Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-18 / 246. szám

1960. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üzemi és termelőszövetkezeti pártcsoportok munkájáról isik szó, hitet, bizalmat és perspektívát adhatnak kör­nyezetüknek, hisz ezt várja tőlük a párt. A párttagság politikai ne­velésében van a legtöbb ten­nivalója a pártcsoportoknak. Ritkán fordul elő még az, hogy politikai kérdést, vagy egy-egy párttag termelő- és pártmunkáját, esetleg egyéni magatartását beszéljék meg. Pedig ezek a beszélgetések, az elvtársak véleményének meghallgatása, jótékonyan befolyásolnák a párttagok munkáját és magatartását. A pártcsoportok jelentősei léptek előre a termelés segí­tésében. Általában jó a kap­csolat a műszaiak, üzemegy­ség-, illetve brigádvezetők és a pártcsoportok között. A termelőegység vezetőjét és a szorgalmas pártonkívülieket is meghívják a pártcsoport olyan ülésére, ahol egy-egy termelési feladatot vitatnak meg. Az üzemekben és több termelőszövetkezetben a pártcsoportok is ismerik a főbb tervszámokat, s tudják, hogy mit kell tenniük meg­valósításukért. A Tiszamenti Vegyiművek pártcsoportjai ez év elején aprólékosan megvizsgálták a termelést. Észrevételeiket — melyet írásban is rögzítettek — a műszaki értekezleten vitatták meg. A Járműjavító IX. osztályának pártcsoportja több újítási javaslat megva­lósítását egyengette. A kisúj­szállási KTSZ-ben a negyed­éves terveket a jól dolgozó pártonkívüliekkel kibővített pártcsoport-értekezleten be­szélik meg. TÖBB HASZNOS kezde­ményezéssel találkozhatunk a mezőgazdaságban is. A ti- szaszentimrei Aranykalász Tsz pártcsoport vezetőinek kezdeményezésére idei áru­baromfi tervüket 6 ezerről 8 ezerre emelték és 100 he­lyett 150 anyakocát tartanak. Amikor a tiszaderzsi Uj Ba­rázda Tsz pártcsoport vezetői a vasárnapi borsócséplést kez­deményezték, a tizenhárom kommunistához harminc pár- tonkívüli is csatlakozott. Te­hát az újért, a közösségért való tett jó hatást vált ki és követésre talál az emberek­ben. A párt számszerű erősítése a pártcsoportok szinte min­den napos feladata. Figye­lemmel kísérni a pártonkívü- liek munkáját, tanácsot és megbízást adni nekik, egyen­getni útjukat a párt felé. Jó- néhány pártszervezet konk­rét tervet dolgozott ki a tag- és tagjelölt felvételre és en­nek alapján megbízatást ad a pártcsoportoknak. A kunhe- gyesi járás néhány pártszer­vezetében és a Nagykunsági Állami Gazdaságban a párt- csoportok javasolják felvétel­re a jelentkezőket. Mielőtt a AZ ALAPSZERVEZETEK­3EN, amelyek a párt legki­sebb önálló szervezeti egy­ségei, pártcsoportok működ­lek. A DártcsoDortok létreho­zásának célja összefogni, ne­velni és irányítani a hozzá- artozó kommunistákat, fej- eszteni aktivitásukat, segí- eni őket pártmegbizatásuk eljesítésében. A pártcsoport egyik leg- ontosabb teendője segíteni a íepgazdasági tervek teljesítő­ét, az olcsóbb, gazdaságo- abb termelést. Még így főbb vonalaiban ommázva is rendkívül szé- es és sokoldalú feladatai van- lak a pártcsoportoknak. Nem >eszélve a sok-sok részlet- eladatről, melyek a napi nunka során adódnak és negoldásra várnak. Ez abból :üvetkezik, hogy a pártcso- lortok ott tevékenykednek, ihol a párt politikájának íyakorlati végrehajtása fo- yik. A termelő üzemi pártcso- lortok — a munkahely sajá­tságától függően — üzem- észekben, műszakokban, ízemegységekben és brigá- 3 okban — épülnek ki. A leg- öbb helyen a pártcsoportok 'ezetőjét — a bizalmit — a pártdemokrácia elveinek meg- élelően maguk a pártcsopor- ok tagjai választották, s 1 öntésüket a taggyűlés hagy- a jóvá. Ezt a módszert csak íelyeselni lehet és helytelen, ia a pártcsoport tagjainak negkérdezése nélkül a tag­gyűlés vagy a vezetőség jelö- i ki a bizalmit. A Szervezeti Szabályzat is azt írja elő, >o£y „A pártcsoportok mun­káját a megválasztott párt- pizalmiak irányítják.’8 Tapasztalataink szerint a pártcsoportok vezetői terme- ő és pártmunkájuk révén tekintélynek örvendő embe­rek. Nagy többségük pártis- íolát, illetve politikai tanfo- yamot végzett, szakmai ké­pességük is az átlagos színvo- pal felett van, s ezért alkal- nasak megbízatásuk ellátá­sira. A pártbizottságok és ilapszervezetek is arra tö­rekednek, hogy emeljék a bi­zalmiak politikai és szakmai ’elkészültségét. Pártoktatásra, :ót több helyen — például fúrkevén és Kunhegyesen — ezüstkalászos tanfolyamra is bevonták a tsz alapszerveze- ,ek pártcsoport vezetőit. A PÁRTCSOPORTOK — a cislétszámú alapszervezeteket kivéve — mindenütt működ­lek és a párt és termelőmun- ía tevékeny részeseivé vál- ;ak. A pártvezetőségek több­sége gyakran — de legalább lavonként — összehívja a úzalmiakat és tájékoztatja iket a fontosabb párt- és (ormányhatározatokról, s a ermelőmunka soronlévő fel- idatairól. Jónéhány alapszer- /ezetben taggyűlésen számol- atják be a pártcsoportokat, gy ellenőrzik őket, növelik 'elelősségérzetüket. A jász- < iséri Alkotmány Tsz-ben bí- •álták a bizalmit, mert cso­portjából többen hiányoztak i taggyűlésről. Kisújszálláson /isszahívták a pártmunkáját ;lhanyagoló pártbizalmit. A párttagság politikai ne­velésében, tájékoztatásában s nagyon sokat tehetnek a pártcsoportok. Jó alkalom íyílt most erre az ENSZ- ilésszak idején, amikor a Szovjetunió a szocialista or­szágok nagy békeoffenzivája ilapján leleplezhetik az im­perialista cselszövéseket, erő­síthetik az emberekben a szo- nalista tábor erejének tudá­sát. Hasonlóképp tehetik ezt pás esetekben is. Például, ha najd az ötéves tervünkről Együttműködési mnnkaterv Szófia (MTI). Szombaton Szófiában aláírták a Magyar Tudományos Akadémia és a Bolgár Tudományos Akadé mia 1961/62. évi tudományos együttműködési munkatervét. A munkaterv előirányozza a két tudományos akadémia együttműködésének fejleszté­sét és a közös tudományos kutatás új területekre való kiterjesztéséi taggyűlés elé terjesztik, ma­guk is megvitatják: alkal­mas-e az illető a felvételre. Á pártcsoport ad megbízatást a tagjelöltnek és a pártcso­port be is számoltatja őket a végzett munkáról. Helyes és követésre méltó módszer ez. Az a kár,! hogy még nem általános. Az alap­szervezetek többségében csak a vezetőség foglalkozik a párt számszerű erősítésével és a pártcsoportokat nem bízzák meg ezzel a munkával. Hiba az is, hogy a pártmegbízatá­sok teljesítésének ellenőrzé­sét sem osztják meg a párt- csportokkal. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN sokat fejlődtek a párt mun­kájának módszerei. Nagyobb szerepet és önállóbb felada­tot kaptak a pártcsoportok is. Ahhoz, hogy a pártcsopor­tok betöltsék e nagyobb sze­repüket, elengedhetetlenül szükséges: a pártbizottságok és alapszervezetek rendszere­sen segítsék őket, s emeljék munkájuk tartalmi színvona­lát Máthé László Befejeződött a Közalkalmazottak Szakszervezetének negyedik kongresszusa A Közalkalmazottak Szak- szervezetének negyedik kong­resszusa vasárnap az újvá­rosháza tanácstermében foly­tatta a vitát a szakszervezet eddig végzett munkájáról, valamint a központi vezető­ség beszámolójában kijelölt feladatokról. Dr. Kónya Albert akadé­miai levelezőtag a tudomá­nyos felsőoktatási tanács tit­kára többi között rámutatott: ma már több mint 25 ezerre tehető azoknak a kutatóknak a száma, akik akár intézetek­ben, akár egyetemeken, vagy főiskoláidon mint érdemi munkatársak, vagy mint ki­segítők tudományos kutatás­sal foglalkoznak. Dr. Szénási Géza, az MSZMP Központi Bizottságá­nak póttagja, a népköztársa­ság legfőbb ügyésze, a párt Központi Bizottságának üd­vözletét adta át a kongresz- szusnak. A főtanácsot közelről érinti az iskolareform Borsányi Jánosné nyilatkozata A nőtanácsot, mint a szü­lői munkaközösségek össze­fogó szervét közelről érinti az iskolareform. Munkánk oroszlánrésze csak a novem­ber első felében tartandó szülői értekezleteken és azok után következik, de addig is igyekszünk tájékoztatni a szülőket a reform mibenlété­ről és véleményeiket össze­gyűjtve segítséget adni az is­koláknak az értekezletek megtartásához. Megragadjuk az alkalmat és ennek a társadalmi jelen­tőségű kérdésnek kapcsán bevonjuk majd az édesapákat is a munkaközösségek mun­kájába. Az üzemben dolgozó apák például sokat segíthet­nek, — s akadnak is ilyen kezdeményezések — a poli­technikai oktatáshoz szüksé­ges műhelyek felszerelésé­ben. Az eddig hallott vélemé­nyekből egyébként az a kép alakul ki, hogy az általános iskolás gyermekek szülei igen sokat várnak a reform­tól. Köztudomású, hogy itt a tanulók megterhelése túl­ságosan nagy, házi feladataik megoldása néha ebéd utántól a késő esti órákig eltart. A tiszasasi iskola szülői mun­kaközösségének elnöke pe­dig arról panaszkodott, hogy a gyerekeknek rengeteg ide­jét lekötik a szakköri foglal­kozások. — Minden délután más-más szakkör tart gyű­lést, és az önkéntes jelentke­zés vagy ésszerű beosztás he­lyett elvárják, hogy minden gyerek minden szakkörön résztvegyen. — A tananyag csökkentésére vonatkozó re­formjavaslatot tehát megye- szerte igen szükségesnek és időszerűnek tartják. A politechnikai oktatást illetően megoszlanak a véle­mények. A szülők többsége helyesli, hogy gyerekeiket már első iskolaéveiktől kezd­ve bevezetik a fizikai mun­kába. Ugyanakkor sok rész­let-problémát és hiányossá­got is felvetnek. A tiszafüre­di iskolások például esőre- hajló időben dolgoztak a föl­deken egész délelőtt, s mikor délben kitört a zápor, a szö­vetkező semmiféle jármű­vet nem küldött a gyerekek hazaszállítására. Ennél az egyes esetnél ál­talánosabb jellegű kifogás az, hogy a szövetkezetek, gazda­ságok nem gondoskodnak előadóról. Célunk pedig az lenne, hogy a gyerekeket munka közben szakszerű magyarázatokkal lássák el s így alaposan megismerjék a munkafolyamatok összefüg­géseit, újabb ismereteket sze­rezzenek a látott és tapasz­talt tárgyakról, jelenségek­ről — fejezte be nyilatkoza­tát Borsányi Jánosné, a Szol­nok megyei Nőtanács titkára. Tanácskoztak a propagandisták Szolnok város KISZ Bizottsága az oktatási év megkezdése előtt kétnapos tanácskozás­ra hívta örsze a „Világ térképe előtt” és a KISZ politikai körök előadóit. A tanácsko­zást Bihari László, a városi KISZ Bizottság titkára vezette. A téliestéken több mint 3 ezer szövetkezeti gazda tanul A MEGYEI TANÁCS vég­rehajtó bizottsága a napok­ban tárgyalta és jóváhagyta a téli mezőgazdasági szakok­tatás tervezetét. Az idei ok­tatási program sokkal gazda­gabb, mint bármikor is volt. Ez érthető és szükséges is, mert a szövetkezéssel megte­remtődött a nagyüzemi gaz­dálkodás kerete, de nem fe­jeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A je­lenlegi és a jövő feladatai közé tartozik a korszerű, jól jövedelmező szövetkezeti gaz­daságok megteremtése. S eh­hez nemcsak gépek, nagy­üzemi épületek, út, villany, stb. szükséges, hanem szak­értelem is. Ezért nagyjelen­tőségű a tanulás, az ismere­tek bővítése. Ha növekszik a szövetkezeti gazdák tudása, műveltsége, szakmai hozzá­értése, akkor bátrabban fo­gadják az újat, a mezőgazda- sági termelésben is alkal­mazzák a tudományt, s mind­ez gazdagon gyümölcsözik a terméshozamokban, erősebb, virágzóbb lesz a közös gazda­ság. Ez tehát a tét: az eredmé­nyes gazdálkodás, s ami eb­ből fakad, a jólét. Biztató az, hogy a szövetkezeti gazdák, —i bár jórészük mégcsak egyetlen közös esztendőt tud maga mögött *— már más­képp éreznek, gondolkodnak. A szövetkezés, a közös mun­ka, az új életforma, a mi megyénkben is az emberek ezreit, tízezreit mozdította ki korábbi elzárkózottságából. Sokan, akik egyéni koruk­ban mindentől távoltartották magukat, most a közös gaz­daságban gazdatársaik bi­zalmából tisztséget viselnek. Elnökök, vezetőségi tagok, brigád- és munkacsapat ve­zetők lettek, s nem néhány holdakért, hanem ezer, több­ezer holdas gazdaságokért fe­lelősek. Megszaporodtak gondjaik, mert még gyakor­latlanok a vezetésben, s egy­re többen ismerik fel, hogy a naeyüzemek irányításához az akaraton, a jőszándékon, munkaszereteten túl mind na­gyobb tudás szükséges. Örvendetes jelenség, hogy megnövekedett a tanulás iránti érdeklődés. A mező- gazdasági technikumok leve­lező tagozatára háromszázan iratkoztak be. ötvenkét ter­melőszövetkezeti fiatal a két éves mezőgazdasági szakisko­lán tanul, s a felnőttek isko­lájába a tavalyi 70-el szem­ben. most száz szövetkezeti gazda jelentkezett. Tehát, nemcsak a tisztséget viselő, hanem az egyszerű, dolgos szövetkezeti gazda tudásszom­ja is nagyobb. Tanulni akar­nak, hogy szakmunkásokká váljanak, mert a mezőgazda­ságban is van erre lehetőség. Huszonegy szakma között vá­laszthatnak az Idősebbek és a fiatalok. Megyénkben 21 közös gazdaságban kezdődik meg a tanulóképzés: szarvas- marha, sertés, baromfi-te­nyésztési, szőlő- és gyümölcs­termesztési, valamint nö­vénytermesztői, munkagépke­zelői és öntözéses szakmák­ban. Kétszáz fiatal (14—17 évesek) szerződhet a termelő­szövetkezetekkel. A három éves tanuló idő alatt a tsz- ben teljesített munkaegysé­gen felül az állam segítség­képpen napi 4.50 forint ebéd­térítést és munkaruha térí­tést biztosít számukra. A ta­nulók három hónapig a kije­lölt iskolákban teljesen in­gyen tanulnak, s a három év után szakmunkás vizsgát tesz­nek. HASONLŐ LÉTSZÁMMAL kezdődik meg a felnőttek szakmunkás képzése is. Azok, akik betöltötték 25. életévü­ket, elvégezték az ezüstkalá­szos tanfolyamot és részt- vesznek az egy éves előkészí­tőn, szakmunkás vizsgát te­hetnek. A szakmunkásoknak a közgyűlés határozata alap­ján 10 százalékkal több mun­kaegységet lehet jóváírni, A termelőszövetkezeti pa­rasztság tömegoktatási for­mája továbbra is az ezüstka­lászos tanfolyam. A tél fo­lyamán 4 hónapon keresztül megyénk szövetkezeti gazdái közül háromezren tanulnak a százhúsz ezüstkalászos tanfo­lyamon, melyből 66 tanfo­lyam másodéves. Újszerű en­nél az oktatási formánál, hogy már az első évtől sza­kosító; például növényter­mesztési, állattenyésztési, ker­tészeti, stb. szakokra képez. Az ezüstkalászos tanfolya­mok mellett egy-két hetes időtartammal működő speciá­lis tanfolyamok is lesznek. A növénytermesztésben dolgo­zók közül négyszázan, az ál­lattenyésztők közül pedig há- romszá2ötvenen végeznek a tél folyamán tanfolyamot A tervezet külön kiemeli az öntözéses gazdálkodásban résztvevők szakmai képzését Az esőztető berendezések gépkezelői részére például kéthetes tanfolyamat szervez­nek, s emellett gyakorlati oktatásban is résztvesznek. Nagy szerepet kap a téli ok­tatásban a növényvédelem is. A Szolnok megyei Növény­védő Állomás szakemberei segítségével képezik ki a ter­melőszövetkezetek növény- védelmi felelőseit. Speciális tanfolyamon tanulnak a bor­júneveléssel, szarvasmarha hizlalással, sertésgondozással, juhtenyésztéssel megbízott szövetkezeti gazdák, valamint brigádvezetők részére szer­vezett kéthetes bentlakásos tanfolyamon főleg az olcsó építkezésekkel ismerkednek meg. MEGKEZDŐDIK a mező- gazdasági szakemberek to­vábbképzésnek hagyomá­nyossá vált formája, a mező- gazdasági szabadegyetemi ok­tatás is. A legjobb szakembe­rek által tartott előadáso­kon (a tél folyamán őt elő­adás lesz) témánként az üzem- szervezés, a takarmányok ha­tékonyságának fokozása, ve­tőmag termesztés, a növény- védelem, s az állattenyészté­si vonalon a felnevelési be­tegségek szerepelnek. A tervezet külön pontban foglalkozik a termelőszövet­kezeti elnökök és agronómu- sok, főkönyvelők továbbkép­zésével. Nagy jelentőségű a vezetők továbbképzése, hi­szen így megismerkednek a legújabb kutatási eredmé­nyekkel, elméletben is meg­tanulják a helyes vezetés módszereit, s ezáltal gyakor­lati munkájukban is kevesebb gonddal, nehézségekkel küz­denek. Az eddig elmondottak is bizonyítják, hogy olyan mé­retű tanulás bontakozik ki a falvakban, termelőszövetke­zetekben, amelyre eddig még nem volt példa. Ahol gondo­san szervezik meg a téli ok­tatást, jól választják meg az előadókat, tanfolyamvezető­ket, ott ezen a télen nagyot léphetnek előre a szövetkeze­ti gazdák szakmai tudásá­nak, általános műveltségé­nek, politikai ismereteinek gyarapításában. Ebben a mun­kában valamennyi szerv se­gíthet, a párt, a tanács épp­úgy, mint a Hazafias Nép­front, a TIT és más társadal­mi szervek. Ezekben a napokban még a határban folyik a nagy „őszi vizsga.” Törik a kukoricát, szedik a burgonyát, cukorré­pát, vetik a búzát. Ez most a legfontosabb. De néhány hét múlva elérkezik a tanulás ideje s már most elő kell ké­szíteni a falvakban, tsz-ek- ben a téli oktatást, hogy ott megfelelő eredményeket érje­nek majd el. Ha a hosszú té­li estéken mindenhol tanul­nak, előadásokat hallgatnak, barátkoznak az emberek, könnyebb, szebb lesz a tavasz és a gazdagabb az új eszten­dő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom