Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-11 / 240. szám

1960. október 11. jZOUtOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Elkallódott” szakember „Nehezen szántam rá magam, hogy önökhöz forduljak, de végső eset­ben teszem ezt..— írja ;zerkesztőségünkhöz cím­lett ■ levelében Mészáros János jászágói lakos. Va­jon mi váltotta ki a 29 íves fiatalemberből ezt az elkeseredést? A kora ifjúságától me­zőgazdasági munkán dol­gozó Mészáros Jánost — nyílt án szorgalmáért — Karcagon felvették a két­íves mezőgazdasági szak­iskolára. Az iskolán szor­galmasan tanult, — hisz kedve volt hozzá — és L 959-ben eredményesen fejezte be a tanfolyamot. Mindenki azt hihetné, hogy az illetékes szervek kapva-kapt.-': a brigád­vezetőképző tanfolyamot végzett szakemberen és azóta képességeinek meg­felelő beosztásban dolgo­zik. Sajnos, nem így van. A szakiskola elvégzése után az elhelyezkedés he­lyett megkezdődött Mé­száros János kálváriája. Jelentkezett a megyei ta­nács mezőgazdasági osz­tályán, azután az állami gazdaságik megyei igaz­gatóságán, s mindenütt ezt a választ kapta: „Le­gyen türelemmel, majd értesítjük”. Az értesítést azonban ma is várja. Azután szűkebb hazá­jában a Jászságban kí­sérletezett. A Jászberényi Állami Gazdaságban — ahol ma is dolgozik, per­sze nem képzettségének megfelelő beosztásban — szintén kapott ígéretet. Ezt követően a járási ta­nács mezőgazdasági osz­tályán jelentkezett, ahon­nan a jászberényi Hala­dás Tsz-be küldték. Ott közölték vele: nincs szak- emberhiányuk. Megfor­dult a Jászberényi Gép­állomáson is, legutóbb pedig a jászfényszarui Új Reménység Tsz-be küldte Harczi elvtárs, a járási tanács főagronó- musa. Mégis maradt min­den a régiben. A járási pártbizottság mezőgazdasági előadója és a járási tanács mező- gazdasági osztályának ve­zetője szerint a járás­ban szükség van még több mezőgazdasági szak­emberre. Államunk jóné- hány millió forintot költ évenként a szakember- képzésre. Egy-egy sze­mély kiképzése is több tízezer forint költséggel jár. Ezért mondhatjuk: nem állunk még olyan jól, hogy kétévig mező- gazdasági szakiskolán ta­nuló ember gyalogmun­kásként dolgozzék. Ez az eset nem tipikus, de mégis megtörtént né­hány közömbös ember mulasztásából. Mészáros János nem válogatós a beosztásban, csak tudá­sát hasznosíthassa. Most is várja a jóindulatúak segítségét: Jászágón, a Rákóczi út 34 alatt. (máthé) Kenyérgabona 1411 holdon GYORS a Pannónia futása, ám gazdájának észjárása sem lassú. Négyezerötszáz holdon mindkettő szükséges. Az agronómusnak —, ha nem dolgoznék még így őszidő­ben is tizenkét-tizemhárom órát — gyalogoson járva csak a gondja szaporodnék; végzett munkája alig. Bori Miklós fiatal korát megha­zudtoló alapossággal gazdál­kodik idejével, a rendelke­zésre álló munkaerővel, gépi felszereléssel. Mindezek mel­lett olvas, tanul; többnyire szakirodalmat. Ezért nem lepte meg, hogy a nagyüze­mek megye- és országszerte a nagy terméshozammal ke­csegtető intenzív-búza vető­magvak felé fordultak. A kisújszállási Dózsa Tsz- ben a vetésterület 37 száza- ékán kenyérgabonát termesz­tenek. Az ezernégyszáz hol­dat meghaladó területből en­nek ellenére sem volt ne-1 héz kiválasztani a Bezosztá- ja 4 és a San Pastore helyét, Már augusztus elején elké­szült a vetésterv, melyet de­rűskedvű alkotója „színes harci vázlatnak” mond. A gépállomás. mindhárom üzemegység is kapott abból példányt. Annak rendje-mód- ja szerint „határidő-tervet” is összeállított a fiatal szak­ember. Megbeszélte a gépál­lomással, mikor, hová, mi­lyen felszerelésű munkagé­pet irányítson. Ennek köszönhető, hogy a legjobb ütemben növekszik napról-napra a kenyérgabo­nával bevetett terület. Be­érett, megülepedett magágy­ba kerül a mag, olyanba, melyen mogyorónyinál na­gyobb rögöt nem találni. A szántást követő, vas simító- val végzett talajzárásra hol­danként kétmázsás alapmű­trágyázás következett. Tár­csát, boronát vontatott ezu­ÖT NAP A FÖLDEKEN Néhány napig üresek ma­radtak a gimnáziumok tan­termei. Csend borult a padok­ra, a katedrára, a táblára. Diákok, tanárok kint jártak a földeken és szorgalmas mun- tával segítették a termés be­takarítását, kukoricát törtek, paradicsomot, gyümölcsöt szedtek. A diákok „kirajzásáról” Páldi Jánosnál, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak főelőadójánál érdeklőd­tünk. == Az iskolareform előké­Uitn&ífo&aucilcezeti UvdezíUnlt Uá&ai&él Jól haladunk az őszi munkákkal Bármerre járunk a határ- :an mindenütt gépek, szö­vetkezeti gazdák szorgos- odnak. Sok a munka, szűk­ig van minden dolgozó kéz- e. Igaz, hogy a cukorrépa sék, túlteljesítsék termelési tervüket. Ha az idő még nem fordul túl hidegre, sikerül is ez. Sok paprikát, káposz­tát vihetünk még piacra. Sok a tennivalónk, de biz­tató az, hogy a vezetés, az irányítás jó kezekben van, s a szövetkezeti gazdák is szor­galmasak. így minden bi­zonnyal időben megoldjuk feladatainkat. Szarnák Béláné, Nagykörű, Petőfi Tsz. szítésének szellemében szüle­tett meg ez a kezdeményezés, hogy az ősszel tanítás nélküli napokat szervezzenek a kö­zépiskolák tantestületei. Ez nem jelent iskolai szünetet, mert e napokon üzemlátoga­tásokat, kirándulásokat, de elsősorban hasznos munkát szerveznek a célból, hogy a középiskolások ilyenmódon is közelebb kerüljenek a fizikai munkához, az élethez. Me­gyénk mezőgazdasági jellegé­nek megfelelően a termelő- szövetkezetekben, állami gaz­daságokban dolgoztak diákja­ink öt napon keresztül. — Egyik-másik tsz-ben — folytatta Páldi János — kissé idegenkedve fogadták a ta­nulókat, mondván, több kárt okoznak majd, mint hasznot. Az első nap után azonban megváltozott a vélemény és csak dicséretet hallottunk a fiatalok lelkesedéséről, szor­galmáról. A megmozdulás különösen ott hoz jó eredményeket, ahol a tanárok teljes szívvel tán a traktor. A szikesedés- re hajlamos Vasasban és Lu­dasban munkához jutott a gyűrűs henger is. Hasonló gonddal végezték a vetést. A szovjet és olasz búza, a ma­gyar négy centiméteres mély­ségbe került; magtakaró bo­rona járta fölötte a határt. Tél végén, koratavasszal hol­danként egy métermázsa mű­trágyát szórnak kifejtrágya- ként — Mint minden újnak, a külföldi vetőmagvaknak is akadtak ellenzői, — említi Bori Miklós. — Valamennyi üzemegységünkben került szép számmal pártolója is. Az egyesből Monoki Bálint, a kettesből Tuka Elek, a hár­masból Kovács Pál volt szö­vetségesem. Addig-addig, hogy eldöntötte a közgyűlés: a San Pastore 100. a Bezosz- tája—4 pedig 220 holdon ke­rül földbe. A. MONDOTT „addig-ad­dig” kemény szócsaták emlé­ke. Számos gazdának nem akarózott hozzájárulását ad­nia, hogy a vetésterület majd­nem harmadán kenyérgabo­nát vessenek. Szakszerűen, türelemmel, nemritkán ékes­szólóan kellett Bori Miklós­nak megmagyaráznia, hogy a búzatermesztés is lehet kifi­zető. A gépállomással közö­sen végzett próbacsiráztatás során kiváló eredményeket kaptak mindkét intenzív bú­záról. Ennek, továbbá hazai s külföldi tapasztalatoknak birtokában határozták meg a vetőmagmennyiséget. A San Pastore-ból holdanként 145 kilogrammot vetnek; a Be- zosztája—4-ből pedig — ta­lajadottságok szerint — 140— 150 kilogrammot. Ez a vetőmagmennyiség, a megfelelő gondos talajmunka, a tavaszi fejtrágyázás és nö­vényvédelem nem maradhat eredménytelen. Kereken ezer hold gabonába kerül sor vegyszeres gyomirtásra. Az inkább keveset, mint többet mondó Bori Miklós az új faj­tákból holdanként 18—20 mé­termázsát remél. Az utóbbi zedését szeptember végén efejeztük, de emellett még őven van tennivaló. A ré- a betakarításánál sokat se­jtettek a gépek, a répaki- melők, ami által gyorsab- >an és könnyebben végez­ünk ezzel a munkával. A ku- löriea törése, a talajelőkészí- ése és a vetés is halad. Megkezdődött a szüret is. Bőven csorog a must, meg­élnek a nagy hordók. A konyhakertészeti brigádnak lem kell a szomszédba men­ői munkáért. Az itt dolgozók azon fáradoznak, hogy a ked­vezőtlen időjárás, az aszá- yos nyár ellenére is telj esit­Munkában a konyhakerti brigád. Paradicsomot, paprikát »szüretelnek”. (Beküldött kép). együtt dolgoznak a fiatalok­kal. Ez igen jó hatást kelt a diákokban és a nevelők állí­tásai szerint soha még ilyen őszintén, bátran és kötetlenül nem nyilatkoztak meg előttük a diákok, mint munka köz­ben. Ahhoz, hogy a jövőben még eredményesebbek legye­nek az ilyenfajta megmozdu­lások, az szükséges, hogy minél jobban megszervezzék a munkát, a diákok kiszállítá­sát a földekre, egyszóval csök­kentsék az „üres járatot.” A szolnoki leánygimnázium esetben — nagyüzemi felárat, fajsúlytérítést is számítva — minden hold búza 4 ezer 800 formtot hoz a közös gazda­ságnak. — A búza termelési költ­sége tekintettel száz száza­lékos gépesítésre, igen ala­csony, — jegyzi meg Bori Miklós. — így könnyű belát­ni, hogy nagyarányú termesz­tése nemcsak népgazdasági szempontból jelentős, de jö­vedelmező is minden terme­lőszövetkezet számára. — b. z. — MI LESZ A BLOKKGYÁRTÓ TELEPPEL? A Szolnok megyei Épí­tőipari Vállalat a harma­dik negyedévben átadásra ütemezett épületeket mind elkészítette; összesen mint­egy ötven létesítményt ad­tak át rendeltetésének — többek között 124 lakást, 7 iskolát, 21 termelőszövet­kezeti istállót. A negyedévi tervet en­nek ellenére- sem teljesítet­ték, az előzetes számítások szerint mintegy 3 millió forint értékű munkával adósak. Mivel a következő évek­ben a feladatok nagymérvű növekedésére lehet számí­tani, már most szorgalmaz­ni kell minden olyan mód­szer gyors térhódítását, — ami intenzívebbé és olcsób­bá teszi a munkát. Ezzel a céllal született az a terv is, miszerint középblokkokat előregyártó telepet létesíte­nek Szolnokon, s a jövő év második felében már an­nak termékeiből is építenek lakásokat, —> 1962-ben mintgy 250-et. A telep kiválasztásánál néhány alapvető dolgot fi­gyelembe kell venni. Még­pedig azt: közel legyen a víz, villany, a vasút és a lakásépítkezés helye, hogy minden költség minimális legyen. Az építők a tanács­szervektől kértek helyet a telep számára. Hat telket javasoltak, melyből egyet sem hagytak jóvá a tanács illetékes szakemberei, ha­nem a hetedik helyet java­solták, s jegyzőkönyvileg is hitelesítették júniusban állásfoglalásukat. Az is ké­sei időpont volt már, hosz- szú ideig tartó tárgyalások után jutottak odáig. Az egyezség után az épí­tők elkészítették a beruhá­zási programot. Megindult a blokkgyártó telep tervezé­se. A több mint 2 millió forintba kerülő beruházás megvalósulásának útja azonban igen kanyargós, mert a hosszú vita után számára kijelölt telket más eélra elvették, s most van szó a nyolcadik hely kije­löléséről. Véleményünk szerint ezt az ügyet gyorsabban is in­tézhetnék a tanács illeté­kes osztályain dolgozók. Ha a telek kitűzése hosszú hónapok után sem történik meg, — márpedig ahhoz nem kell különösebb mun­ka —, akkor a blokkgyártó telep építése meddig tart­son? — simon — Az összes knlioricaszárat besilózzuk Szeptember utolsó napjai­ban összegeztük: hol is tar­tunk az őszi munkák elvégzé­sében. Ekorra már befejez­tük 25 hold dohány betakarí­tását, megtrágyáztunk több, mint 700 hold területet, közel 300 holdon kiszórtuk a mű­trágyát a cukorrépának szánt területre, s földbe tettük a2 őszi takarmánykeverék és ár­pa vetőmagját. Megkezdtük a kukorica törését, a rizs aratását, cséplését. A rizs szép termést — holdanként 15—17 mázsát — igér. A munkákkal jobban ha­ladtunk mint más esztendők­ben, de azért vannak gond­jaink is. Csak egyet említek: a takarmány biztosítása. A szárazság miatt terméskiesé­seink mutatkoznak. Ezért ha­tároztuk el, hogy az összes kukoricaszárat besilózzuk, — ezzel gyarapítjuk a már meg­lévő 3180 köbméter silőkész- letünket. A meglévő takarmány gaz­daságos, takarékos felhasz­nálására is gondot fordítunk. A készleteket felmérve meg­szabtuk, hogy naponta meny­nyit szabad megetetni, s mi­ként pótoljuk a jó minőségű takarmányt árpaszalmával, törekkel, stb. Az idén hasznos tapaszta­latokat szereztünk a takar- jelenlegi 400 holdról, 800 mány öntözésről. A megöntö- holdra növeljük az öntözheti zött területről ötször kaszál- területet, tunk friss, zöld takarmányt Kardos Balázs, 300 tehenünk részére. Úgy Kunszentmárton Zalka Máté döntöttünk, hogy jövőre a Tsz. ...................■ivivvr.viriwjuvvwj^. Te ltház előtt Amikor tavaly meghirdet­ték a filmmúzeum bérleteit, legfeljebb nyolcvanan-százan voltak kíváncsiak az előadá­sokra. A pesszimisták nem sok sikert jósoltak az ezévi sorozatnak sem. Azonban azoknak lett igazuk, akik hittek a közönség érdeklődé­sében, a filmművészet törté­neti és esztétikai kérdései iránti tudásszomjában. Pén­teken este a Ságvári Endre Művelődési Házban egy gom­bostűt sem lehetett leejteni. A bérleteket az utolsó dara­big eladták. „Telt ház” fi­gyelte nagy érdeklődéssel Kovács Ferencnek, a Film­tudományi Intézet osztályve­zetőjének bevezető előadá­sát. Kovács Ferenc elmondot­ta, hogy az országban először olyan formában szervezik meg ezeket az előadásokat, [hogy a közönség 1896-tól nap­jainkig megismerje a film történetét, a különböző mű­vészi törekvéseket, kudarco­kat és sikereket. Szerepel a többi között a műsorban a némafilmek egyik nagy „sztárja”, a Hindu síremlék és szerepel az új művészi törekvéseket kifejezni akaró magyar „9-es kórterem.” Vé­gezetül felolvasta Jókai Mór egyik levelét, aki már 1894- ben észrevette a falravetített mozgó képekben rejlő fantá­ziát. Az előadás után a magyar filmek őskorából való „Vén bakancsos és a fia, a huszár’’ című megfilmesített népszín­művet vetítették a mai kö­zönség őszinte derültsége mellett. Nagy érdeklődés kí­sérte a Párizs, 1900 című hí­radó- és dokumentum-fil­mekből, továbbá egykorú já­tékfilmekből összeállított, a régi „békevilágot” hűen tük­röző ügyesen összevágott 1 filmalkotást egyes tanulócsoportjai példá­ul az első napon gyalog men­tek a munkahelyekre, 3, 3 és fél kilométer távolságra. Ezt megoldhatták volna szállító- eszközzel és ez bízvást jelent­hetett volna több mint száz munkaórát, amellett, hogy frissebben láttak volna neki a diáklányok a dolognak. niMHIHIiiHimUimilHUIIHHIIIIHmHIMIIHa Tervezik az Odera-Duna csatornát Készülnek a tervek a nagy közös lengyel-csehszlovák be­ruházás, az Odera-Duna csa­torna megvalósításához. Az új víziút Összesen 318 km hosszú lesz és 1971—78-ban épül fel. A csehszlovák rész 267 km hosszú lesz, a Mora­va folyón 16 vízilépcsőt épí­tenek. Lengyel földön új ví­ziót a gliwicki csatorna 9 km-ével kezdődik. A csator­na nagyszabású észak-déli irányú víziútja Szczecin ki­kötőjét összeköti Dél-Euró- pával. A kikötő jelentőségét ez nagymértékben megnöve­li. Az NDK csatornarendsze­rén át a nyugati országokkal való vízi összeköttetés is megvalósul. A csatornát ön­tözésre is felhasználják. Csibenevelő épül Engsürg- - * . , . , A kunhegyes! Lenin Termelőszövetkezet építőbrigádja 2200 férőhelyes csibenevelőt épít,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom