Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-06 / 236. szám
V ' i ' ' I I í — r m k ' ' i960. oStSBer 6. SZÓLTOK 3 X megyei párt végrehajts bizottság és a megyei tanács vb. október 3-án az iskolareform téziseinek megvitatására megyei ankétot rendezett, melyen pedagógusok, pártmunkások, tanácsdolgozók vettek részt. Az ankétot Váczi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára nyitotta meg. Részt vett az ankéton Czinege Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter, Csáki István elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, Horváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Oláh György elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke és megyénk több más vezető személyisége. Vitaindító előadást Fodor Mihály elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese tartott. Fodor Mihály elvtárs előadásában többek között a következőket mondotta: — Joggal lehetünk büszkék a felszabadulás óta elért politikai, gazdasági és társadalmi haladásban elért eredményeinkre. Az oktatásügy — és ez természetes — nem független az általános politikai és gazdasági fejlődéstől, hanem annak szerves része. Oktatásügyünk fejlődése is egészséges, helyes irányú volt. A rendkívül jelentős fejlődés ellenére azonban iskola- rendszerünk elveiben, tartalmában, módszereiben és szerkezetében még nem a szocialista iskolarendszer a maga teljességében. Iskola rendszerünk , fejlődése Az elmúlt másfél évtized fejlődését bizonyítják az alábbi adatok: A felszabadulás előtti apró kis iskolák helyett ma 136, nagyrészt teljesen osztott általános Iskolai igazgatóságunk van. A régi 1—2 tanerősek helyét elfoglalták az átlag 20 tanerővel' működő iskolák. Amíg' pl. 1936-ban a megye 48.819 tanulóját 937 tanító tanította* addig 1952-ben már a 62.031 tanulót. 1.947, s 1959-ben pedig 62.422 tanulót már 2.596 nevelő tanította. Tehát míg a tanulók száma negyedével növekedett, a tanerőké meg- h áromszorozódott. A létszám növekedésénél még jelentősebb a minőségi változás. Hiszen az 1941-es 1.100-as elemi iskolai nevelőből alig volt néhánynak szaktanári képesítése. Ma megyénk általános iskolái- 1 ban közel ezer pedagógiai főiskolát* vagy egyetemet végzett szaktanár rriűködik. Az elmúlt 15 év alatti fej- 1 lődés ütemére jellemző, hogy amig 1936-ban megyénkben a tanulók kb. 21 százaléka* 1952-ben már '57, 1960-ban pedig már 66 százaléka végezte el az általános iskola VIII. osztályát. A középiskoláknál ugyan- - lyen, sőt számbelileg még 1 jelentősebb a fejlődés. 1945 j ;lőtt nyolc gimnáziumunk és i ! szakközépiskolánk tanulói- I iák zöme az uralkodó ősz- j :ály és a polgárság gyermekid | cözül került ki. Ezzel szemlén ma már 20 középiskolánk /an és a tanulók közel 70 százaléka munkás és dolgozó | sarasat szülők gyermeke. j Eredményeinkből ennyit j ’elsorolva is világos, hogy i iktatásügyünk helyesen fejlő- 1 Jött. A továbbhaladást azonban ma már gátolja az oktató munka egyoldalú elméle- 1 ,'ieskedő. belállítottsága. A i burzsoá társadalom éles kü- i lönbséget tett szellemi és fizikai munka között Az előbbit arisztokratikus rang- < ra emelte, a fizikai munkát 1 Az általános műveltségnek szerves része a technikai alapműveltség is — Megyei ankét a* iskolareform téziseiről -** Miért nincs Nagyréven művelődési ház? Szép feladatot vállaltak ez év tavaszán Szöllősi János, Balogh József, Demjén Imre, Konkoly Béla és Boróka Lajos műszaki dolgozók. A nagyréviek által régen áhított új művelődési ház terveinek társadalmi munkában való megrajzolását kezdték el április közepe táján. Az építészeti tervek és a talaj- mechanika elkészítése, lassan ugyan, de folyamatosan haladt. A statikai tervek azonban — amelyeket Boróka Lajosnak kellene megcsinálni — máig sem nyertek befejezést. Pedig a nagyréviek mindent megtesznek, hogy végre művelődési otthonhoz jussanak. Nagy szükségük van rá. mert az otthon híján, az iskolákban kénytelenek a KISZ szervezet összejöveteleit, az esti tanfolyamokat és az ismeretterjesztő előadásokat tartani. A községbeliek nem várják Ölhetett kézzel az építkezés megkezdését. Két héttel ezelőtt a KISZ fiatalok és a két tsz — különösen a Haladás — tagjainak segítségével kiásták a művelődési ház alapjait. Nem volt könnyű munka, mert a kemény talajt csak csákánnyal lehetett engedelmességre bírni. Szívesen segítenének többet is az építésben, csak elkezdődne végre! Ezt várja a járási tanács műszaki csoportjának házi brigádja is — egyelőre azonban hiába... Tégla, mész, homok — minden megvan, csak a tervek hiányoznak. Pedig a nagyrévi vb. titkár hei ként háromszor is beu Szolnokra, csupán hogy a rajzokat megsürgesse. Ejnye, ejnye...! Boróka Lajos nyilván abban a hitben él, hogy a társadalmi munkát elég elvállalni. Nem gondol arra, hogy ígéretének pontos betartása — éppen, mert önként tette — bersül§tbeli kötelesség. — ke — Áz idén harmincezernél több műalkotást vásároltak a dolgozók heten-., iu1pfpl A Képcsarnok Vállalat budapesti és vidéki boltjaiban az idén szeptemberig 22—23 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A képzőművészeti kultúra terjedését mutatja, hogy a hasonló tavalyi időszakban ötezernyolcszáz olajfestményt, ak- varellt és eredeti grafikát és tizennyolcezer sokszorosított grafikát vásároltak a dolgozók, az idén pedig hétezerötszáz egyedi és huszonhárom- ezer sokszorosított alkotást. A munka dicsérete című kiállítást Budapest után már több vidéki városban is bemutatták. A közületek, gyárak, üzemek mindinkább érdeklődnek a tematikus képek iránt, s Sztálinvárosban, Szegeden, Győrött és Pécsett ötszázhatvanezer forint értékű kép^t vettek meg. A Borsod megyei pártbizottság és az MSZBT kezdeményezésére a megye üzemei megrendeléseket adnak a művészeknek üzemi témájú képek festésére. így például a Lenin Kohászat Művek, az ózdi üzemek, a borsodi bányák kértek ilyen alkotásokat a művészektől. A Földművelésügyi Minisztérium javaslatára és támogatásával októberben a termelőszövetkezetek egy részében is megkezdik és folyamatosan kiterjesztik a képeladást. A vásárolt képeket a zárszámadáskor fizethetik ki a tsz-tagok. A vállalat Győrött és Veszprémben rövidesen képcsarnokot nyit, s többi boltját is igyekszik a környék képzőművészeti központjává kifejleszteni. Ott rendezik meg a helyi művészek tárlatait, s az illető megyék járásaiban a városok képcsarnokaiból küldenek majd kiállításokat. A tervezett ankétokon a közönség és a művészek közösen vitatják meg a képzőművészét állandó és idósaerű kérdéséit IMTü pedig a kizsákmányoltaknak szánta osztályrészül. Ezt az örökséget hurcoltuk eddig magunkkal, s még mindig sok olyan ismeretet kell elsajátítaniuk a tanulóknak, melyeknek kevés köze van mai életünk problémáihoz. Az általános műveltség tartalma Számításba kell vennünk továbbá, hogy az általános műveltség tartalmában az utolsó évtizedekben hatalmas fejlődés következett be és ezzel oktatásügyünk nem tartott lépést. Az iskolai művelődési anyag eddigi humanista koncepciója, — amit a hagyományos általános műveltséggel szoktak azonosítani — ma már túlhaladott, korszerűtlen értelmezés. A korszerűen értelmezett általános műveltségnek az úgynevezett humán és a később ehhez kapcsoló természettudományos elemek mellett szerves része a technikai alapműveltség is, és ez iskoláinkban nem képezte a tanítás tárgyát. Sőt a természettudományos tárgyak sem kapták még meg a jelentőségüknek megfelelő helyet. A technikai alapműveltség nyújtásának hiánya azzal a veszéllyel is járt, hogy a gimnázium elvégzése után azok, akik nem kerültek egyetemekre, nehezen találták meg helyüket az életben, a termelésben. Mindenáron íróasztal után vágyakoztak. Középiskoláinknak kétharmad része gimnázium és csak egyharmad része szakképzettséget nyújtó iskola. Ez az arány 3s a műveltségről vallott elavult burzsoá felfogás tükröződése. Ezek után Fodor elvtárs a tanulók túlterheltségéről szólt. majd így folytatta beszédét:' A‘ Szakoktatásunk ppoblémái Szakoktatásunkban is vannak megoldatlan feladatok. Ipari tanuló iskoláink a továbbtanulás szempontjából zsákutcát jelentenek, mert az ipari tanulók szakma-tanulásuk befejezése után semmiféle iskolatípusban közvetlenül nem folytathatják tanulmányaikat. Technikumaink csak részben látják el a technikusképzés feladatát, mert végzett tanulóink többsége nem technikusként, Hanem szakmunkásként helyezkedhet eL A megoldásra váró problémák között fel kell vetni azt is, hogy kultúrpolitikai koncepciónk érvényesítésének mindinkább gátjává válik, oktatásügyünk egységes irá- : nyitásának hiánya. A technikumok jelenleg 11 főhatósághoz tartoznak, hasonló a helyzet az ipari tanuló képzés irányításában Is. A reform tézise! — helyesen — nem állnak meg a 15 évnél, hanem a tankötelezettségi korhatár megszabását 16 évben javasolják — mondotta ezután az előadó. — Bevezetése után csak megyénkben közel 2000-rel több fiatal végzi el a Vili. osztályt évfolyamonként, s nem hagyja abba tanulmányait, a VI., vagy VII. osztályban. — Nagyon az élet igényéből fakad az irányelveknek az a része is, ahol az általános iskola VIII. osztályát elvégzettek, de tovább nem tanulók, s heti 36 óránál kevesebb időben foglalkoztatott gyermekek számára előírja 16 éves korig a továbbképző iskolák megszervezését. Megyénkben az elmúlt évben már közel 600 ilyen fiatal járt továbbképző iskolába. Az első év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nagyon is szükség van ebben a korban a szervezett nevelésre és oktatásra. Sok helyen — példáid a jászapáti járásban, Karcagon, Jászárokszállásor — társadalmi erőből is vállalták működtetésüket. A felnőttek oktatása Az előadó a továbbiakba! a felnőttek oktatásáról szólt Megyénkben a felnőttoktatás az utóbbi két évben ugrásszerűen megnövekedett — mondotta. Jellemző erre a megnövekedett igényre pl. hogy a Szolnoki Közgazdasági Technikum esti és levelező tagozatán több felnőtt dolgozó tanul, mint amennyi a fiatalok száma a rendes nappali tagozaton. Ezért csak üdvözölni lehet, hogy az irányelv igen jelentős feladatként szabja meg a felnőttoktatás további korszerűsítését és fejlesztését. Közelebb az iskolát az élethez Kedves Elvtársak! — Az MSZMP VII. kongresszusának határozata szerint a reform legfőbb célkitűzése: közelebb hozni iskoláinkat az élethez, a termeléshez. Ez a kulcskérdése oktató-nevelő munkánk továbbfejlesztésének. A tanulóknak a termelő munkában való részvétele jelentősen javítja a nevelés feltételeit. Az általános iskolákban folyó gyakorlati foglalkozás az elmúlt évek 5+1-es középiskolai kísérletei . megyénk iskoláiban már a kísérlet stádiumában is bizonyítják, hogy a fizikai munka erősíti tanulóink optimista életszemléletét, a termelő munka megbecsülését, a munkával alkotott érték megvédését. Mindéi dicséret megilleti a túrkevei elvtársakat, nevelőket és tsz vezetőket, az ÁMG vezetőit, mert övék az elsőség, hogy ebben a tanévben a túrkevei gimnázium minden tanulója már az 5+1-es rendszer szerint tanul. Elismerésre méltó az a törekvés is, amit Mezőtúron, Tiszafüreden* Törökszentmiklóson és Kunszentmártonban tapasztalhatunk. Ugyanakkor ezen az ankéton is meg kell mondanunk, hogy nem minden iskolánk, nem minden tanácsunk és nem minden üzemünk, tsz- ünk bábáskodik ilyen lelkesen a szocialista iskola kialakításán. Indokolatlanul lemaradt az 5+1-es oktatásban a Jászapáti és Karcagi Gimnázium, ahol mindössze a tanulóknak 16.8, illetve Karcagon 10.4 százaléka vesz részt a heti egy napos fizikai munkában. A továbbiakban az előadó a reformtervezetnek megfelelően iskolatípusonként elemezte a tényleges helyzetet és végül vázolta a reformtervezetből adódó feladatokat. Vélemények — javaslatok A hozzászólások során pedagógusok* pártmunkások, társadalmi szervezetek képviselői közül sokan kifejtették véleményüket. Dr. Molnár László, a Szolnoki Papírgyár főmérnöke a szakmunkás képzésről, s a szakemberek továbbtanulásáról szólt Saját és mémöktársai nevében kifogásolta, hogy az egyetemekre csak 40 éves korig lehet jelentkezni. Szúr mai Ernő, a Szolnoki Közgazdasági Technikum igazgatója javasolta, hogy a gyakorlati foglalkozásokat a kereskedelemre és szolgáltató iparágakra is terjesszék ki. Tóth Imre, a jászapáti járási pártbizottság titkára azt hangsúlyozta: egész társadalmunk összefogása kell a reform megvalósításához, a munka korántsem csak a nevelők ügye. Majd szólt a reformtervezetben hangsúlyozott tantestületi egységről. Hangsúlyozta, hogy Itt kizárólag az elvi, politikai alapokon nyugvó egységet kell értelmezni és sohasem a tantestületben lévő hibák, fogyatékosságok ta- kargatására kovácsolt egysé- get. Bognár Gyula, jászberényi járási népfront titkár hangsúlyozta: az iskolákon túl a faluban élő egyszerű emberek szakmai és általános műveltségi nevelésében is nagyon megnőttek feladataink. Baj- ícai Sándorné, tiszaföldvári szülő hangsúlyozta: községünkben szülők és gyermekek egyaránt érdeklődéssel fogadták és túlzás nélkül mondhatni, megszerették, egyhamar megkedvelték a politechnikai oktatást. Tóth Tibor, a szolnoki Kassai úti iskola igazgatója többek között ezeket mondotta: az élethez a munka is nagyon szorosan hozzátartozik. Gyakori, hogy a gyenge, vagy közepesrendű tanuló a munkában felülmúlja a jeles, vagy kitűnőrendű tanulótársait. Figyelme, ereje egészét adja a munkához, s ez meghozza kedvét az egyéb anyag tanulásához is. Kopácsi Béla, a jászberényi felsőfokú tanítóképző intézet igazgatóhelyettese a pedagógusok közt észlelhető egyenetlenkedésről szólt. Többször hallani: „te tanító vagy én meg tanár.“ Pedig legyünk őszinték, sokszor az alsótagozatú tanítókon több a felelősség, mint a felső tagozatok tanárain. Vad András, a túrkevei városi pártbizottság titkára hangsúlyozta: pártszervezetek, ifjúsági szervezetek, s ezentúl mindenki ügyeljen arra: a politechnikai oktatás ne csak a fizikai munkában való „jártasságot” jelentse, hanem megalapozott, megbízható szakmai képzést nyújtson. Hangsúlyozta még: akadnak szülők, akik ellenzik a politechnikai oktatást, mondván taníttatni és nem dolgoztatni akarom a gyereket. Ez ellen a nézet ellen mindannyian lépjünk fel, hisz ez ellen maga az élet szól. Czinege Lajos elvtárs hozzászólása Felszólalt a vitában Czinege Lajos elvtárs, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi miniszter is, s többek között hangsúlyozta: — Az iskolareform nem kimondottan magyar probléma, sőt nem is csak a szocialista országok problémája. Az oktatás elvi és gyakorlati kérdéseinek összekapcsolására van szükség mindenhol. Miért? Mert a tudomány, a technika az utóbbi évtizedekben mindenhol óriásit fejlődött. Űj tudományágak születtek. Ahhoz, hogy ma valaki művelt* képzett ember számba mehessen, sokkal többet keli tanulnia, mint a régi idők embereinek. A mi feladatunk most: a sok közül okos csoportosítással kiválasztani, ami a legbiztosabb, legjobb alapot adhatja a műveltséghez. A mi átalakulás alatt lévő társadalmunk már sok nagy feladatot megoldott Most az oktatás is napirendre került. Ennek megoldását az előző eredmények elérése sürgeti megérett feltételek lehetővé teszik. E feladat végrehajtását nem valami bravúros huszárvágással, hanem megfelelő mértéktartássá*, kellő türelemmel érhetjük ei. De nemcsak türelem, következetesség is kell, legalább olyan mértékben. Azért, hogy amibe most belekezdtünk, abban ne legyen törés, hanem következetesen végigvigyük. Vezetőknek* pedagógusoknak és szülőknek egyformán tud- niok kell, mit akarunk elérni. A mostani, s az ezt követő viták arravalók, hogy megértsük egymást ebben a dologban, s mindenki tudja, a maga helyén mit tegyen. A tervezet fölötti vitát a párt és a kormány nem akarja elsietni, ugyanakkor a dolgunk nem ráérős. A mai nappal ehhez hozzá kell fognunk, s megcsinálnunk, amit elhatároztunk. Ezután Czinege elvtárs több, a vita során elhangzott gondolatra válaszolt. Hack Márton, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziun igazgatója azt hangsúlyozta: a gimnáziumoknál volt legsürgetőbb az élethez, a termeléshez való közelebb hozás. Eddig a szülők egyrésze is ragaszkodott ahhoz, hogy gyermeke csak humán tagozaton tanuljon. Reál tagozatba sokszor alig jelentkeztek. A felszólaló ezekután javasolta, hogy a tanulók ne- csak évközben, hanem a nyári szünidőben is tartsanak kapcsolatot azzal az üzemmel, amelyben tanulnak. Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólása során többek között hangsúlyozta; már maga ez a tervezet sokirányú munka eredménye. Járuljon e vita további sikeréhez mindenki, akinek valami kis köze is van társadalmunk kultúrális politikájához. Párt- szervezeteinknek pedig e feladat megvalósítása jelentse egyik legfontosabb feladatot. Fordítsunk különös gondot arra, hogy egész dolgozó társadalmunk értse a reform- szükségességét és megvalósíthatóságát. Csáki elvtárs többek között kitért arra, hogy az első osztályosok nevelőinek már most több segítséget kell adni munkájukhoz, mert a jelenlegi adatok szerint ott igen magas a bukott tanulók aránya. Bihari László, a törökszentmiklósi mezőgazdasági szakiskola igazgatója az iskola és a gyakorlati munka összekapcsolásának eredményességéről szólt, A hozzászólások után Fodor Mihály elvtárs összefoglaló beszédében válaszolt a vita .során felmerülő kérdésekre.
