Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

1960. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP BECSÜLETTEL DOLGOZNAK Jó pénz áll a házhoz a jászárokszállási Táncsics Tsz-ben A termelőszövetkezeti moz­galom történetében elsők kö­zött találkozunk a jászárok­szállási Táncsics Tsz nevével. Néhány hónap híján tizenegy esztendeje, hogy ebben a nagy jászsági községben meg­alakították a mezőgazdaság szocialista nagyüzemét. Az ed­dig megtett út sok küzdelem­mel, kemény erőfeszítések­kel járt, de a közösség jóléte mindig nagyobbá vált. Az év­tizedes tsz-ben mi újság ma­napság? Befelezték a cukorrépaszedést Az ötezeregyszáz holdas termelőszövetkezetnek min­den évben tetemes jövedel­met jelent az ipari növények termelése. Cukorrépát ebben a gazdasági esztendőben száz­ötven katasztrális holdon ter­meltek. A koratavasszal leg­alább 220 vagon termésre szá­moltak. Ám a kedvezőtlen időjárás miatt mintegy tíz va­gonnal kevesebb lett a terve­zettnél. A szövetkezet vezető­sége — nagyon helyesen — arra törekedett, hogy a ter­més mielőbb bekerüljön a föl­dekről. A szeszélyes őszi idő­miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiimiiiiniiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiimi Százhatban termelőszövetkezet vásárolt az idén gépeket Szolnok megyében ben volt olyan nap, amikor kétszáz szövetkezeti gazda és családtagja serénykedett a sá­ros földeken. Erőfeszítésük nem maradt eredménytelen. A hét elejére befejezték a cukorrépa szedését és mint­egy száznyolcvan vagonnal már rendeltetési helyére is szállítottak. Milliós bevétel az aprómagtermelés- ből A szövetkezet megalakulá­sa óta szinte alig volt eszten­dő, amikor ne foglalkoztak volna az aprómagtermesztés- sel. 1956-ban például csak­nem négy és fél vagon vörös- here-magot értékesítettek. Ebben az esztendőben 350 holdon hagytak magfogásra az értékes takarmánynövény­ből. A termésátlag azonban — a kedvezőtlen időjárási vi­szonyok miatt — igen gyen­ge volt. Mindössze 70 mázsa magot takarítottak be. Kivá­lóan fizetett azonban a lucer­na. Száz katasztrális holdról 150 mázsát — 50 mázsával többet a tervezettnél — per­gettek ki. A pillangós mag­vak termeléséből kettős hasz­Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei éltek a kedvező lehetőséggel és az idén huszonöt millió forin­tot költöttek erő és munka­gépek vásárlására. Állami támogatással, valamint saját erőforrásainak kihasználásá­val, több mint százhatvan termelőszövetkezeti gazdaság fejlesztette saját gépparkját. Elsősorban olyan gépek vásárlását helyezték elő­térbe, amelyek megkönnyí­tik a szikes és réti agyag- talajok művelését, valamint a nagyüzemi táblákon ter­melt növények ápolását. Zetor traktorból például hyolcvanhármat, DT 413-as lánctalpas traktorból tizenki­lencet vásároltak. Zetor Szu­per traktorállományukat tíz, pótkocsi állományukat nyolc­vanhattal gyarapították. Eze­ken túl még több mint két­száz különböző típusú mun­kagépet kaptak hazai és kül­földi cégektől A gépesítésben jelentős lé­pést tett előre a mezőtúr? Bercsényi Termelőszövet­kezet. Tíz hónap alatt négy köny- nyű traktort és huszonkilenc különböző típusú munkagé­pet vásárolt. A karcagi Le­nin Termelőszövetkezet első­sorban az öntözéses gazdál­kodás, valamint a szikes ta­lajok művelésének megköny- nyítése céljából vett gépeket. Egvéb gépeken kívül hat új DT 54-es típusú traktort ál­lítottak munkába. Ezzel együtt már a közös gazdaság szántóföldiének nyolcvan szá­zalékát saját erőgépeikkel művelik. Elismerésre méltó a zagy- varékasi Kossuth Tsz tö­rekvése is. A fiatal közös gazdaság hét erőgéppel és huszonkét munkagéppel bővítette saját gépparkját. A gépesítésre számottevő összeget saját erőből fordí­tottak: kevéshiján hat és fél­millió forintot. Az év végé­ig még további húsz millió forint értékű gépekkel gyara­podik a tsz-ek gépparkja a megyében. FIGYELEM! FIGYELEM! Termelőszövetkezeti tagok, egyéni termelők, földnélküli sertéstartók! Kormányunk újabb rendelkezése a sertéshizlalást ta­karmánnyal is segíti. Azok a termelőszövetkezeti tagok, egyéni termelők és földnélküli sertéstartók, akik 1961. januártól októberig történő átadásra kötnek hizlalás! szerződést minden darab sertés után 2 mázsa takarmányt kapnak állami áron. A takarmányt utalványra lehet átvenni 1961. január 1-től a Terményforgalmi Vállalat telepein. Részletes felvilágosítást a községi felvásárlók és járási kirendeltségek adnak. Szolnok - Heves megyei Állatforgalmi Vállalat na származik a szövetkezet­nek. Azokon a földeken, ahol vetésforgóban termelik: talaj- erőutánpótlást biztosítanak, másrészt a vörösheréért 2000, lucemamagért 3500 forintot kapnak mázsánként juhászból baromfigondozó, száraz kacsatenyész­tés A termelőszövetkezet tag­sága úgy döntött, hogy szá­mottevően fejleszti a barom­fitenyésztést Tervkészítéskor még úgy számították, hogy 12 000 baromfit nevelnek. Közben rájöttek, hogy érde­mes ezt az üzemágat nagyobb mértékben is fejleszteni. Vé- gülis 60 000 számyasjószág felnevelése mellett döntöttek. Görbe László hosszú évekig mint juhász tevékenykedett a szövetkezetben. Most barom­fitenyésztőnek jelentkezett. A vezetőség elfogadta, és Gör­be László, családjával „szár­nyai alá vette”, szinte babus­gatta az apró jószágokat. Ne­ki és a többi lelkiismeretes baromfigondozónak köszön­hető, hogy mintaszerű állo­mányt neveltek. Amit eddig átadtak — export-minőségű volt, s mintegy 42 000 szár­nyas után 615 ezer forint jött a házhoz. Az év végéig még további tizennyolcezret érté­kesítenek. így csak ennek az üzemágnak a jövedelme eléri a háromnegyed millió forin­tot Az aprójós zág-tenyésztés első esztendejében egy igen hasznos tapasztalatot is sze­reztek. Hétezer kacsát víz nélkül, szárazon neveltek fel. Azt a fehérjemennyiséget, amit természetes táplálkozás útján a vízből szereztek vol­na, tápszerekkel pótolták. Megállapításuk szerint a ka­csák így gyorsabban elérték az előírt súlyt. Megbecsülik az öregeket A Táncsics Tsz idősebbjei közül többen már tíz éves tagsággal rendelkeznek. Var­ga János, Zsója Imre, Szűcs István és további tizenhét társa egy évtizedet töltött be­csületes munkával a közös­ségben. Közgyűlésen úgy határoz­tak, hogy a rendes tagokat megillető ezerkétszáz négy­szögöl háztáji földet mérnek ki számukra. A tsz felszánt­ja, beveti, megműveli és a terményt is hazaszállítja. A közösség magára vállalta az SZTK- és egyéb állam iránti kötelezettségük teljesítését is. Csak ebben az esztendőben 137 ezer forintot fizettek ki, illetve fizetnek ki az öregek után. Rendszeresen gondos­kodnak a főidjáradék folyó­sításáról. A jelenlegi nyilván­tartás szerint aranykoronán­ként öt kiló búzát, összesen mintegy százhat ezer forint értékű kenyérgabonát osztot­tak ki földjáradékra. — Ügy kezelnek bennün­ket, mintha most is fiatalok, teljes értékű munkások vol­nánk — mondotta Kaszab Alajos, a növénytermelési brigád volt tagja. — Magam súlyos betegségben szenved­tem és jólesett, amikor a ter­melőszövetkezet után szana­tóriumba utaltak ingyenes gyógykezelésre. Több hóna­pot töltöttem ott és meggyó­gyulva tértem haza. * Jő úton halad a jászárok­szállási Táncsics Termelőszö­vetkezet. Tizenegy esztendős múltja sok hasznos példával ió gyakorlati módszerrel szol­gál a fiatal közös gazdaságok nak. Endrész Sándor Évente egy millió csirke Túrkeve három termelő- szövetkezete, a Vörös Csil­lag, a Búzakalász és a Tán­csics — közös összefogással baromfikombinátot épít. A nagyarányú építkezés mint­egy két és fél — három mil­lió forint beruházást igényel. A kombinát két nevelőháza jövőre már üzemel. Az első esztendőben mintegy ötszáz­ezer, 1962-ben pedig már egy millió csirkét nevelnek éven­te. A nevelőházak mellett csi­bekeltető is épül. Négy gép­pel már a télen megkezdik a keltetést. A három terme­lőszövetkezet vezetősége a Búzakalász Tsz harminckét tagú házi építőbrigádjára bíz­ta a kivitelezést. így jelentő­sebb költség-megtakarítást érnek el. miiiiiiiKiiiiiiiiiiHKiitiiiniiiiiiiinitiiiiiiiiiu Új a’talaj’azító Nagykiterjedésű szikesek talajjavításának gépesítését segíti a Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézet fél évvel ezelőtt megalakult gépesítési csoportja. Olyan gépek szerkesztését tervezik, amelyek a karcagi tájjelleg­nek legjobban megfelelnek. A jelenleg alkalmazott egy- késes. kicsiny terület telje­sítményű altalajlazító arra késztette a szakembereket hogy több késes gépet szer­kesszenek. Három hónapos munka után Sipos József és Nánási Gyula mérnökök meg­tervezték az új gépet. A négy késsél működő altalaj­lazító jobb tulaidonságokkal rendelkezik elődiénél. Szabá­lyozható a kések száma, a kések egymáshoz viszonyított távolsága és a művelés mély­sége. A gép jól alkalmazko­dik a talaj adof+sécraihoz. Termelőszövetkezeti ABC A köztulajdon óvása A termelőszövetkezet va­gyona — a tagság, a szövet­kezeti gazdák közös vagyona. A termelés mindenkori ered­ményessége nagymértékben függ a közös gazdaság meg­alapozottságától, attól, hogy mennyi épület, gép, felszere­lés, állat stb. van a szövet­kezet birtokában. A fejlődés, a továbbhaladás alapja és feltétele mindig a közös/ va­gyon, amelynek állandó gya­rapítása minden termelőszö­vetkezet számára kötelező. A közös tulajdon megóvá­sa valamennyi tagnak első­rendű kötelessége, személyes és közös érdeke. Áki hanyag­ságból, felelőtlenségből kárt okoz, az az egész közösséget károsítja meg, hiszen a közös tulajdonnak egyformán ré­szese, gazdája minden tag. Éppen ezért a tagoknak nem­csak az a kötelessége, hogy maguk vigyázzanak a közös vagyonra, \hanem az is, hogy fellépjenek az esetben, ha más okoz kárt. A közös va­gyon óvása nemcsak az adott gazdasági év zárszámadása miatt fontos, hiszen a pazar­lás, a károsodás nemcsak egy év gazdasági eredményét, jö­vedelmét csökkenti, de ha­tással van a következő évek­re is. Minden szövetkezeti tagnak tudnia kell, hogy a közös vagyon az egyén, tehát saját maga és a közösség ál­landó és biztos megélhetésé­nek, jólétének forrása, s nem elég vigyázni arra, ami meg­van, gyarapítani is kell — így kívánja a jövő. Parancsolás-e a tervszerűség? Mindenki számára érthető és természetes, hogy egy több száz vagy több ezer holdas nagyüzemi gazdaság nem nél­külözheti a tervszerűséget és a szervezett munkát. A ter­melőszövetkezet közgyűlésén határozzák meg: mit, miből mennyit termelnek és azt is, hogy ennek érdekében mi­lyen munkára van szükség, hogyan dolgozzanak. A mun­kaszervezetet: a brigádokat és a munkacsapatokat a tag­ság határozata alapján ala­kítják ki, a vezetőket szintén a tagok választják, tehát azok irányítják a munkát, akiket a közösség erre legmegfele­lőbbeknek tart Ahhoz, hogy a munkában ne legyen fenn­akadás, hiányosság, a brigá­doknak, munkacsapatoknak egy akarattal kell dolgozniuk. Parancsolgatásról a szövet­kezetben szó sincs, csak irá­nyításról, vezetésről, mert anélkül fejetlenség, szerve­zetlenség lenne. Márpedig nem mehet mindenki a maga feje után. Ha egy munkacsa­patvezető közli a tagokkal, mit dolgoznak a következő napon, ez nem parancsolga­tás, hiszen a munkák sor­rendjével mindannyian tisz­tában vannak, s különben is megbeszélhetik, hogy melyik teendő a legsürgősebb’, s azt is, hogy melyik munkát, kik végezzék. Vezetés, irányítás nélkül nem érvényesülhet a tervszerűség a gazdálkodás­ban. A közösség érdekei azono­sak az egyén érdekeivel, így természetszerűen nem is le­het szükség rá, hogy „pa­rancsszóra” dolgozzanak a ta­gok. Azt viszont a tagság jog­gal elvárja a vezetőktől, hogy az irányítás olyan formában történjék, hogy ez ne sértse a tagok önérzetét. Ny'oÉ csomagolt siló Kiderült, hogy az élelmiszer­csomagolásra használt átlátszó műanyagot silőtárolásra is fel lehet használni, természetesen Jóval nagyobb méretekben. A fel­aprózott zöldtömeget poliamld- takaróval borítják, széleit kö­röskörül gondosan behajtogatják a silóhalom alá, azután az egé­szet beszórják földdel. A mű­anyagtakarón vágott nyílásokon át kiszivattyúzzák a levegőt, a földet ledöngölik és kész a siló- tároló, — A Moszkva környéki „XX. pártkongresszus’? nevű kolhozban ilyen csomagolásban tárolják a silótakarmányt. A ta­pasztalat szerint ez sokkal prak­tikusabb és olcsóbb, mint a szo­kásos silótárolási mód. (A ,,Negyelja”-ból.) Tsz patronáiási munkánkról A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat szolnoki üzlet- igazgatósága kisebb hibáktól eltekintve szép eredményeket ért el a termelőszövetkezetek patronálásában. Az idén az előző évekhez viszonyítva fel­lendült a termelőszövetkeze­tek villamosítási munkája. 1960-ban negyvenegy terme­lőszövetkezet lett villamosít­va, közel 70 km-es primer hálózattal. Területünkön két község, Mezőhék és Bokros volt az, ahol még nem volt villany. E községek dolgozói is már harmadik hónapja használják a villamosener­giát. Az üzletigazgatóság párt­ós gazdaságvezetősége és szakszervezete az előzőekhez hasonlóan ebben az évben is a besenyszögi Lenin Tsz-t patronálja. Üj patronáiási szerződést kötöttünk, amely szilárd kapocs vállalatunk és a tsz dolgozói között. A ta­vasz folyamán konkrét segít­séget adtunk a gépkocsik, valamint a mezőgazdasági gépek kijavításához. Augusz­tus 20-án közös munkás­paraszt találkozót rendez­tünk, ahol KISZ-fiataljaink ismerkedtek meg a tsz dol­gozóival. Elkészítettük három villanymotor bekötését, köz- világítási lámpa szerelését, stb. Részt veszünk a termelő- szövetkezet közgyűlésén, s mind adminisztratív, mind Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásárt tartanak november 27-én Karcagon, Jászkiséren, Fegyverneken és Kunszent- mártonban, 28-án Jászbol- doirházán. A vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatlevél- lel mindennemű állat fel­hajtható. műszaki, fizikai segítséget adunk részükre. A karcagi üzemvezetősé­günk kollektívája az ottani Dimitrov Tsz részére adott már jelentős segítséget a pat- ronálás keretében. A máso­dik negyedévben 10 ezer, a harmadik negyedévben pedig 4290 forint értékű az a mun­ka, amelyet a villámhárító szerelésénél, terv- és doku­mentáció elkészítésénél a belső berendezések szerelé­sénél, a sec. hálózat bővíté­sénél és oszlopok áthelyezé­sénél végeztek. A karcagi TITÁSZ üzemvezetőség 'b- ben az évben több mint 20 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a tsz-ben, októberben pedig ötvenegyen segítették a kukorica betaka­rítását. Elismerés illeti a mezőtúri üzemvezetőség dolgozóit is, akik szintén segítették a termelőszövetkezetekben a gép- és kocsijavítást, mint­egy ötvenkét fő vett részt az aratásban, kilencen pedig a répa betakarításában is. A fürdő építéséből szintén részt vállaltak a mezőtúri üzem- vezetőség dolgozói. Az idén közel ezer munkaórának fe­lel meg a tsz-ekben végzett társadalmi munka, melynek értéke 33 ezer forint. Az itt elmondottak is iga­zolják, hogy a munkások, műszakiak és adminisztratív dolgozók megértették, milyen feladat hárul rájuk a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tásában. Szlama Ferenc levelező az 196/es A POSTÁS KÉZBESÍTŐKNÉL fis A KlKLÁPáBBSOKtVAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom