Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-09 / 264. szám

I960, november 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Ml TÖRTÉNT AFRIKÁBAN I A jászberényi Déryné Mű­velődési Ház ismeretterjesztő előadássorozata keretében a napokban tartották meg „Af-1 előadást Daróczi Miklós, a rika a világpolitika homlok- Jászberényi Felsőfokú Tánc­terében” című előadást nagy-1 tóképző Intéze tanára tar­számú érdeklődő előtt. — Az 1 tóttá. A termelés gazdaságossága a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban c A PÁRTTITKAR A telefon élesen csengett. A párttitkár az Újpesti Pa­mutipari kérte. Sürgős beszé­de volt velük. A feleségének, Farkas Bélánénak kért fize­tetten szabadságot. Mert amit előzőleg kapott, a két hónap, pár nap múlva letelik. Az asszony kérte, hadd marad­jon még. S a titkár örömmel beszélt. Mert ez neki is jó jeL A pesti asszony, a 14 eszten­dős üzemi munkás múltú fe­leség még marad egy hóna­pig. Kém menekül a falu elől.., Talán megérti férjét, talán nagyon mélyen lát ér­zéseibe? Talán, ha már lakás volna, végleg maradna már? Mert igazság szerint a férj lakással szerette volna várni. Meleg, meghitt családi fé­szekkel, amilyen itt Ujszá- szon is nagyon sok van. De még mindig albérletben.., Nem, nem erről beszél, ezt nem mondaná. Hisz annyi, de annyi minden történt a másfél év alatt, mióta ő a község és a Szabadság Tsz párttitkára, hogy azt elég elmondania. Tavaly tavaszon ébredt ben íe a gondolat, majd a nagyi elhatározás} falura megy. Falura, ahonnan üzem­be került... Csak mast már ne i úgy lesz, mint akkor volt. Akkor tulajdonképpen menekült a falutól. Az öt hold juttatott föld, amit ap­ja hagyott, nem tartotta el a hattagú családot. Akárhogy gürcöltek, annyiuknak sohse volt elég a jövedelem. Az apja is a munkába szakadt bele. Rönkfát hordtak az er­dőn, megemelte, s másfél óra alatt az ő szemeláttára öntötte el testét a vér. Még ott meghalt. ; kor idekerült, azt mondták neki a járás vezetői: Ujszász a megye „legnehezebb” köz­sége. S őt az egyenes, őszinte szó, a kendőzetlenség fogta meg legjobban. Ma is azt tartja legtöbbre, aki őszinte, jószándékú, aki megbecsül, s tisztel másokat, úgy, mint önmagát öszerinte községében csak nagyon ke­vés másfajta ember van. A legtöbben ragaszkodók, s olyanok, akik a türelmes, okos szóra sohse mondanak nemet Vagy ha igen, azt is kereken kimondják. A tavaszon a Szabadság Tsz-ben sokan tiltakoztak: annyi a cső, hogy a másikon felényi sincs. A családos asszonyok a ta­vaszon azért keresték fel Farkas Béla elvtársat: ki­mennének ők dolgozni, de hogyan, mikor ott a gyerek, a háztartás, a sok gond. — Megosztjuk azt — mondta ő. A szóból alig esett több. A bölcsödé, napközi viszont megnyitotta kapuját a szö­vetkezeti asszonyok gyerme' kei előtt, a pék, az eddigi szo­kásoktól eltérően szombaton is — amikor az asszonyok­nak szabadnapja volt — sü­tött házi kenyeret. A többi szövetkezetiek sem legyintet­tek, ha a családtagokról volt szó. Az asszonyok válaszol­tak erre: épp annyi munka­egységük van, mint a szö­vetkezetben bárki másnak, akik hasonló munkát végez­nek. Mindezt, s megannyi apró szép eredményt nem valami ördöngösséggel érték el. Ha-, nem az emberekkel együtt Farkas elvtárs reggelenként felkeresi a község többi ve­zetőjét. Megbeszélik, ki mit végzett előző nap, s mi vár reá ma. Feladat mindig van, az egységes pártvezetőség tagjai éppúgy felelősek min­denért, mint a titkár. Amire Farkas Béla legjobban meg­tanította őket, az: ismerjék a helyzetet, különösen a tér melőszövetkezetben. És bármiről legyen is szó, első mindig, hogy az embe­rekkel megértéssel, tiszte­lettel bánjanak. S ebben a példa tőle ered, a nagyüzem­A PARTSZERVEZET ja­vaslatára ellentervet készí­tettek ez év februárjában a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban. A reális lehe­tőségek mérlegelésével, s a szakemberek bevonásával ké­szült ellenterv célja az volt, hogy túlteljesítik az igazga­tóság által jóváhagyott ere­deti tervet. A hozamok emelése gon­dos, körültekintő munkát igényel. Ezért a munkafegye­lem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihasználá­sára, a takarékosságra, az újító mozgalom fellendítésé­re törekedtek. Nem feledkez­tek meg a szakmai és politi­kai továbbképzésről és a sokoldalú anyagi ösztönzés­ről sem. A gazdaság vezetői tudták, hogy a gazdaságosabb terme­lés, s a hozamok emelése végső soron az embereken múlik. A dolgozók hivatot­tak az agrotechnikai eljárá­sok alkalmazására, a műsza­ki fejlesztésre. Ezért a párt- szervezet elgondolásait tag­gyűlésen és brigádértekezle­teken vitatták meg. Az el­lenterv helyesléssel találko­zott, az emberek magukévá tették és kiegészítették ja­vaslataikkal. így ebben az évben az ellenterv megvaló­sítása szabta meg a helyi pártszervezet és a szakszer­vezet, valamint a gazdaság- vezetés feladatait. Bár a gazdasági év még nem ért véget, de főbb vo­natkozásaiban már most is lemérhető, hogy milyen ered­ménnyel dolgoztak a Kun­szentmártoni Állami Gazda­ság dolgozói. Gabonából és az állattenyésztés több ágá­ban teljesítették, vagy túl is teljesítették a maguk szabta előirányzatokat. A kapások­nál viszont a mostoha időjá­rás szeszélyei folytán még az eredetileg tervezett hoza­mokat sem tudják elérni, an­nak ellenére, hogy az agro­technikai eljárásoknak meg­felelően, gondosan művelték. Búzából 13 helyett 15 má­zsa őszi árpából 15 helyett 16.8 mázsa lett az átlagter­més. Tehenenként évi 3264 liter tejet irányozott elő az eredeti terv, melyet 3500 li­terre emeltek fel. Ezt is túl­teljesítik, mert eddig havi átlagban 318 liter tejet fej­tek. Hízómarhánál 29 helyett 31, a süldőknél 8 helyett 9, a hízóknál 14 helyett 15 ki­logramm a havi súlygyara­podás. Állami gazdaságainknak mindjobban árutermelő gaz­daságokká kell válniuk. Ez azt jelenti, hogy több és ol­csóbb gabonát, húst tejet és egyéb állati terméket kell adniuk fogyasztásra. Kun- szentmártonban is figyelem­be vették e fontos tényezőt, amikor felemelték éves ter­vük előirányzatait. így pél­dául a rántani való csirkénél 7 ezer darabos tervüket 14 ezerre emeltek fel. C.jabb és újabb csirke-szállítmányok hagyják el a gazdaságot. Ed­dig 10 300 darabot adtak le, év végéig terv szerint elérik a 16 ezret. AZ ÖNKÖLTSÉG alakulá sa egyik legfontosabb muta­tószám gazdaságainkban. — Nem mindegy, hogy egy kiló húst, vagy egy liter tejet mennyiért állítanak elő. A háromnegyed éves mutató­számok több területen bizta­tó képet mutatnak. A terv­hez viszonyítva egy liter te­jet 42 fillérrel, egy kiló mar­hahúst 1.27 forinttal, egy má­zsa búzát pedig csaknem 8 forinttal olcsóbban termel­tek. Az őszi árpa önköltségét is dicséretre méltóan leszo­rították. Egy mázsa őszi ár­pát csaknem 29 forinttal ol­csóbban termeltek a terve­zettnél. A biztatóan szép gazdasági mutatók azonban nem feled­tetik a hibákat. Drágán tér­Érdekességek a mezőgazdaságban 34 millió naposcsibe — Perlitből készült almatároló — E. Rekorderedményt értek el az idén az ország keltető ál­lomásai. Október közepéig — a keltetési idény befejezéséig — 34 millió naposcsibét ad­tak át a nagyüzemeknek és az egyéni tenyésztőknek. Ez 3 millióval több, minit — amennyit valaha is kikeltet­tek az országban. Különösen a békéscsabai keltetőállomás ért el szép eredményt az idén. A Viharsarokban ugyanis igen nagy az érdeklődés a baromfitenyésztés iránit Bé­késcsabán ezért most újabb keltetőállomás is épül, amely­nek munkálatai az ősz folya­mán fejeződnek be. A jövő esztendőben pedig Komárom­ban, Csornáit, Kaposvárott, Kisújszálláson és Vácott kez­denek hozzá új keltetőállo­más építéséhez, hogy az idei rekorderedményeket is túl­szárnyalhassák a baromfite­nyésztők. 9 Perlit-lapokból építenek al­matárolókat a szabolcsi álla­mi gazdaságokban. Az olcsó anyagot a tokaji perlit-őrlő üzem szállítja Az első ilyen tízvagonos tárolót az apagyi állami gazdaságban építették meg Használata során be­bizonyosodott, hogy a perlit- fal ugyanolyan hőszigetelő, mint a negyven centiméteres téglafal, előállítása viszont sokkal olcsóbb. A kísérlet eredményeként a balkányi és a csengeri állami gazdaság­ban is építenek perlit-lapok­ból hasonló tárolókat Húsz éves fejjel már úgy keresett munkát az ózdi szénbányában, mint család- fenntartó. Nemcsak két kar­jával, szívével is az lett ha­marosan. Úgy dolgozott, hogy a család ne érezze meg a családfő elvesztését. S a bányák mélyén őt köszön­tötték legelőször, mint szta­hanovistát. Ö volt akkor ott a legjobb csapatcsillés. Az aknából a szíve csalta ki. Pesti volt a menyasszo­nya, ő utána ment a főváros­ba. Ott helyezkedett el a Csepeli Vas- és Fémművek­ben kovácsnak. Azért a bá­nyához sem lett hűtlen. Az idei kivételével minden bá­nyásznapon ott volt még a régi ismerősök, csillések, szállítómunkások között. — Hogy is feledhetné őket, hisz ott érett felnőtté, ott, azok közt az emberek közt értette meg, merre tartson. Azok az emberek nevelték kommu­nistává. És Farkas Béla most közsé­gi párttitkár Ujszászon. Más­fél évi munka után — sze­mélyes go»-Jiai mellett is — telve alkotó akarattal. Ami­A hála jeléül Amikor ott Jártam náluk, jaz egykori 19-es harcosok a nagy évforduló méltó meg­ünnepléséről tanácskoztak. — ősz halántékok mögött az volt a legfőbb gond: ki rendeli meg a koszcrút, hol lesz a gyülekező, ki mondja az em­lékbeszédet? Valaki a feliratot fogal­mazta a koszorú szalagjára: ,.Hálánk jeléül a szovjet hő­söknek: az 1919-es vörös katonák” Ebben meg is állapodtak, aztán szétoszlott a társaság. Kitódultak a Kossuth térre, járnak egyet, élvezik a szép, késő őszi napsütést. Néhá­nyon maradtak még az asztal mellett, folytatták a beszélge­tést. Közzéjük telepedtem. — Az emlékeinket rendez­getjük — jegyzi meg egy bá- esi» — .'mi azt illeti, — veti közbe - másik — bőven akad dolgunk vele... i — Mert tudja, kedves, nagy munkába vágtunk... Váro­sunk munkásmozgalmi múlt­jának összeállításán fáradozik a pártbizottság, s ki-ki közü­lünk segítségére van, amivel tud■ Mi öregek, sokat tudunk mesélni a régi időkről.,. Tar­tottunk már egy közös vissza­emlékezést, s most egyéni él­ményeinket dolgozzuk fel. — Hadd legyen a Munkásmoz­galmi Intézetben Mezőtúr múltjáról is hiteles dokumen­tum ... Nyitrai bácsi, a Munkásta­nács tagja volt 19-ben. Saj­nos Lencse Mihály bácsi, meg Arany Józsi bácsi már nem szólalhatnak meg, pedig a két direktóriumi tagnak is bizto­san lenne mondanivalója ... — Eltemettük őket... Nap­ról napra ritkulnak soraink... meoöreqedtünk, hiába.., A mezőtúri 1919-es kato­nák klubjában emlékeznek az öregek. Négyen kint harcol­tak a munkáshatalomért a „Kraszna ja Ármiji"-ban, a Vörös Hadseregben. Gy. Sza­bó János bácsi arról emléke­zik, mint esett hadifogságba Kijev alatt 1916-ban, hogyan került Szibériába. — Az irkutszki táborban találkoztunk Münnich elv- társsal, Szamuely Tiborral. Volt még ott egy Karandás nevezetű propagandista is. — Az ő hi vatásukra fogott fegy­vert huszonötezer hadifogoly a cári hatalom megdöntésére. — Mi úgy gondoltuk, mirAegy az, hol ütjük a bur- zsujt, akár Magyarországon, akár Szibériában.,. Az 7~kutszk—vladivosztoki vasútvonal mentén harcoltak a japán intervenciósok és Szemjonov fehérgárdistái el­lem — Ezerkilencszázhúszban jöttünk haza, azzal az elha­tározással, hogy ottani ta­pasztalatai’kot Magyarorszá­gon is felhasználjuk. Sajnos, három, hónapra a csóti tábor­ba internáltak, s utána is ál- 7and 5 rendőri feli'öveiet alatt álltam. Naponta jelentkez­nem kellett a rendőrségen, mert — mint a rendőrkapi­tány kijelentette: megfertő­zött a bolsevizmus szelleme.., Fekete Jóska bácsi 1915- ben sebesülten került fog­ságba. Mikor felépült, Krasz- nojarszkból falura került 16C társával. Ott ismerte meg az orosz embereket, kötetnyi re- gényreválót tudna róluk me­sélni... A biszki bőrgyárban érte el a forradalom szele. — Rogov parancsnoksága alatt partizánkodott a Vörös Had­seregben, majd a barnauli őr- zászlóalj szakaszparancsnoka lett. Ukrajnában Vrangel el­len harcolt. A japánok elleni harcban is . észt vett, s Moszk­vában is járt. Haza, Magyar- országra 1921-ben került... S legközelebb 1944. október 8-án találkozott ismét az elv- társakluil, akikkel a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomban együtt küzdött. Emlékeznek az öreg harco­sok i., Kinn, a temetőben ezóta már virágok borítják a szov­jet hősök síremlékét. Ott pi- h- a vöröskatonák keo-mrú-l ja is. — rónai —® melik a tojást, a megenge­dettnél többe kerül az itatá­sos borjak tartása és csak­nem 3 forinttal drágább a hízott sertéshús kilója. Itt mindjárt hozzátehetjük, hogy sertésenként 153 helyett 208 forintott fordítottak a takar­mányozásra. Csak részben fogadható el a gazdaságveze­tők „objektív okokra’7 való hivatkozása. — A szárazság okozta ki­eséseket természetesen már nem tudjuk pótolni — tájé­koztat bennünket Basa Lász­ló, a gazdaság főkönyvelője — de év végéig még sok mindent tehetünk. Különö­sen az állattenyésztésben. — Csökkenteni akarjuk az ál­talános költségeket, s a hetőségekhez képest, ném." pótoljuk a kapások terr kiesését. A gazdaság pártszervezet, jelentős erőfeszítéseket tett a hozamok emeléséért, s a gazdaságosabb termelésért. Pártvezetőségi ülésen és tag­gyűlésen beszámoltatták a gazdasági vezetőséget, s he­lyes határozatokat hoztak a termésgátló hibák kijavítá­sára. Az időszaki munkák­hoz alkalmazkodva előre meghatározzák a taggyűlések napirendi pontjait. így pél­dául októberben a vetés és betakarítás mellett az ön­költségcsökkentés tapasztala­tairól és a társadalmi tulaj­don védelméről is tárgyal­tak. Novemberben az állatok átteleltetéséről, s a hozamok emeléséről, decemberben a téli gépjavítás megszervezé­séről számolnak be az illeté­kes gazdasági vezetők. A KOMMUNISTÁK párt­megbízatást kaptak a gazda­ságban. Varga Joachim sze­relőt a kombájnok üzembiz­tosságáért, a szemveszteség csökkentéséért tették felelős­sé. Csider Miklós tehenészt a tejhozam emelésével bíz­ták meg. A kommunistáknak időnként a taggyűlésen kell beszámolniuk, hogyan tettek eleget az ilyen pártmegbiza- tásoknak. így Sodrai Rózát azért bírálták, mert lemara­dást észleltek a szabadtartá- sos borjak nevelésénél. Nem könnyű dolog a mun­kafegyelem megszilárdítása. Különösen az időszaki dol­gozók között. — Sokféle ember van ná­lunk — mindja Sári Mihály párttitkár. Egyesek később kezdik a munkát, előbb ab­bahagyják, és napközben sem használják ki a munka­időt. Túl sok a „cigarettaszü­net”. A kommunisták meg­győző szava mellett szükség van a szakvezetők határo­zottabb felléoésére is. Hason­ló követelményeket állítot­tunk a munkák minőségi át­vételénél és a társadalmi tu­lajdon védelménél is. A gazdaság huszonnyolc traktorosa versenyez egy­mással — köztük hatan az ifjú traktoristák országos versenyében is részt vesznek. Nálunk a mennyiség és mi- í nőség mellett az alkatrész- és üzemanyagfelhasználási is versenyfeltétel. Pásztor Fe­renc, Holló István és mások — már jóval túlteljesítették éves tervüket A gazdaság vezetői 54 300 forint célprémiumot, a trak­toristák jutalmazására pedig értékes tárgyjutalmakat tűz­tek ki. így például televíziót és világvevő rádiót, villany- tűzhelyet és kerékpárt. Mon­dani sem kell, hogy ez fo­kozza a verseny lendületét A GAZDASÄG pjártszer- vezete — mint az ismertetett példák igazolják — sok he­lyes intézkedést tett az „el­lenterv” megvalósításáért és ez az eredményekben is tük­röződik. Több -területen azon­ban lemaradtak, melyet sem az időjárással, sem az objek­tív okokkal nem lehet meg­magyarázni. Helyes lenne ha az év hátralévő idejében erejüket arra összpontosíta­nák, hogy a maguk által is ismert hibákat megszüntet­nék. Még sokat lehet tenni terveik maradéktalan végre­hajtásáért. a több és gazda­ságosabb termelésért. Máthé László Ne vessenek ikersoros kuko­ricát. Hátha nem válik be. — Hányán mondták neki, nem biztos dolog az. Manapság pedig épp az akkori aggá- lyoskodók mondják: Emel­jék fel a munkaegység járan­dóságát azoknak, akik az ikersorost törik. Mert azon

Next

/
Oldalképek
Tartalom