Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. október 14. Hruscsov beszéde a gyarmati rendszer megszüntetéséről 0 Atheista előadássorozat Tiszaföldváron (Folytatás az 1. oldalról) nép, nem akarja meghosz- szabbítani a gyarmati rab­szolgaságot. Ez meggyőződé­sem. Eljön az idő, amikor Kolumbia képviselője erről a szónoki emelvényről való­ban a kolumbiai nép nevé­ben fog beszélni! Uraim! Felkérek minden küldöttet foglaljon állást amellett, hogy a gyarmati népek függetlenségéről és szabad­ságáról szóló nyilatkozatot a közgyűlés teljes ülésén vitassuk meg. A gyarmattartó urak tud­ják, hogy mi a különbség az „eldugott sarokban” vagy az .ünnepi ülésen” lefolyó vita között. Itt ülök a teremben és néziem a spanyolok hátát. Mihelyt valamelyik gyarmat- tartó akár csak utal a gyar­mattartók politikájának tá­mogatására, ők tapsolnak. ''Élénkség a teremben, taps). Miért? Mert gyarmattartók! Van egy közmondás: ,,holló a hollónak nem vájja ki a szemét!” Mert a hollók jól tudják, hogvan bánjanak a csőrükkel. És az egyik gyar­mattartó támogatja a mási­kat. öröm olyan időben élni, amikor nagy események tör­ténnek. Amikor összeomlik a gyarmati rendszer! Nekünk NEW YORK (MTI). Polgár Dénes, az MTI tudósítója je­lenti New Yorkból: Az ENSZ-közgyűlés szer­da délutáni ülése egy nagy­arányú provokációs manő­ver következtében félbesza­kadt. Napirenden az a kér­dés szerepelt, hogy a Szovjet­unió javaslatát a gyarmati népek felszabadítására a Po­litikai Bizottság tárgyalja-e, vagy ahogyan a Szovjetunió javasolta, a közgyűlés. A szovjet javaslatot Hrus­csov indokolta meg nagyha­tású beszédében. Azután a volt Francia- Kongó delegációjának vezető­je kapott szót. Ekkor történt az első incidens. A kongó) küldött egy táviratot ismer­tetett, amelyet egy portugál gyarmat népe intézett hoz­zá. A kongói delegátus éles szavakkal követelte, hogy Portugália is adja meg a sza­badságot gyarmatainak. Az elnök ekkor félbesza­kította a kongói küldöttet. Amikor a kongói delegátus újra szólást kapott, kijelen­tette „Én Afrikából jöttem ás új ember vagyok az ENSZ- ben. Nagyon csodálkozom azon, hogy az elnök másokat nem szakít félbe, engem azonban, aki testvéreim hang­iát tolmácsolom félbeszakít.” Az elnök ismét megvonta a jut ez a megtiszteltetés, hogy kézbevegyük az ásót, jó mély sírt ássunk, minél mélyebbre eltemessük a gyarmati rend­szert és beverjük a nyárfacö­löpöt, hogy ez a rendszer so­ha többé ne támadhasson fel. A néphit szerint, ha elteme­tik az ördögöt, nyárfacölöpöt kell beverni sírjába, hogy ne jöjjön ki onnan — így van a gyarmati rendszerrel is. Ugyanolyan népi hagyomá­nyok szerint kell eltemetni. (Taps). Meggyőződésem, hogy lesz bennünk bátorság és ami a legfőbb, helyes megértés és lelkiismeretes döntést ho­zunk, márpedig lelkiismere­tünk azt mondja, hogy elér­kezett az idő, amikor min­den embernek szabadnak kell lennie. Bocsássanak meg nekem az afrikai népek képviselői, a feketék, ahogy nevezni szok­ták őket. Nem tudom, hogy hangzik ez a négerek szá­mára, nem sértő-e rájuk nézve? Rokonszenwel hall­gattam őket. A gyarmattar­tók azt hajtogatták, hogy ezek az emberek még nem ér­tek meg az önkormányzatra. Az imperialisták képviselői, akik itt felszólaltak, valójá­ban nem emelkedtek fel a szabadság általános emberi fogalmának színvonalára és nem jutottak el a szabadság­nak olyan értékeléséig, ame­szót a kongói küldöttől és fi­gyelmeztette, hogy térjen a tárgyra. Ez a jelenet három­szor megismétlődött. Ezután Libéria és Irak delegátusa foglalt állást a szovjet javas­lat mellett. Ekkor került sor a második incidensre. Fülöp-sziget kül­dötte arról beszélt, hogy a szabadságot minden gyarmati népnek meg kell adni, majd rátért arra, hogy a kelet-euró­pai népeknek nincs szabadsá­guk. Románia küldötte, eljárási kérdéshez szólva, a szónoki emelvényre lépett és kérte, hogy az elnök utasítsa rendre a Fülöp-szigeti delegátust. — „Független, szuverén nemze­teket, amelyek tagjai az ENSZ-nek, nem lehet sérte­getni” — mondotta. Az elnök azonban nem volt hajlandó rendreutasátani a Fülöp-szigeti delegátust. Ro­mánia delegátusa másodszor is ügyrendi javaslatot tett, követelve a Fülöp-szigeti küldött rendreutasítását. Az elnök azonban kijelentette, hogy a Fülöp-szigeti delegá­tus nem sértett meg senkit, csupán politikai kérdést tár­gyalt. Erre maga Hruscsov kért szót. Amikor Kongó küldötte beszélt, egy táviratról, amit szenvedő társaitól kapott, az elnök megállította — mon­lyet ezek a fekete emberek nyújtottak, ök levetették a jármot és bátran fejtik ki gondolataikat, védelmezik né­peik érdekeit. Ez nagy öröm! A fehérek közül egyesek kérkednek azzal, hogy ők fe­hérek és lenézik a feketéket. De lehet-e bőrszínük alap­ján megítélni az embereket? Az egyik embernek fekete, a másiknak sárga, ismét másiknak fehér a bőre. A legborzasztóbb ez, amikor egy embernek, legyen a bőrszíne fehér, vagy feke­te — fekete a lelke, va­gyis szennyes. Az ilyen szennyes lelküle- tet azután semmivel sem le­het helyrehozni. Üdvözöljük fekete testvé­reinket, a négereket, üdvö­zöljük mindazokat a népe­ket. amelyek szabadságukért és függetlenségükért harcol­nak. Segítünk és segíteni fo­gunk nekik, és minden nép­nek segítenie kell őket. Mély­ségesen hisszük, hogy eljön az az idő, amikor minden nép testvérnek tekinti egy­mást, amikor nem lesznek ki- zsákmánvoltak és kizsákmá- nyolók. Egyetlen zászló leng majd a magasban — a ba­rátság, a béke, a testvériség zászlaja és ezen a zászlón ez a két szó lesz majd — kom­munista társadalom. íTaos.) (MTI). dotta; Hogyan lehetséges, hogy ez az amerikai báb, aki a gyarmatosítókkal szimpa­tizál, nyugodtan sértegethet független országokat. Mi nem az elnök kegyelméből vagyunk itt, hanem a Szov­jetunió népeinek erejéből az igazságot hirdetjük és ezt ön Elnök Űr, semmiképpen sem akadályozhatja meg. Az elnök egy szót sem vá­laszolt Hruscsovnak. Ezután a Fülöp-szigeti delegátus folytatta beszédét és han­goztatta, hogy nem akarja megbántani senkinek az ér­zékenységét. Elővette előre megírt beszédét, de kiha­gyott belőle minden olyan célzást, amely a kelet-euró­pai népekről szólt volna. Ez­által a Fülöp-szigeti küldött beszéde végeredményben im­perialista ellenes felszólalás­sá vált, úgy hogy felszólalása végén Hruscsov, az egész szovjet küldöttség és a többi szocialista küldöttség is meg­tapsolta a Fülöp-szigeti dele­gátust. Ezután egymásután szólal­tak fel Etiópia, Nigéria, In­dia, Kuba küldöttei és a köz­gyűlés szónoki emelvénye a gyarmatosítás elleni tiltako­zás hatalmas fórumává vált. A hangulat láttán Anglia delegátusa még egyszer szót kért és azt mondta, hogy ő ugyan a politikai bizottság elé akarja vinni a kérdést, de ha a közgyűlés úgy hatá­roz, hogy a problémát a köz­gyűlésen tárgyalják meg, — Anglia konstruktív módon fog részt venni a vitában. A brit delegátus tehát fi­noman visszavonult. Ezután folytatódtak a gyarmatosítás ellenes felszólalások, Marok­kó és Ciprus küldöttének be­szédével. Hruscsov ezután harmadszor is szót kért. Há­láját és örömét fejezte ki, amiért a szónokok egymás­után a gyarmati rendszer fel­számolása mellett foglaltak állást. Ezt az örömöt — mon­dotta — millió és millió em­ber fogja osztani, aki jelen­leg még gyarmati elnyomás alatt él. Már-már úgy látszott, hogy ezután szavazásra kerül a sor, amikor az Egyesült Álla­mok küldötte kért szót. Az amerikai küldött azon a címen lépett a szószékre, hogy meg kívánja indokolni szavazatát. De már bevezető szavaival a kelet-európai népek szabad­ságát kezdte rágalmazni. Románia küldötte erre új­ra szót kért és bejelentette, hogy élesen tiltakozik az amerikai küldött eljárása el­len. A népi demokratikus or­szágoknak ugyanolyan jogaik vannak az ENSZ-ben, mint az Egyesült Államoknak. Az amerikai küldött nem az Egyesült Államok szenátusá­ban beszél, ezt meg kell érte­nie — mondatta. A román küldött azonban nem tudta befejezni szavait, mert a köz­gyűlés elnöke váratlanul be­rekesztette az ülést és kije­lentette, hogy holnapig elna­polja azt. Az egész ülés lefolyásából világossá vált, hogy az Egye­sült Államok küldöttsége el­határozta: minden kérdés tár­gyalásánál igyekezni fog a hidegháború szellemét élesz­teni. Amikor a gyarmati né­pek felszabadításáról, arról a fontos problémáról volt szó az ENSZ közgyűlésben, ame­lyet a küldöttek többsége szívből helyeselt és támoga­tott, az Egyesült Államok küldöttsége ahhoz a manő­verhez folyamodott, hogy a keleteurópai népek megrágal- mazásával zavarja meg az ülés menetét. A kérdés tár­gyalását azonban folytatták. New York (MTI). Csü­törtökön magyar idő szerint 16.19 órakor megnyílt az ENSZ közgyűlés délelőtti ülése, hogy folytassa a vitát a gyarmatosítás kérdésének napirendre tűzéséről. Mint ismeretes, a Szovjet­unió javasolta, hogy a kér­dést plenáris ülésen vitassák meg. — Az ENSZ-közgyűlés közfelkiáltással elfogadta a gyarmatosítás kérdésének plenáris ülésen való megvi­tatására tett szovjet javasla­tot. Izgalmas vita zajlott le a közelmúltban a tiszaföldvári pedagógusok párttaggyűlésén. A tizenöt fős kommunista kollektíva a kettős nevelésről vitatkozott. Gyakran okoz ugyanis gon­dot a nevelő munkában, hogy az iskola tudományos világ­nézetű nevelését keresztezi, gátolja, s esetenként lerom­bolja az otthon és a környezet hatása. Az iskolában materia­lista szellemben nevelnek, ugyanakkor esetenként a szü­lői házban, a gyermek kör­nyezetében idealista befolyás érvényesül. Anélkül, hogy ál­talánosítanánk, jónéhány szü­lő gondolkodásában még túl­teng az idealista szemlélet. Ez reme kívül káros a gyerme­kek fejlődésére, mert kétsé­geket kelt bennük és végülis nem tudják kinek, — a neve- lőnek-e, vagy a környezetéhez tartozó felnőtteknek higgye­nek? A materialista szellemű ne­velésben figyelemreméltó eredményeket értek el Tisza­földváron. A pártszervezetek és a pedagógusok felvilágosí­tó munkája nyomán évről év­re csökkent a hittanra járó gyermekek száma. Ez az ön­magában is jelentős tény azt mutatja, hogy a szülők gon­dolkodása is formálódik. De ez még nem elegendő. Segí­teni kell a szülőket abban, hogy a kor eszméinek megfe­lelően alaposabban megis­merjék és elsajátítsák a tu­dományos világnézetet Err:l tárgyaltak taggyűlé­sükön a tiszaföldvári kom­munista pedagógusok. Az új iskolaévben előadássorozatot indítanak a kommunista szü­lők részére és segítségüket kérik a pártonkívüli szülők felvilágosításához. Berlin (MTI) A nyugat­német hadügyminisztérium rakétatámaszontokat épít ki az NDK határa mentén. — Négyszáz rakétaüteg felállítá­sáról van szó. Ezeket az üte­geket atomgyújtófejjel ellá­tott, „Hawk” típusú ameri­kai rakétákkal fogják felsze­relni. A bonni Hadügyminiszté­rium különleges propaganda csoportja bizalmas parancs­ban utasította a Bundeswehr egységeinek és a militarista szervezeteknek propaganda­tisztjeit, illetve ropagandis- táit, hogy fokozzák az úgyne­vezett lélektani hadviselést, ennek a bizalmas parancs­nak tulajdonítható, hogy a nyugatnémet militaristák szó­csöve, a Deutsche Soldaten­— Az a cél vezetett ben­nünket — mondta Imre Ist­ván gimnáziumi tanár —, hogy összhangba kerüljön a családi nevelés az iskolai ne­veléssel. Márki Krisztina gimnáziu­mi tanár, a pártalapszervezet vezetőségi tagja ezt a véle­ményt így toldotta meg: — Az előadássorozattal jobban össze tudjuk fogni a kommunista szülőket és segít­ségüket kérjük a nevelőmuq- kához. Milyen előadásokat tarta­nak a kommunista pedagógu­sok Tiszaföldváron? — Meg­ismertetik a szülőkkel a ma­terialista világnézet alapjait, a vallás keletkezését és társa­dalmi szerepét, s beszélnek az idealista világnézet elleni harcról. Az alapszervezet öt elvtársat bízott meg az elő­adássorozat tematikájának ki­dolgozásával és szervezeti előkészítésével. A terv szerint havonként egy-egy előadást tartanak és esetenként Szónokról is hív­nak előadót A községi párt- bizottság segíti a pedagógu­sok helyes kezdeményezésé­nek megvalósulását, Faragó János, a pártbizottság titkára is részt vesz az előkészítés­ben. Az alapszervezetek ve­zetőségeinek segítségével fel­keresik a kommunista szülő­ket és meghívják őket az elő­adássorozatra. Ezenkívül a szülők iskolája keretében és a TIT programjában is tar­tanak atheista előadásokat A tiszafödvári kommunista pedagógusok helyes kezdemé­nyezése minden bizonnyal elősegíti majd az iskolai ne­velőmunkát, és hozzájárul a materialista világnézet tér­hódításához. (Máthé) Zeitung már így ír: „A legcse­kélyebb kétségünk sem lehet a felől, hogy szükség esetén a nyugat fegyveres erővel tör át Nyugat-Berlinbe.” Ugyancsak a lélektani had­viselés jegyében határozta el a nyugatnémet szociáldemok­rata párt vezetősége, hogy október 24-én és 25-én provo­kációs célból Nyugat-Berlin- ben tartja meg teljes ülését. A bonni kormány és Nyu- gat-Berlin szenátusa intézke­dett, hogy a szuverén Német Demokratikus Köztársaság kellős közepén, Nyugat-Ber- linben a náci idők hírhedt Stahlkelmje, a hitleri roham­sisakos osztagok mintájára polgárháborúra képezzenek ki „önkénteseket.’* Nyugati provokációs manőver miatt félbeszakadt az ENSZ szerda délutáni ülése Nyugatnémet militarista körök tovább élesik a hely setet a két német állam viszonyában 9. — Kérem, tábornok úr. A TASZSZ jelenti: az uráli tu­dományos állomás tudóscso­portjának közlése szerint a Kozmoszplán indulása óta 5 millió 600 ezer kilométerre távolodott el Földünktől. Az expedíció tagjai állandó rá­dióösszeköttetésben vannak a tudományos állomással. A Hold B—5-ös jelzésű űrállo­mása jelentette, hogy az űr­hajó mellett ezelőtt 30 perc­cel haladt el az Ikarusz II. kutatórakéta, visszatérőben a Holdra. — A Kozmoszplán pontosan az előre kidolgozott program szerint halad pályá­ján a Mars felé... A titkárnő elhallgatott — Ennyi az egész? — kér­dezte Hastings. — Igen, tábornok úr, eny- nyi. — Jól van, thank you!... Sürgesse meg a TV közpon­tot — Nos, uraim, hallották? A Kozmoszplán pontosan az előre kidolgozott program szerint halad pályáján a Mars felé!... De meddig, uraim, meddig?! A szobában, a sejtelmesen villogó űr-térképpel szembe­ni oldalon megvilágosodott egy fehér képmező, majd megjelent rajta a TV köz­pont technikusának arca. — Tábornok úr, kapcsolom az XZ—86-os adóját. A mű­hold „fogja’* a Kozmosz­plánt. A képmező sötétségbe bo­rult, és alig néhány másod­pert: után feltűnt a szipor­kázó csillagok között szágul­dó, ezüstfényű Kozmoszplán. A négy magasrangú tiszt megbabonázva bámult a képmezőre. Hastings hangja törte meg a csendet: — Meg kell semmisíte­nünk! Huszonnégy órán be­lül!... A Kozmoszplán elszánt utasai mit sem sejtettek a készülő veszedelemről. IV. Az űrhajó utasai kitűnő erőben és hangulatban vol­tak. Gégemikrofon segítsé­gével remekül érintkeztek egymással. Különösen Elisa és Kovács Pista volt beszé­des. Elisa, aki a Kozmosz­plán tudományos megfigyelő kabinjában ütötte fel „főha­diszállását”, minden érdekes jelenségről beszámolt utitár­sainak. Ezekre a beszámo­lókra Pista reagált a legfá- radhatatlanabbul, újabb és újabb kérdésekkel halmozta el a csillagászlányt, aki a szokásosnál is kedvesebben válaszolt a magyar fiú kér­déseire. Zsukov, a parancs­nok jól hallotta ezeket a be­szélgetéseket és mosolygott a fiatalok nemcsak komoly, tudományos, de sokszor évő- dő, vidám csevegésén. Az űrhajó parancsnoka a tizenkettedik űr-órát Mihail Remizov navigációs fülkéjé­ben töltötte. A megfigyelő ablakon át kitűnő kilátás nyílt a bolygóközi térre. — Jobbról fényesen világított a légkör ragyogó fátylába bur­kolózó Föld korongja. Ami­kor Zsukov kitekintett az ablakon, éppen akkor bújt elő a Föld mögül a Hold. A Kozmoszplán utasai már csak egészen apró csillagocs- kának látták a Holdat, de nemcsak a Hold, a Föld is érzékelhetően kisebbedett, ahogy növekedett a távolság az űrhajó és a Föld között. Remizov nyugodtan, majd­nem egykedvűen jegyezte meg: — Pontosan az előírt pá­lyán haladunk. A sebesség csökken, újabb gyorsulást csak a Mars vonzása okoz majd... — Nos, öreg Föld, — düny- nyögte maga elé, de Remizov és a többiek is jól hallották gondoltad-e valaha, hogy „kívülről” is meglát egyszer Alig néhány lépésnyire Remizov fülkéjétől az űrhajó tudományos megfigyelő ka­binjában Elisa a Föld látvá­nyában gyönyörködött és miniatűr, nagyteljesítményű filmfelvevőgépével újabb és az ember? Remizov is vetett még egy futó pillantást a kéken vilá­gító Földkorongra, aztán jegyzeteibe mélyedt. — Éjt nappallá téve dolgozott oda­lenn, és itt, a navigációs fül­kében is újabb és újabb megfigyeléseket rögzít űrha­jója mozgásáról, működésé­ről. újabb felvételeket készített a feltáruló Térről. Donszkov és Kovács Pista a rádiós és televíziós központban az urá­li állomás tíz percenként is­métlődő hívására felváltva adtak le helyzetjelentést az űrhajó útjáról és a műsze­rek adatairc" (Folytatjuk) SASS ERVIN ^■rjgBiJit m

Next

/
Oldalképek
Tartalom