Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-12 / 267. szám
I960, november 12. OOUiOK MEGYEI NCPLAT 3 Az őszi retés Kuncsorbán sem lehel a háztáji jószágok prédája Szerencsétlen a föld munkásaira nézve az idei időjárás. Veszélyben gabona- vetési tervünk teljesítése. Ráadásul a nehéz munkával földbe vetett magot a futrinka is támadja, s me- gyeszerte nagy kárt okoznak a tanyán élő szövetkezeti gazdák háztáji jószágai. Csirke. liba, sertés, pulyka tapossa, legeli a zsenge növényzetet. Kuncsorbán éppen most érkezett feljelentés a községi tanácshoz Kulin Sándor ellen, akinek állatai mezei kárt okoztak. Tóth Istvánnak, G. Nagy Imrének. Derecskéi Imrének, Vízkeleti Istvánnak, Szegény Sándornak, Csurgó Gábornak. Veres Tibornak a vörös Október Termelőszövetkezet gazdáit kell kártérítésben részesíteniük. S még hányán és hányán azt hiszik, csákiszalmája, a háztáii jószágok prédája a termelőszövetkezet vetése. Pásztor Gézáné sertései a Kossuth Tsz területén bitangolnak. Lőrlnczi Lajos ugyancsak disznóival. Hup- ka Gyula pulykáival, Kerepesi Pál és Szabó Imre sertéseivel, Hendrik Antal, Cs. Tóth József, Pásztor Ferencné, Pabar Ignác disznóval és más jószággal járatja a Vörös Október és a Kossuth Termelőszövetkezet vetéseit. Hupka Gyulának 60 pulykája nevelkedett a közösön. S van olyan ember a községben, akinek a háztáji sertésállománya megközelíti a 30-at. Nem is lenne ebben semmi rossz. Sőt. Csak örülni lehet, hiszen a háztáji jószág is piacra kerül. besegít a népgazdaság közellátási gondjaiba. Ámde amellett nem lehet szó nélkül elmenni, hogy a gazdák a szövetkezeti tulajdont képező, közösen megmunkált vetésen tartják jószágaikat. A termelőszövetkezetek brigádértekezleteken figyelmeztették is már az állattartókat. De ez nem használt Idáig. Az az Igazság, nem is kellő eréllyel teszik ezt. Az ország kenyeréről van szó. Nem lehet, nem szabad megbocsájtónak lenni senkivel szemben. Ezt elsősorban a háztájiban jószágot nevelők értsék meg, a termelőszövetkezetek pedig Kuncsurbán is, ■ másutt is értessék meg. B. L. 232 millió köbméter vizet használtak fel megyénkben öntözésre Az idei rendkívüli nyári szárazság s a magasabb terméseredményekre való törekvés arra késztette megyénk termelőszövetkezeteit és állami gazdaságait, hogy mind nagyobb területen alkalmazzák az öntözéses gazdálkodást. A Középtiszai Vízügyi Igazgatóság mérése szerint az idén 232 millió köbméter vizet használtak fel megyénkben, s ezzel több mint 63 ezer hold kukoricát, cukorrépát, rizst és egyéb növényféleséget öntöztek meg. A felhasznált vízmennyiség több mint 170 millió forint terméstöbbletet eredményezett, aminek jó része közvetlen haszonként jelentkezik, mivel a termelőszövetkezetek olcsón, köbméterenként 8 fillérért kapták az öntözővizet. Az idei eredmények az öntözéses gazdálkodás további kiszélesítésére buzdítják nagyüzemi gazdaságainkat. Az eddigi tervek szerint jövőre 104 ezer holdra kívánják növelni az öntözött területet. E nagyszabású terv végrehajtására a Vízügyi Igazgatóság is megkezdte a felkészülést. Még a nyár folyamán kijelölték a jövő évben öntözésre kerülő területek nagy részét, hozzáfogtak az öntözési tervek elkészítéséhez, sőt nem egy helyen a telepek építéséhez is. Magyar kutató megállapította, hogyan keletkezett az uránérc Dr. Kiss János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásványkőzettani Intézetének adjunktusa a Nemzetközi Atomenergia Bizottság meghívására hat hónapot töltött Franciaországban, hogy tanulmányozza a franciaországi uránkutatást, feldolgozást, stb. Számos uránitelepet láHogyan járhatunk el a termelőszövetkezeti fegyelmi ügyekben ? — Tiszaörvényen, Jásztelken, Kunszentmártonban nem ismerik a fegyelmi szabályzatot — A tiszaörvényi Dózsa Termelőszövetkezetben fegyelmi eljárás nélkül kizártak a termelőszövetkezetből egy gazdát és a visszahagyott háztáji területét is megvonták, amit természetesen nem lett volna szabad. A jásztelki Viharsarok Termelőszövetkezetben pedig tizennégy szövetkezeti igtól vonták meg a háztáji földet — ugyancsak fegyelmi eljárás nélkül. Teljesen szabálytalanul, hiszen amíg valaki szövetkezeti gazda, addig csökkenteni lehet a háztáji területét, de megvonni nem. E két eset azt mutatja, Jónéhány szövetkezetben nem ismerik a termelő- szövetkezetek fegyelmi szabályzatát. Sőt még a járási-, városi tanácsok sem ismerik eléggé Ha nem így lenne, akkor sem a tiszafüredi, sem a kunszentmártoni járási tanács mezőgazdasági osztálya nem terjesztett volna olyan fellebbezést a Szolnok megyei tanács VB mezőgazdasági osztályához, amelyekben nekik kellett volna eljámiok. A termelőszövetkezeti vezetőknek, s a közigazgatás mezőgazdasági szakembereinek, vezetőinek ismerniük kell a szövetkezetek fegyelmi szabályzatát. Jóllehet, Szolnok megye termelőszövetkezeti parasztsága nagy többségében becsületes emberekből áll, akik ellen sosem kell alkalmazni a fegyelmi eljárást. Egy kisebb rész azonban sok esetben megsérti a szövetkezeti együttélés törvényeit Kárt okoznak a szövetkezetnek, nem járnak rendesen munkába, nem teljesítik munkaegység-kötelezettségeiket, nem vigyáznak a közös vagyonra, 'átráltatják a szocialista munkaerkölcs kialakulását. A közösség nevében el kell járni velük szemben. Ezt szabá- 'vdzza a földművelésügyi miniszter 17/1960. (VII. 27.) FM. námú rendelete. (Megjelent o Mezőgazdasági Értesítő k0—31. számában.) Milyen fegyelmezési eszközöket. módokat használhatunk a közösségi erkölcs megsértőivel szemben? A fegyelmi eljárást a vezetőség, vagy a közgyűlés rendelheti el. A szövetkezeti gazdát az ellene indított eljárásról írásban kell értesíteni, melyben meg kell jelölni a fegyelmi okot. Nincs szükség írásbeli értesítésre, ha a szövetkezeti gazdát vétség elkövetésében tetten érték. Az eljárást 30 napon belül kell lefolytatni. Attól az időponttól számítva, amikor a vétség a vezetőség, az ellenőrző bizottság tudomására jutott. Nem lehet eljárást indítani, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egv év eltelt fFlévfilés.) Ha a tsz-ben működik fegyelmi bizottság, akkor annak kell vizsgálni az ügyet, ellenkező esetben pedig a vezetőségnek. Ilyen feladattal nem lehet megbízni azt, aki az ügyben érdekelt, vagy a vétkes személynek hozzátartozója, rokona. A vizsgálat eredményéről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni és lehetővé kell tenni, hogy a szövetkezeti gazda — aki ellen a fegyelmi eljárás indult — védekezését előadhassa, bizonyítékait beszerezhesse. A tsz vezetősége a jogerős fegyelmi határozat meghozataláig felfüggesztheti munkakörének ellátása alól azt a szövetkezeti gazdát, akit súlyos fegyelmi vétség (közös vagyon eltulajdonítása, megrongálása, szándékos károkozás) gyanúja terhel. Az Ilyen döntést Írásban közöljék a szövetkezeti gazdával és Jelentsék be a közgyűlésnek. E döntés ellen fellebbezni nem lehet A közgyűlés a vezetőség határozatát indokolt esetben megszüntetheti, vagy a felfüggesztési határidőt — egy alkalommal — meghosz- szabbíthatja. Ha a szövetkezeti gazda kéri, a felfüggesztés idejére más munkakörbe kell helyezni. Azonban ügyeljenek arra, hogy irányító és vagyonkezeléssel összefüggő munkakörbe ne kerüljön. Abban az esetben, ha a fentiek alapján más munkakörbe való helyezésre nincs mód, a vezetőség csökkentett javadalmazást állapíthat meg. A munkaegység-előleg csökkentett mértékben (arányosan), a földjáradék pedig teljes egészében jár a szövetkezeti gazdának. Háztáji földet megvonni nem szabad. Fegyelmezés módjai a) szóbeli feddés, b) Írásbeli megrovás, c) munkaegységlevonás, d) kedvezmények megvonása, e) alacsonyabb munkakörbe, vagy más munkahelyre való beosztás, f) vezetőnek tisztségből való leváltása, ff) háztáji föld területének csökkentése, h) kizárás. A vezetőség a fegyelmi büntetés kiszabásánál ügyeljen arra, hogy a büntetés igazságos legyen. Vegye figyelembe a körülményeket: a szövetkezeti gazda munkáját, magatartását A büntetés segítse elő a vétkes szövetkezeti gazda beleilleszke- dését a közösségbe és a büntetés az egész tagságra legyen nevelő hatással Hiba, hogy gyakran nem veszik figyelembe a büntetés kiszabásánál a körülményeket Például a jánoshidai Aranykalász Tsz vezetősége idős és munka- képtelen szövetkezeti gazdáktól is teljes egészében visz- szavonta a háztáji földet azon a címen, hogy nem vették fel a munkát és bevitt földjük után holdanként 1000 forint kártérítésre kötelezte őket. Az ilyen eljárással nem lehet egyetérteni. Gyakran előfordul, hogy több tsz-ben nem veszik figyelembe kellőképpen az idős, munkaképtelen gazdák szociális helyzetét és indokolatlanul megvonják tőlük a háztáji földet, vagy pedig a velük megkötött megállapodásban foglalt természetbeni földjáradékot — a kenyérszükséglet erejéig — nem adják ki részükre. Tóth István, a Szolnok megyei tanács munkatársa (Folytatjuk.) togatott meg, és vizsgálódásai közben olyan felfedezésre jutott, amellyel eddig világszerte hiába kutatott kérdésre adta meg a választ. Az élővizek által más területekről összehordott, úgy nevezett másodlagos urántelepek keletkezését a tudomány már néhány éve Ismeri, az elsődlegesen előforduló uránércről mindeddig csak azt tudták, hogy a gráni- tos kőzetben az urán ezred-, Illetve tízezred százalékos arányban, rendkívül elszórtan található, vagy pedig a kőzet bizonyos részein feldúsultán, tehát bányászható mennyiségben. Dr. Kiss Jánosnak feltűnt, hogy az általa megvizsgált telepekben kivétel nélkül vagy fluór vagy kiár kiséri az uránércet Ez vezette arra a feltételezésre, hogy a grá- nítos kőzetben rendkívül szétszórtan előforduló urán vizes körülmények között a fluór vagy a klór hatására a kőzeten belül vándorlásnak indul. Egyes helyeken összegyűlik és itt bizonyos körülmények között átalakul szu- rokérccé. A laboratóriumban dr. Kiss Jánosnak sikerült az nránklorldot és nránfluoridot céltudatosan olyan környezetbe hoznia, amint amilyenben jelenleg a feldúsult uránérc előfordul, és bebizonyosot'-'tt hogy ebben a környezetben a két uránvegyüleitből valóban kialakult a ma bányászható uránszurokérc. Dr. Kiss János felfedezése nagy tudományos jelentőségén kívül a gyakorlat számára Is értékes segítséget jelent az uránkutatásban. (MTI) Az első kitüntetés A napokban találkoztam vele a Járműjavító kovácsműhelyében. Szélesvállú, életerős fiatalember. Tetőtől-talpig kovács- domborodó mellkasa, dagadó izomzata — csaknem szakadásig feszíti a kék munkaruhát — vasenergiáról tanúskodik. Vasas. Maga készítette, használt kalapból eszjcábálta ellenzés sapkáját. Jobb szemére csapva viseli. Már egy negyedórája figyelem. Áll a légkalapács mellett, magabiztosan ügyel a gép munkájára. Csapszegbiz- tosítókat kovácsol. Megszólítom: — Ha megengedi, munkájáról szeretnék érdeklődni. — Tessék! — válaszol, miközben törölgeti verejtékező homlokát. — ön a brigádvezető7 — kérdem. — Igen. Négyen dolgozunk együtt: Juhász István, Szs- benyi Benjamin, Kovács Ferenc meg én... Határozottan, elfogultság nélkül beszél. Érthető, van rá oka. Az egész kovácsműhely tudja: a Dobosi-brigád átlagos teljesítményt 105 százalék. A brigád tagjait mindenki szorgalmas, becsületes embereknek ismeri. Es november 7-én Dobozi Józsefet „Kiváló Dolgozó” oklevéllel jutalmazta az üzem vezetősége. A kitüntetésről beszélgetünk Dobozi Józseffel —- Számomra meglepetés volt — jegyzi meg. — Pedig mondanom sem kell, mennyire örülök. Dobozi huszonkilenc éves 1950-ben karült az üzembe. S most tíz év után megkapti az első kitüntetést a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43-ik évfordulóján. —> Azelőtt? Kisiparosként dolgoztam. Nehezen. A mester, akinél tanultam, sokat követelt. Elavult kisipari módszerrel dolgoztunk. Kézierővel, egészségtelen munkahelyen. — Itt az üzemben minden más: egészséges műhely, nagyteljesítményű gépek, korszerű fűtési rendszer. Mint a jó gazda néz szét „birodalmán": a műhelyben. Nemrég vezették be az olajtüzelést. Szén helyett ma már olajjal fűtik a kovácstűzhelyeket. Ezzel elérték, hogy kevesebb elszívó berendezéssel, tisztább, egészségesebb a levegő. Dobozi József Cegléden lakik. Ott él anyósával, feleségével és 5 éves kisfiával. Saját Danuviá-ján hajnalonként bemotorozik Szolnokra barátai, munkatársai közé, a műhelybe. A Cegléd—szolnoki utat, akár a tenyerét, úgy ismert Nem szeret önmagáról beszélni. Mikor elváltunk, akkor is brigádjáról folyt a szó: — Most már azért ütjük a vasat — mondta —, hogy a többiek is elnyerjék a „Kiváló Dolgozó" oklevelet. Én pedig az oklevelet jelvénnyel akarom „kiegészíteni”... A. J. Házasságkötések, Tálasok a számok tükrében ti. statisztikusok feldolgozták a „családi állapot változásával kapcsolatos folyamatok" alakulásának adatait. A közhit azt tartja, hogy a szerelmesek idénye a tavasz, s a legtöbb egész életre szóló kapcsolat májusban szövődik. Az anyakönyvvezetőknek nem tavasszal, hanem ősszel van legtöbb dolguk. Az esküvők gyakoriságának görbéje ugyanis novemberben szökik a legmagasabbra, ■ május csak októberrel versenyezhet a második-harmadik helyért. Érdemes megemlíteni, hogy házasságok legritkábban nyáron, júniusban és júliusban „köttetnek". Még mindig igen gyakori a meggondolatlanul, túlságosan fiatalon kötött házasság. A válások arányszámát tekintve Európában igen „előkelő” helyeit foglalunk el, s ezen a téren az utóbbi két-három évben sem Javult a helyzet — viszont az újraházasulók száma jelentékenyen emelkedett Míg 1957-ben 2I.753-an léptek másodszor, vagy harmadszor az anyakönyvvezető elé. addig tavaly már 25.388-an Az ismét családot alapítók házasságkötéseinek 11.3 százaléka olyan, hogy mindkét fél — tehát a férj és a feleség is — már egyszer elvált Elgondolkoztatok a válások számának évenkénti alakulásával foglalkozó adatok. Ezekből kitűnik, hogy például 1952-ben ezer házasság közül körülbelül 129-et bontottak fel, 1955-ben már 155- öt 1957-ben 182-őt és 1959- ben 241-et Az Idei adatok természetesen még nem állnak rendelkezésre, de az első negyedévi számok alapján már megállapítható, hogy » tavalyinál valamivel keve sebben válnak eL (MTI). Szabás-varrás órán \ jászberényi Déryné Művelődési Házban mintegy hatvan résztvevővel két csoportban, szabás-varr ás tanfolyam is intett. Kérőnkön a tar? Ivem vezetője. Szatmári Sándorné, az oldalhossz belyes mértekének megállapítására tanítja Sinka Erzsébetet
