Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-02 / 259. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt m lály a veterán LEVELEZŐINK írják Asszonyok XI. évfolyam, 259. szám. Ara 59 fillér I960, november 2., szerda. Kommunista őszinteséggel Négj évvel ezelőtt a Pest megyei Dabas községben figyelemmel hallgattam a járási párttitkár előadását. Bik- sza Miklós elvtárs 1956 februárjában arról beszélt hallgatóinak, hogy a kommunistát az igazmondás jellemzi. A párt neveltjei őszintén — ha úgy tetszik —, a dolgok meztelenségében, bátor kritikával, önkritikával is élve, tárják fel a helyzetet. S éppen ezért is szeretik és követik a tömegek a pártot. Az ellenség ezért is tehetetlen a kommunistákkal szemben. Biksza elvtársunkat meggyilkolták az ellenforradalmárok, bérével pecsételte meg eszméink igazságát. Azóta sokszor gondolok rá és tanácsára. ö jutott eszembe nemrégen a Járzságban. Panaszkodtak az emberek a szövetkezet vezetésére. Végighallgatta ezt a tsz egy vezetőségi tagja anélkül, hogy egy kukkot is szólt volna. Mikor eljöttünk, megjegyezte: ez az ember a leghangosabb, ugyanakkor a legkevesebbet dolgozott ebben az évben. Tiszapüspökiből ugyanezt hallottam. Amikor a megyei pártbizottság egy munkatársa meglátogatta a szövetkezeti gazdákat, azok egy része iparkodott rosszalló véleményt mondani. A rögtönzött beszélgetés — mely cukorrépaföldön szerveződött — után háborodott fel a szövetkezeti vezető. Az beszél, akinek csupán hetven munkaegysége van?! De ezt az illető szemébe nem mondta meg. Hasonlóképpen egy jászsági termelőszövetkezeti elnökünk. Hónapok óta nem tud előleget osztani a szövetkezeti gazdaság a rossz gazdálkodás miatt. S az elnök hitegeti a gazdákat Nem meri őszintén feltárni, hogy nemcsak előleg nem lesz, de zárszámadáskor sem jut annyi, mint tervezték, s ebben nem a bank a legfőbb hibás, amelyre hivatkozik, hanem neki van a legnagyobb része benne. Ez bizony nem kommunista módszer. A párt azt mondotta az embereknek: szövetkezzetek, hogy jobban éljetek. Meg is kérdezhetjük a szajoli Vörös Csepel* a jászapáti Alkotmány, a tiszderzsi Szabadság, az újszászi Szabadság, a jász- boldogházi Aranykalász, a jásztelki Tolbuchin, a mező- héki Táncsics és még nagyon sok szövetkezet gazdáitól: Igaz-e ez? Igaz, mondanák. Náluk máris jobb. Jobban élnek, mint egyéni gazda korukban. A tiszaörvényi Dózsában, a jásziványi Szabadságban, a tiszapüspöki Győzelemben* a kengyeli Mező Imrében, s bizony még jóné- hány termelőszövetkezetben viszont nem tudnak annyi jövedelmet juttatni a tagoknak, mint amennyi a módosabbjá- nak egyéni gazda korában jutott* Miért? Mert hiányzik az erőskezű vezetés, rossz a munkafegyelem, sokan távolmaradnak a munkából* felelőtlen az anyagkezelés, korszerűtlen az agrotechnika. Dehát törvényszerű-e ez? A jő szövetkezetek példái mutatják, hogy nem. Az igaz, még a kedvezőbb gazdálkodási adottságokkal is eltelik egy-ké év, mire egyenesbe jut egy induló szövetkezet. A gazdasági megalapozás évei a nagyüzemi épületek, a jószágállomány megteremtése, a növénytermesztés szerkezeti átalakítása természetesen olyan beruházás, amely kihat a munkaegységekre. Az állam, a munkásosztály súlyos milliárdoket áldoz a mezőgazdaságra, de a nagyüzem megalapozásának minden terhét nem vállalhatja magára. A szocialista mezőgazdaság megalapozásából részt kell kérnie és vállalnia a parasztságnak! Ez pedig azzal jár, hogy az első években nem telik minden szövetkezeti parasztnak motorkerékpárra, új bútorra, sőt megtörténhetik, hogy egy új öltöny ruhára sem. A jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet tíz évvel ezelőtt a megyétől kért kölcsön gabonát, hogy kenyérrevalót osszon dolgozóinak. Nagyon sok helyen kenyéren és hagymán kezdtek az alapítók. A szovjet kolhozisták nélkülözve, rongyokban járva teremtették meg a kolhozgazdaságot. Manapság a Szovjetunióban még munkában is keresni kell a foltos ruhát. Noha ma sem járnak még nagyon elegánsan. S a mezőhéki Táncsicsban — hogy a legközelebbi példát vegyük — kenyérre valóra alig tellett az első években. Ma már többen közülük saját személy- gépkocsijukon járnak. Nincs hát okunk, nincs rá oka egyetlen szövetkezeti vezetőnek sem eltitkolnia gazdasága pillanatnyilag nehéz helyzetét. A szocialista társadalom fejlődése — ha minden eddigi társadalom fejlődésénél gyorsabb is — nem mennybemenetel. Meg kell izzadnunk a gazdagabb holnapért. S meg kell dolgoznunk érte. A legtöbb termelőszövetkezetben az idei időjárási viszontagságoktól eltekintve abból adódnak a bajok* hogy nincs erőskezű, előrelátó vezetés, hogy nem tekinti még mindenki szívügyének a közöst. S most hozzájárul az őszinteség hiánya is. Érett* sokat próbált parasztság a mienk. Megértik, és segíteni is tudnak és segítenek is a szövetkezeti gazdaság nehéz helyzetének megjavításában. Ha őszintén, kertelés nélkül tisztába tesszük a szövetkezet ügyeit, ha személy szerint megmondjuk azt, hogy a gyengébb gazdasági eredményekért felelősség terheli ezt és ezt a brigádvezetőt, ezt és ezt á vezetőt, ezt a munkacsapatot, ezt a gazdát, könnyebb lesz elrendezni dolgainkat. A mi nehézségeink a növekedés, a fejlődés nehézségei. A mostani helyenként kevesebb munkaegységértékben mégis benne van az ez évben felépült új istálló, amelyre a jövő évben már nem kell áldozni. Benne van a nyugdíjas paraszt, a gépen járó paraszt, a születő jövendő. S erről beszélgessünk az emberekkel. A szövetkezeti vezetők* szövetkezeti pártszervezetek, a szövetkezeti kommunisták mutassák a jövőt, az odavezető utat. De ne rózsás hangulatot keltve, hanem kommunista őszinteséggel. Borzák Lajos technikai fejlődés hónapjának nevezetes eseményeként kiállítás nyílt Szolnokon Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Házban impozáns, tartalmában igen tanulságos kiállítás nyílt tegnap üzemeink, vállalataink, gazdaságaink műszaki fejlesztésével, újító-mozgalmával, munkavédelmével kapcsolatban. Lázár Mihályné elvtársnő, az SZMT titkára az érdeklődők népes tábora előtt nyitotta meg a kiállítást. — Kérem, engedjék meg, hogy röviden szóljak a kiállítás céljáról, szándékainkról, a kiállítás jellegéről — mondotta. — A résztvevők előtt ismeretes, hogy az MSZMP VII. kongresszusa egyértelműen megjelölte országunk további fejlődésének irányát, hangsúlyozva, hogy a második ötéves terv végére be kell fejezni hazánkban a szocialista társadalom alapjainak lerakását és ennek érdekében meg kell gyorsítani a szocialista társadalom építését. — A második ötéves terv fő céljaiban megjelölte a gazdasági irányítás tökéletesítését, a termelőberendezések, termelőeszközök hatékonyabb kihasználását, a dolgozó emberek kezdeményező készségének fejlesztését és alkotó- készségük felhasználását — Az említettekből következve a szakszervezeti szerveknek is kötelességük, hogy többoldalú segítséget nyújtsanak nagy feladataink megoldásához, segítsék a gazdaságos termelés kialakítását, a termelés műszaki színvonalának és a technika általános fejlesztésének az alapján. — A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa ebből a meggondolásból, ezeknek a feladatoknak a sikeres végrehajtása céljából hirdette meg a technikai fejlődés hónapját, amelynek keretén belül Szolnok megye üzemeiben, vállalatainál, intézményeinél műszaki tárgyú előadásokat, kérdezz-feleiek esteket, olvasókonferenciákat, ankétokat szerveznek. A technikai fejlődés hónapja keretében előbb városokban, majd az üzemekben, műszaki, technikai, újítási és munkavédelmi kiállításokat szervezünk. — Kötelez erre bennünket a műszaki fejlődés elősegítéséért, a dolgozó emberek munka- biztonságáért átérzett felelősség. Az említettek alapján az a célunk, hogy minden lehető módon felkeltsük a munkások, a műszaki dolgozók és a szakszervezeti aktivisták érdeklődését az újításokkal, a műszaki fejlesztéssel és a munkabiztonsággal összefüggő feladatok iránt. — Ilyen céllal kívánjuk bemutatni a műszaki fejlesztés, az újító-mozgalom, a munkabiztonság terén elért eredményeket, annak hangsúlyozásával, hogy hazánkban egyre inkább tömegmozgalommá válik az újító-mozgalom. Az újítások egyre inkább legfontosabb feladataink megoldására, a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a mű-. szaki fejlesztésre irányulnak. X — E kiállítás is bizonyos t képet ad arról, hogy Szolnok $ megye ipari, mezőgazdasági * üzemeiben, közlekedési, ke- $ reskedelmi és más vállalatai-} nál számottevő ilyen tekin- $ tetben is a fejlődés, de eze- J két az eredményeket minden % lehető eszközzel tovább kell * fejlesztenünk. — Kiállításunk bizonyítja és dokumentálja Szolnok • megye dolgozóinak tehetségét,? alkotó képességét, a munká-1 sok és műszaki dolgozók szo-t cialista meggyőződését, cse-| lekvőkészségét, szorgalmát. 1 Kiállításunk arról tanúsko- ? dik, hogy a megye dolgozói % szüntelenül fokozzák erőfeszí- * téseiket, fejlesztik a techni-1 kát, fokozzák üzemeik terme- | lését, növelik a munka ter-J melékenységét, hogy meg- j gyorsuljon hazánkban a szó- $ cializmus építése a Magyar | Szocialista Munkáspárt VII.; kongresszusa és a pártérte- $ kéziét útmutatásai alapján. — E gondolatoknak a ♦ jegyében nyitom meg e ki-, állítást, s egyidőben köszöne-j tét mondok azoknak a párt-,» állami- és gazdasági vezetők-, nek, valamint a kiállítás ren- ♦ dezőinek, akik ennek sikeré-» ért fáradoztak. — Végezetül szeretném felkérni a részvevőket; saját munkahelyükön hasznosítsák a kiállításon látottakat. Se-? gítsék elő, hogy ezt a dolgo-T zók jelentős többsége megtekinthesse. A látottak alapján elmondhatjuk: a kiállítás betölti hivatását, méltán számíthat minél több műszaki és munkás látogatására. Minden fontosabb dologra kite-jedő gonddal készített tablókon, maketteken mutatják be üzemeink elért eredményeiket, jó módszereiket. A kiállított tárgyak után ítélve a szolnoki Járműjavító Vállalat kollektívája készült legalaposabban a kiállításra, méltán illeti érte dicséret őket. Mellettük azonban mások is elismerésre méltó munkát végeztek, — így a Fémnyomó és Lemezárugyár* a Szolnoki Papírgyár, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár, a Mesterszállási Gépállomás, a Cukorgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, a Vízügyi Igazgatóság stb. dolgozói. Fáradozásuk méltó jutalma az lesz, ha minél többen megnézik a tíz napig nyitvatartó kiállítást. Ér dekes, tanulságos, amellett szórakoztató, s nemcsak a szakemberek, hanem minden látogató számára. A művelődési ház első emeletén ipari tanulók által készített tárgyakból politechnikai kiállítást láthat a közönség. Ennek megtekintése — most, mikor az iskolai oktató nevelő munkának a gyakorlati élettel való szorosabb kapcsolatát sürgetjük — szintén érdemes. A földszinti kisteremben műszaki könyvkiállítás nyílt — az üzemek könyvtárosai megvizsgálhatják: mi hiányzik könyvtárukból, milyen kötetek beszerzésével segíthetik a szakmai továbbképzést. A látogatók véleménye A kiállítást — már megnyitása első óráiban sokan keresték fel. Néhány látogató véleményét tolmácsoljuk róla: Szikra Lajos elvtárs (annak idején ő volt Szolnokon az első újító, az első újítási előadó, s az ő mellére került fel először az élmunkás jelvény is a városban) így vélekedik: Szép, s nagy jelentségű ez a kiállítás. Felkelti az emberek érdeklődését, gondolkozásra, újításra ösztönzi őket. Jó ez azért is, mert a műszaki fejlesztéssel, újítómozgalommal kapcsolatban főleg a kisebb helyeken, közömbösség tapasztalható. Marcinovics Rezső, a Tószegi Gépállomás üb.-titkára: Tetszik a kiállítás, szemléltetően mutatja eddigi fejlődésünket. A korszerű módszereket — az -tt látottak alapján — saját munkahelyünkön is megvalósíthatjuk. Túrke ve befejezte a vetést Megyénk hét járása és hét városa közül az elsőnek Túr- keve, hazánk első termelőszövetkezeti városa, befejezte a búzavetést. Hétezerkétszáz hold búzát tettek a földbe, sebből 1300 hold nagyho- zarriú külföldi búzafajta. A városban elsőnek a Vörös Csillag Termelőszövetkezet határában álltak le a vetőgépek, miután 3000 hold búzavetésükkel készen lettek. Keményen megdolgoztak a vöröscsillag-beliek. — Vetés előtt 2800 hold területről előbb a kukoricát kellett letakarítaniuk. Legfrissebb jelentések: Végeztek a vetéssel a csépai Alkotmány Termelőszövetkezetben, az öcsödi Kossuth Tsz-ben, a törökszentmiklósi Ady Tsz-ben, a jászberényi Dózsa Népe Termelőszövetkezet pedig 30 holddal többet vetett eredeti búzavetés tervénél. JÍHIIIIIIIIIIItllllll1IIIMIIIII1llllllllltlllHIIIIIIN Lapzártakor jelentik: A jászboldogházi Aranykalász Tsz 1250 hold őszi kalászost a mai napon (kedden) elvetett. Ebből 900 hold búza, 250 hold őszi árpa, és 100 hold őszi takarmánykeverék. A vezetők és a tagok éjjelnappal dolgoztak, amikor csak az idő engedte. A vetési munkában részt vettek: Konkoly Béla elnök, Sas Béla, Pesti Károly és Konkoly Mihály brigádvezetők is. A vetés gyors és sikeres elvégzése nagy erőfeszítéseket és eredményes munkaszervezést kívánt a tsz vezetőségétől. Annál is inkább, mert a 337 főt számláló tagságból 116-an az állattenyésztés állandó dolgozói, 30 fő pedig a saját erőből épülő 100-as istálló építésében vesz részt. A vetés befejezése után az Aranykalász Tsz vető- és erőgépeit a község többi közös gazdaságába irányították, és ha az időjárás megengedi, ezen a héten egész Jászbol- dogháza határában földbe kerül a gabonavetőmag. Televízió-szerviz Kisújszálláson : Mint minden más gépnek, a televíziónak is akad néha hibája. Az illetékesek nemrégen Kisújszállás termelőszövetkezeti városban rádió- és televízió-javító kirendeltséget létesítettek. Képünkön Szívós Elemér rádióműszerész televíziót javít
