a nagyüzemi öntözéses zöldségtermesztést. Termelő- szövetkezeteink a helyi öntözéses lehetőségek kihasználásánál, továbbá a használaton kívüli öntözőtelepek helyreállításánál, az öntözőtelepek korszerűsítési munkáinál ugyanazokat a kedvezményeket kaphatják meg, mint az új öntözőtelepek létesítése esetén, vagyis elengedik a teljes bekerülési költség 50 százalékát kitevő hitelösszeget Hasonlóan fontos feladatnak tekinti a kormányhatározat a talajjavítási és talaj- védelmi munkák fokozását. Ideértve a vízrendezést is. A szükséges talajjavító anyagokat az állam továbbra is térítés nélkül bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére, sőt — gépi talajjavítás esetén — viseli a költségek 50 százalékát A növényvédelem fejlesztésére a határozat továbbra is lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek 8—10 éves hitelre vásárolhassanak növény- védelmi gépeket. A növény- védelmi munkák gépi díjából az 1959. év őszén, továbbá az 1960—1961. évek folyamán alakult, valamint a jelentős területtel megnövekedett szövetkezetek 20 százalékos kedvezményt kaphatnak. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek kártevőtől mentes terményt vagy terméket állítanak elő, a növényvédőszerek árából 30 százalékos visszatérítést kapnak. Az állattenyésztés fejlesztése, az állati termékek értékesítésének növelése érdekében a kormány felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy a közös állomány gyorsütemű fejlesztése mellett használják ki minél teljesebben a háztáji állattartásban rejlő tenyésztési és árutermelési lehetőségeket is. A közös állatállomány saját erőből történő fejlesztésének elősegítésére a termelőszövetkezetek hitelt kaphatnak és hitelelengedésben részesülhetnek. Az új termelőszövetkezetek közös állatállományának alapja a bevitel és a tagok háztáji gazdaságából történő közvetlen vásárlás. Kiegészítésképpen az állam, elsősorban az új és területileg megnövekedett termelő- szövetkezeteket állatvásárlási hitelekkel támogatja. A szövetkezeti közös állatállomány fejlesztését — a középlejáratú állatvásárlási hiteleken túlmenően — természetbeni törlesztéses akcióval is segíti az állam. A termelőszövetkezetek 1961-ben kaphatnak tenyész- vagy vemhesüszőket, amelyek értékét természetben törleszthetik le hízott marhával vagy hízott sertéssel. A természetbeni törlesztéses akció keretében kocasüldő juttatását is kérhetik a közös gazdaságok. A juttatott kocasüldők többségét a juttatástól számított második év végéig 50 százalékban, a harmadik év végéig 100 százalékban hízó vagy tenyészsertéssel törleszthetik le. Igen lényeges, hogy a termelőszövetkezetek széles körben kössenek a szövetkezeti tagokkal megállapodást a háztáji állatállomány szaporulatának felnevelésére és átvételére. A termelőszövetkezeti tagok háztáji tehéntartását segíti elő az az intézkedés, amely szerint a tehénnel még nem rendelkező tagok, kedvezményes feltételek mellett üszőt kaphatnak. Igen kedvező a szövetkezetek számára a szerződéses borjúkihelyezési akció fenntartása. A határozat új kedvezménnyel segíti a termelőszövetkezeteket az állatok értékesítésénél: ha valamely termelőszövetkezet egy tételben legalább 30 szarvasmarhát, vagy legalább 50 hízottsertést ad át, az állatforgalmi vállalat a minőségi átvételt a helyszínen köteles eszközölni. Kívánatos, hogy a termelőszövetkezetek még nagyobb figyelmet fordítsanak a közös sertésnevelésre, a közös sertésállomány fejlesztésére. A saját tenyésztésű kocák számának növelése érdekében az állam minden saját tenyésztésű koca első ellése- kor egyenként 800 forint ösz- szegű középlejáratú hitelt nyújt. A termelőszövetkezeti tagok az állatforgalmi vállalatoktól — süldővel való törlesztésre — tenyésztésre alkalmas süldőket igényelhetnek. A határozat a jövőben is fenntartja a törlesztéses juhtenyésztési akciót, és a te- nyészbaromfi-juttatást. Erre a célra a szövetkezetek középlejáratú hitelt igényelhetnek. Ä gépi munka kedvezményeiről A kormány — a termelő-( szövetkezetek jelenlegi helyzetét figyelembe véve — fontosnak tartja a gépállomások munkáját: a termelő- szövetkezetekben a jövőben is a gépállomások feladata lesz az alapvető gépi munkák elvégzése. Ugyanakkor kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek — az eddigi gyakorlatnak megfelelően —- vásárolhatnak mező- gazdasági gépeket A közös gazdaságok traktor- és munkagépvásárlásait az állam legfeljebb a bekerülési költség 75 százalékáig hat-nyolc éves lejáratú hitellel támogatja. Az új és területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezetek gépállomási munkadíjtételeit a rendelet kedvezményesen állapította meg. Árutermelés, közös értékesítés Termelőszövetkezeteink nagy része felismerte a közös áruértékesítés fontosságát és erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy minél több árut adjon el a felvásárló szerveknek. Ezeket a termelőszövetkezeteket az állam az áruértékesítési tervek teljesítése után járó kedvezménnyel támogatja. Az új határozat továbbfejlesztette az úgynevezett áruértékesítési mutatók módszereit. A termelőszövetkezetek 1961- ben, ha a közös gazdaságból származó hízott- és ten\/ész- sertéseknek, a baromfiaknak, a tojásnak és a tejnek, valj- mint a háztáji gazdaságból származó, szerződéssel lekötött és idejében átadott hízott sertéseknek — állami és szövetkezeti vállalatok, szervek részére történő — együttes értékesítésével elérik vagy meghaladják a megállapított szintet, hitelelengedésben részesülnek. A határozat alapján a szövetkezetek a feldolgozó üzemeikből származó terményekre és termékekre is köthetnek előzetes szerződést. Hasonlóan kedvező, hogy gyümölcs vagy zöldség eladásánál a jövőben — ha az átadásra kerülő mennyiség a 25 mázsát eléri vagy meghaladja — az áruk mennyiségi és minőségi átvételét a termelő-, illetőleg a feladóhelyen eszközük. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az egész évben felmerülő kiadásaikhoz szükséges pénzügyi alapot áru lekötésével szerezhetik meg. A szövetkezeti beruházásokról A határozat felhívja a termelőszövetkezeteket, hogy elsősorban olyan beruházásokat végezzenek, amelyek a leggyorsabban elősegítik a közös termelés és értékesítés növekedését. A közös állatférőhelyek céljára az eddigieknél nagyobb mértékben építsenek egyszerű, olcsó és helyi anyagokból, saját épi- tőbrigáddal gyorsan felépíthető épületeket. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek gondoskodjanak a járulékos beruházások — vízellátás, villamosítás stb. — megvalósításáról, mivel ezek elhagyása növeli az önköltséget, és az épületek a járulékos létesítmények nélkül gyakran nem is használhatók ki célszerűen. Az állam elsősorban azokat a termelőszövetkezeteket támogatja, amelyek egyszerű épületeket emelnek saját munkabrigádjaikkal és megfelelő mértékű sajáterő- hozzájárulással. A határozat életbe léptette az úgynevezett fixáras vállalati építkezések rendszerét. A típustervek szerint készülő gazdasági épületek építését a kivitelező vállalatok már 1961. január elsejétől rögzített áron végzik. Ez megkönnyíti az építkezések lebonyolítását, csökkenti a bekerülési költségeket. A határozat továbbra is érvényben tartja a sa- játerő-beruházások után járó kedvezményeket Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a fel nem osztható szövetkezeti alapot évről évre növelik, jelentős , kedvezményt nyújt az állam. így a három éve vagy annál régebben működő termelőszövetkezetek — amennyiben a tagok között kiosztott természetbeni és pénzbeü részesedés 10 százalékánál nagyobb mértékben növelik a fel nem osztható szövetkezeti alapot — a 10 százalékot meghaladó résznek, az első- és másodéves termelőszövetkezetek pedig a saját erőből eszközölt beruházások teljes őszszegének megfelelő hiteleién- gedési kedvezményt kapnak. Ezenfelül a termelőszövetkezetek az egyes létesítmények bekerülési költségéből — a megállapított feltételek teljesítése esetén — ugyancsak hitelelengedési kedvezményben részesülhetnek. A hitelelengedés mértéke 15 százaléktól egészen 100 százalékig terjedhet A határozat nagy súlyt helyez a termelőszövetkezetek segéd- és feldolgozó üzemeinek, a szövetkezetközi vállalkozások fejlesztésére. A kormány továbbra is támogatja a szövetkezetekbe kihelyezett szakembereket. A tervek szerint 1961-ben állami támogatással mintegy ezer agronómus és könyvelő kerül a közös gazdaságokba. Az ismertetett legfontosabb kedvezményeken, az állami támogatások rendszerén kívül, a kormány még számos más területen nyújt segítséget a termelőszövetkezeteknek a közös gazdálkodás megszervezésében, valamint a gazdálkodás színvonalának továbbfejlesztésére. (MTI) Vájárnaptár November 28-án Öcsödön és Jászladányon tartanak országos állat- és kirakodó vásárt, A vásárokra vészmeates helyről, szabályos járlatlevél- lel mindennemű állat felhajtható. Két kép egy termelőszövetkezetből Asszonyok» lányok a répaföldön A kenderes! Haladás Tsz-ben tavasztól őszig az asszonyok, a lányok is a határban szorgoskodnak. A nagy munkacsúcsok idején nyolcvan-kilencven nő dolgozik rendszeresen. Vannak olyan munkacsapatok, mint a Kővári Ferencnéé, melynek tagjai 6 év óta együtt dolgoznak. Most, a legsürgősebb munka a még kint lévő cukorrépa betakarítása. S hogy e fontos iparinövény mielőbb rendeltetési helyére kerüljön, Kőváriné és Juhász Marika munkacsapata is a répát szedi. A fénykép a két munkacsapat tagjairól készült. Megnőttek a csibék Hírből bizonyára sokan ismerik Ferenczi Jánosnét a kenderes! Haladás Tsz kiváló baromfitenyésztőjét. Ez évben is öregbítette jó hírét: 11 ezer csibét nevelt fel, Nagy Sándor gondozó segítségével. A szép sárga-magyar fajta baromfiból 4 ezret hagynak meg törzsállománynak, a többit pedig értékesítik. (Beküldött képek). t I; 1l^ tm
