Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-17 / 271. szám

I960, november 17. SZOLNOK HEGYEI NÉP LA** 3 Dupla nyereséggel dolgozik a „villgép“ A megye iparában fontos helye van a Mezőtúri Villa­mos- és Géptechnikai Cikkek Gyárának. Érdekes, sokoldalú munkát végeznek itt — sok­fajta gyártmányt készítenek. Nyomógombok, relék, ika- usz-gombok, lánckerekek, er­nyőtartók, légszűrők kerül­nek ki a műhelyekből. Sok — országos jelentőségű — üzem termékeinek „társszerzői” a villgépesek. Idetartozik a TRANSZVILL, a VILLÉRT, a Győri Wilhelm Pieck Va­gon- és Gépgyár, az Ikarusz, a Jászberényi Fémnyomó- és Lemezáru gyár, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A Villgép munkájának e rövid jellemzése is bizonyítja, nem közömbös népgazdasá­gunk számára, hogy jól, vagy rosszul dolgozik ez a gyár. Mit mondanak a számok a Villgép harmadik negyedévi munkájáról? 105,7 százalékra teljesítet­ték tervüket A jobb munka- szervezés, az új munkamód­szerek bevezetése hozzájárult a termelékenységi mutató ja­vulásához is. Utóbbira példa a Götz-bakelitprések villa­mosítása. A már említett „szokásos” cikkek mellett jelentősek voltak még a Székesfehérvá­ri Vadásztölténygyár részére készített présszerszámok is. A termelési-, termelékeny­mutató mellett a minő­ség is kedvező. Jellemző bi­zonyíték erre, hogy a harma­dik negyedév folyamán egy fillér minőségi kötbért nem fizettek, és a selejt sem volt magasabb a megengedett szá­zaléknál. A jobb munkamódszerek és az újítások nemcsak a ter­melő munkára, hanem a ta­karékosságra is jótékonyan hatottak. Felhasználják az inkurrens anyagokat, például az eddig finomtáblás lemez­ből készült hüvelytartó leme­zeknél. A Villgép-nek — az elmúlt időkhöz viszonyítva — javu­ló munkáját a fentiek meg­magyarázzák. Nem véletlen tehát, hogy a 82,3 százalékra tervezett önköltséget 64,6 szá­zalékra sikerült „leszorítani” a körültekintő munka ered­ményeként A harmadik negyedévi ön­költség javulásához hozzájá­rult az is, hogy a dolgozók régóta azonos gyártmányokat készítenek, nagy gyakorlatuk van a munkában. Az önkölt­ség javulása végeredményben azt eredményezte, hogy a Villgép a harmadik negyed­évre tervezett nyereség két­szeresét érte eL A törökszentmiklósiak a cukorrépa betakarításáért A télen valamennyi lermelőszMezeti elnök üzemszervezési tanfolyamon vesz részt A közös nagyüzemi gazda­ságok kialakításához és irá­nyításához szükséges alapve­tő szakmai ismeretek elsajá­títására a Földművelésügyi .Minisztérium széleskörű to­vábbképzést szervez a ter­melőszövetkezeti elnökök ré­szére. A télen valamennyi termelőszövetkezeti elnök részére. A télen valamennyi termelőszövetkezeti elnök egy hónapos — a vezetésük alatt állá gazdaság nagyságától, Il­letve előképzettségüktől füg­gően különböző fokú —< tan­folyamon vesz részt. A 3500 holdnál nagyobb területű szövetkezetek elnö­kei, valamint ez egyetemi és főiskolai végzettséggel ren­Holland festS nyerte a Guggenheim-alapít­vány I960, évi diját A Guggenheim-alapítvány 1960. évi 10 000 dolláros nem­zetközi díját Karel Appel holland festő nyerte „Az asz- szony és a strucc" című ké­péért. (A „Basler Nachrichten”-bői) delkező elnökök tanfolyamait az agrárfelsőoktatási intéz­mények közvetlen irányításá­val rendezik meg. Az 1500— 3000 holdas szövetkezeteket vezető elnökök tanfolyama a szabadszállási, a többieké pe­dig a pápai traktoros Iskolán kap helyet. A tanács-apparátusnak a termelőszövetkezetekkel fog­lalkozó munkatársai részére három hónapos tanfolyamot rendez a Földművelésügyi Minisztérium és az agrártu­dományi egyetem továbbkép­ző intézete. (MTI).-------­VÁ LLALÁSUK TELJESÍ­TÉSÉÉRT DOLGOZNAK Tiszaburán a KISZ szerve­zet tagjai a KISZ kongresz- szua tiszteletére munkafel­ajánlásokat tettek. Többek között védnökséget vállaltak a nyárigát építése felett s résztkértek a község szépíté­séből is. A fiatalok már az adott sző valóraváltásán munkálkodnak, a nyárigát építésén dolgoznak A TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SI járásban november 15-én még 400 hold cukorrépa sze­désre, 300 hold termése pe­dig szállításra várt. Az esős időjárás megnehezíti e fon­tos munkák végzését. Külö­nösen azokban a termelőszö­vetkezetekben okoz gondot a szállítás, ahol a kövesúttól messze esik a cukorrépa föld. A felázott dűlőutakon sok esetben csak DT-vel lehet vontatni a répával megra- kot pótkocsit. E nehézségek kétségtelenül megvannak, de az erők összpontosításával, a munkára alkalmas idő leg­teljesebb kihasználásával biztosítani lehet a termés betakarítását. Megkérdeztük Kuczera Ist­ván elvtársat, a járási tanács mezőgazdasági osztályveze­tőjét mit tesznek e fontos ipari növény szedésének, — szállításának meggyorsításá­ra? — Hétfőn délután a járási pártbizottságon tanácskoz­tunk a községi és termelő­szövetkezeti párttitkárokkal. Megbeszéltük: a betakarítás sorrendjében elsőhelyre ke­rült a cukorrépa szedése. Ez most a legsürgősebb munka, melynek befejezése komoly erőfeszítéseket kíván. Taná­csoltuk, hogy a helyi adott­ságok figyelembevételével határozzák meg a termelő­szövetkezeti vezetők: mennyi prémiumot adnak egy hold, vagy egy mázsa cukorrépa felszedéséért. Tudunk arról, hogy a tiszapüspöki Haladás Egy a kétszáznegyven közül A martfűi Tisza Cipőgyárban november 4-én megjutal­mazták a KISZ kongresszus tiszteletére indított munka­verseny legjobbjait. H. Nagy Mihály, az Üzemi KISZ bi­zottság titkára kétszáznegyven dolgozónak nyújtott át ajándéktárgyat. Képünkön Kiss Kálmánnak, a 38 B mű­hely szocialista brigád dímért küzdő brigádja vezetőjé­nek egy értékes kerámia dísztárgyat nyújt át a KISZ titkár. Fotó: Pápai János. Zömösközi megmondia a valói Német vendégek érkez­tek a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetbe. A párttitkár azt mondta ne­kik: nézzenek szét, amerre ök akarnak. A két német elvtárs — miután már be­csavarogta az egész tanya­központot — a kukorica­morzsoló csapathoz vette az irányt. Tömösközi Sándor éppen a morzsolóval bajló­dott. Valami baja van, de csak várjanak, mindjárt beindul ez. A vendégeknek feltűnt a talpraesett gazda. Szóba elegyedtek vele. — Bátyámnak jobb-e itt? — Négy kar után sok Ügv esett a dolog, hogy híres termelő­szövetkezetünk ta­nyaközpontjában el­merültem. A sárten­ger bokáig ér*, bi­zonyhát félcipőmön ott jött ki a latyak, ahol bejcerült. Nem kínoztam tovább ma­gam. Valahogy oda- kecmeregtem a szá­zas tehénistállóig, s belülről vártam, mig az eső is csillapodik, meg vagy lámpát, vagy gumicsizmát ke­rít az éjjeliőr, aki késznek mutatkozott rajtam segíteni. Szívtam a cigaret­tát és mérgelődtem. Loccsanó, fröccsenő hangzörej ütötte meg a fWarnet. — Hó! Az erélyes hangra — kissé mr gas hang­nemben hangzott, ami a hangadó fiatal korára vall — egy torpanásra megállt a szűgyig csupa sár két deres. A zekérderék- ból leugrott a legény, ügyetlen mozdulattal odakanyarította. óda- vágta a kocsioldal­......................................— A TEJBORDÓLEGÉNY hoz a csillét, s rakta rá a tejeskannákat tizenháromig. Akkor megfordult, s lökte be rakományát az is­tállóba. Éppen előt­tem haladt el. Szem- ügyre vettem. Magas növésű, vaskos fiú. Bajsza helyén pely- heje simulnak még. Gumicsizmája felső részét kötény takar­ja­O is szemrevétele­zett. — Kire várt Mondom neki. — Kiviszem én a kőútra. Már kapaszkodnék Is fel a szekérre. Ha­nem a legény ka­lapja alá nyúl. Ké­nyelmetlenül megsi­mítja a haját. Szól­jon-e, ne-e. Kisegí­tem zavarában. *— Még nem lehet? — Várjon meg visszajövök. Leszálltam. A le­gény közécsap a lo­vaknak. Gyia, tel Ne­kifeszül a két ló. De fogja ám a gyeplő­szárat szorosra, erős tartással a legény. A másik százas istálló­nál újfent lehorgo­nyoznak. Ugrik a hajtó, de szélsebe­sebben ám, mint az előbb. Eltűnik az is­tállóban. Csörömpöl a tejeskanna, aztán csend. Nem messzi van egymáshoz a két istálló. Egyszerre csak női hangokat hallok. Jellegzetes, kérőén tiltakozó női netovább. Örömteli ellenvetés. Pár percig tart csupán. S már fordul is vissza a sze­kér. Hogy orra ne essek, a kocsid rákban há­tulról a legénybe ka­paszkodom. Ahogy rándul a gyeplőszár. úgy rándulnak iz­mai De micsoda iz­mok! Acélból sem le­hetne ruganyosabbat kovácsolni. — Hány éves? *— kérdezem. **- Tizenhét. Mióta hajt? *— Két esztendeje. Azon csodálkozom, hogy bíznak ilyen fia­talon két lovat vala­kire. Tán nagyon kell a kereset, tán ő a családfenntartó. Nem. — Az apám is itt dolgozik. A bátyám is. Az traktoros. Most iskolán van. Valami kátyúba huppantunk. A gyep­lőszár nagyot ránt. Mint a kőszirtet, meg sem moccanthatja a rándítás a fiút. Biz­tonságban érzem ma­gam. S a szövetkezet­nek se fájjon a feje a két ló miatt. Erőst két kar, izmos két% kar. Eszembe jut az is-; tálló. Nem csodálko-< zom, ha jólesik az% ölelés ilyen keményt szorításból. BOÜ7 \K LAJOS* forintot kaptam én. Igaz-e, Sanyi? Tóth Sándor elvtársnak, a párttitkárnak szólt ez. — Bizonyítsa ó, ha neki nem hinnék. A hitelességgel nem volt baj, csak a négy kar kifejezést nerr. értették az idegenek. Tömösközi Sán­dor megmagyarázta. Két kar az övé, kettő meg a fe­leségéé. így dolgozott egyé­ni korában is, énnyivel fog­lalatoskodik a szövetkezet­ben is. — Aztán hány holddal lépett be? — fordította a tolmács a kérdést — Tizenöttel, Ez volt a még nagyobb meglepetés. Mert egy tizen­öt holdas középparaszt ma­napság még nem nagyon mondogatja, hogy neki iobb a szövetkezetben. Hát miért is jobb? Négy szarvasmarha segítette a 15 holdat Tömösközi Sándor­nak. Neki sem hinnénk el, ha azt mondaná, rosszul ment a dolga. Hogy lépett hát be? Rendőr ment érte? — ezt kérdezik. — Nem láttam én rend­őrnek hírét se. Még mindig nem érthető. Tömösközi Sándor a párttitkárra kacsint — Megmondhatom a va­lót, Sanyi? — Arra kíváncsiak, Sán­dor. — Nohát. Látják? Ott, az ujjam hegyénél nézzenek. Az én tanyám. Nincs mesz- sze, eljöhetnek, nézzenek széjjel, szívesen látom. Be vagyok rendezkedve. Negy­vennégyezer forintot kap­tam én a múlt esztendőben. Nincs szükség további kérdésre. Ha valaki ebből sem érti. miért ragaszko­dik a közöshöz Tömösközi Sándor 15 holdas közép­paraszt. annak nem lehet mit mondani. Tömösközi Sándor meg­mondta a valót B. L. Tsz-ben mázsánként 30 de­kagramm cukrot, a tiszabői Petőfi Tsz-ben egy hold ré­pa felszedéséért 40 kilo­gramm cukrot kapnak a szö­vetkezeti gazdák munkaegy­ségen felül. Helyes ha min­denütt alkalmazzák a premi­zálást, s tudatosítják, hogy ilyen címen 50—60 dkg, vagy akár 1 kg cukor jár egy má­zsa répa felszedéséért — EREDMÉNYT VARUNK attól is, hogy a járás vezetői között elosztottuk a községe két, s kedd reggel óta ezek az elvtársak a helyszínen tartózkodnak, segítséget nyúj­tanak. Kóczián Mátyás, a já­rási pártbizottság titkára Ti- szabő községért vállalt fele­lősséget. Itt a Petőfi Tsz-ben még 14 hold répa van a föld­ben, 2 ezer mázsa szállításra vár, s emellett 170 hold 50— 55 mázsát Ígérő kukorica a veszélyeztetett árterületen, töretlen. Soós József járási tanácselnök is olyan község­be ment, ahol nagyon elkel a tapasztalt vezető segítsége. Tiszatenyőn 42 hold répa sze- detlen, a búza vetőmagját pedig 260 holdon kell földbe- tenni. Az én községem Ken­gyel, itt összesen 16 hold cu­korrépa szedetlen, de annál több gondot okoz a kukorica­törés és a búzavetés befeje­zése. Csupán a Dózsa Tsz-néd közel 400 hold kukorica be­takarítását és 270 hold búza vetését kell elvégezni. — A másik jelentős dolog, a személyes példamutatás. Az olyan közös gazdaságok­ban, ahol a vezetők is részi­vállaltak a kukorica törésé­ből, vagy más munkából, nem maradt eredménytelen a pél­damutatás. A kuncsorbai Vörös Október, a kétpói Sza­badság Tsz-ben a vezetők, az irodai dolgozók együtt törték a kukoricát gazdatársaikkal. Tegyék ezt meg máshol is, mindn közös gazdaságban, most a répa szedésénél. — A JÁRÁS területén két gépállomás dolgozik, a fegy- verneki és a törökszentmik­lósi. Mindkét helyen ponto­san feltérképezték az elvég­zendő munkát, emberekre, gépegységekre bontották le a különböző munkafolyama­tot. — A Törökszentmiklósi Gépállomás a répa szállítá­sát három községben — Ti­szapüspöki, Tiszatenyő, Ken­gyel — 44 géppel segíti. Ki­lencvenöt gépállomási dolgo­zó tagja a termelőszövetke­zeteiknek s amikor a gépek­kel nem dolgozhatnak, ők is részt vesznek a kapásnövé­nyek betakarításában. Kuczera elvtárs tájékozta­tója tükrözi a járási vezetők törekvését, erőfeszítését amit a cukorrépa betakarításáért, az őszi munkák elvégzéséért tesznek. Ehhez azonban pá­rosulnia kell a szövetkezeti gazdák igyekezetének, fele­lősségérzetének, mert döntő­képpen rajtuk múlik, hogy a hét végére a járásban min­denütt befejezzék a cukorré­pa betakarítását N. K. c Mestervizsgák margójára A Szolnok megyei KIOSZ kultúrtermében egy aktuális jelmondat olvasható: „Növel­jük a kisiparosok szaktudá­sát színvonalas mestervizs­gákkal!’’ Mivel ez a jelmon­dat kifejezi azt a követel­ményt, amelyet az új meste­rek felé kell támasztani, re­méltük, hogy a mestervizsgán magas mércéket állít a bizott­ság. Hat nőiszabö kisiparos igyekezett e hó 15-én a mes­terlevelet megszerezni. Egyi- kénél-másikánúl a gyakorlati munkánál nem is volt semmi kifogásolni való. A szakrajz és írásbeli fel­adatot is elvégezték. A szó­belinél viszont kiderült a hiá­nyos felkészülés. Olyan kis­iparosok, akik már évek óta dolgoznak, vajmi keveset tud­nak arról, mi a kötelességük tanonctartás esetén, iparuk gyakorlása közben, állam iránti kötelezettségük terén. Így nehéz feladata volt a vizsgáztató bizottságnak. Kü­lönösképpen azért, mert a vizsgázók közül néhányon a kívánt tudás minimumát sem nyújtották. Mielőtt döntött, sokféle szempontot latolgatott a bizottság. A vizsgázók egy- része olyan nőiszabó volt, aki falun folytatja mesterségét. S tudni való, munkájukra a fa­lusi lakosságnak nagy szüksé­ge van. Viszont tudásban a szintkülönbség mégis óriási a most vizsgázóitok és például a Szolnokon dolgozó nőisza- bók között. A döntés igy nehéz volt. —* Mégis úgy határozott a bizott­ság; kiadja a mesterleveleket. A vizsgabizottság elnöke el­mondotta az új mestereknek, hogy a mesterlevél még nem minden. A lakosság igénye napról napra emelkedik. S ha ök lépést akarnak tartani ez­zel, akkor rendszeresen tanul- janakt Teljesen egyetértünk Vidra József vizsgabizottsági elnök szavaival. 19BÓ-ban már nem ilyen felkészültséggel kell a mestereknek rendelkezni. A vizsgáztató bizottság döntése ellen nem emelünk szót, még­is meg kell jegyeznünk, de ők is tudják: nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy színvonalas mestervizs­gával növeljék a kisiparosok szaktudását. A. B. Társadalmi munkával épül a tejbolt az újvárosban Földművesszövetkezetünk dolgozói a honvédséggel kar­öltve és a téglagyár támoga­tásával az újvároson önki- szolgáló boltot építenek. Vál­lalták, hogy az új épület he­lyén álló régit lebontják, a romokat eltakarítják. NÉVNAPRA, SZÜLETÉSNAPRA AJÁNDÉKOT az Alföldi Állami Áruházból AJÁNDÉKOZÁSI HETEK: november 1—22-ig az Állami Áruházban, Szolnok, Ságvári E. u. 2. AJÁNLATUNK! Gyapjú sál — Férfi gyapjú pulóver — Bánion női pulóver (szfnes) Nylon blúz (színes és fehér) — Nylon sál _ Ny akkendő (mű-és tisztaselyem) Férfi kalap — — — *~ Női kalap Leányka kalap _ _ Karórák............ ~ ~ — 87.00— 117.00 Ft-ig 580.00— 620.00 Ft-ig 230.00— 270.00 Ft-ig 150.00— 170.00 Ft-ig 39.00 Ft 18.50— 67.00 Ft-ig 49.00— 192.00 Ft-ig 71.00 Et-ért nagy választékban 38.00— 50.00 Ft-ig 225.00— 1150.00 Ft-ig AZ AJÁNDÉKOZÁSI HETEK ALKALMÁVAL FÉRFI-NÖI DIVAT. KÖTÖTTÁRU ÉS K "s LAP­OSZTÁLY AINKON NAGY VÁLASZTÉKOT TALÁL!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom