Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

I960, október 21. SZOLNOK HEtilEl NEFLAT 3 „Minél több9 főbb saját gépet a tsz-eknek“ A Szolnok megyei képviselőcsoport ülése Karcagon Tegnap délelőtt a karcagi tanácsházán ülésezett me­gyénk országgyűlési képvise­lőcsoportja. A tanácskozáson többek között megjelent Vass Istvánná, az Országgyűlés al- elnöke, Vácin Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, a megyei képviselőcsoport el­nöke, Horváth Imre, a me­gyei pártbizottság titkára, a Hazafias Népfront megyei el­nöke, dr. Bene Zoltán főor­vos, a Hazafias Népfront me­gyei titkára, továbbá képvise­lőink sorából számosán. Ott láttuk Z. Nagy Ferencet, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökét, Oláh Györgyöt, a megyei tanács elnökét, Ragó Antalt, a Pest- Nógrád megyei Állami Gaz­daság igazgatóját. Karcag A korábbi évekhez hason­lóan a megyei párt végrehaj­tó bizottság és a megyei ta­nács vb hagyományossá vált őszi kereskedelmi tanácsko­zás.:. hívott össze, az el­múlt év óta szerzett tapasz­talatok és a további tenniva­lók megbeszélésére. Tegnap délelőtt a megyei tanács nagytermében meg­jelentek a megyei állami és szövetkezeti kiskereskedelem, ipari üzemek és nagykeres­kedelmi vállalatok vezetői, vendéglátó vállalatok veze­tői. A tanácskozáson a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács képviseletében megjelent elvtársak mellett részt vett a Belkereskedelmi Minisztérium két munkatár­sa: Sipos István főosztályve­zető és Csűri István, a Vas- és Műszaki Főigazgatóság ve­zetője. Az aktívaülésen Fodor Mi­hály elvtárs, a megyei ta­nács- VB elnökhelyettese be­számolójában elemezte me­gyénk kereskedelmének hely­zetét. Elmondotta, hogy az eddig eltelt három negyed­évben a megyei kereskedelem áruforgalmi tervét megkö­zelítően 6 százalékban telje­sítette túL Ez azt jelenti, hogy A LAKOSSÁG MINTEGY 14 SZÁZALÉKKAL VÁSÁ­ROLT TÖBBET. MINT EGY ÉVVEL EZELŐTT. Á megye ossz áruforgalma az eltelt háromnegyedév alatt 1.763 millió forintot tesz ki. ami 210 millió forinttal több mint 1959 azonos időszaká­ban. Az élénk áruforgalom oka részint az, hogy 1959-ben me­gyénkben a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése foly­tán megváltozott a paraszti lakosság jövedelmének fórrá sa és összetétele, tehát meg­változott az árukereslet is. A természetbeni és pénzbeni kifizetések aránva megválto­zott, ami azt jelenti, hogy ez év első felében a Bank 104 millió forinttal többet fizet ki munkaegység előlegként, mint tavaly, az év első fe­lében. Az áruforgalmat nö­velte az a ténv is, hogy a munkabér kifizetés az első félévben 108.5 millió Ft-tal növekedett, s az is nyomot haevott. hogy mintegy 12 millió Ft-ta1 több nyereség- részesedés került kifizetésre mint 1959-ben. Az élelmiszer forgalom alakulására jellemző, hogy AZ AT, A PVETŐ ÉT.ET MT- szfBPK FORGAT,MA A BÁ­ZIS mőSTAKTTOZ VISZO­NYÍTVA CSÖKKENT, eltolódott egyéb élelmisze­rek felé. Ez alánjában a jobb áruellátással függ össze. — Csupán hús- és húskészít- ménvekkpl volt probléma A ’^’entkező igényeket — főlpr falun — nem tudtuk kielé- -dteni. termelőszövetkezeti város vá­lasztó polgárságát Szentesi László, az MSZMP városi tit­kára, Tóth István VB elnök- helyettes, a gépállomás igaz­gatója és a tsz-ek elnökei képviselték. A beszámolót Bártfai Sán­dor Kossuth-díjas, a Lenin Tsz elnöke tartotta. Beveze­tőül elmondotta, hogy szövet­kezetük gépesítése hét éves múltra tekint vissza. Akkori­ban máshonnan kiselejtezett, majd kijavított körmöstrak- torok kezdték a gépi munkát. Bár ezek a nem éppen kor­szerű gépek is megmutatták, hogy a gondos karbantartás döntő tényezője a gazdaságos üzemeltetésnek. 1957-ben több mint 450 ezer forintos megta­karítást ért el a Lenin Tsz Nem volt kielégítő a zöld­ség-gyümölcs ellátás az első negyedévben, a második ne­gyedév elején és sajnos, most is zökkenő mutatkozik a bur­gonyaellátásnál. Vitathatat­lan, hogy termelési hibák is fennállnak, azonban alapjá­ban véve van elegendő áru, csupán nem találtuk meg a módját, hogy időben és meg­felelő minőségben kerüljön a fogyasztóhoz. Mi — mondotta Fodor elvtárs — mozgósítot­tuk a tsz-eket, hogy közvetle­nül hozzanak árut a városi piacra — ez az intézkedés azonban csak átmeneti lehet. Az áru eljuttatását a fogyasz­tókhoz a kereskedelmi szer­veknek kell végrehajtani. A kis- és nagykereskedelmi vállalatok. munkájának érté­kelésekor Fodor elvtárs tol­mácsolta a pártbizottság és a megyei tanács elismerését a kereskedelemben dolgozók többségének lelkes, jó mun­kájáért Az elismerés mellett azon­ban szólott a hibákról is. Mind a Fodor elvtárs beszá­molója, mind pedig az ezt követő hozzászólások részletesen foglalkoztak a hiányos piac- és árkutatás­saL Többen megemlítették, hogy még mindig nem eredményes a társadalmi tulajdon védel­me; nem elég alapos a ke­reskedelmet irányító szervek ellenőrzése. Felvetődött, hogy nem megfelelő a kereskedel­mi dolgozók egy részének szakmai, politikai felkészülé­se. Mások az új cikkek kellő propagálását hiányolták; is­mét mások felvetették, hoey a helyi ipar lehetőségeit a kereskedelem több helyen csak részben használja ki. Lapzártakor az aktívaülés még tart. Ezt a humorosan fohászko­dó mondatot hallottam a na­pokban Túrkevén többek aj­káról. Bizonyára még ennél is többen vannak azok, akik szép csendesen, de annál iz- gatottabban várták (velem együtt) a mai napot, amikoris a szerencse képviselője és jel- képezője, Fortuna istenasz- szony 10 órakor kezdi el ismét hétvégi jótéteményeit. Mit is kell tudni magáról a sorsolásról? Ma a 43. játékhét nyerőszámait sorsolják ki. A sorsolás színhelyére bárki szabadon beléphet. Csupán azt ajánlják az illetékesek, hogy kilencre legyen ott min­denki, aki jó helyhez akar jutni. Ez annál is inkább meg­tehető, mert a sorsolást ked­ves zenés műsor előzi meg. — Pontbtn 10 órakor kerdőd*k a nagy esemény. Először a azzal, hogy sokkal nagyobb arányban dolgozott saját gép­pel, mint a gépállomás gé­peivel. Ez a felismerés to­vábbi gépesítésre serkenthet­né a közös gazdaságot Az évek során bebizonyo­sodott, hogy a saját géppark pénzben ki nem fejezhető, de a munkák folyamatossága te­kintetében felbecsülhetetlen előnyt jelent. A tsz akkor, ott és olyan munkát végezhet, amikor arra a legnagyobb szüksége van. A mezőgazda- sági munkákra oly nagy be­folyással bíró időjárástól is jobban függetlenítheti magát, mint a túlnyomórészt gépál­lomási géppel dolgoztató kö­zös gazdaság. A Lenin Tsz 15 körmös- traktorral, 11 lánctalpas, 17 univerzális géppel, 6 fekvő­traktorral, 9 gépkocsival bír. így lehetővé válik, hogy eb­ben a gazdasági évben saját gépre kereken 40 ezer, gép­állomási gépre csak 6600 nor­málholdat terveznek. Trak­toregységenként már szep­tember 1-én is 483 normál­holdat végeztek el, az éves terv 66 százalékát teljesítet­ték. Ez az eredmény annak elle­nére jó, hogy a harmadik ne­gyedévben beszerzett hat új szovjet gépet csak az év má­sodik ^ felében állíthatják munkába. A gépesítés fejlesz­tésével egyidejűleg javítómű­helyt hozott létre a Lenin Tsz. Abban a csiszolás és hen­gerfúrás kivételével lényegé­ben minden munkát elvégez­nek. A tizennégy főnyi javító gárda valamennyi tagja kép­zett szakember. Az erőgépek­kel dolgozók részint a gépál­lomás, részint az állami gaz­daságokból jöttek a gépekre; emellett számosán tsz-tagok végezték el a traktorosképző iskolát. A műhelybeliek szakértel­mét dicséri a folyamatos kar­bantartás mellett, hogy új gé­pek alkotására futja erejük­ből. Ilyen például a gyárilag előállított tárcsánál sokkal jobb minőségű 36 leveles tár­csa, melyet különleges csuk­lós megoldással, lánccal fo­gatnak össze. Bártfai Sándor Kossuth-díjas elmondotta to­vábbá, hogy a Lenin Tsz az erőgépek mellett számos más gazdasági géppel rendelkezik — így gépesítésének foka el­éri a 80 százalékot Számos hozzászólás erősí­tette meg az előadó álláspont­ját: Minél több, jobb saját erőgéppel rendelkezik vala­melyik tsz, annál eredmé­nyesebb, gazdaságosabb munkát végezhet. A megje­lentek helyeselték, hogy a Lenin Tsz párt- és gazdasági vezetői törődnek, foglalkoz­nak a traktoristákkal, kar­bantartókkal, s hogy a szö­vetkezeti gazdák soraiból új szakemberek nevelésére töre­kednek. A képviselőcsoport tanács­kozása után a részvevők több karcagi tsz-t látogattak meg. közönség soraiból a számhú­zókat sorsolják ki. Belépéskor mindenki egy számot kap. — Aki a számhúzást elvégzi, szép lottó-babát kap ajándék­ba. is elmegyek,” „én is” — hallom innen-onnan. Én magam nem akartam elmen­ni erre az izgalmas esemény­re, de a láz magával ragad. Én is elmegyek — szilárdul meg bennem is a gondolat, hiszen ez nagy élmény és re­mek szórakozás is. Hát még ha szerencsém is lenne — mondjuk — egy négyes ere­jéig. Nem, ezt nem bírnám ki. Fejemben összekuszálódnak a gond^ latok. Inkább más nyerjen, nekem jó lesz min­den héten az a hármas is!- KF. ­NAPIRENDEN: A KERESKEDELEM Megyei aktívaülés Szolnokon „Fortuna, most segíts !" Az emberiség létérdeke a leszerelés! Napok teltek már eí azóta, hogy Kádár János elvtárs, a magyar ENSZ-delegáció vezetője hazaérkezett nagy út­járól. Az embereket azonban tovább foglalkoztatják az ENSZ-ben elhangzott beszédek, s Kádár elvtárs sportcsar­noki beszámolója. ANDRÁSI BÉLA, A JÁSZ­BERÉNYI FELSŐFOKÚ TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET IGAZGATÓJA: Kéthetes NDK-beli tanul­mány utamról jöttem meg ép­pen, amikor Kádár elvtárs, a magyar ENSZ-delegáció veze­tője nagyjelentőségű beszá­molóját megtartotta. Felfo­kozott érdeklődéssel olvas­tam másnap az újságot, mi­vel e két hét alatt jónéhány napot Berlinben töltve, olyan élményekben is részem volt, melyek közvetlenül mutatták meg számomra, hogy mit je­lent a leszerelés, mit jelent a nyugatnémet militarizmus megfékezése. Talán sehol máshol nem lehetett volna ezt olyan mélyen érzékelni, a kérdés nagyságát mindany- nyiunk életére kiható rop­pant jelentőségét átélni, mint éppen Berlinben, ahol a né­met elvtársakkal folytatott beszélgetésekből sokoldalúan ismertem meg az imperialis­ta hatalmak által táplált és magasra szított nyugatnémet militarizmusnak az egész vi­lág békéjét fenyegető veszé­lyét. Az emberiség létérdeke bé­kés leszerelést követel — mondotta Kádár elvtárs. Ön­kéntelenül felmerül a kér­dés: Vannak-e olyan erők, amelyek az imperialista ha­talmak háborús terveinek megvalósulását meg tudják akadályozni? Lehetséges-e. hogy a hatalmas mennyiségű pusztító fegyverek lomtárba kerüljenek, megsemmisülje­nek. hogy a fegyverkezésre fordított óriási összegekből iskolák, kórházak, az embe­rek soha nem látott jólétét szolgáló intézmények épülje­nek? Lehetséges-e, hogy el- oszoljanak a viharfelhők és a tartós béke napja ragyog­jon az életet, boldogságot igenlő dolgozó milliókra? — Sorsdöntő kérdések ezek. — amelyekre azt feleibetüik: Igen, ez lehetséges. Lehetsé­ges. Erről győzött meg Ká­dár elvtárs beszámolója, va­lamint a béke és haladás erői által képviselt, az egész világ dolgozói által támoga­tott — az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javas­latok. A béketábor reális erői mögött ott áll a felbe­csülhetetlen nagy erő, a bé­kére vágyó százmilliók béke­akarata. De erről győztek meg köz­vetlen élményeim is. Az NDK-ban a megalakulás óta eltelt 11 év óriási változá­sokat hozott az emberek gon­dolkodásában. Sok emberre] beszéltem, találkoztam, akik mindannyian átérzik a nagy német szellemnek, Brecht- nek Karthágó sorsáról írt, de a német néphez szóló szöveg mély igazát. „A nagy Karthá­gó három háborút viselt. Az első után még hatalmas ma­radt, a második után lakható a harmadik után nem volt többé található.” Meglepett az egyik óvónőképzős hall­gató kérése: meg tudjuk-e bocsátani, mi magyarok a né­meteknek mindazt, amit elle­nünk elkövettek. A német nép, a Német Szocialista Egységpárt céltu­datos munkája új embert for­mált és formál. Azt az em­bert, aki felismerte népei és hazája — és ettől elválaszt­hatatlanul saját maga igazi érdekeit. A mi népünk szintén nem kis tanúságok árán jutott eh­hez a felismeréshez. Talán még soha sem voltunk any- nyira egységesek ebben a fel­ismerésben, a béke akarásá­nak. megtartásának és meg­védésének szándékában, mint most. Felismerés és szándék azonban kevés. Éberség, ál­landó érdeklődés e nagy kér­dések iránt, elszántság — és főleg munka, az élet javait, erőnket fokozó állandó mun­ka kelj ahhoz, hogy még a mi é1 etünkben valósáé legyen a hő óhai: a leszerelés és a teremtő béke. Ebben a vonatkozásban ne­künk. magyar pedagógusok­nak is világosan látnunk kell a ránk jutó részt. Dr. BENE ZOLTÁN ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVI­SELŐ, A MEGYEI TANÁCS KÓRHÁZA SZÜLÉSZETI- ÉS NŐGYÓGYÁSZATI OSZ­TÁLYÁNAK FŐORVOSA Nagy élmény volt számom­ra, hogy részt vehettem Ká­dár János elvtársnak, a ma­gyar ENSZ-delegáció vezető­jének a Sportcsarnokban tar­tott beszámolóján. A hallga­tóság oly lelkesedéssel fogad­ta Kádár elvtárs szavait, hogy azt elmondani és leírni sem lehet. Többször hallgatom már Kádár elvtárs parlamenti be­szédeit, de a sportcsamoki mindegyiknél nagyobb hatás­sal volt rám. Kádár elvtárs kedves, közvetlen modora mindig leköti hallgatóságát. Világos, egyszerű szavait hal­lani más érzést kelt az em­berben, mintha ugyanazt az újságból olvassa. Olyan volt ezen a nagygyűlésen Kádár vlvtárs, mintha egy nagy csa­lád előtt beszélt volna. Az ENSZ-delegáció mun­kájában nagyjelentőségű a gyarmatosítók ellen irányuló küzdelem. Igazi harc volt ez, melyet a szocialista országok — élén a Szovjetunióval — a gyarmatosítás végleges fel­számolásáért sikerrel folytat­tak. Nekem, mint pártonkívüli- nek jó érzés volt hallani Ká­dár elvtárs kijelentését a magyar belpolitikai élet egy­ségének erősödéséről. A ma­gyar ENSZ-delegáció mun­káját ugyanis nagyban elő­segítette az a sok-sok levél és távirat, melyet itthonr” kaptak. A nagygyűlési beszámoló végén Kádár elvtárs felhívta az ország dolgozóinak figyel­mét, hogy ki-ki a saját mun­katerületén még nagyobb odaadással dolgozzon a kö­zös célunk, az életszínvonal további emelése érdekében. Nagyon egyetértünk Kádár elvtársnak ezen kijelentései­vel. A JÁSZBERÉNY1 JÁRÁS kiszesei — élethivatásukHoz illően — javarészt mezőgaz­dasági munkákra tettek fel­ajánlást a KISZ-kongresszus tiszteletére. ígéretüknek szor­gos igyekezettel tesznek ele­get; ahol némi lemaradás mutatkozik, annak többnyire az kedvezőtlen időjárás az oka. Jászfelsőszentgyörgy ifjú­kommunistái szépen halad­nak az ifjúsági ház építésé­vel, melynek befejezését e hó végére tervezték. Szomba- ton-vasárnap eddig öt-öt hold kukoricát törtek le a Kos­suth és Petőfi Tsz-bem. A pusztamonostoriak áldozat- készségét 17. a jászladányi gépállomás kiszeseiét 12, a jásztelki Viharsarok Tsz ki- szeseiét a vállalt Őt helyett 10 hold kukorica betakarítá­sa dicséri. A jásztelki Alkot­mány Tsz KTSZ-szervezete eleget tett 240 órás betakarí­tás vállalásának; sőt négy 'dős szövetkezeti gazda ház­táji gazdaságában adódott időszerű munkát is elvégzett már. Dicséretes és követendő hogy ugvanezek a fiatalok hét analfabéta irás-olvasásra megtanítását is elvállalták. TUTjTÉL TESITETTÉK Ígé­retüket az alattyáni Új Élet Tsz kiszesei is. öt helyett ti­zenöt holdon törték le a ku­koricát, nem két. de négy al­kalommal vettek részt para- dicsomszedésen. Két hold he­lvett öt hold kukoricát ta­karított be a jászíényszarui vegyesipari ktsz KlSZ-szer- vezete. A község területi KISZ-saervezetének tagjai 870 társadalmi munkaórára tettek felajánlást. A fiatalok már eddig húsz mázsánál több pa­radicsom leszedésével segí­tették a helyi tsz-eket. A jászágói Rákóczi Tsz-ben a kiszisták társadalmi munká­ban szedtek le három hol­don dohányt, törtek két hol­don kukoricát A jánoshidai Dimitrov, Bé­ke és Aranykalász Tsz-ben a kiszesek 26 holdon végeztek kukoricatörést három holdon répaszedést. A Jászsági Álla­mi Gazdaság felsőjászsági üzemegységének ifjúkommu­nistái 112 holdon végeztek társadalmi munkában mély­szántást. — A Jászberényi Gépállomás tizenhat kiszistá- ja a jászfelsőszentgvörgyi Uj Élet Tsz 12 hold kukoricáját törte le. Jászérokszállás kiszesei a megyeszerte emlegetett kút­fúrás mellett a községfejlesz­tési munkában Is tevékeny­kednek. így a piactér parkosí­tásának és a fürdő építésé­nek áthúzódó munkájában összesen 2 ezer 500 társadal­mi munkaórára tettek válla­lást Kongresszusi vállalá­suk keretében már befejezték egy 250 köbméteres kacsa­úsztató építését. A JÁSZBERÉNYI JÁRÁS néhány községiben szervezé­si hibák akadályozzák a fi­atalság tetterejének kibonta kozását. Emiatt nem kerül: sor az éves vállaláson túl kongresszusira Jászboldoghá- zán. Jászjákóhalmán a Béke Tsz és az MTH iskola KISZ- szervezete a kívántnál ké­sőbb hívta össze gyűlésre fi­atalságát. Az alattyáni Vörös Csillag Tsz-ben általános is­kolásokat vettek fel KISZ- tagnak; természetes, hogy e fiatal gyermekektől nem vár­hatnak olyan teljesítményt, mint a serdültebbektől. A jászágói Kókai Tsz-ben a ve­zetőség erőtlensége miatt bot­ladozik a KISZ-munka. ISMÉTELJÜK, a hiányos­ságok ellenére sem lehetünk elégedetlenek az eddig elért eredményekkel. A járás KIS7 szervezeteit jól fogta össze a járási KTSZ-blzottság, me­lvet sok Hasznos útmutatás­sal támogatott a járási párt- bizottság is. A KISZ járási titkára tájékozott a területén folyó munkáról. Vélemé­nyünk szerint még eredmé­nyesebben tevékenykedhet­nék vezető munkájában, ha a megyei KISZ-bizottságot gyakrabban, alaposabban tá­jékoztatná. Nem szabad a já­rási KISZ-vezetőségnek meg* feledkeznie arról, hogy mun­kája iránt nemcsak a megyei vezetőség, de az országos is érdeklődik. Az utóbbi pedig — érthetően — a megyei KISZ-bizottságtól várja a je­lentéseket ., j Általános igyekezet, szórványos szervezetlenség A jászberényi kiszisták kongresszusi munkájáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom