Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-22 / 250. szám

1960. október 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 870 ezer forint minőségi kötbér és ami mögötte van neszül az ország eiso növényfüldrajzi térképe aas Ne hagyják utolsó pillanatra l A Martfűi Tisza Cipőgyár 870 ezer forintot fizetett ki eddig minőségi kötbér címén. Az össztermelési értékhez vi­szonyítva nem túlságosan sok ez, de nem ebből kell kiin­dulni, hanem abból, hogy ez a költség lényegesen csök­kenthető lett volna, s az év­végi nyereségrészesedés ösz- szegét jelentős mértékben emelhetné. A kiszállított téte’ek közül a női stabil-flex (főleg a szí­nes) és a női törpe tűsarkú cipőkkel volt a legtöbb baj. A stabil-flex cipőket évek óta „kilövik” az átvevők, állan­dóan kifogásolják minőségét. Most is tízezer pár ilyen cipő miatt reklamálnak. Mi ennek az oka? A cipőgyáriak ment­ségére — és az igazsághoz hí­ven — meg kell említeni, hogy úgynevezett objektív okok is gátolják a minőségi munkát. így például nincs megfelelő fixáló anyag, a bő­rök sem minden esetben hi­bamentesek. De nemcsak ilyen okok, ha­nem a rossz megmunkálás miatt is sok cipőt kifogásol­nak és leértékelnek. Ezért volna jó, ha a „ne add to­vább” mozgalmat (aminek az a lényege, hogy a rosszul vég­zett részművelet után mind­járt visszaadják a cipőt a hiba okozójának) felélénkíte­nék, s a munkások nemcsak saját, hanem társaik munká­jára is ügyelnének. Szemé­lyes érdekük is ez, hiszen a vállalatnak büntetést kell fi­zetni a reklamációk után, s ez csökkenti nyereségrészese­désüket. S a vásárlóknak sem mindegy, milyen árut kap­nak. Ilyen előzmények után a MEO is nehéz helyzetben van. A kör végén, a cipő el­készítése után már nem ja­víthat a minőségen. Ez csak széleskörű társadalmi ellen­őrzéssel valósítható meg. Eh­hez kell járulnia a műszaki gárda határozottabb intézke­déseinek. A 39/A és a 39/B műhely 10 százalékos minőségromlással zárta a harmadik negyed­Ez a kissé megváltoztatott latin közmondás lehetne rö­vid összefoglalója annak a be­szélgetésnek, melyet Cseh Andi^snéval, a Szolnoki Var­ga Katalin Leánygimnázium igazgatójával folytattunk a tanügyi reformról. — Október 28-án lesz a tantestület ülése, amelyen megvitatjuk majd a refom- tervezetet. Az általános vé­lemény azonban már kiala­kul., hiszen iskolánkban már második éve alkalmazzuk az öt plusz egyes rendszert. — No és mi a vélemény, milyenek a tapasztalatok? — A tapasztalatok a mi szá­munkra végleg eldöntötték, hogy az általános gimnáziumi formának nincs létjogosult­sága. Mi ezért a humán és reál osztályainkat egyaránt beosztottuk a különböző mun­kahelyekre. Jövőre pedig évet, s még így is ilyen mi­nősítés után is sok reklamá­ció érkezett. Az ilyen mun­kát egyáltalán nem lehet he­lyeselni. A műszaki hibák csökkentésével is fel kell venni a harcot a minőség ja­vításáért, hiszen ma már csak a hibátlan, tetszetős ki­vitelű áruk találnak gazdára. S a népgazdaságnak nemcsak termelésre, hanem az áruk értékesítésére is szüksége van. Erre kell gondolnia a cipőgyári kollektívának. még a végzős évfolyamot is elhelyezzük valahol, hogy legalább egy évig kapjanak képet a fizikai munkáról. Hol dolgoznak a lányok és milyen eredményt hozott eddig a szakmával való ismerkedés? — Egy osztály az Alcsiszi- geti Állami Gazdaságban, egy másik pedig a Szolnoki Álla­mi Kertészeti Vállalatnál töl-, ti a heti egy munkanapot. A gazdaságnak sokat segítettek a kukoricatörésben, paradi­csomszedésben. A Kertészeti Vállalatnál — ahol zöldség-, gyümölcs-, virágkertészetet és parkosítást tanulnak — már önállóan kötik a koszo­rúkat. Ismét egy másik osz­tály a Martfűi Tisza Cipő­gyárban kapott munkalehető­séget. Egyelőre még csak a fűző befűzését vagy csomago­Az ország természetes nö­vénytakarójának első teljes és tudományos igényű felmé­résére készül az első országos növényföldrajzi térkép. Pon­tosan feltárja majd, hogy az egyes tájakat milyen vadon élő növények borítják, rész­letesen ismerteti ezeket a nö­vényeket, s előfordulásuk arányát. Tudományos jelen­tőségén kívül a növényföld­rajzi térkép közvetlen segít­séget is nyújt az erdő- és rét­gazdálkodás fejlesztéséhez. lást bízzák rájuk, de később majd 4—5-ös csoportokban, egy-egy szakmunkás vezeté­sével megismerkednek a bo­nyolultabb műveletekkel is. — A gyerekek hogy érzik magúkat a munkahelyen? — Legjobb, ha erre példák­kal válaszolok. Egy kislány tavaly Martfűn dolgozott, de egészségi okokból egy másik csoportba helyezték át. Ö azonban nem nyugodott bele, s állandóan sürgeti, hogy en­gedélyezzük a visszatérését. S van még egy osztályunk, melyet eddig nem említet­tem: ennek tanulóit szaküzle­tekbe osztottuk be, hogy a kereskedelem csínját-bínját lessék el. Ezek a lányok kivé­tel nélkül a jelenlegi egy na­pos munkahelyükön fognak állandó alkalmazást kapni, ha elvégezték a gimnáziumot. Az ön véleménye szerint hosszabb távlatban tekintve, milyen hatása lesz a poli­technikai oktatásnak? C A PILLANAT MŰVÉSZETE Nem az iskolának, az életnek tanítunk — Az évek során a fiatalok gondolkodásmódja egészen átformálódik majd. Megta­nulják megbecsülni a fizikai munkát és tisztelni — most már nem elvontan, hanem oktatóik személyén keresztül — a munkásosztályt. A gyer­mekek egymás közti viszo­nyába is változást hoz a mun­ka. Eddig egészségtelenül el­különült a „jó tanulók” és „rossz tanulók” csoportja, s utóbbiakban kisebbrendűségi érzet alakult ki, mely elkísér­te őket iskolai pályafutásuk során. Mostanában gyakori eset, hogy a munkában ép­pen ezek tűnnek ki ügyessé­gükkel, s az itt kapott dicsé­ret visszaállítja lelkiegyensú­lyukat. A politechnikai okta­tás tehát annyiban is életre nevel, hogy a fiatalok már gimnáziumi éveik alatt meg­tanulhatják: nem csupán az ész, hanem valamennyi ké­pességünk, erőnk, energiánk­nak a közösség érdekében va­ló felhasználása teszi az em­bert Z. J. A Körhinta román plakátja. APRÓ TÖRTÉNET Délután negyedöt tájban zsibongó méhkashoz hason­latos a szolnoki pályaudvar. Százával utaznak haza az itt dolgozó és tanuló fiata- lok-idösebbek, A diákok, diáklányok sapkában, tás­kával csapatostól sietnek a vonatokhoz. Szerda délután 16 óra 15 perc. A debreceni személy még nem futott be, az uta­sok a sín mellett kétoldalt helyezkednek el. Zűrzavar, kiabálás. Egy érdes ka­maszhang még a többi kö­zül is kiválik: — Ne félj, találkozunk holnap, az isten... — és itt egy leírhatatlan káromko­dás következik, önkényte­lenül is a hang irányába pillantok: Négy 16—17 éves fiú, az egyik technikum egyensap- kájában a második vágány mellett. Társaságukban há­rom lány a másik szolnoki technikum sapkájában. Az iménti „zamatos“ szólás egy rövid viharkabátos nyurga fiútól eredt, alán ugyan nem volt sapka, de a kezé­ben tartott iskolatáska, no meg a többiekkel való tár­salgása kétségtelenné tették összetartozásukat. A fiúk elnéző mosollyal hallgatták az ocsmányságot, a három lány szintén. Aztán mintha misem történt volna, barát­ságosan csevegtek tovább. Egy idősebb nő mellettem állt és elpirult. (A diáklá­nyok helye# is.) Azután bejött a vonat: „Törökszentmiklós, Kisúj­szállás, Debrecen-felé be­szállás!” A fiatalok is fel­ugráltak. A vonat és az élet megy tovább. És bár a fülkében, ezeket mesélve, valaki azt mondta, nem mindig a fia­talokat kell szidni, de azért úgy érzem, dicséretet se ér­demelnek.*. h. t így is nevezhetnénk a gra­fikának egy sajátos termését, a plakátot. Sikerüljön bármi­lyen jól, fejezze bár ki az adott témát bármily tömören és érzékletesen, feledésre van ítélve. Ha az általa népszerűsített filmet leveszik a műsorról, ha lekerül a napirendről a népszerűsítendő feladat — a plakátot átragasztják, elfelej­tik. Mégis hasznos, nélkülöz­hetetlen feladatot töltenek be: Nemcsak felhívják a fi­gyelmet, de ízlést is formál­nak. Éppen ezért nem mind­egy — milyenek. Ezekkel a gondolatokkal jártuk végig a nagy érdeklő­dés mellett bemutatott film­plakát kiállítást. Régi és új magyar és külföldi filmek hazai plakátjai mellett szov­jet, román, sőt olasz plakáto­kat is láttunk, örömmel ál­lapíthatjuk meg: a magyar plakátművészetnek nincs oka a szégyenkezésre. Megállják a sarat grafikusaink a ver­senyben, ízlésességben, új­szerűségben egyaránt. A Kör­hinta, a Vallomás, a Fehér hangsúlyoznak, amelyek éjszakák plakátjái megérde- miatt mi a filmet magát melnék, hogy ne borítsa őket szoktuk 18 éven felülieknek Érdeklődők a tablók előtt. a feledés pora, de így sorol­hatnánk még jóval többet is. A nyugati plakátok is érde­kesek, bár kevésbé művé­sziek és olyan részleteket javasolni. Emellett színei is túlharsányak, néha bántóak. Egyet viszont átvehetnénk tő­lük: A nagy méreteket. Ez figyelemfelhívás, hatás szem­pontjából sem közömbös. Az érdekes kiállítást a szol­noki siker után Jászberény­ben nyitották meg. A közeljövőben befejeződ­nek a KISZ alaoszervezetek- ben a vezetőséget újjáválasz­tó taggyűlések. Ezzel azon­ban korántsem érnek véget a kongresszusi előkészületek. Ezután kerül sor a nagyüze­mi, falusi és középiskolai KISZ szervezetekben a csúcs­vezetőség, illetve a KISZ bi­zottságok megválasztására. — öt KISZ bizottságot és több, mint 40 csúcsvezetőséget vá­lasztanak újjá. Ifjúsági szer­vezeteink így most lépnek a kongresszusi előkészületek második szakaszába. Tehát mondani sem kell. hogy hát­ra. van még a munka java. Sok KISZ bizottságnál és alapszervezetben is azt ta­pasztalhatjuk, mintha meg­feledkeztek volna a bizottsá­gok és a csúcsvezetőségek újjáválasztásáról. A pártalap- szervezetek vezetőségei és a pártbizottságok sem adják meg a KISZ-nek azt a segít­séget, amit néhány héttel ez­előtt az alapszervezeti tag­gyűléseknél. Nem érdeklőd­nek — vagy csak későn — a beszámolók elkészítése iránt, nem számoltatják be a KISZ szervezetek vezetőségeit. Pedig ez a munka leg­alább olyan fontos, mint az alapszervezeti választások, — ha nem fontosabb. A csúcs­vezetőségek és bizottságok hivatottak az iskolai, üzemi és falusi ifjúsági munka irá­nyítására. Elsősorban a köz­ségekben kell olyan közös programot kidolgozni, hogy minden fiatal jól érezze ma­gát KISZ szervezetében. A fiatalok népesítsék be a kul- túrotthonokat, nekik kell megalakítani az ének-, tánc- és színjátszó együtteseket, s az eleven falusi sportélet ki­alakítása is rájuk vár. Sokat tehetnek fiataljaink közsé­gük szépítéséért, segíthetik a községpolitikai tervek meg­valósítását. A KISZ szerve­zetek nagy többsége bizta­tóan kivette részét az őszi betakarítási munkákból. Sok­száz holdról betakarították a terményt és többezer munka­órát dolgoztak a földeken. De a kiszistáknak kezdemé­nyezni kell a jövő év terme­lési mozgalmait, segíteni az öntözési, állattenyésztési ter­vek megvalósítását, túltelje­sítését. Mindezekre azonban csak együttműködő, céltudatosan irányított KISZ szervezetek képesek. Ezért helyes, ha a KISZ küldöttértekezletein és összevont taggyűlésein el­hangzó beszámolók és hatá­rozati javaslatok nem a múlttal, hanem főleg a hol­nappal, vagyis az elkövetke­zendő tennivalókkal foglal­kozzanak. Helyes, ha értéke­lik az alapszervezeti válasz­tások óta eltelt időszakot és a beszámoló arra is kitér, hogy az újonnan választott vezetőségek mit tettek a tag­gyűlési határozatok végrehaj­tásáért. Jászárokszálláson vasár­nap zajlott le a községi KISZ bizottság újjáválasztá- sa. A küldöttértekezleten sokoldalú beszámolót tartot­tak, de előtte nem beszél­gettek terveikről a küldöttek­kel, így kevés hozzászóló volt. Akik felszólaltak, azok is alig szóltak a termelési és a jövőbeni feladatokról. Hi­baként róható még fel, hogy a KISZ bizottságot, a reví­ziós bizottságot és a járási küldötteket nem titkosan, ha­nem nyilt szavazással válasz­tották. Tiszafüreden a jövő hét keddjén tartják a községi küldött-értekezletet. Néhány nappal előtte még nem ké­szült el a beszámoló és nem tudnak az alapszervezetek a küldöttértekezlet időpontjá­ról. A háziipari szövetkezet­ben Hágen Piroska KÍSZ-tit- kár csak a jegyzőkönyv elő- keresése után tudta megmon­dani, hogy hány küldöttet vá­lasztottak alapszervezetük­ben. Tassi Erzsébet, az Úttö­rő Tsz KISZ-titkára sem tu­dott a küldöttértekezletről. Az ilyen kapkodás, a ha­marjában készített beszámo­ló a küldöttértekezlet, illetve az összevont taggyűlés sike­rét veszélyezteti és kihat a további munkára is. Termé­szetesen ezért a járási KISZ bizottság és községi pártbi­zottság is felelős. Az sem mentesít _ az alól, hogy az esős időjárás következtében elmaradt betakarítási és ve­tési munka volt a főgondjuk. Október végén fejeződnek be a községi, üzemi és isko­lai csúcs vezetőségek, illetve bizottságok újjáválasztásai. Rövid ez az idő, de ha jól gazdálkodnak vele, elég lesz az előkészítésre. A KISZ ak­tivisták, a párt és a KISZ alapszervezetek segítségével beszélgessenek a küldöttek­kel, azért, hogy felkészülje­nek a tanácskozásra. A járási KISZ bizottságok és a községi pártbizottságok ne sajnálják az időt a KISZ választások előkészítésétől. Sokszorosan megtérül az a munka, melyet most a KISZ bizottságok és csúcsvezető­ségek segítésére fordítanak. M. L. Az ÉM. SZOLNOK MEGYYEi Állami építőipari válla­lat felvesz ács szakmunkásokat JELENTKEZNI LEHET: Szolnok, Irodaház II. eme­let Munkaügyi Osztály. Vidékieknek szállást és étkezést biztosítunk. MiiiiiiMHiiHttiiiiiiimiiHiiiimimmiiiiiiiHiimHiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMiJ Felhívás A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága köz­li, hogy a Végrehajtó Bizottság Titkárságán és a VB. szakigazgatási szerveinél I960, november 1-től kezdődően az ügyfélfogadási időt az alábbiakban szabályozta: hétfőn: 8—14 óráig, kedden: 8—12 ”■ szerdán: 8—12 * csütörtökön: 8—14 ■ pénteken: 8—12 ** Szombati napokon ügyfél fogadás nincs. A fent közölt időpontokban a VB. egy-egy vezetője is az ügyfelek rendelkezésére áll. Oláh György vb. elnök Termelőszövetkezetek figyelem! r Érdemes szárazbabot termelni! Kössenek értékesítési szerződést a földművesszö­vetkezettel. Átvételi ár: 410.— Ft-tól 460.— Ft-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom