Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-28 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XI. évfolyam, 255. szám. Ara 50 fillér 1960. októbr 28, péntek. Iparunk határidő előtt szállított több gépi berendezést Jól dolgozott a Fémnyomó és Lemezárugyár Sokezer dolgozó, többszáz üzem munkáját tükrözik a nagy berendezések exportjával foglalkozó Komplex Külkereskedelmi Vállalat tervteljesítésének adatai. A vállalat, amely a gépipar exportgyártmány -inak egynegyed részét, mint komplett gyárakat adja el, ez év első kilenc hónapjában 109,3 százalékra teljesítette kiszállítási tervét. A; elmúlt háromnegyed év kivitelének összege alig valamivel volt kevesebb, mint az egész múlt évi export értéke, ami azt mutatja, hogy évről évre több magyar gyárberen- dezéa kerül külföldre. A tervezettnél gyorsabb ütemben haladt egész sor üzem gépeinek szállítása. A Szovjetunió számára már a negyedik negyedévre lekötött baromfifeldolgozó gépek egy részét is átadták, Romániába három helyett négy malom berendezését küldték ei. A Szovjetunióba és Angliába kétszer annyi Heller—Forgóféle légkondíciós hűtőelemet szállíthattak, mint amennyit erre az időszakra terveztek, mert a jászberényi Fémnyo- mó- és Lemezárugyár meggyorsította előállításukat. A csepeliek a kínai csőgyár berendezéseiből a tervezettnél harminc százalékkal többet küldtek el. Jó ütemben halad az Egyesült Arab Köztársaságban szovjet hitelből épülő három gyár: az orvosi műszer-, elektróda- és a kábelgyár magyar gépeinek szállítása is. Ebben az évben több országba szállít a vállalat erőműveket. Az elmúlt hónapokban többek között Vietnamba, Indiába, Törökországba, Szíriába, Libanonba küldött erőműgépeket Tízéves a műszeripar Az államosított műszeripar tizedik évfordulója alkalmából csütörtökön több, mint háromszáz szakember jelenlétében ünnepélyesen kezdődött meg a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület tisztújító közgyűléssel egybekötött tudományos előadássorozata. Az ünnepi ülést Csergő János kohó- és gépipari miniszter nyitotta meg. Ismertette a tíz évvel ezelőtt államosított műszeripar fejlődését. Az iparág ma már az egy évtizeddel ezelőtti termelésének hússzorosát gyártja. Az ülés után délután megkezdődött az előadássorozat, amely pénteken egész napon át folytatódik. Tizennégy előadás alapján tárgyalják meg a mű- szeripr.' eddigi eredményeit és jövő fejlődésének irányát. Szombr.ton kerül sor az egyesület tisztújító közgyűlésére. Csütörtökön délelőtt országos tanácskozást tartottak a SZÖVOSZ székházában a megyei földművesszövetkezeti szövetségek elnökeinek, a megyei felvásárlási központok igazgatóinak, valamint az élelmezésügyi minisztérium megyei felvásárlási kirendeltség vezetőinek részvételével. Megjelentek a tanácskozáson dr. Tatár Kiss Lajos, a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnöke, az MSZMP Központi Bizottságénak póttagja. Nánási László, az Elnöki Tanács tagia, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, dr. Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint a SZÖVOSZ elnökhelyettesei és vezető munkatársai. Dr. Tatár Kiss Lajos elemezte a földművesszövetkezetek tevékenységét. Rámutatott, hogy javulás tapasztalható a zöldség-, gyümölcs-felvásárlásban és ellátásban, a kiskereskedelmi forgalomban, a bolthálózat korszerűsítésében. A földművesszövetkezeti rendszer egész munkájában több önállóság tapasztalható, s éppen ebből eredően, igen sok helyi kezdeményezés valósul meg, amelyeknek nép- gazdasági szinten is hasznát láthatjuk. — Ezek a szép eredmények azonban — mutatott rá — nem rejthetik el azokat a komoly, az ország termelőszövetkezetei körében Jogosan kifogásolt hibákat, — amelyeket a fölvásárlás szervezésében és lebonyolításában követtünk el. Nem rejthetik azokat a mindeddig kihasználatlan tartalékokat sem. amelyek föltárása munkánk még további, igen jelentős javulását eredményezné. Fel kell figyelnünk arra. hogy például a fölvásárlást tervek teljesítésében. egyes cikkeknél meglehetősen npgy szóródás, indokolatlan egyenetlenség tapasztalható. — Nyilvánvaló, hogy ezek az egyenetlenségek az élenjáró megyékben alkalmazott módszerek, vagy más, a helyi adottságoknak megfelelő módszerek alkalmazásával megszüntethetők. — A jövő- évben a földművesszövetkezeteknek tizenkét százalékkal több árut kell fel- vásárolniok. Feltétlenül fontos, hogy ezt az árut szerződéssel biztosítsuk, s már az idei tevékenységünkkel tudatosítsuk, hogy a szerződés kétoldalú kötelezettséget jelent: — A termelésre, értékesítésre szerződő termelőszövetkezetnek és egyéni gazdának kötelessége megtermelni és átadni a szerződött árut, a földmfivesszö- vetkezeteknek viszont biz- tosítaniok keli az időbeni — minőség szerinti átvételt. Befejezésül Tatár Kiss Lajos utalt arra. hogy nem elég a termelőkkel megkötni a szerződést. Nyújtsanak a földművesszövetkezetek egész éven át sokrétű segítséget a szerződő term elősző vétkezőteknek, segítsék elő, hogy a legkorszerűbb módszerekkel, a legolcsóbban termeljék meg az árút. nnnnnnnrTinnnnrrinnnnnnnnrimi' n tii itt nrmn CJDDQDOnöODQOO A CUKOR-RAKTÁRBAN A Szolnoki Cukorgyár raktárában Sólyom Lászlóné és Bálint Antal teregeti a friss cukrot. Tekintsük társadalmi ügynek a művelődés ügyét” — Aktívaértekezlet Szolnokon — Mint előző lapszámunkban is jeleztük, párt és állami vezetők jelenlétében érdeket, színvonalas, aktívaértekezleten vettek részt megyénk művelődésének vezető mun- kásái, falusi művelődési otthonigazgatók, népművelési felügyelők, pedagógusok, tömeg szervezeti és tsz vezetők. Árvái István elvtárs beszámolójában a falusi kultúrmunka egyes kérdéseivel és feladataival foglalkozott. Bevezetőben arról beszélt: milyen tényezők befolyásolják a kulturális nevelő munkát. Elmondotta, amint a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem öncél, hanem a nagyüzemek magasabb eredmények elérésére képesek az egyéni parasztgazdaságokkal szemben; éppen úgy a szocialista kultúra kialakítása sem lehet öncél, hanem azért szükséges, hogy a kultúra minden eszközével elősegítse a termelési feladatok sikeres végrehajtását, az egész társadalom szocialista átalakítását. A falusi kulturális munka előterébe került új útra lépett parasztságunk nevelése, a nézetben, felfogásban, erkölcsi arculatban és cselekvésben is egységes paraszti osztály kialakítása, a város és falu közötti kulturális színvonalkülönbség megszüntetése. A falun kialakult új helyzet nagyobb lehetőséget biztosít a tsz-be lépett parasztság számára, a kultu- rálódásra, a tanulásra. Megszűnt a látástól vakulá- sig végzett munka kényszere, a tsz tagok a nagyüzem által adott lehetőségek alapján szabad idejük egyrészét művelődésre fordíthatják. Megkönnyíti a kulturális munkát az az anyagi alap, amellyel államunk a kulturális munkát támogatja. — A megye 72 területi kultúrotthonában mintegy 6 ezer népművelési munkás fáradozik azon, hogy tudást, műveltséget, szórakozást nyújtson a lakosságnak, elsősorban a termelőszövetkezeti parasztságnak — mondotta Árvái elvtárs. — Az elmúlt évadban a különböző szervek és a TIT közreműködésével művelődési otthonainkban, a szakkörökben és az ismeret- terjesztő előadásokon közel százezren vettek részt. A megye 121 területi könyvtára több mint 210 ezer könyvével egyre jobban hozzájárul a községektől távoleső mező- gazdasági településeken is a lakosság művelődéséhez. Emellett ma már a tsz-pa- rasztok maguk is vásárolnak szakmai és szépirodalmi könyveket tekintélyes meny- nyiségben. Jelentős megyénkben az öntevékeny kulturális munka. Jelenleg 168 színjátszó, 116 tánccsoport, 104 énekkar és 45 öntevékeny zenekar működik. Árvái István ezután a Szigligeti Színház, a mozik, zeneiskolák, múzeumok munkájának jelentőségéről szólt és leszögezte, hogy minden területen adott a feltétel és lehetőség arra, hogy az elért eredményekre támaszkodva az eddigieknél még gyorsabban menjünk előre a szocialista kultúra területén. A megyei tanács költségvetésében több mint 162 millió forint a művelődésügyi kiadások fedezésére fordított évi előirányzat, ezentúl ez évben is több mint 20 milliót fordítottak iskolai és más művelődési intézmények építésére. Igen jelentős a községfejlesztési alapból erre a célra fordított összeg és a lakosság társadalmi munkája. Ez azonban még nem elég, a patronáló ipari üzemek és maguk a tsz-ek is minél többet fordítsanak kulturális célokra. Megállapította az előadó, hogy a személyi feltételek is mindinkább biztosítottak, az értelmiségiek jelentős része tevékenyen működik közre a kulturális munkában, és köztük mind többen olyanok, akik ettől korábban távol tartották magukat. A megyei pártbizottság 1958. december 18-1 határozata a megye művelődési helyzetéről és a megyei tanács által elkészített, öt évre szóló művelődési proeram. hosszú időre megszabja a párt, állami tömegszervezeti vezetők és kultűrmunkások feladatait. A határozat végrehajtásában a kezdeti lépéseket megyénkben már megtették. A továbbiakban arról beszélt az előadó, hogy a határozat és a program megvalósítása érdekében mit tettünk eddig. A beszámoló ezután a további eredményes munkafeltételeit taglalta. A párt irányító és ellenőrző munkájáról — A művelődéspolitikai irányelvekben megjelölt célok elérésének legfontosabb feltétele, hogy megfelelően érvényesüljön a párt irányító és ellenőrző munkája a kulturális élet területén — mondotta a többi között Árvái elvtárs. — A pártbizottság kulturális irányító és ellenőrző munkájának segítésére létrehozzuk a megyei művelődési tanácsot, amelyben képeséivé lesznek a művelődés irányítói, legjobb szakemberei. Az eddigieknél többet kell tenni annak érdekében, hogy a kulturális munka ne szűküljön le csak az ágit. prop. osztály tevékenységére, hanem megfelelő helyet kapjon az egész pártapparátus munkájában. Az előadó ezután a tanács és a tömegszervezetek kulturális munkáját tárgyalta és különösen az együttműködés kérdéséről beszélt behatóan. Elmondotta, hogy a tömegszervezetek kulturális munkájában azóta mutatkozik jelentős fejlődés amióta közös akciókat hajtanak végre. — agvüttműködnek. A javulás “”enéré azonban ezazegvütt- mi'iVrWc még mindég nem kielégítő. i Elmondotta Árvái elvtárs azt is, hogy a járási, városi és községi pártbizottságok nagyrésze még nem tekinti lényeges feladatnak a kultú- rális munka párt Irányítását. Az általános elmarasztalás mellett azonban jó példákat is említett: így a szolnoki járási és a túrvekei városi pártbizottság munkáját. A járási, városi és községi, állami és tömegszervezetek kultúrális munkájában még mindég sok a hiányosság. — Ezek közül legkirfvóbbak: az egyoldalúság, a kulturális terület csak egy-egy részének művelése, a kampányszerűség, az ellenőrzés lazasága. Igen fontos és halaszthatatlan teendő a járásokban, városokban és községekben egyaránt hosszabb Időre kidolgozott akció programok elkészítése és végrehajtása. Ebben azután a pártszervezet vezetésével együtt kell dolgoznia minden tömegszervezetnek, és egyéb szerveknek. Akik lebecsülik a kulturális munkát Árvái elvtárs azután arról szólt, hogy az egyes alsóbb szervekben dolgozó elvtársak közömbösségét, a kultúrális munka lebecsülését fel keli számolni. A lebecsülésnek azt a formáját is meg kell szüntetni, hogy a kultúrális célokra szolgáló összegeke' egyéb helyeken használják fel. A káros szemléletek ellen mindenekelőtt a kommunistáknak kell fellépniök. A beszámoló kiemelte a feladatok között az ellenséges és a kispolgári ideológia elleni harcot. A gyakorlati életben is tapasztaljuk milyen méreteket ölt a városon és falun egyaránt a kispolgári gondolkodás, milyen nagv az igény a kispolgári jellegű kultúra iránt. Napjainkban a városi kispolgárság mellett leginkább falun a parasztság körében jelentkezne^ kispolgári vonások. Az új útra tért parasztság nem szabadul egykönnyen kistulajdonosi beállítottságától. A kultúrális nevelő munka különböző eszközeivel nagyon sokat segíthetünk, hogy a ter- melőszövetirezeti paraszt gondolkodásában és cselekedeté ben is szocialista emberré vállon. Ezért fokozottan ellenőrizni kell. milyen kultúráiig termékek kerülnek f«- ’ura. fízidő szerint ugyani' fennáll a veszély, hogy a falun az úl szocialista, kultúra beívelt a városi klsnoi- várság Igényelnek megfelelő kultúrát vesz át. Az előadó itt példaként "mlítette az fmsz vendéglőkben rendezett műsoros estek szfnvonaltalanságát. A képzőművészeti glees is tömegesen áramlik a falura. Ez. ellen a művészi alkotások hatékony terjesztésével küzdhetünk. Az ifiűsáo közötti népművelésről Áz előadó ezután az Ifjúság közötti kultúrmunkárol beszélt. Röviden beszámolt az 'fiúság munkára n»v®lésénelr “ddiei eredményeiről, majd fnv folytatta: — Medvénk fiataltaiből az a kntlünáljg (Folytatás a 3. oldalon) Hatezer öntevékeny népművelési munkás A tervezésen múlik KISFIÚK Termelőszövetkezeti élet Országos felvásárlási értekezlet a SZDVOSZ-ban
