Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-09 / 264. szám
I960, november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Ml TÖRTÉNT AFRIKÁBAN I A jászberényi Déryné Művelődési Ház ismeretterjesztő előadássorozata keretében a napokban tartották meg „Af-1 előadást Daróczi Miklós, a rika a világpolitika homlok- Jászberényi Felsőfokú Táncterében” című előadást nagy-1 tóképző Intéze tanára tarszámú érdeklődő előtt. — Az 1 tóttá. A termelés gazdaságossága a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban c A PÁRTTITKAR A telefon élesen csengett. A párttitkár az Újpesti Pamutipari kérte. Sürgős beszéde volt velük. A feleségének, Farkas Bélánénak kért fizetetten szabadságot. Mert amit előzőleg kapott, a két hónap, pár nap múlva letelik. Az asszony kérte, hadd maradjon még. S a titkár örömmel beszélt. Mert ez neki is jó jeL A pesti asszony, a 14 esztendős üzemi munkás múltú feleség még marad egy hónapig. Kém menekül a falu elől.., Talán megérti férjét, talán nagyon mélyen lát érzéseibe? Talán, ha már lakás volna, végleg maradna már? Mert igazság szerint a férj lakással szerette volna várni. Meleg, meghitt családi fészekkel, amilyen itt Ujszá- szon is nagyon sok van. De még mindig albérletben.., Nem, nem erről beszél, ezt nem mondaná. Hisz annyi, de annyi minden történt a másfél év alatt, mióta ő a község és a Szabadság Tsz párttitkára, hogy azt elég elmondania. Tavaly tavaszon ébredt ben íe a gondolat, majd a nagyi elhatározás} falura megy. Falura, ahonnan üzembe került... Csak mast már ne i úgy lesz, mint akkor volt. Akkor tulajdonképpen menekült a falutól. Az öt hold juttatott föld, amit apja hagyott, nem tartotta el a hattagú családot. Akárhogy gürcöltek, annyiuknak sohse volt elég a jövedelem. Az apja is a munkába szakadt bele. Rönkfát hordtak az erdőn, megemelte, s másfél óra alatt az ő szemeláttára öntötte el testét a vér. Még ott meghalt. ; kor idekerült, azt mondták neki a járás vezetői: Ujszász a megye „legnehezebb” községe. S őt az egyenes, őszinte szó, a kendőzetlenség fogta meg legjobban. Ma is azt tartja legtöbbre, aki őszinte, jószándékú, aki megbecsül, s tisztel másokat, úgy, mint önmagát öszerinte községében csak nagyon kevés másfajta ember van. A legtöbben ragaszkodók, s olyanok, akik a türelmes, okos szóra sohse mondanak nemet Vagy ha igen, azt is kereken kimondják. A tavaszon a Szabadság Tsz-ben sokan tiltakoztak: annyi a cső, hogy a másikon felényi sincs. A családos asszonyok a tavaszon azért keresték fel Farkas Béla elvtársat: kimennének ők dolgozni, de hogyan, mikor ott a gyerek, a háztartás, a sok gond. — Megosztjuk azt — mondta ő. A szóból alig esett több. A bölcsödé, napközi viszont megnyitotta kapuját a szövetkezeti asszonyok gyerme' kei előtt, a pék, az eddigi szokásoktól eltérően szombaton is — amikor az asszonyoknak szabadnapja volt — sütött házi kenyeret. A többi szövetkezetiek sem legyintettek, ha a családtagokról volt szó. Az asszonyok válaszoltak erre: épp annyi munkaegységük van, mint a szövetkezetben bárki másnak, akik hasonló munkát végeznek. Mindezt, s megannyi apró szép eredményt nem valami ördöngösséggel érték el. Ha-, nem az emberekkel együtt Farkas elvtárs reggelenként felkeresi a község többi vezetőjét. Megbeszélik, ki mit végzett előző nap, s mi vár reá ma. Feladat mindig van, az egységes pártvezetőség tagjai éppúgy felelősek mindenért, mint a titkár. Amire Farkas Béla legjobban megtanította őket, az: ismerjék a helyzetet, különösen a tér melőszövetkezetben. És bármiről legyen is szó, első mindig, hogy az emberekkel megértéssel, tisztelettel bánjanak. S ebben a példa tőle ered, a nagyüzemA PARTSZERVEZET javaslatára ellentervet készítettek ez év februárjában a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban. A reális lehetőségek mérlegelésével, s a szakemberek bevonásával készült ellenterv célja az volt, hogy túlteljesítik az igazgatóság által jóváhagyott eredeti tervet. A hozamok emelése gondos, körültekintő munkát igényel. Ezért a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihasználására, a takarékosságra, az újító mozgalom fellendítésére törekedtek. Nem feledkeztek meg a szakmai és politikai továbbképzésről és a sokoldalú anyagi ösztönzésről sem. A gazdaság vezetői tudták, hogy a gazdaságosabb termelés, s a hozamok emelése végső soron az embereken múlik. A dolgozók hivatottak az agrotechnikai eljárások alkalmazására, a műszaki fejlesztésre. Ezért a párt- szervezet elgondolásait taggyűlésen és brigádértekezleteken vitatták meg. Az ellenterv helyesléssel találkozott, az emberek magukévá tették és kiegészítették javaslataikkal. így ebben az évben az ellenterv megvalósítása szabta meg a helyi pártszervezet és a szakszervezet, valamint a gazdaság- vezetés feladatait. Bár a gazdasági év még nem ért véget, de főbb vonatkozásaiban már most is lemérhető, hogy milyen eredménnyel dolgoztak a Kunszentmártoni Állami Gazdaság dolgozói. Gabonából és az állattenyésztés több ágában teljesítették, vagy túl is teljesítették a maguk szabta előirányzatokat. A kapásoknál viszont a mostoha időjárás szeszélyei folytán még az eredetileg tervezett hozamokat sem tudják elérni, annak ellenére, hogy az agrotechnikai eljárásoknak megfelelően, gondosan művelték. Búzából 13 helyett 15 mázsa őszi árpából 15 helyett 16.8 mázsa lett az átlagtermés. Tehenenként évi 3264 liter tejet irányozott elő az eredeti terv, melyet 3500 literre emeltek fel. Ezt is túlteljesítik, mert eddig havi átlagban 318 liter tejet fejtek. Hízómarhánál 29 helyett 31, a süldőknél 8 helyett 9, a hízóknál 14 helyett 15 kilogramm a havi súlygyarapodás. Állami gazdaságainknak mindjobban árutermelő gazdaságokká kell válniuk. Ez azt jelenti, hogy több és olcsóbb gabonát, húst tejet és egyéb állati terméket kell adniuk fogyasztásra. Kun- szentmártonban is figyelembe vették e fontos tényezőt, amikor felemelték éves tervük előirányzatait. így például a rántani való csirkénél 7 ezer darabos tervüket 14 ezerre emeltek fel. C.jabb és újabb csirke-szállítmányok hagyják el a gazdaságot. Eddig 10 300 darabot adtak le, év végéig terv szerint elérik a 16 ezret. AZ ÖNKÖLTSÉG alakulá sa egyik legfontosabb mutatószám gazdaságainkban. — Nem mindegy, hogy egy kiló húst, vagy egy liter tejet mennyiért állítanak elő. A háromnegyed éves mutatószámok több területen biztató képet mutatnak. A tervhez viszonyítva egy liter tejet 42 fillérrel, egy kiló marhahúst 1.27 forinttal, egy mázsa búzát pedig csaknem 8 forinttal olcsóbban termeltek. Az őszi árpa önköltségét is dicséretre méltóan leszorították. Egy mázsa őszi árpát csaknem 29 forinttal olcsóbban termeltek a tervezettnél. A biztatóan szép gazdasági mutatók azonban nem feledtetik a hibákat. Drágán térÉrdekességek a mezőgazdaságban 34 millió naposcsibe — Perlitből készült almatároló — E. Rekorderedményt értek el az idén az ország keltető állomásai. Október közepéig — a keltetési idény befejezéséig — 34 millió naposcsibét adtak át a nagyüzemeknek és az egyéni tenyésztőknek. Ez 3 millióval több, minit — amennyit valaha is kikeltettek az országban. Különösen a békéscsabai keltetőállomás ért el szép eredményt az idén. A Viharsarokban ugyanis igen nagy az érdeklődés a baromfitenyésztés iránit Békéscsabán ezért most újabb keltetőállomás is épül, amelynek munkálatai az ősz folyamán fejeződnek be. A jövő esztendőben pedig Komáromban, Csornáit, Kaposvárott, Kisújszálláson és Vácott kezdenek hozzá új keltetőállomás építéséhez, hogy az idei rekorderedményeket is túlszárnyalhassák a baromfitenyésztők. 9 Perlit-lapokból építenek almatárolókat a szabolcsi állami gazdaságokban. Az olcsó anyagot a tokaji perlit-őrlő üzem szállítja Az első ilyen tízvagonos tárolót az apagyi állami gazdaságban építették meg Használata során bebizonyosodott, hogy a perlit- fal ugyanolyan hőszigetelő, mint a negyven centiméteres téglafal, előállítása viszont sokkal olcsóbb. A kísérlet eredményeként a balkányi és a csengeri állami gazdaságban is építenek perlit-lapokból hasonló tárolókat Húsz éves fejjel már úgy keresett munkát az ózdi szénbányában, mint család- fenntartó. Nemcsak két karjával, szívével is az lett hamarosan. Úgy dolgozott, hogy a család ne érezze meg a családfő elvesztését. S a bányák mélyén őt köszöntötték legelőször, mint sztahanovistát. Ö volt akkor ott a legjobb csapatcsillés. Az aknából a szíve csalta ki. Pesti volt a menyasszonya, ő utána ment a fővárosba. Ott helyezkedett el a Csepeli Vas- és Fémművekben kovácsnak. Azért a bányához sem lett hűtlen. Az idei kivételével minden bányásznapon ott volt még a régi ismerősök, csillések, szállítómunkások között. — Hogy is feledhetné őket, hisz ott érett felnőtté, ott, azok közt az emberek közt értette meg, merre tartson. Azok az emberek nevelték kommunistává. És Farkas Béla most községi párttitkár Ujszászon. Másfél évi munka után — személyes go»-Jiai mellett is — telve alkotó akarattal. AmiA hála jeléül Amikor ott Jártam náluk, jaz egykori 19-es harcosok a nagy évforduló méltó megünnepléséről tanácskoztak. — ősz halántékok mögött az volt a legfőbb gond: ki rendeli meg a koszcrút, hol lesz a gyülekező, ki mondja az emlékbeszédet? Valaki a feliratot fogalmazta a koszorú szalagjára: ,.Hálánk jeléül a szovjet hősöknek: az 1919-es vörös katonák” Ebben meg is állapodtak, aztán szétoszlott a társaság. Kitódultak a Kossuth térre, járnak egyet, élvezik a szép, késő őszi napsütést. Néhányon maradtak még az asztal mellett, folytatták a beszélgetést. Közzéjük telepedtem. — Az emlékeinket rendezgetjük — jegyzi meg egy bá- esi» — .'mi azt illeti, — veti közbe - másik — bőven akad dolgunk vele... i — Mert tudja, kedves, nagy munkába vágtunk... Városunk munkásmozgalmi múltjának összeállításán fáradozik a pártbizottság, s ki-ki közülünk segítségére van, amivel tud■ Mi öregek, sokat tudunk mesélni a régi időkről.,. Tartottunk már egy közös visszaemlékezést, s most egyéni élményeinket dolgozzuk fel. — Hadd legyen a Munkásmozgalmi Intézetben Mezőtúr múltjáról is hiteles dokumentum ... Nyitrai bácsi, a Munkástanács tagja volt 19-ben. Sajnos Lencse Mihály bácsi, meg Arany Józsi bácsi már nem szólalhatnak meg, pedig a két direktóriumi tagnak is biztosan lenne mondanivalója ... — Eltemettük őket... Napról napra ritkulnak soraink... meoöreqedtünk, hiába.., A mezőtúri 1919-es katonák klubjában emlékeznek az öregek. Négyen kint harcoltak a munkáshatalomért a „Kraszna ja Ármiji"-ban, a Vörös Hadseregben. Gy. Szabó János bácsi arról emlékezik, mint esett hadifogságba Kijev alatt 1916-ban, hogyan került Szibériába. — Az irkutszki táborban találkoztunk Münnich elv- társsal, Szamuely Tiborral. Volt még ott egy Karandás nevezetű propagandista is. — Az ő hi vatásukra fogott fegyvert huszonötezer hadifogoly a cári hatalom megdöntésére. — Mi úgy gondoltuk, mirAegy az, hol ütjük a bur- zsujt, akár Magyarországon, akár Szibériában.,. Az 7~kutszk—vladivosztoki vasútvonal mentén harcoltak a japán intervenciósok és Szemjonov fehérgárdistái ellem — Ezerkilencszázhúszban jöttünk haza, azzal az elhatározással, hogy ottani tapasztalatai’kot Magyarországon is felhasználjuk. Sajnos, három, hónapra a csóti táborba internáltak, s utána is ál- 7and 5 rendőri feli'öveiet alatt álltam. Naponta jelentkeznem kellett a rendőrségen, mert — mint a rendőrkapitány kijelentette: megfertőzött a bolsevizmus szelleme.., Fekete Jóska bácsi 1915- ben sebesülten került fogságba. Mikor felépült, Krasz- nojarszkból falura került 16C társával. Ott ismerte meg az orosz embereket, kötetnyi re- gényreválót tudna róluk mesélni... A biszki bőrgyárban érte el a forradalom szele. — Rogov parancsnoksága alatt partizánkodott a Vörös Hadseregben, majd a barnauli őr- zászlóalj szakaszparancsnoka lett. Ukrajnában Vrangel ellen harcolt. A japánok elleni harcban is . észt vett, s Moszkvában is járt. Haza, Magyar- országra 1921-ben került... S legközelebb 1944. október 8-án találkozott ismét az elv- társakluil, akikkel a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban együtt küzdött. Emlékeznek az öreg harcosok i., Kinn, a temetőben ezóta már virágok borítják a szovjet hősök síremlékét. Ott pi- h- a vöröskatonák keo-mrú-l ja is. — rónai —® melik a tojást, a megengedettnél többe kerül az itatásos borjak tartása és csaknem 3 forinttal drágább a hízott sertéshús kilója. Itt mindjárt hozzátehetjük, hogy sertésenként 153 helyett 208 forintott fordítottak a takarmányozásra. Csak részben fogadható el a gazdaságvezetők „objektív okokra’7 való hivatkozása. — A szárazság okozta kieséseket természetesen már nem tudjuk pótolni — tájékoztat bennünket Basa László, a gazdaság főkönyvelője — de év végéig még sok mindent tehetünk. Különösen az állattenyésztésben. — Csökkenteni akarjuk az általános költségeket, s a hetőségekhez képest, ném." pótoljuk a kapások terr kiesését. A gazdaság pártszervezet, jelentős erőfeszítéseket tett a hozamok emeléséért, s a gazdaságosabb termelésért. Pártvezetőségi ülésen és taggyűlésen beszámoltatták a gazdasági vezetőséget, s helyes határozatokat hoztak a termésgátló hibák kijavítására. Az időszaki munkákhoz alkalmazkodva előre meghatározzák a taggyűlések napirendi pontjait. így például októberben a vetés és betakarítás mellett az önköltségcsökkentés tapasztalatairól és a társadalmi tulajdon védelméről is tárgyaltak. Novemberben az állatok átteleltetéséről, s a hozamok emeléséről, decemberben a téli gépjavítás megszervezéséről számolnak be az illetékes gazdasági vezetők. A KOMMUNISTÁK pártmegbízatást kaptak a gazdaságban. Varga Joachim szerelőt a kombájnok üzembiztosságáért, a szemveszteség csökkentéséért tették felelőssé. Csider Miklós tehenészt a tejhozam emelésével bízták meg. A kommunistáknak időnként a taggyűlésen kell beszámolniuk, hogyan tettek eleget az ilyen pártmegbiza- tásoknak. így Sodrai Rózát azért bírálták, mert lemaradást észleltek a szabadtartá- sos borjak nevelésénél. Nem könnyű dolog a munkafegyelem megszilárdítása. Különösen az időszaki dolgozók között. — Sokféle ember van nálunk — mindja Sári Mihály párttitkár. Egyesek később kezdik a munkát, előbb abbahagyják, és napközben sem használják ki a munkaidőt. Túl sok a „cigarettaszünet”. A kommunisták meggyőző szava mellett szükség van a szakvezetők határozottabb felléoésére is. Hasonló követelményeket állítottunk a munkák minőségi átvételénél és a társadalmi tulajdon védelménél is. A gazdaság huszonnyolc traktorosa versenyez egymással — köztük hatan az ifjú traktoristák országos versenyében is részt vesznek. Nálunk a mennyiség és mi- í nőség mellett az alkatrész- és üzemanyagfelhasználási is versenyfeltétel. Pásztor Ferenc, Holló István és mások — már jóval túlteljesítették éves tervüket A gazdaság vezetői 54 300 forint célprémiumot, a traktoristák jutalmazására pedig értékes tárgyjutalmakat tűztek ki. így például televíziót és világvevő rádiót, villany- tűzhelyet és kerékpárt. Mondani sem kell, hogy ez fokozza a verseny lendületét A GAZDASÄG pjártszer- vezete — mint az ismertetett példák igazolják — sok helyes intézkedést tett az „ellenterv” megvalósításáért és ez az eredményekben is tükröződik. Több -területen azonban lemaradtak, melyet sem az időjárással, sem az objektív okokkal nem lehet megmagyarázni. Helyes lenne ha az év hátralévő idejében erejüket arra összpontosítanák, hogy a maguk által is ismert hibákat megszüntetnék. Még sokat lehet tenni terveik maradéktalan végrehajtásáért. a több és gazdaságosabb termelésért. Máthé László Ne vessenek ikersoros kukoricát. Hátha nem válik be. — Hányán mondták neki, nem biztos dolog az. Manapság pedig épp az akkori aggá- lyoskodók mondják: Emeljék fel a munkaegység járandóságát azoknak, akik az ikersorost törik. Mert azon
