Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

1960. október 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Társadalmi összefogással Járási tanácstagi beszámo­lóját tartotta Bognár Gyula, a Hazafias Népfront járási titkára, amikor elhangzott a pusztamonostoriak sürgetése: „Mikor kapunk már vizet az új vezetékből?’' Jogos volt a panasz, hisz az 1200 méter hosszú vízvezeték már elké­szült, csupán 300 méteres sza­kaszon kellett a csövet bete­metni. Az őszi munkák miatt azonban egyre húzódott a vízvezeték ügye. Elkészült a vízvezeték A megoldásra Seres László, a községi népfrontbizottság elnöke tett javaslatot: — Egyik esős vasárnapon könnyen betemethetjük a víz­vezeték árkát, ha összefo­gunk. Esős időben úgy sem tudunk a földeken dolgozni. Követték a népfront-elnök kezdeményezését és az egyik esős, októberi vasárnapon mintegy harminc népfront- és tanácstag, dolgozó paraszt lapátolta, tömte a sáros föl­det. A népfront elnök 15 éves fiát is magával hozta a társa­dalmi munkára. Ott volt Csu- ta Lajos, a községi tanács vb. elnöke, Korponai István, a Búzakalász Tsz idős éjjeliőre és Kun László vasutas, ta­nácstag, akiről a tanácselnök úgy nyilatkozik: — Mindig ott van a társa­dalmi munkán, szinte „vesz- szőparipája” a községfejlesz­tés. Azóta elkészült a puszta­monostori vízvezeték, amely­nek három csapja a Rákóczi és a Május 1. utca lakóit el­látja egészséges ivóvízzel. A vízvezeték 40 ezer forint ér­tékű, s az összeg felét a nép­front- és a tanács-kezdemé- nyezte társadalmi munka te­szi ki. Bővítik a villanyhálózatot Egy kilométer hosszú vil­lanyhálózattal bővül e na­pokban a pusztamonostori közvilágítás. Villanyt kap az Alkotmány, az Üttörő és a Rózsa Ferenc utca. A vezeték építését nehezítette, hogy új trafóállomás és egy-egy kilo­méteren a magasfeszültség, illetve a keresztmetszet épí­tése is szükségessé vált. De a beruházási összeg is megol­dódott és a salgótarjáni vil­lanyszerelők megkezdték a hálózati bővítést a kis jászsá­gi faluban. — Erre nem terveztünk társadalmi munkát — tájé­koztat a tanácselnök —, de a népfront és a tanácstagok túl­tettek rajtunk. Peregi István, a népfront­elnökség tagja már szervezi a környék lakóit és együtt ás­sák ki az oszlopok helyeit, hogy meggyorsítsák a villa­mosítást. Bekötőutat építenek az egész lakosság egyetértett a fürdő építésével. Bizony­ság erre az a felmérés is, melyet a párt, a népfront és a tanács aktivistái végeztek. Közvéleménykutatást tartot­tak, ki, mennyi társadalmi munkát ajánl fel a fürdő építésére. Meglepő eredmény született: családonként átlag 16 órai munkát vállalt a la­kosság. Az anyagi eszközök híján csak az idén kezdhettek hoz­zá a 300—350 ezer forint ér­tékű fürdőépítéshez. Kotró­gép ásta ki a 14x25 méteres betonmedence helyét és hoz­záfogtak a dimbes-dombos terep rendezéséhez. A fürdő tervét a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő műszaki csoport tár­sadalmi munkában készítette el, mely mintegy 15—20 ezer forint megtakarítást jelent a pus ztamonostoriaknak. A népfürdő nagyon szép helyen, Balázsovits volt föl­desúr egykori kastélykertjé­ben épül. — A falu kulturális köz­pontjává fejlesztjük a régi kastély környékét — mondja a tanácselnök. — Az épület­ben kapott helyet a kultúr­otthon, a parkban sportpá­lyák épültek, az MHS lőtere is itt létesül. — A kád- és strandfürdőt a jövő évben avatjuk fel. Az 1961-es köz­ségfejlesztési alapot a fürdő építésére fordítjuk. A falu nyolc kőművese; — Peregi István népfront tag, Kecskés László és Balázs Miklós kiszisták kezdemé­nyezésével — társadalmi munkában végzi az építke­zést. Ügy mondják róluk a faluban, hogy magukkal ra­gadták a többieket is. Amint befejeződnek az őszi mezőgazdasági munkák, a falubeliek hozzáfognak a községi népfürdő építéséhez. Kimagasló eredményekre ké­pesek, mert a társadalmi összefogásban hatalmas erő rejlik. És ezt jól felhasznál­ják a pusztamonostoriak. Máthé László Eddig sem a posta, sem a vendéglátóipar, sem a kiske­reskedelem nem épített sem­mit Martfűn. A boltok cse­kély kivételével olyan felvo­nulási épületekben húzódnak meg, melyeket valójában már évekkel ezelőtt le kellett volna bontani. Ha a község további fejlődésére nem is lennénk tekintettel, már ak­kor is legalább egy új zöld­ségüzlet, fodrászterem és KERAVILL-bolt létesítését kellene segítenünk. Az utóbbi fontosságának alátámasztásá­ra csak ennyit: a telepen há­romszáz motorkerékpárt üze­meltetnek tulajdonosaik. — sen tátogott. A puttonyravaló szőlő meg sem kottyant neki. Jankó frissen fordult vissza. Óvatosan haladt végig a soron. Gondosan nézegette a tőkéket. Már majdnem elérte az előtte hajolgató Tancsik Marikát, amikor hirtelen le­hajolt. Amikor visszaegyene­sedett, két ujja között egy fej szőlőt tartott. Szép, dús kadar volt. — Hát ez meg igazság sze­rint mi volna? — tartotta a fürtöt a lány elé. — Látja, szőlő. Mi lenne? — Ez nem szőlő. Ez benge. Aztán tudja-e, kedves, hogy mi az ára a bengének? A lány lehajtotta a fejét. Jankó levágta a puttonyt s már nyúlt is Marika felé. Erőteljesen megfogta a lány vállát, maga felé fordította Pillanatokig nézett a lány szép, kék szemébe. A. Tancsik lány megrázta magát. — No, meddig vacakol még? Jankó megszeppent az erős hangra és bátortalanul meg­csókolta a lányt. A csók fele a levegőbe csattant, a másik fele csak éppen, hogy érte a kislány fülének a hegyét. Bohus Jankó erre bögyösen kihúzta magát és erőteljes hangon kiáltotta. Ügy, hogy mindenki hallhatta. Már akit illetett. Napféoykonyha — Moszkva (MTI). A Szovjet­unió tudományos Akadémiá­jának energetikai intézetében külön laboratórium foglalko­zik a napfény-energia hasz­nosításával. A szovjet kuta­tók többek között foglalkoz­nak egy napfény erőmű léte­sítésének problémájával. Az 1200 kilowatt kapacitásúra tervezett erőmű, amely a napfény energiáját tükrök segítségével hővé alakítja át, az örmény SZSZK-ban léte­sül kísérleti célokra Az in­1— Minden pengének egy csók az ára. Semmivel se alább. És szorgalmasan leste a tő­kéket. Sok szerencséje volt a huncutnak. Mindig a leg­szebb lányok után fütetett és már jól végigcsókolta az egész hadat. Hol erről, hol arról sikító* zott valamelyik lány és ha­nyatt homlok menekült a so­rok között Jankó elől. Persze hiába, mert a hosszúlábú le­gény szorgalmasan csápolt utána s vagy előbb vagy utóbb megkapta a csókot. Nem tudott hová lenni a büszkeségtől. Mint a kakas a szemétdombon, olyan büsz­kén kihúzta magát. Egy kis huncutságért a Iá* nyok sem mentek a szom­szédba. Egyszer csak a Tan* esik lány elkiáltotta magát. ■— Puttonyos! Hát ez mi­csoda? — és egy gyönyörű fürt kövidinkát emelt a ma­gasba. Jankó frissen kapott a sző­lő után s már nyújtogatta a nyakát, hogy melyik az a szép kislány, akit ő most meg fog csókolni. Hátulról nem jól látta a tőke fölé ha­joló fehérnépet. Csak éppen a szoknyáját látta, amint két- réthajolva dolgozott. Jankó vidáman elnyerítette magát. — Beszedem, ami megillet: — s jobbkeze mutatóujjával háromszáz rubelért tézet munkatársai kidolgoz­ták számos közvetlenül nap­fényenergiával működtethető berendezés prototípusát is. A napfény-elemek által ter­melt elektromos energiát használják például az intézet kísérleti rádióvevőiben, nap­fény működteti az elektro­mos hűtőszekrényeket is. El­készült egy „napfénykonyha” kísérleti példánya. A kony­hai sütő ugyancsak napfény­energiával működik. megpiszkáita a bajusza vé­gét, mintha viszketne neki. Aztán megugrott és hosszú lépésekkel szabta a hártyát. Amikor odaért, a fehérnép még mindig kétrét hajolt. Jankó a hátára csapott. i— Halló, kisasszony! Elha­gyott egy gyönyörű fürt sző­lőt. Egy csók az ára. A fehérnép még mindig nem mozdult. Jankó nem so­kat teketóriázott, erőteljesen megmarkolta a két vállát és hirtelen maga felé fordította Szegénynek semmire sem volt ideje. Se arra, hogy elszalad­jon, se arra, hogy arca elé védekezésül odatartsa a két tenyerét. Jankó erőteljesen megcsókolta. A lányok hada sikongató nevetésbe tört ki. Jankó majd megmeredt a csodálkozástól. A szép pirospozsgás leányarc helyett egy fakóbajuszú, ba- gószagú férfit csókolt szájon. Igen. Burai bácsi volt, az igáskocsis, aki a tréfa ked­véért magára vette a Sima Jolánka szoknyáját, blúzát, meg pruszlikját. /Ittól kezdve csendeseb- ' ben v:' ’Icedett Jankó. Bár hazafelé csak kapott egy néhány csókot, de egy lány­tól, akivel karonfogva halad­tak a kedves, gyümölcsszagn őszi estében. ROSSI KÁROLY Lótápszert készítenek Korszerű kereskedelmi hálózatot 1 igényel Martfű A MAJDNEM HÄROM és félezer lakosú Martfűn két évvel ezelőtt nagy gond volt a bevásárlás, tavaly már csak gond, ebben az évben csupán gondocska, — ha szabad e szó mellé kicsinyítő képzőt illesztünk ... Tény, hogy a fejlődő község — maholnap kisebb iparváros — közellá­tása fokozatosan javult. A javulás ellenére is drága a martfűi piac. A földműves­szövetkezetekben kapható cikkek 20—50 százalékkal ol­csóbbak, mint azok, melyek­ben a piacon válogathat a la­kosság. Az árkülönbözet részben indokolt. Helytelen, de így igaz: a földművesszö­vetkezet kevesebb gondot fordít — például — a szőlő szakszerű csomagolására, szállítására, mint a háztáji gazdaság ter.mését értékesítő parasztok. A martfűi fogyasztóközön­ség létszáma lényegesen meg­haladja a lakosságét. Különö­sen szembeszökően tapasztal­ható volt ez akkor, midőn az autóbuszmegállót a zöldsé­gesbolt közelébe helyezték. Az üzlet forgalma akkoriban háromszorosára szökött. Ma­gasabbra jórészt csak azért nem, mert mégtöbb árut már nem tudott nyújtani. AZ ÜZLETHELYISÉGEK HIÄNYA mind fojtogatób- ban hat a munkástelepülés lakosságára, a bejárókra, Visszás dolog, hogy a fodrász­üzletek túlterheltsége miatt nemritkán tizenkét kilomé­tert kell utazni — Tiszaföld- várra — egy borotválásért, vagy tartós hullámért. A köz­ellátási gondokon csak ki­csiny részben lehetne gyor­san, csekély beruházással se­gíteni. A sütőüzemre gondo­lunk, ahová igen elkelne < kemence olajtüzelésre átállí­tása. Modernizálás nélkül nem oldható meg, hogy már a hét első munkanapián olyan jóminőségű pékárú ke­rüljön ki onnan a boltokba, mint a többin. Kevesen tudnak róla, hogy Karcagon lótápszer-üzem is működik. Az üzemben 24 óra alatt 7 és fél — 8 vagon értékes takarmányt készítenek. Képünkön Nagy János molnár a hengerszékre menő anyag minőségét ellenőrzi. esetben a földszinten modern üzlethelyiségeket lehetne ki­alakítani. Kétségtelen, hogy mind a földművesszövetkeze­ti, mind az állami kereskede­lem számára előnyösebb len­ne, megfelelő jogi formá­ban az építkezéshez társulnia, mint önálló boltokat, vagy üzletházat létrehoznia. Érzé­keltetésül had említsük meg: ugyanannyiba kerül a födém, akár két, akár három emelet magasságban épül. A bolthálózat fejlesztését az a tény is sürgeti, hogy Martfűn rövidesen megnyilik az új TÜZÉP-telep, mely tü­zelőt, s építési anyagot egy­aránt árúsít. Bizonyosra ve­hető, hogy az anyagbeszerzés könnyebb lehetősége serken­tően hat azokra, kik régeb­ben foglalkoznak családi ház építésének gondolatával Min­dent összevetve: számos té­nyező enged következtetni ar­ra, ho<r>' Martfű lakossága lé­nyegesen gyarapszik majd a második ötéves tervben — el­lene egy sem szól. A NAGYARÁNYÚ építke­zések megindulása, az alapok kiásása előtt — tehát feltét­lenül idejekorán — merültek fel ezek a gondolatok. Ta­lán érdemesek arra. hogy az érdekeltek megvitassák s — legalább részben — megvaló­sítsák. — borváró — Megalakult az orvosok akció bizottsága — Többszázezer forintos segítség a tsz-eknek A Hazafias Népfront Országos Tanácsának kérésére az egyetemi tanárok, az országoshírű szakemberek egyéb feladataik megoldásán kívül részt vállaltak a társadalom közös ügyeinek intézéséből is. A kezdeményezés nyomán az elmúlt hat hónapban országot átfogó összefogás bonta­kozott ki, s az egyetemi tanárok maroknyi csoportja ma már tagjainak számát nézve is tekintélyes testületté fej­lődött Elsőként a műszaki egyetemek képviselői kezd­tek munkához, legutóbb pedig az orvosok akció-bizott­sága alakult meg. Az elsőként munkához látott műszaki szakemberek egyébként csupán az elmúlt hat hónapban többszázezer forint értékű támogatást nyújtottak a termelőszövetkezet­nek. (MTI) iS IDŐK kedve volt, hogy verebet le­hetett volna vele fogatni, örömmel kerülgette a lányo­kat s amikor beleálltak a so­rokba, vidáman kanyarította a puttonyt a hátára. — Hát te, Jankó? Talán puttonyos leszól? — szaporí­totta a szót a brigádvezető. — No, bizony! Ahol ennyi szép lány, meg ennyi gyönyö­rű menyecske szed, ott csak érdemes puttonyosnak lenni. A nóta nem sokáig késié- kedett és nagyon vidáman haladt a munka. Bohus Jan­kó hosszú gácsérnyakát a sor végén nyújtogatta. Ügy te- kíntgetett végig a hártyákon, hogy melyik garabó telt meg. Ugyan az is lehet, hogy egye­bet nézegetett No aztán kezdődött az ő dolga is. Bement a sor köze­pére. Szétvetette a két lábát, még egy kicsit kussajtott is, hogy az asszonyok, lányok könnyebben felérjék a put­tonyt, amikor bele akarják fordítani a szőlőt. — Itt a puttonyos! — rikol­totta magas hangon és türel­mesen várta a kasokat. A puttony hamarosan meg­telt, a puttonyos nyögött egy nagyot és megindult a prés­ház felé. A daráló szája éhe­- SZÜRETI /t téesz ötvenholdas sző- C'r Újtáblája csodálatosan tzép volt. A hatalmas tele­pítés zöld színe már lassan nagára öltötte a sárguló őszi kosztümöt és ebben a meleg tarkaságban szebbnél szebb kék, fehér-sárga, babos-piros virágok nyíltak. Vagy leg- ilábbis hajlongó virágoknak nézte messziről az ember a izedőlányok nyuszifüles ken­dőit, ahogyan vidáman éne- kelve szedtek. No, szóval a ruhagyár kol­lektívája patronálta a szö­vetkezetét. Hol a színjátszó- csoport szórakoztatta a szö­vetkezet tagságát, hol a vál­lalat tánczenekara simította a talpalávalót a termelőszövet­kezet mulatságán. A férfiak segítettek az ara­tásban, a tanulók lelkesen ott voltak a kukoricatörésben, a nőtanács tagjai pedig bele­csaptak egy kis tótkést a ga- rabóba és kihúzódtak a téesz szőlőtelepére szüretre. Vidá­man kacagó lányok, csintalan menyecskék verték fel vasár­nap a telepre vezető dűlő csendjét. A férfiak kíváncsian álltak a borház eresze alaü és illatos pálinkával fogadták a jóakamtú segítséget. Bohus Jankónak olyan jó­Több évtizedes gondja ol­dódik meg az idén Jászágó és Pusztamonostor lakosságá­nak: Elkészül a 7 kilométe­res bekötőút utolsó, 3,5 kilo­méteres szakasza. A Horthy- rendszer örökös kortesfogása volt a bekötő-út, valamennyi képviselőjelölt megígérte. — Lezajlottak a választások, az­tán a képviselő urak „elfelejt­keztek” a bekötő-útról. ___ Az épülő kövesúton a pusz­tamonostoriak könnyebben megközelíthetik a kertészeti táblákat, a jászágóiaknak pe­dig nem kell 12 kilométert gyalogolniuk a jászárokszál- lá'i vasútállomásra, mehet­nek Monostorra is, hogy vo­natra üljenek. Ezért fogott össze mindkét község egész lakossága, a tanácsok és a népfrontbizottságok. A ter­melőszövetkezetek 50 ezer fo­rint értékű szállítási munká­val járulnak hozzá az útépí­téshez. Ha a szolnoki Útfenn­tartó Vállalat megkapná' az ígért földgyalut, a bekötőút már december elején elké­szülhetne. Népfürdő lesz a faluban 1958 őszén a községi nép­front elnökség ülésén hang­zottéi először a kezdeménye­zés: építsünk községi kád- és strandfürdőt. A népfront- bizottság felhívása széles isszhangra talált a faluban. \ nártbizottsás. a tanács és Előbb-utóbb meg kell oldani, 1 hogy e gépek javítására Mart­fűn service-üzem is nyíljék. Követelni könnyű —, vél­heti bárki, — adni nehezebb, így igaz ez. Szükséges azon­ban figyelembe venniök az arra hivatottaknak: Ha gyor­san adnak — olcsón adnak. A második ötéves terv idő­szakában kínálkozó lehetősé­gek igen kedvezőek egy min­den tekintetben korszerű bolthálózat kialakítására. A tervidőszakban Martfűn kétszázötven szövetkezeti la­kás épül; javarészt kétemele­tes tömbházak formájában. Közülük negyvennyolc lakás építését jövőre kezdik meg és 1962-ben fejezik be. Erre az építkezésre egymillió 200 ezer forintot fordítanak. A költsé­geket az építtetők és az ál­lam közösen viselik. A SZÖVETKEZETI HÁ­ZAK építtetői eddig nem gon­doltak arra. hogy helyes len­ne bolthelyiségekről is gon­doskodnak. A tárgyilagos­ság jegyében ki kell monda­nunk: az előrelátás ilyen megnyilvánulása nem is az ő feladatuk. Annál inkább sze­mélyes érdekük ... Az építési költségeket nem növelné lényegesen, ha a ter­vezett blokkházak némelyike nem két, hanem háromeme­letesre épülne. Ebben az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom