Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

1960. október 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP r L Tanácskozott a városi pártbizottság (.Folytatás az I. oldalról) sa során a városban egy egészséges lokálpatrióta szel­lemet alakítsunk ki. Hiszen a környezet szeretetének fel­keltése gyökere az igazi ha­zaszeretetnek, a szocialista hazafiságnak. Ennek már most is számos jele van. Helyes, ha városunkról is szeretettel beszélünk, és az újonnan idetelepülőkkel is igyekszünk megszerettetni a várost. Ebben a munkában élenjárhat a pártbizottság. — Kezdeményezzünk mi is töb­bet. Támaszkodjunk az itt élő idős párttagokra, veteránok­ra, akik az illegális munkás- mozgalmi munkában is részt vettek. A város fejlesztése során törekedni kell arra, hogy a külső, munkáslakta területe­ken is alakuljanak ki kultu­rális központok. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy kul- túrotthonaink szinte kivétel nélkül a város centrumában vannak. Éppen ezért nincse­nek kellőképpen kihasználva. Azokon a részeken, ahol nincsenek üzemek, —pl. Kert­város, Kisgyep — kultúrott- honokat kell létesíteni. Főleg az ottlévő iskolákat kell a kulturális élet fejlesztésére igény bevenni. Ebben a kerü­leti pártszervezetek és tö­megszervezetek kulturális szervező, nevelő munkája, a tanácsi munkával összefogva nagyon hatásos, eredményes lehet. Szépítsük, csinosítsak Tarosunkat Szolnok alföldi város. Ez a tény feltétlenül megkövete­li, hogy parkosítására nagy gondot fordítsunk. Ez kap­csolódik egyben a város egészségügyi, tisztasági gond­jaihoz is. E feladatok első­sorban társadalmi összefogás­sal odhatók meg. Meg kell valósítani minde­nek előtt azt, hogy a város utcáit fásítsuk. Az éghajlati és talajadottságoknak meg­felelő fajtájú utcai sorfák te­lepítésével, az üzemek terü­letének fásításával, valamint a közterületek, különösen fő- útvonalak, de mellékutcák parkosítását is szebbé te­hetjük Szolnokot. Sürgető feladat a külterjes parkok fásítása, gondozása, karbantartása is. Ilyen kül­területi fásításunk van a Ti­szán túl, az Üttörőváros és a Vidámkert területén, to­vábbá a Zagyva folyó kétol­dali szakaszán, a torkolattól a vasúti összekötő hídig. — Ezek rendezését indokolja, hogy ezen a szakaszon mind­két oldalon sűrűn lakott te­rületek alakultak ki. Különö­sen jelentős ez az I. kerület felé eső részen, ahol a me­gyei Tüdőbeteggyógyintézet működik. A fásítás az egyik legjobb társadalmi munka- lehetőséget biztosítja. A to­vábbiakban az előadó a vá­ros villamosenergia-ellátásá- ról szólt. — A város villanyenergia hálózata teljesen korszerűt­len, elavult — mondotta. — A jelenlegi korszerűtlen lég­vezetékeket a TITÁSZ kábe­lest té. jel, földalatti energia­vezetéssel szándékozik meg­oldani. Ugyanakkor maga­sabb feszültség biztosításával is javítani fogja a villamos­energia-szolgáltatási. Az áramszolgáltató vállalat a városban legtöbb helyen át­kötést végzett 220 voltos áramkörre. Ez már jelentős előrehaladást biztosít a la­kosság villanyenergia-ellátá- sának javításában. Korszerű közművesítés A korszerű földalatti kábe- lesítés a tervidőszakban elő­reláthatólag a következő üte­mezésben kerülhet megvaló­sításra: 1961-ben az állomás és a Keskeny J. utcáig terje­dő III.» illetve IV. kerületi városrészek kerülhetnek ká- belesítésre, 1962-ben a VI. ke­rület, 1963-ban a VII. kerü­let, 1964-ben a VIII. kerület, 1965-ben a IX. kerület, vala­mint a Kertváros kábelesíté- 6e kerülhet sorra. Fokozott mértékben kell javítani a tervidőszak kezde­tétől a város közvilágítását is. Az égőket korszerű higany­gőz-lámpákra cserélik ki. — A második ötéves terv fejlesztési időszakában fel- \ adatként jelentkezik a Viz­es Csatornamű Vállalat köz­ponti telepének fejlesztése is — hangzott tovább a beszá­moló. — A város lakosságá­nak megnövekedett vízfo­gyasztási szükségletét — ami a felmérés szerint napi 24 000 köbméter — biztosítanunk kell. A Vízműtelep fejleszté­sén kívül gondoskodni kell a községfejlesztési és költség­vetési tervek keretében a víz­hálózat bűvítéséről is. A fej­lesztési terv beruházási elő­irányzata Szolnok csatorna­hálózatfejlesztésére a terv­időszakra 21 000 000 forintos beruházást irányoz elő. Álla­mi beruházáson kívül az öt­éves városfejlesztési tervben is irányoztunk elő erre ösz- szegket. így a tervidőszak során a városfejlesztési terv keretében megépíthetünk körülbelül 5 ezer folyóméter csatornát Jó atak, járdák Szolnok város összes útjai­nak hossza 117 kilométer. Ez a burkolás szempontjából az alábbiak szerint oszlik meg: beton- és aszfaltburkolatú út 14 kilométer, kő, kockakő, keramit burkolatú 15 kilo­méter, burkolatlan 77 kilo­méter. Feladat a tervidőszak során, hogy a burkolatlan utak mennyiségét csökkent­sük. Az ötéves terv időszaká­ban községfejleszfésből és költségvetési fedezetből éven­ként mintegy 5 kilométer, tehát az ötéves időszak alatt ijyaa ÉVFORDULÓ Három évvel ezelőtt fény­lő gömb röppent az égre. Négy karcsú új fával — an­tennájával — a világűr ad­dig alig sejtett titkait ta­pintotta, Jellegzetes „bip- bip” szavát órákon belül megismerte és visszhangoz­ta négy égtáj. Az első „uti- árs” megkezdte pályafutá­st a Föld körül. Megjele- e csak a nagytömegek mára volt r.eglepetés; udomány emberei tud- hogy előbb, vagy utóbb neg kell jelennie. Nem *len, hanem történelmi égszerűség folytán in- — valóban tág érte­vett — földkörüli út- z első szputnyik ép- Szovjetunió területé- lángeszű Ciolkokvsz- .mcsak elképzelte az r űrutazását de egyes fiúsait elméletileg előre j is határozta. A szovjet Jósok a harmincas évek a fáradoztak az első úti- írs megtervezésén, míg dképzeléseiket a világ leg­jobb technikusaárdájával oldalukon sikerült megva- lósítaniok. Ezekben a napokban másfajta szputnyikról is beszélnek az emberek: po­litikai szputnyikról. Az ENSZ történelmi jelentő­ségű, 15. ülésszakán a szovjet diplomaták olyan jelentőségű javaslatokat is- ■níertettek, mint aminő az új leszerelési terv, a gyar­mati népek felszabadítása, a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága. Az első szputnyik megsemmisülésé­ig hosszú hónapokon át keringett az űrben. A po­litikai szputnyiktól mást remél a világ; azt, hogy nem hónapokig, hanem éve­kig lesznek a diplomaták utitársai, legfőként pedig azt, hogy nem fényes hulló­csillagként fejezik be pá­lyájukat. A dolgozó milliók a szovjet diplomácia szput- nyikjait olyan utitársaknak kívánják, melyek a békés egymás mellett élés, a tar­tós béke világába kisérik az embereket. huszonöt kilométerrel tudjuk növelni a burkolt utak meny- nyiségét. Felmérés szerint Szolnokon» az összes járdák hosszúsága * 243 kilométer. Burkolat szem­pontjából az alábbiak szerint oszlik meg ez a mennyiség: aszfaltburkolatú járda 15 kilométer, betonburkolatú és betonlap 104 kilométer, egyéb burkolatú járda (salak, tégla) í 51 kilométer, burkolatlan jár-1 da 73 kilométer. A tervidő-j szak alatt költségvetési és* városfejlesztési összegekből? évenként mintegy 10 ezer fo-j lyóméter járdaburkolást tu-j dunk eszközölni. Ezt figye-j lembevéve, az ötéves terv so-J rán 50 kilométerrel csökkent-' hetjük a burkolatlan járdák hosszát Megjegyezhetjük itt, hogy a járdaépítést is és a vízvezeték hálózat bővítését is elsősorban a munkáslakta területeken szorgalmazzuk. Beszélnünk kell a társadalmi munkáról is — szólt még az előadó. A társadalmi munka Ebben eddig is sikerült je­lentős eredményeket elér­nünk. Ez évben több mint félmillió forint értékű társa­dalmi munkát» végeztünk a városban. A társadalmi mun­kára azonban még nagy le­hetőségeink vannak. A lakos­ság általában szívesen segít ilyen munkában, főleg ott, ahol a kommunisták, a ta­nácstagok jó példával élnek. Évente két-három nagyobb társadalmi munkát szándéko­zunk tervezni. Nem akarjuk elaprózni azt az erőt, ami a társadalmi megmozdulásban rejlik. Ilyen nagyobb meg­mozdulás lehet az Űttörő-vá- ros megépítése, a gázbeveze­tés, és a napközis óvoda épí­tése. Szolnok környékén nagy mennyiségű földgáz van. Ennek egyrészét a város lakosságának főzési és fűtési igényeinek kielégítésére szán­dékozzuk felhasználni. A má­sodik ötéves tervben több- ezer lakásnak biztosítjuk a gázellátást. Ez évben 3,5 mil­lió forint értékű munkával bevezetjük a városba a gázt. A beruházási programok sze­rint 10 ezer lakás főzési és hatezer lakás fűtési gondját oldjuk meg gázzal a követke­ző években. Rendeznünk kell a Tisza balparti részét is. Egységes rendezési tervet kell kidol­goznunk, melynek alapján rendezzük a különböző tiszai strandok helyzetét, a part beépítését, stb. A híd elké­szülése utón rendezzük a Vi­dámparkot. A vízispórt fej­lesztésének elősegítésére a Tisza túlsó partján új stran­dot alakítunk ki, mely a je­lenleginek három-négyszerese lesz. Jelenleg készül az Űttö- rő-város terve, ezt egysége­sen a Tisza-parti sportlétesít­mények és a Vidámpark ter­vével együtt készítjük. A vá­rosnak ezt a részét úgy épít­jük ki, hogy valóban a leg­egészségesebb, legszebb kör­nyezetben szórakozhassanak, ; pihenhessenek itt az embs- ;rek. Hisszük hogyha erre ki­alakulnak a terveink, s azt a lakosság megismeri, szívesen vesz részt a megépítésben. Az elgondolások részletes ! ismertetése után Kapás elv­társ beszélt a bolthálózatok bővítéséről, korszerűsítéséről, majd a beszámolót vita kö­vette. A vita során a pártbi- Izottsági tagok és a meghívott elvtársak sok új javaslattal gazdagították a tervjavaslatot majd a vita után a felszóla- I lások figyelembevételével a tervjavaslatot a pártbizottság határozattá emelte. Ezután a pártbizottság hét tagú bizott­ságot választott. Az elvtársa­kat megbízta azzal, hogy a vita és az elhangzott javas­latok alapján a határozatot véglegesen megszövegezzék. [Ezzel a határozatával a párt- bizottság egy újabb nagysze­rű perspektívát adott a vá- Iros szépítéséhez, gazdagításá­éhoz, s nem utolsó sorban ah- Ihoz, hogy a lakosság még ■ jobban megszeresse, s meg­becsülje ezt az alakuló, fej­lődő várost. Mintha testvérek lennének Fiatalok. Valamennyien fi­atalok, Gyarmati Katalin bri­gádjának tagjai; 17—18—19 évesek. Mégsincs olyan dol­gozója a martfűi Tisza Cipő­gyárnak, ' aki ne ismerné ne­vüket, ne hallott volna rő­Csak egy példát említsünk: a brigád terve napi 850 pár cipő elkészítése. Vállalták, hogy tervüket 900 párra tel­jesítik. Sőt titkos gondolatuk: ezt is túlteljesíteni. Hogyan akarják? Egymás között Nyitrai Piroska és Angyal Rozika brigádtagok a 39-es műhelyben hátsószíj varrógépen dolgoznak. luk. Egyszer mint exportbri- gádot emlegetik, másszor mint társadalmi munkában élenjárókat, harmadszor mint a KISZ legszorgalmasabb ak­tíváit A brigádból tizennégyen — ott laknak Martfűn. Együtt nőttek fel s együtt is jártak iskolába, majd később szak­iskolába. A szakiskolában kezdődött az igazi barátság. Segítették egymást a tanulás­ban. S amikor felszabadultak, ez a barátság a munkában még inkább Összeforrott. 1959 szeptemberében alakult meg hivatalosan Gyarmati Kata­lin brigádja. A szocialista munkabrigád címért verse­nyeztek. Céljuk: üzemi ter­vük teljesítése, illetve túltel­jesítése. B. megállapodtak abban, hogy a minőség javításával és egy­más szakmai segítésével fo­kozzák a termelést. így meg­van a lehetőség tervük túl­teljesítésére. A fiatalok szórakozni* — moziba, színházba, kulturális rendezvényekre — amennyi­ben tehetik — együtt járnak. Szeretik a szépet. Elhatároz­ták, hogy üzemük környékét parkosítják, virággal ültetik be. De elsők voltak abban is, hogy a szomszédos tiszaföld- vári Aranykalász Termelő- szövetkezetbe szilvaszedésre jelentkeztek. Példájukat töb­ben követték, s így jelentős társadalmi munkával segítet­ték a szövetkezeti gazdákat. A brigád valamennyi tag­ját szeretik és megbecsülik a cipőgyáriak. Igaz, egy évvel ezelőtt húsz fővel alakult a kis közösség, de valahogy a brigádból kiváltak azok, akik kevésbé szeretnek dolgozni, s nem nagyon kedvelik a kö­zösségi életet. így aztán ösz- szekovácsolódott egy olyan brigád, amely szerves része az üzemi törzsgárdának. < Sokan vannak még a mart­fűi Tisza Cipőgyárban fiata­lok, kövessék őket. , — Csíkos — Sokat adnak megjelenésükre is. Csak tiszta ruhában és rendes frizurával jelenik meg az utcán Litkei Judit fej­varrólány. Egymillió rubel értékű műszert vettek meg a moszkvai magyar kiállításon A moszkvai magyar kiál­lításon fejlődő műszeripa­runk termékei, elsősorban a szakemberek körében nagy elismerést szereztek. Különö­sen a vegyipari műszereknek és a komplett laboratóriumi Fűkaszálógéppel a legelőkre! Nehéz lenne megállapítani, hogy a tiszafüredi járás me­lyik mezőgazdasági szakem­bere adta ki a jelszót. De még talán azt is: melyik ter­melőszövetkezet fogadta meg az okos tanácsot elsőnek. Lényege: emberi erővel nem tudnák megoldani a lege­lők gyomirtását, s a más munkák alól felszabadult fűkaszálógépek nagyszerűen ellátják ezt a feladatot. Utá­na összeszedik és elégetik a gyomot, mielőtt szétszórná magvait. A következő gazda­sági évben igy jóval kevesebb gyom rontja a legelőket. Baromfi-szilázs Szorgalmasan silóznak a tiszafüredi tsz gazdák. A Hámán Kató Termelőszövet­kezetben a baromfiállomány részére, az Úttörő Tsz-ben sertések részére is készítettek szilázsi Példájuk követésre talált a többi tsz-nél is, a Szarvas Sándor Termelőszö­vetkezetben is biztosították a sertésállománynak sz'!'-s”ges téli silótakarmánykészleíet. 1 berendezéseknek volt sikere. A szovjet szakemberek ezeket a berendezéseket eddig ugyanis csak leírásokból is­merték. Most a látottak alapján jövőre 10 millió fo­rint értékben komplett labo­ratóriumokat rendeltek. Si­kere volt á Magyar Optikai Művek korszerű ultracentri­fugájának, amely világvi­szonylatban is jelentős be­rendezés. A sikert mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a bemutatott példányt megvásárolták, s még hár­mat rendeltek. Az autóbusz­ba szerelt fogászati rendelő­ből jövőre húszat szállít ipa­runk a Szovjetunióba. A vásár idején kötött szer­ződés alapján orvosi műsze­rekből húsz millió rubel ér­tékű megrendelést tettek. A kiállításon bemutatott vala­mennyi, körülbelül egymillió rubel értékű műszer — egy­két mintapéldány kivételé­vel — gazdára talált. A mű­szerek, készülékek és beren­dezések nagyrészét -a szov jet felsőoktatás vette át. (MTI). A Szolnoki Rádió műsora 223 méter 19.30 ,,Tiszamenti hétköznapok!” Ze­nés riportműsor. Tartalmából: Üj bemutató előtt a Szigligeti Színházban. — Filmmúzeum nyí­lik Szolnokon. — Bölcsőde épül Törökszentmiklóson, —< Bélyeg­gyűjtők között. — Boldog embe­rek. — Sándorka halála. Szolno­ki Pál Írása. — NÉGYTANTERMES is­kolát avattak Kunhegyesen. A költségeket egymillió 6C0 ezer forint értékben állami költségvetésből, 400 ezer fo­rint erejéig a községfejlesz­tési alapból fedezték. A szép létesítményhez pedagógus la­kást is építettek. A KISZ kongresszusára készülnek a szolnoki járás fiataljai A szolnoki járás KISZ szervezeteinek tagjai a terme­lőszövetkezetekben serénykednek e napokban. Tegnap az ujszászi Szabadság és a rákóczifalvi Petőfi Termelőszö­vetkezetben, ma pedig a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben két­százötven fiatal segít be a kukorica-betakarításba. A kiszesek a kongresszus tiszteletére ajánlották fel társadal­mi munkájukat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom