Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

1960. október 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A TERV TELJESÍTÉSÉINEK FONTOS C- FELTÉTELE A MŰSZAKI FEJLESZTÉS Közeledik az év vége. A műszaki fejlesztési ter­vek valóraváltásánafc ideje lassan lejár. Most azon­ban még van idő arra, hogy néhány fontos intézke­dést tegyünk, s a jövő évi műszaki fejlesztési tervek­be a máshol bevált módszereket felvegyük. A műszaki fejlesztésnél főleg a fontosabb dolgok­ra összpontosítsuk erőinket. Van néhány dolog — így például a szalagszerű kocsijavítás bevezetése a Jár­műjavítóban —, amivel már így is késtünk. Sürget az idő, haladéktalanul valóra kell váltani a műszaki fej­lesztési terveket. Néhány feladattal az alábbiakban foglalkozunk: Fúróturbinák as alföldi fúrásoknál Kapeljusnyikov szovjet mérnök 1923-ban Bakuban ja­vaslatot tett egy fúró forga­tására alkalmas turbina lét­rehozására. A javaslatot el­fogadták és azóta Sumilov, Ioanneszján, Tagjev és Gusz- man szovjet mérnökök to­vább tökéletesítették, és ma már nemcsak a Szovjetunió­ban aratott győzelmet, ha­nem a szovjet szabadalom alapján gyártva az USA, Franciaország, Németország, Ausztria és Románia olajkut- jainak fúrásainál is nagy si­kerrel alkalmazzák. Nézzük meg röviden, mit is hívunk fúróturbinának? Miért használják a kútfúrás­nál, mint a fúrási technika egyik legkorszerűbb eszkö­zét? A furóturbina egy lyuk­talpra beépített hidraulikus motor, melyet az öblítő iszap­áram hoz forgásba és ez for­gatja a végére csavart fúrót. A fúró fordulatszáma a ro­tary fúrás percenkénti 80— 100 fordulatával szemben eléri az 1000—1100 fordula­tot. A másik előnye, hogy nem kell forgatni a fúrószá­rat, mert a fúró forgatását maga a talpra beépített fú- rőturbina végzi. A legfőbb előnye— a rotary fúrással szemben — az, hogy a fúró- berendezés összenergiájának lényegesen nagyobb részét tudja közvetlen kőzetbontás­ra felhasználni, s emiatt a fúróturbinával nagyobb mechanikai sebességet lehet elérni. Tavaly az Alföldi Kőolaj- fúrási Üzem is kapott a Szov­jetuniótól 6 5/8-os szekciós fúróturbinát. Mérnökeink kö­zül, akik a Szovjetunióban végeztek már ismerték a tur­binafúrás technológiáját és az ő vezetésükkel végeztük el a próbafúrásokat. Ezek a kí­sérletek meglepő eredményeket hoztak Ä Szanda-6, Nagykőrös-13, Hajduszoboszló-7 számú fú­rási pontokon végeztünk ve­lük fúrásokat. A Szanda-6-os ponton 951—1126 méter kö­zött 34 méter/óra, 1126—1273 méter között 21 méter/óra, 1273—1502 méter között 13.1 méter/óra mechanikai sebes­séget értünk el. Ez a többi szandai fúrások méter/óra sebességével összehasonlítva 300—500 százalékos mechani­kai sebességet jelent. A Nagy­kőrös-13 fúrásponton 835— 1117 méterig terjedő inter­vallumban 320 százalékos se­bességnövekedést értünk el. Ezek a próbafúrások bebi­zonyították, hogy a fúrőturbi- nának üzemünk területén is van létjogosultsága. A próbafúrások eredmé­nyei alapján az üzem 1960. évi műszaki fejlesztési ter­vében a legfontosabb helyet a fúróturbinák rendszeres használatának bevezetése fog­lalta el. Ennek ellenére meg kell mondanunk, hogv nem sikerült a várt eredményeket elérni. Nem sikerült megfúr­ni fúróturbinákkal a terve­zett métereket. A lemaradó* okait vizsgálva mes kell ál­lapítani a következőket: A fúróturbinák megérkezé­sekor nem gondoltunk arra, hogy a várt eredmény csak akkor érhető el ha biztosít­juk hozzá a megfelelő műsza­ki feltételeket. Az első — és eeyben legnagyobb — nehéz­séget a szivattyúink teljesí­tőképessége okozta. Addig míg a jetfúrásnál a szivaty- tyúnak csak 50—60 atm. nyo­mást kell kifejteni, a turbi­nafúrásnál a követelmény 110—120 atm. Ekkora nyo­más kifejtéséhez nagyon jó minőségű tömítő alkatrészek­re és tuskókra van szükség. A hazai gyártmányú gumi- dugattyútuskók pár órai hasa nálat után tönkre mentek, te­hát gyakran le kellett állni a fúrással és tuskókat kellett cserélni. Mivel ez a prob­léma nemcsak nálunk, ha­nem a dunántúli testvérüze­münknél is jelentkezett, — ezért tröszti szinten kikísér­leteztek megfelelő minőségű tuskókat. Ez azonban hosz- szú hónapokat vett igénybe. Sürgetésünkre az elmúlt idő­ben megérkeztek a kiváló minőségű szovjet tuskók is, így tehát a legnagyobb aka­dályt sikerült megszüntetni. Az egyik akadály megszűnt, de helyébe másik lépett. A gyenge minőségű tuskókkal való kísérletezés során fúró­munkásainkban bizonyos fo­kú ellenszenvet váltott ki a turbinafúrás. A probléma megoldása ér­cekében a műszaki vezetés tanfolyamot szervezett a fú- rómémökök és főfúrómeste­rek részére, ahol részleteiben megismerkedhettek a fúró­turbinákkal. Megismerték az előnyeit, megtanulták keze­lésüket Ez azonban kevés­nek bizonyult. A turbinákkal a fúrómunkásoknak kell dol­gozni, ezért széleskörű pro­pagandát kellett kifejteni kö­zöttük a turbinafúrás előnye­iről. E széleskörű felvilágo­sító munka ellenére még je­lenleg is találkozunk bizo­nyosfokú tartózkodással. Még mindig vannak brigádok, me­lyek nem szívesen használják a fúróturbinákat. De a jég már megtört Lehet, hogy sok ember szá­mára érthetetlen, hogy az eddig oly nagyszerű sikere­ket elért alföldi olajbányá­szok miért idegenkedtek az újtól, miért nem akarták al­kalmazni a turbinát, amikor azokat még a — centeket fo­gukhoz verő — kapitalisták is megvásárolták. Nehéz is erre pár sorban magyará­zatot adni. Azt le kell szö­gezni. hogy üzemünknél a szocialista munkaverseny ko­moly eredményeket hozott fúró és lyukbefejező brigád­jaink versen vben vannak egymással. Megszokták és megszerették a rotaryfúrást. melyekkel az elmúlt években — Világviszonylatban is ko­moly — eredményeket tudtak felmutatni. Naponta komolv harcokat vívnak minden mé­terért és nem akarták elve­szíteni ezeket a métereket Persze ez nagyon kicsinyes gondolkodásra vall ők nem azt nézték, ,hogy a ma elveszett méterek hol­nap már sokszorosan meg­térülnek. Az október havi termelési tanácskozások egyik legfon­tosabb kérdése a turbinafú-: rás volt. Dolgozóink elmond- ; ták azokat a nehézségeket, melyek gátlólag hatnak a tur­binafúrásoknál. Az üzem ve­zetősége közölte, hogy a tur- binafúrásokhoz minden fel­tételt biztosít és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy az ed3igi problémákat orvo­solják. Vass Gyula Hatékonyabb a darabolási munka ...a műanyagkorongos darabolás bevezetésével. Sikerrel alkalmazzák ezt már néhány üzemben, így többek között a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban. Nem­csak gyorsabb, hanem sokkal gazdaságosabb is a termelés ezáltal. Érdemes máshol is rátérni erre a munkamódszerre. Képünkön Kriston Endre (Mezőgépgyár) a műanyag­korongos darabotéval« Munkában a hegesztő automata Hajós Gyula hegesztő ügyes kézzel kezeli az automatát. — A hegesztő automatára kíváncsiak? Megtalálhatják a lemezműhelyben. Nagyon jól bevált masina. Egy ember napi munkáját néhány perc alatt elvégzi, — így igazított bennünket útba Virágh elv­társ, a jászberényi Aprító­gépgyár termelési osztályve­zetője. Ezután arra voltunk kí­váncsiak, miként vélekednek az automatáról azok a dolgo­zók, akik vele dolgoznak. A lemezműhelybe érve a laikus szemével is megállapíthattuk, hogy az automatával nem­csak gyorsabb, hanem jóval egyszerűbb és könnyebb a hegesztés, mint az eddigi módszerrel. A vakító ívfény­nek nyoma sincs. A gép sa­lakszerű anyagot szór a he­gesztett felületre, s azon át halvány parázs vöröslik, az sem minden esetben. A hegesztő automata be­kapcsolása után egy kis sí­nen önműködően halad előre olyan ütemben, ahogy végzi a munkát. Ottjártunkkor kö­zel kétméteres varratot készí­tettek vele. Hajós Gyulának, > a gép kezelőjének lényegé­ben annyi dolga volt csak, hogy beállította, bekapcsolta, illetve a munka végeztével kikapcsolta a masinát. A he­gesztés minőségében sem le­het kifogásolni valót találni, néha szinte köszörülni sem kell a varratot Ezek után nem csoda, ha a munkások elismeréssel nyi- , latkoztak az automatáról. Mint mondották, a gép be­szerzése idején még akadtak problémák, főleg a feszültség­beállítással, de hamar rájöt­tek az üzemeltetés legjobb mód*'7*'’'0're, s ma már gond nélkül, könnyen megy a mun­ka. — Jóval többet dolgozik ez tíz hegesztőnél, — mon­dotta egyikük, s a többiek elismerően rábőlintottak. Az automata munkáját Vizsgálva a szakemberekkel együtt javasolhatjuk: igye­kezzenek ilyen gépet besze­rezni máshol is, — megéri, gyorsan ' megszolgálja a be­szerzésre fordított forintokat Így könnyebb, gyorsabb, olcsóbb ... s ami külön figyelemre méltó; máshol is megvalósít­ható. A Mez/fcépgyárban a melegfestékszóró berendezés­sel mintegy 30 százalékkal növelték a termelékenységet, s mivel a festék így gyorsabban szárad, az átfutási idő is csökkent, — mintegy 20 százalékkal Amellett anyagmeg- takarítást is érnek eL Karcagon újfajta, elektromos hajóberendezések készülnek A karcagi Általános Sze­relő Ktsz-ben különálló üze­met hoztak létre, amélyet különböző elektromos jelző- berendezések és hajófelszere­lések gyártására specializál­tak. Rövid idő alatt a ktsz az Alföld egyik legnagyobb exportra gyártó szövetkezeté­vé fejlődött, az idén már 10 millió forint értékű elektro­mos felszerelést szállít a kül­földre készülő hajókhoz. Egyik jelentős gyártmá­nyuk a távvezérlésű akkumu­látortöltő berendezés, amely- lyel minden Szovjetunióba készülő hajót felszerelnek. Az országban egyedül Karcagon gyártják az áramforrás nél­kül működő telepes telefon- készüléket. Budai Kálmán technikus és Somodi Bálint elektroműszerész tízállomá­sos készüléke sokkal olcsóbb, mint a Nyugat-Németország- ból vásárolt hasonló bizton­sági berendezés Ugyancsak a két szakember tervei alapján az óbudai, ba­latonfüredi és a Gheorghiu- Dej hajógyáraknak kormány visszajelző berendezések is készülnek, amelyek a kor­mánylapát mindenkori állá­A szolnoki Vasipari Válla­lat az elmúlt két esztendőben nagyarányú segítséget nyúj­tott az általános- és középis­koláknak a politechnikai ok­tatás meghonosításához. El­sőként ajánlották fel műhe­lyeiket a diákoknak, ahol mesterek irányításával sajá­tították el az autószerelő-, la­katos-, hegesztő- és elektro­mos szakmákban az alapis­mereteket Most ismét újabb segítséget adnak az iskolák­nak, hogy minél eredménye­sebbé váljék ez az oktatási forma. A műszaki fejlesztési program valóraYáltásg során. sát mutatják. Ezeken kívül különböző kapcsolótáblákat asztali hírközlő berendezése­ket, vonalválasztó telefono­kat szállítanak az exportra készülő hajókhoz. helyi tervek és elképzelések alapján elkészítették az első politechnikai kisgépeket A prototípusok jól vizsgáztak a bemutatón és most megkezd­ték a sorozatgyártást A pa­pírlemezvágó, fagyalu, fafű­rész és a faeszterga gépekből még az Idén 150 darabot ad­nak át az Iskolaszerellátó Vállalatnak. A gépek alkat­részei teljes egészében a vál­lalat öntödéjében készülnek, így a lehető legolcsóbban tud­ják előállítani. Előrelátható­lag 5—7 ezer forintos áron kerülnek forgalomba« Megkezdték a politechnikai kisgépek sorozatgyártását

Next

/
Oldalképek
Tartalom