Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

I960, november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A megye „népművelési miniszterei“ a járási népművelési felügyelők Á járási, városi népműve­lési felügyelő elfoglalt em­ber. övé a művelődési ott­honok, szakkörök, tanfolya­mok, ismeretterjesztés gond­ja, törődik a könyvtárral, múzeummal, tánccal, színját­szással, énekkel zenével, nép­rajzzal, képzőművészettel. Területén összehangolja a tömegszervezetek népművelé­si tevékenységet, elősegíti az üzemek, termelőszövetkeze­tek, gépállomások kulturális munkájának fejlődését, enge­délyezi a műsoros előadáso­kat, táncmulatságokat. És mindig, mindenütt ott van. figyeli az igényeket, leméri a kultúrális munka hatását, terjeszti a jó módszereket, nyesegeti a hibákat. Munká­ja így van elég! Itt van mindjárt az oktatás és a népművelés együttműködése A jászberényi járás két felügyelője például közös munkatervet készített. Ebben az évben együtt vizsgálják meg néhány község kulturá­lis munkáját. Jó hatással 'esz ez azokra a pedagógu­sokra. akik becsületesen taní­tanak, de az iskolán kívül’ •’Önműveléstől húzódoznak. A ‘■’mulménvi felnevelő nem- •sak azt nézi meg, hogyan dolgoznak nyolctól egyig, ha­nem azt is megkérdezi, mit tesznek a népművelésért dél­után egvtől estig. Egyáltalán nem közömbös, csinál-e vala­mit az iskolában helytálló pedagógus az iskolán kívül is faluja, városa érdekében? És ki tudná ezt jobban meg­mondani, mint a népművelé­si felügyelő?..« A társadalmi és tömegszervezetek, a nem állami szervek kulturális tevékenységéről is sző esik. Egyik-másik üzemben, termelőszövetke­zetben, gépállomáson, tömeg­szervezetnél nagyon immel- ámmal fogadják a népműve­lési felügyelőt. Akad aki ki is mondja: — Nem vagyunk alárendelve a tanácsnak, — mindent úgy teszünk, ahogy ml akarunk! A Pusztabánrévei Állami Gazdaságban klubhelyiség van. Hatályos rendelkezés alapján megyei tanácsi enge­dély kell a fenntartásához, a gazdaság azonban két hónap óta nem hajlandó engedélyt kérni, hiába a felügyelő minden erőfeszítése. Mi ezekben a dolgokban az igazság? Kétségtelen, hogy egy szakszervezeti művelődé­si otthonnak, klubnak, vagy községi KTSZ-nek, nőtanács­nak meg van a maga felsőbb szerve, amely közvetlenül irányítja. Ugyanakkor azon­ban a tanácstörvény 61 §-a felelőssé teszi a tanácsot és a végrehajtó bizottságot a terü­letén folvő mindenféle kul­turális tevékenységért. A beszámoltatás jogát nem is vonja kétségbe egyetlen szövetkezeti elnök, vagy üzemi Igazgató sem. A hiba egyes vezetők gondolkodásá­ban így jelentkezik: “ A tanácsnak, a végre­hajtó bizottságnak beszámo­lok, de a népművelési fel­ügyelőnek nem! — Tudomá­sul kell venniük (szerencsére nem sok ilyen ember van), hogy a népművelési felügye­lő a tanács végrehajtó bi­zottság szakelőadója, teljes jogú képviselője. Persze a nem állami szer­vekkel mellérendeltségi a vi­szony. Amikor a népművelé­si felügyelő a nőtanács titká­rával, a szakszervezeti bi­zottsággal, a géDállomás' Igazgatóval tárgyal, egyik sem „parancsol” a másiknak han&TT) fnPfH-árefvflliálíT« TT>H kell tenni a közös ügy érde­kében. A „ki parancsol a má­siknak ?”-al apón valóban nem lehet eredményesen dolgoz­ni. A sok kérdés közül még egyet: rengeteg kérdőiéi van a szín játszásban Százhatvannyolc színjátszó együttes vett részt a kultú­rális seregszemlén. Meg vannak-e most, dolgoznak-e, nevezhetők-e egyáltalán együttesnek? Tíz működési engedélyes műkedvelő rende­ző van a megyében, hogy le­hetne a számukat növelni? Mi legyen a termelőszövetke­zeti csoportok vezetőivel? Hogyan lehet a Népművelési Intézetben rendezői vizsgát tenni? Hol kaphatók kevés szereplőjű mai darabok? Érdemes-e, helyes-e kis falukban két, három színját­szó csoportot működtetni? Példának itt van Pusztamo­nostor. A művelődési otthon a Bástyasétány 77-et próbál­ja, a nőtanács a Nem va­gyunk angyalok-at, de meg­alakul a KISZ színjátszó gárdája is. De említettek sok más községet, ahol ugyancsak ez a helvzet. Nem jobb lenne a kettő-három-négy helyett egyetlen, de erős, állandó színjátszó együttest alakíta­ni, a legjobb erőkből, a leg­képzettebb vezetővel? (Hatá­rozottan jobb lenne! A szerk.) Működési engedélyt nem könnyű szerezni. Jövőre in­dul a kétéves levelező tanfo­lyam a Népművelési Intézet­ben, jelentős követelmények­kel, utána lehet vizsgázni 1958 őszén indult ilyen me­gyénk számára is, de sajnos lemorzsolódtak a hallgatók' Ugyanakkor nincsenek ren­dezőink! A hiányon már az rr-o'-nriMiöHaV privátén!’ Jászberényben kezdő és ha­ladó tanfolyamot rendeztek, decemberben a tsz-színját- szókét rendezik meg. Ezek a rövidebb tanfolyamok persze csak a színjátszás abc-jét ad­hatják, működési engedély nem jár velük. Követelőén merül fel a helyszínen nyújtott segítség igénye A közelmúltban Jászbol- dogházán a Százházas lako­dalmat mutatták be. A fő­próbára kiment Dénes Pál megyei művészeti főelőadó, és gyakorlati tanácsokat adott rendezőnek, színját­szóknak. Nagyon sokat je­lentett ez a csoportnak. — Több felügyelő szóvá tette: véleményük szerint a két színjátszó referensnek — színházi szakember mindket­tő — ez lenne a főfeladata, hogy ilyen módon segítséget adjon. A két színjátszó re­ferens azonban szeptember— októberben sajnos egyetlen színjátszó csoportot sem láto­gatott meg. Tavaly is így volt Csak a seregszemlék bemutatóin kerültek szakértő szeme elé a csoportok, de ak­kor már késő volt A hibá­kat szeptembertől márciusig kell kiiavítani. s ezt másképp nem lehet, mint odamenni, megnézni mit csinál, hogyan dolgozik a színjátszó gárda. Sok feladatot megoldottak, még többet kell ezután. Aka­dály, nehézség, van bőven. De a népművelési felügyelők optimisták, látják a kulturá­lis forradalom, a nép ereiét és ez erőt ad nekik is áldo­zatos munkáinkhoz. öttevényi László Találkozás Tatjána Szamojlovával Filmvászonról, újságok cím­lapjáról, sztárfotókról ismert arcot eleven közelségben lát­ni páratlan élmény. Sok, sok kimondatlan kérdés kap egy­szeriben választ, ahogy elné­zem a Magyar Sajtó Házának klubhelyiségében rendezett sajtófogadáson, az újságírók tekintetének gyújtópontjában is könnyed természetességgel hátradűlő alakot, Szép-e? Olyan-e, mint a képeken? Okos, tudatos művész-e? Az életben is „sztár”, vagy sze­rény, egyszerű ember tudott maradni? Szép. Szebb, mint a leghi- zelgőbb képen, mert karbun- kulus szemének pajkos, ka- maszos villanásait a papír nem tudja visszaadni. Szebb, mint filmen, melynek hideg személytelensége semmit sem enged látni bőrének hamvas frisseségéből, hol kamerák, festékek, jelmezek bonyolult szövevénye áll a színész való­ja és a néző közé. Most saját ruháját viseli: fekete pulóver, fekete szőttes szoknya, alul széles, piros csíkkal — egyszerű, szerény, mint egy diáklány. S nem­csak megjelenésében az. Az újságírók kérdésére mesél az életéről. Leningrádban született, apja színész, s gyerekkorának egyik legkedvesebb emléke, mikor otthonukban vendégül látták az apa színészbarátait. Mióta emlékszik, színésznő akart lenni, de ez először tré­fának tűnt mindenki előtt. Most viszont halálosan komoly, életének legfőbb tar­talma. S mégis, maga is csak rövid ideje hiszi el, csak a .,Szállnak a darvak’ sikere óta meri hinni, hogy valóban az. Tatjana Szamojlovának meggyőződése, hogy a színész nem születik, színésszé válni üdvözlet a Néplap olvasóinak T. Szamojlova 19. XL I960. Hullámzik a „Mare GYEREKKORI világom, szülőföldem Románia. Rövid- nadrágos éveimet Erdélyben, pontosabban szűkebb pátri­ámban, Nagyváradon töltöt- ytem Híres, szép, afféle pati- ♦ nás város a „Kőrös-parti Pá­I rizs”, — Ady meghatározásá­val élve. A költő azonban nemcsak a róla elnevezett ut­ca és múzeum emlékén ke­resztül él a nagyváradiak­felhozni ennek bizonyítására. Úgy érzem, a legkisebb di­áktól a legöregebb váradiig egész kéthetes szabadságom ideje alatt beszélgethettem volna Adyról. Ám, sürgetett, hívott már egy hét után a következő állomás, a tinta­kék Fekete tenger, partján a román Riviérával... Persze, az út nem volt egyenes. Megálltunk Kolozs­Tájékozfató gondoskodik a dolgozók munka- és egészségvédelmé­ről. Sokáig lehetne beszélni azokról a tapasztalatokról, amelyeket mind a Szolnoki Járműjavító, mind pedig más üzemek egészségügyi munká­jában hasznos lenne átvenni. Csak egy-két dolgot említek, például a körzeti műhelyor­vosi, az üzemi szakorvosi el­látást és az üzemi betegfek­tetők rendszerét. MEGLEPETT AZ IS. hogy Bukarestbe érve az Északi Pályaudvaron az IBUSZ-pa- vilonban egy igen korszerű­en felszerelt gyógyszertárat találtunk. Ez is az utasok egészségvédelmét szolsáJja. Több utast láttam, az Észa­ki Pályaudvar „házipatikája” előtt gyógyszert vásárolni. Ez az ötlet is beválna nálunk. Bukaresti tartózkodásunk, sajnos — hamar végére ért város lakóinak kedvenc ki­ránduló- és sportoló helye. Bukaresttő1 5 óra alatt re­pített bennünket a Fekete tengerig a constancai express. Az óránként 80 km-es szá­guldás közben átrobogtunk a Dobrudzsán, a nagy román síkságon, s a két Duna-ágat összekötő 10 kilométeres hí­don, — egészen a hullámzó Marea Neagráig. Csillogott a nap arany koronája, mikor feltűnt előttünk a morajló, végtelen, hullámzó tenger. Jachtok, tengerjárók csillog­tak a kékszínű távolban, tü­körképet festve a viz felszí­nén. A hajók közül óriás­ként emelkedett ki a cons­tancai kikötőben horgonyzó háromemeletnyi magas, hó­fehér „Transsylvania” tenger­járó. a románok és a külföl­di turisták kedvenc kirán­dulóhajója. A TENGERPARTI kikötő, az egész part, az állomás va­lóságos nemzetközi találkozó­\ '' ’ V % * Bukaresti utcarészlet. a Szolnok megyében szervezendő egyetemi, főiskolai, akadémiai felvételi vizsgára előkészítő esti tanfolyamokról A Szolnok megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya a me­gye azon városaiban, egyetemi, tőiskolai, akadémiai felvételi \ izsgára előkészítő esti tanfoiya- mot szervez, amelyekben azonos (irgyakra (pl. matematika, fizi­ka, magyar, orosz, stb.) legalább 10 jelentkező lesz. A tanfolyamra valő Jelentke­zési kérelmet a Szolnok megyei Tanács VB Művelődésügyi Osz­tályára kell beküldeni. — (Cim: Szolnok, Kossuth Lajos utca 2. Telefon- 19—34.) A „Jelentkezési lap a felvételi vizsgára előké­szítő tanfolyamra” mintája meg­található a Művelődésügyi Köz­löny I960, november hó 15-1 szá­ntában a 347. oldalon. Ezt a la­pot a jelentkező vagy szerezze be. vagy pedig másolja le. — A Művelődésügyi Közlöny bármelv á talános, illetve középiskolában megtalálható.) Beküldést batáridő: 198«. de- eembei hó L „A tanfolyamra jelentkezhet­nek: a) azok. akik 1960-ban vagy ré­gebben érettségiztek, 30. élet­évüket nem lépték tűi, és igazolják, hogy tanfolyami felvételükkel a munkaadó szerv vezetője — munkavi­szonyban nem állók esetében az érettségiztető középiskola igazgatója — egyetért; b) munkaadójuk javaslatával azok a 22. életévüket elért, de a 40. életévüket túl nem lépett dolgozók, akik az egyetemi levelező — esti ok­tatásban való részvételre jo­gosultak; c) a párt, vagy állami ösztön­díjra javasolt 30 évnél Idő­sebb személyek — az előkép­zettségre vonatkozó feltéte­lektől függetlenül.” (Művelő­désügyi Közlöny 1960. no­vember hó 15.) A beérkezett kérelmek szám­bavétele után a művelődésügyi osztály értesíti a kérelmezőket, hogy nyertek-e felvételt, és mi kor lesz az első foglalkozás. A tanfolyam kezdete előrelátható­lag 1960. december hó 12—16. között lesz. A részvételi díj személyenként több-tárgyas tanfolyamon: 450.— Ft, — egy-tárgyas tanfolyamon: 230.— Ft. Szolnok megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya, ban. Lépten-nyomon talál­kozhatunk emlékével, hiszen az Ady-kultuszt szinte min­den nagyváradi polgár hű­ségesen ápolja. És büszkén. Érthető, hisz a magyar-, s egyúttal a világirodalom egyik legnagyobb, legszebb, legdrámaibb szerelmi kap­csolatának bölcsője, első színhelye volt Várad. Ady itt j ismerte meg Brüll Adélt, Léda asszonyt Amikor ezekre visszagon­dolok, felötlik emlékezetem­ben az egyik váradi éjszaka ä 'emléke, azé az éjszakáé, me­lyen régi barátommal, Ernő ♦ bácsival, a híres váradi pin- fcérrel találkoztam. Az öreg I túl van már a hetvenen. — JSzinte áradnak belőle a ré- tgi anekdoták, emlékek, mi- i dőn műszakját befejezve, a I régi váradi hírességekről jön fel a szó, egy pohárka cuj- ka mellett A végén már ar­ról vitáztunk, vajon járt-e Ady a „Marea Neaeara”-n, a Fekete tengeren. Sajnos, a vitát nem tudtuk eldönteni. ♦ mert cáfolhatatlan adatot, ♦ emléket egyikőnk sem tudott várott, megnéztük a Szent- györgyi testvérek világhírű alkotását, Mátyás király szobrát, s az „Igazságos” szü­lőházat. Láttuk a botanikus kertet, kislányom legnagyobb élménye volt. De nemcsak a múlt emlékei ragadják meg a turistát Kolozsvárott. Itt láttam először Romániában „Espressó” feliratú cukrász­dát, a neonfényes hipermo­dern .Continental” szálló ut­cájában. Milyenek a kolozsvári em­berek? Szeretik a kényelmet, amire van is módjuk. Min­den lakásban gázvezeték ad­ja a fűtést, világítást. (Ott tartózkodásunk alatt két ízben vöt árleszállítás) Mint üzemorvos, természe­tesen nagyon érdekelt a mintegy háromezer dolgozót fogalkoztató CFR Járműjaví­tó munkája. Nagy Miklós, az üzem igazgatója elmondotta, hogy az utóbbi időben na­gyon jelentős fejlődés mu­tatkozik a technika és a szo­ciális ellátottság szempont­jából egyaránt Húsz tagú egészségügyi apparátus Uv. in—ii„ni-. . .'ví,.1..: Partmenti sétány Am, arra volt még időm, hogy megismerkedjek a csodálatos Köztársaság térrel, melynek közepén modern vonalú, csamokszerű épület látható. A bukarestiek itt tartják gyű­léseiket és a nagyobbszabású előadásokat. Az épületek kö­zött láttunk 3—10 sőt 14 eme­leteseket is, amelyek harmó­niát, távolabbról megkapó pa­norámát kölcsönöznek a Köz­társaság térnek. A színes, — sokszor 30 méter magasra is felemelkedő szökőkutak is eredeti, megkapó arculatot kölcsönöznek a bukaresti te­reknek, utcáknak. A város szélén lévő sok szép tó » lő­a Marea Neagrán. (A szerző felvételei.) hely, Mamaja, Ef„ria, Vasile- Roita, Mangalia fürdőhelye in csehek, magyarok, néme­tek, szovjetek, angolok, fran­ciák, amerikaiak, szinte min­den nemzetiségű turista meg­található. A bábeli nyelvza­varban ötnyelvű feliratok és hangosbemondók irányítják még azokat is, akik a nagy­szerű autósztrádákon gépko­csin robogva ehaladnak az utakat szegélyező „üvegszál­lodák” mellett, a tengerpart felé, hogy láthassák a fény­lő vizet, mely úgy csillog, akár a mf'"'T’eli óceán. De. Szebeni József Szemes Mihály ren­dező a szovjet—ma­gyar barátság fiimié­nek szánja művét, s mint mondotta, en­nek jegyében kérte fel Szamojlovát, hogy segítségére legyen. Szamojlova azonban nem elégszik meg ennyivel: — Szeretném meg­ismerni azokat az em­bereket, kikről a film szereplőit mintázták. Érdekel, izgat ez a forgatókönyv... Én nem segíteni akarok, én részt akarok ven­ni a munkában. Azt hiszem, értik, hogy ez mennyivel többet je­lent. (Z. J.) merkedni a magyar színház- kultúrával is. Most azonban legfőbb célja, hogy felkészül­jön filmjének forgatására, s ennek érdekében magyarul tanul. Az Alba Regia című film egy szovjet híradóslány, Álba történetét eleveníti meg, ki­nek kemény elszántsága, hő­siessége közelebb hozta a szovjet seregek győzelmét. A székesfehérvári front ingado­zása idején, mikor a Vörös Hadsereg ideiglenesen vissza­vonult, ez a fiatal nő a he­lyén maradt és felbecsülhe­tetlen értékű híreket szállí­tott az ellenség háta mögül. Tatjana Szamojlovában Al­ba méltó meg elevenítő jét ta­lálták meg a film alkotói. Nagy művészt és igaz embert, aki Albáéhoz hasonló kemény akarással kezd minden kül­földit megfutamító nyelvünk tanulásába. kell. ö maga szüntelen érdek­lődéssel, művészi alázattal ta­nulmányozza pályatársai te­vékenységét, legfőképpen Giüliette Masina-ét. Saját munkamódszeréről keveset beszél. Mindenesetre elsőnek a mű eszmei mondanivalóját, alapgondolatát tisztázza ma­gában, s utána saját szerepét a filmben, színdarabban „Ami ezután jön, azt már nem lehet szavakkal kifejez­ni” — teszi hozzá egysze­rűen. Ez a puritán egyszerűség lényének alapvető vonása. Vadócos hevességgel hajít el magától mindenféle sablont, édelgést, a sztár bérmosoly­gását. Budapesti élményeiről kérdezik, s 6 nem mondja el a megszokott udvariassági szólamokat. Kijelenti, hogy dolgozni jött, s keveset látott még a városból. Színházban eddig nem volt, de itt tartóz­kodása alatt szeretne mégis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom