Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-27 / 254. szám

1960. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szerződés kötelez Uj, szebb élet bontakozik ki a falvakban, aminek nap, mint nap ezernyi jelét fedez­hetjük fel. Elég, ha csak vé­gig sétálunk a sokszor egész utcasorokat képező nagy­ablakos, kétszobás, új csalá­di házak között, ha megfi­gyeljük a felnőttek, a gyere­kek öltözetét, vagy megál­lunk a bő árukészletet kináló kirakatok előtt, s máris meg­állapíthatjuk: növekszik a falusi lakosság életszínvonala is. Ma már senki sem csodál­kozik azon, ha a szorgalma­san dolgozó szövetkezeti gaz­da motorkerékpárt vásárol, vagy ha a közösben dolgozó asszonyok második műszak­ját mosógép, porszívó, stb. kölcsönzésével könnyítik meg mint az a kisújszállási Ki­nizsi, a túrkevei Vörös Csil­lag és a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben van. A motor, a rádió, a televízió, a munkát könnyítő gépek, a különböző ipari termékek ma már hozzátartoznak a falu­hoz és ezekből egyre többet igényel és vásárol a paraszt­ság. Feltehető a kérdés: terme­lőszövetkezeti parasztságunk mivel viszonozza az iparcik­keket, mennyiben járul hoz­zá a városi lakosság ellátásá­hoz, az egész nép és saját maga jobblétének formálásá­hoz? Elsősorban is a terme­léssel. Azzal, hogy mind több búzát, húst, ipari nyersanya­got termel és áruit az állam­nak adja el. Mindenki előtt ismeretes, hogy a forradalmi munkás paraszt kormány előterjesztésére 1956. novem­berében az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel megszüntette a kötelező be- szolgáltatási rendszert. Álla­munk az ellátás célját szol­gáló készletek biztosítása ér­dekében bevezette a szerző­déses felvásárlás módszerét is a szabadfelvásárlás mellett. A termelési és értékesítési szerződéseknek nagy előnyei vannak, mind a termelőszö­vetkezeteket, mind pedig az állam számára. Egyrészt az állam sokkal könnyebben tudja így előteremteni az or­szág ellátásához szükséges különböző termény és élel­miszer készleteket, másrészt a közös gazdaságok nagyobb előnyökhöz jutnak mintha nem kötnének előzetes meg­állapodást terményeik eladá­sára. A szerződéskötés érté­kesítési biztonságot nyújt a termelőszövetkezetnek, mert nem kell attól tartania, hogy amit megtermeltek nem tud­ják eladni. Az államnak is előnyös, mert a készletek alapján biztonságosabb az ország ellátása élelemmel, az ipari termelés pedig mező- gazdasági alapanyagokkal. Egyre szaporodik megyénk­ben is az olyan termelőszö­vetkezetek száma, amelyek felismerik, megértik a szer­ződéskötések előnyeit. S an­nak is tudatában vannak, hogy az ország jó ellátásá­hoz, valamint külföldi fizeté­seink eszközléséhez, az ex­port tervek teljesítéséhez az­zal is hozzájárulnak, ha ter- melvényeiket az állami fel­vásárló szerveknek adják el szerződéses alapon. A kőtele­ki Petőfi Tsz gazdái a idén öt cikkféleségre szerződtek, s mindenből túlteljesítették vállalt kötelezettségüket. A 800 mázsa paradicsom he­lyett 1079 mázsát adtak át, zöldpaprikából is 28 mázsá­val megfölözték a leszerző­dött mennyiséget, 728 mázsát értékesítettek szerződésre. A korai fejeskáposztánál és a vöröshagymánál is hasonló a helyzet, ezekből is többet adtak át, mint amennyit ko­rábban a szerződésben lekö­töttek. A másik kőteleki tsz, az Ezüstkalász 53 mázsa zöldborsót és 551 mázsa zöld­paprikát adott át a felvásárló szerveknek, jelentősen túltel­jesítve a szerződésben vállalt mennyiségeket. A szászbere- ki Béke és a törökszentmik­lósi Ady Tsz gazdái is elis­merést érdemelnek kötele­zettségük teljesítéséért. Az utóbbi közös gazdaság ezer mázsa burgonyára szerződött s ezt túlteljesítette. Az igazsághoz tartozik az is, hogy még szép számmal akadnak olyan közös gazda­ságok, ahol mit sem törőd­ve a következményekkel fel­rúgják a szerződést. Több helyen terméskiesésre hivat­koznak, amiben van is némi igazság, de a felvásárló szer­vek gyakran találkoznak olyan esetekkel, hogy a meg­termelt növényféleségekböl sem teljesítik szerződési kö­telezettségüket. A tiszaderzsi Szabadság Tsz például 1900 mázsa burgonyára kötött szerződést, ez a mennyiség meg is termett, de arra hi­vatkozva, hogy 700 mázsát osztanak szét a tagoknak, meghagyják a jövő évi vető­magot, így csak igen keveset adtak át a felvásárló szer­veknek. A nagykőrösi Kos­suth, a mezőtúri Űj Remény­ség Tsz, de még sorolhat­nánk más közös gazdaságo­kat is, egy szem burgonyát sem akar átadni, holott 1200, illetve 600 mázsára szerződ­tek. Tapasztalható az is, hogy a termelőszövetkezetek sza­badpiacra viszik termésüket. Nem gondolnak arra, hogy ezzel az államnak is kárt okoznak, hiszen a leszerző­dött terményre vagy állatra számít a népgazdaság. Álla­munk előnyöket biztosít a szerződéstkötő termelőszö­vetkezeteknek. Egy-egy nö­vényféleségnél termelési elő­leget, rövidlejáratú hiteleket biztosít és nagyüzemi felárat fizet a szövetkezeteknek a nagytételben átadott áruiért. A csirkék például kilónként 3 forint, a többi baromfinál 2 forint, a tojásnál darabon­ként 10 fillér a nagyüzemi felár. Nem becsületes dolog a biztosított előnyöket igény­be venni, s ugyanakkor az állam iránti kötelezettség teljesítéséről pedig elfeled­kezni. Érdemes ezen elgondolkoz­ni a szövetkezeti vezetőknek és gazdáknak, és ahol mód van rá még pótolni a mu­lasztást. Most van az ideje a kacsa és a liba hizlalásának. De még arra is van lehetőség hogy a csirkéből, pulykából leszerződött mennyiséget át­adják. Megyénk közös gazda­ságai 116, a háztáji gazdasá­gok 22 és fél vagon csirkére kötöttek nevelési szerződést. S mindebből még 70 vagont sem tesz ki az átadott meny- nyiség. Sok közös gazdaság­ban a szerződés megkötése­kor nem gondoltak a törzs- állomány kialakítására, most erre hivatkozva többezer ba­romfit tartanak vissza a le- szerződöttből. Mindemellett több helyen a piacozás is az államnak szánt áru mennyi­ségét csökkenti. A falunak szüksége van egyre több iparcikkre, a vá­rosnak, az országnak pedig egyre több búzára, húsra, to­jásra. Ezért szükséges az, hogy az elkövetkezendő he­tekben a sürgős mezőgazda- sági munkák végzése közben is foglalkozzanak a termelő- szövetkezetekben a szerződé­ses kötelezettség teljesítésé­vel. Mérjék fel, miből meny­nyivel maradtak le, s miként tudják pótolni mulasztásu­kat. Ne feledjék a szövetke­zeti gazdák, a falu lakói, hogy csak akkor kaphatnak több árut a várostól, ha ma­guk is a legegyenesebb úton eljuttatják termelvényeiket a városba. A szerződés kötelez, s ennek felrúgásával nemcsak a becsületünkön esik csorba, hanem kára származik abból az államnak és magának a szövetkezeti gazdaságnak is N. K. November elején megkezdődik a Hisz oktatás November elején ország­szerte megkezdődik a KISZ- oktatás. Az 1958—59-es okta­tási évben százhúszezren, ta­valy körülbelül kétszázezren tanultak, a jelek azt mutat­ják, hogy az idén ennél is jó­val több lesz az oktatásban részvevők száma. Ebben az oktatási évben jó­val többen jelentkeztek okta­tásra a KISZ-en kívüli fiata­lok közül is. Különösen a szo­cialista cím elnyeréséért ver­senyző ifjúsági brigádokban dolgozók közül. Falun a nem­rég megalakult termelőszö­vetkezetekben is indulnak politikai körök. (MTI) Épül a világ legnagyobb hőerőműve Moszkva (MTI). Szovjet tervezőintézetekben készül­nek a világ legnagyobb hő­erőműve, a 2 800 000 kilowatt kapacitású konakovói erőmű tervei. A Moszkvától mintegy száz kilométer távolságban készü­lő erőmű teljesítménye négy­szerese lesz a híres dnyeperi vízierőmű, a Dnyeprogesz tel­jesítményének. Konakovóban az elektromos áramot nyolc- százezer- kilowatt kapacitású turbinák termelik majd, a szükséges gőzt pedig óriási kazánok fejlesztik. Egy-egy kazán óránkint 2500 tonna magasnyomású gőzt ad. Az órási erőmű, elsősorban a moszkvai és a kalinyini, va­lamint a cserepoveci terület ipari üzemeinek szolgáltat energiát. Az erőmű fűtésé­hez földgázt használnak majd. ŐSZI SZÉLBEN ... Munkában az új KISZ vezetőség A járási KISZ-bizottságon arról tájékoztattak, hogy a jászapáti Velemi Tsz-ben is­mét megélénkült az ifjúsági élet. A vezetőség újjáválasz- tása után hozzáfogtak a tag­gyűlési határozatok végrehaj­tásához. Egy évvel ezelőtt még a legjobbak között em­legették a Velemi Tsz kiszis- táit, aztán visszaesett a mun­kei. Most újból Mihályi László, a szerény, közvetlen modorú, de határozott fellépésű ko­vácssegéd került a KISZ- szervezet élére, aki már ré­gebben is volt titkár. — Hiányzott a tagság ösz- szefogása, a régi vezetőség nem szorgalmazta a határo­zatok végrehajtását — emlék­szik vissza a KISZ-titkár. A 43 tagú szervezet 7 tagú vezetőséget választott, mely nagy szorgalommal kezdett munkához. Megszervezték a munkából kiöregedett tagok segítését. Kocsis Bertalan bá­csi háztáji kukoricájának be- taka-ítását. A közösben is sok most a munka és sürget az idő, de nem feledkeztek meg a beteg, tsz nyugdíjas ház­tájijáról sem. Kocsis bácsi napszámos után akart nézni, amikor a kiszisták váratlanul berobogtak a két kocsi kuko­ricával. Nem szóltak neki előre meglepetésnek szánták ezt az idős házaspárnak. A szárat is levágják, s azt is hazaszállít­ják. — A társadalmi munka megszokott nálunk — mondja a KISZ-titkár —, természe­tesnek tartjuk, hogy minden fiatal résztvegyen a közös megmozdulásokon. A taggyű­lési határozatnak megfelelően a vállalt öt hold közös kuko­ricát is letörték már. A szö­vetkezeti fiatalok együtt dol­goztak a gimnázistákkal, akikkel szoros, baráti a kap­csolatuk. Tovább szilárdult a munkafegyelem, a fiatalok tartják a szavukat és meg­szűnt náluk az igazolatlan hiányzás. Október 30-án kezdődik az új oktatási év a Velemi Tsz KISZ-szervezetében. Tizen­kilenc kiszista politikai körön ismerkedik a marxizmus-le- ninizmus alapismereteivel. — Náluk a tanulás mindig jó eredménnyel zárult, s most sem akarják alább adni. Az oktatást összekötik a kérdezz- felelek estekkel. Koszna Mi­hály, a tsz agronómusa veze­ti a foglalkozásokat, melyek lekötik a fiatalok figyelmét. A propagandista pontozza a válaszokat és év végén ju­talmazzák a legjobbakat. Ta­valy töltőtollat, cigarettatár­cát kaptak a legszorgalma­sabb tanulók. A vezetőség most/ is alkalmazza ezt a módszert. Vasárnapi műszak a gépállomásokon A gépállomások megyei igazgatósága elrendelte, hogy — tekintettel az időjárás okozta lemaradásra — a gép­állomások gépei vasárnap is dolgoznak, ha történetesen nem esik az eső. Ez a rendelkezés a trakto­rosok többségének egyetérté­sével találkozott. Az ered­ményekről beszéljenek a szá­mok: vasárnap, október 23 án megyénk 17 gépállomásá­nak körzetében 1516 erőgép dolgozott, s egy nap alatt 6412 hold vetést és 8091 hold talajelőkészítést végeztek el Legtöbb gép — 219 — a Szép tervei vannak a Velemi Tsz KlSZ-vezetősé- gének. Felélénkítik a sport- és kultúrmunkát is. — Vívó szakosztályt szerveznek, s Gurzó Lászlót, a járási párt- bizottság munkatársát, az egy­kori vívót kérték fel az edzé­sek vezetésére. Most készül a változatos­nak ígérkező téli kulturális program. Karinthy rövid, egyfelvonásos, vidám jelene­teit akarják előadni, szavala­tok közbeiktatásával. De nem­csak vígjátékkal, hanem ko­moly, háromfelvonásos szín­művel is készülnek a télre. A klubesték is hagyomá­nyossá váltak a szövetkezet­ben. Népszerűek a rövid mű­sorok, melyet a szövetkezeti és gimnázista fiatalok együt­tesen adnak elő. A szövetke­zet elnöke, Horváth István is együtt szerepel a fiatalokkal, ő a konferanszié. A szövetkezetben megbe­csülik a fiatalokat. Hangszert, televíziót, sportfelszerelést vásároltak nekik, hogy ottho­nosan érezzék magukat. A fiatalok így vélekednek a szövetkezeti vezetőkről: — Nem kérhetünk olyat az elnök elvtárstól, amit ne tel­jesítene. Anyagilag is megtalálják a számításukat, mert a 33 fo­rintra tervezett munkaegy­ség értékéből kb 500 forintot havonta előlegként osztanak. Persze ezenkívül van még a terményjárandóság. Nem cso­da, ha a korábban eltávozott fiatalok — Léki József, Mihá­lyi László III. és Tolmács Béla — is visszakívánkoztak a tsz-be Sport-, kulturális szórakozási lehetőségeket találhatnak a közösségben és anyagilag is jobban járnak. A kezdeti lépéseket tette csak meg az új KlSZ-vezető- ség — hisz alig egy hónapja választották —, de program­jukból, s eddigi munkájuk­ból is látszik, hogy vissza- szerzi' a Velemi Tsz fiataljai­nak jó hírnevét. Erre legjobb biztosíték a közös munka, s a kölcsönös bizalom. Máthé László Fent hideg, földszagú szél haj szed szürke felhőket, lent az útmenti akácfák sárguló­leveleit pergeti. A felhőron­gyok közül néha kivillan a nap sápadt képe, de meleget már nem ad, az ember háta meg-megborzong a pajkos szélfiak hűvös csiklandozásá- tól. Határozottan hideg van, mégis — furcsa módon — „jó időnek” nevezi ezt Oláh Dániel, aki kucsmában, de még kiskabátban piszkálja másik farosa. — De ha így marad az idő, holnap már jobb lesz. — Ideje lenne már, hogy vége legyen ennek a nyomo­rúságos időnek — kászálódik le a Belorusz nyergéből Fe­kete Dániel traktoros. S míg a két ember felönti a vető­magot, mérgesen perel a „természetfelelőssel.” — Fene látott ilyet! Ha két nap szárad, harmadnap már esik. Csuda rosszul ren­dezték el. Még ragad, néha tisztogatni kell a magtakarót, de vetünk, mert sürget az idő, — mondja Varga László. Ha a két kart a C—7-hez állítom, a gépnek 130—140 kilogrammot kell vetnie holdanként — magyarázza Fekete Dániel traktoros. pálcájával a vetőgép hellyel- közzel elduguló csoroszlyáit. — Ez kell ilyenkor, a szél Minél jobban fúj, annál jobb — magyarázza. — Pirítja a tetejét. Nagyon vártuk már. Itt van 200 hold előkészítve, de vetetlenül. Most aztán me­gyünk, amíg látunk. A tiszaderzsi Uj Barázda Tsz gazdái örülnek a szél­nek, mert haladhatnak a ve­téssel. — Máma meglesz a 20 hold pedig még ragad kicsit, — véli Varga László, a vetőgép Közben körüljárja a gépet, ellenőrzi: jól állnak-e a ve­tőmagmennyiséget szabályozó karok és fogaskerekek, az­tán lendületesen nyeregbe száll. — Szófecsérléssel nem sok­ra megyünk, — mondja mint­egy önmagát meggyőzve, — használjuk ki hát a jó időt. Kész vannak, emberek? Ak­kor indulás! — Gyüa, Piros! — szól tré­fásan és gázt ad a Belorusz­nak. Patkós Ezerkétszáz holdra növekszik az állami gazdaságok komlóterülete Az állami gazdaságokban ez év őszén újabb százkilenc- venhárom holdon telepítenek komlót. A munka mindenütt megkezdődött. Az állami gazdaságok komlóterülete az őszi telepítéssel együtt meg­haladja az ezerkétszáz hol­dat. Jászkiséri Gépállomáson dol­gozott. Ezen a napon 853 hold vetést és 557 ho’d talaj előké­szítést végeztek. Legnagyobb teljesítményt a törökszent­miklósi traktorosok értek el. Bár vasárnap mindössze 84 traktor dolgozott* mégis 458 hold vetéssel és 750 hold ta- lajelőkészítéssel haladtak előbbre. Egv-eg- erőgépre te­hát 7 hold vetés és 11.7 hold talajelőkészítés jutott. E hatvannégy traktoros jó mun­kája, de a többieké is, akik vasárnap dolgoztak — feltét len elismerést és dicséretet érdemel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom