Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-21 / 249. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. október 21. N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDE Az Egyesült Nemzetek Szervezetének struktúrája elavult (Folytatás az 1. oldalról) Ez a szerkezet megfelelt az ENSZ megalakulása idején, tehát 1945-ben fennállt helyzetnek, az államok akkori erőviszonyának, szerepének és jelentőségének, de annál kevésbé felel meg a mai helyzetnek. Szükségessé vált, hogy módosítsuk az ENSZ szerkezetét annak az új erőviszonynak megfelelően, amely a nemzetközi küzdőtéren a három főállamcsoport — a szocialista, az imperialista és a semleges államok — között kialakult Következésképpen az ENSZ szervezeti felépítését ma úgy keli kialakítani, hogy a három államcsoport: a szocialista, az imperialista és a semleges országok egyenlő helyzetbe jussanak a háború és a béke kérdésében dönHő jelentőségű nemzetközi problémák megoldásakor. Aki a régi mellett kardoskodik, akj a régit szeretné megőrizni és nem ismeri el az újat, az nem érti meg, hogy a rér' nem szolgálja a tartós béke biztosítását. E régi mögött a háború keletkezésének nagy veszélye rejtőzik. Ezért kell módosítani az ENSZ felépítését, ezért kell összhangba hozni végrehajtó szerveit az élet követelményeivel, a mindhárom állam- csoportosulás egyenjogú képviseletének elvével. Máskülönben nem az Egyesült Nemzetek Szervezetével, hanem inkább különvált nemzetekkel lesz dolgunk. Beszéltem a Biztonsági Tanács felépítésének módosításáról. Ez természetesen az Egyesült Nemzetek Szervezete végrehajtó szerveire és főtitkárára vonatkozik. Objektíve nézve a dolgot, mindhárom államcsoport érdekeit nem fejezheti ki egyetlen egy erh _, még ha olyan bölcs is az illető. Mi sem természetesebb, mint az, hogy mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetében az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei — Anglia, Franciaország és a mono- poítőke más országai, amelyek imperialista gyarmatosító politikát folytatnak — játsszák a főszerepet, saját jelöltjeiket javasolják az ENSZ vezető tisztségeibe. Kinek a jelöltje Hammarskjöld úr. az ENSZ jelenlegi főtitkára? Mindenki tudja, hogy az Ameri ;ai Egyesült Államoké. A svédek azt állítják, hogy Kammarskjöld Svédország képviselője. Igaz is, születésére nézve valóban svéd, politikai nézeteit tekintve azonban az Amerikai Egyesült Államok monopoltőkéjét képviseli és szolgálja. Ne sértődjenek meg a svédek emiatt. Nekünk is megvan a magunk Hammarskjöldünk az Egyesült Államokban, Kerenszkij személyében, ö is orosz, születésű, viszont kit szolgál? — Kerenszkij az amerikai imperialista tőke szolgája és az orosz nép immár jónéhány esztendeje meglehetős sikerrel boldogul nélküle. Természetes, hogy minden államcsoport szeretné a maga jelöltjét ültetni a főtitkári székbe. Ez természetes, de nem reális dolog. Minden államcsoport, — amely a maga képviselőjét akarja bejuttatni az ENSZ végrehajtó szervébe, uralkodni szeretne — mi viszont azt akarjuk, hogy a végrehajtó szervben, az ENSZ titkárságában egyik államcsoport se lehessen hangadó. Következésképpen az ENSZ- titkárság és a Biztonsági Tanács kérdésének az lesz a leggyökeresebb és legigazságosabb megoldása, ha érvényre juttatják az egyenlő jogok, az egyenlő lehetőségek és az egyenlő képviselet elvét. Az ENSZ titkárságának három titkárból kell állnia. Ezután Hruscsov részletesen kifejtette: a tartós béke fenntartásához nélkülözhetetlen, hogy egy államcsoportnak az érdekeit se sértsék meg, hogy a nemzetközi problémákat mindhárom állam- csoport érdekeinek figyelem- bevételével rendezzék. A békét csak ilyen feltételekkel lehet biztosítani. Hangsúlyozta, ha az Egyesült Nemzetek Szervezetében; mind a Biztonsági Tanácsban, mind a közgyűlésben, mind pedig a végrehajtó szervben továbbra is ragaszkodnak az egyoldalú politikához, és nem veszik figyelembe az államok mindhárom csoportjának érdekeit, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezete saját magát öli meg, határozatait ilyen feltételek között nem fogja tiszteletben tartani valamennyi állam. A német kérdés használni bizonyos országokban a választási kampány idején meg is lovagolják ezt a kérdést. Az agresszív körök, amelyek e háborús tűzfészek fenntartására törekednek, megkísérlik, hogy a német kérdést az „erőpolitika” számára használják fel. Pedig az ilyen erőpróba veszélyes. Hruscsov ezután kijelentette: a német békeszerződés megkötését rendezni kell. Elhanyagolása nagy háborús veszélyekkel jár. Ezt a problémát meg kell oldani és minden bizonnyal 1961-ben kell megoldani. A józan észnek felül kell kerekednie! Alá kell írni a békeszerződést és ezzel egy csapásra megváltozik egész Európa levegője! Azok a lépések, amelykre Nyugat-Németország az NDK- val szemben elhatározta magát — például a kreskedelmi szerződések felbontása stb. — a helyzet kiéleződéséhez vezetnek, mivel a Német Demokratikus Köztársaság szintén tehet megfelelő lépéseket, s mindez együttvéve aligha igér javulást az országok viszonyában. Éppen ezért — ahogy a nyugati országokkal megállapodtunk azután, hogy az Egyesült Államok megtorpedózta a párizsi tanácskozást — arra van szükség, hogy ne tegyünk olyan lépéseket, amelyek a helyzet kiéleződéséhez vezetnének. Javasoltuk, hogy az amerikai elnökválasztás utón tartsunk csúcstalálkozót, hogy újabb erőfeszítéseket tegyünk a vitás kérdések rendezésére, hogy megegyezzünk a két német állammal kötendő békeszerződés kérdésében és ílymódon oldjuk meg Nyugat-Berlin- nek, mint szabad városnak a problémáját. Ez a mi álláspontunk. Ha azonban más politikára kényszerítenek bennünket, ezért a felelősség a nyugati imperialista államokra hárul. Az általános és teljes leszerelés a tartós béke útja — A Szovjetunió már többször kijelentette, hogy a leszerelés a jelenkor létfontosságú problémáinak legjelentősebbje — folytatta Hruscsov. Az emberiség már sok évtizede egyhelyben topog annak a problémának a megoldásában, hogyan lehetne távol tartani a világtól a pusztító háborúkat, a fegyverkezési versenyt és az emberek kiirtására szolgáló eszközök tökéletesítéséért vívott versenyt. A múltban az ilyen törekvések eleve kudarcra voltak ítélve. A szocializmus megszületéséig csupán jószándék és álmodozás volt minden olyan kísérlet, hogy megszabaduljanak a háborútól. Ma, amikor a tudomány példátlan erejű pusztító eszközöket fedezett fel, egy világháború a lét vagy nem lét kérdését vetné fel az emberiség felett! Meggyőződésünk, hogy az emberiség nem pusztul el egy új háborúban, hanem csak végleg és határozottan lerázza magáról a háborúkat szülő, korhadt kapitalista rendszert. De vajon szükség van-e a győzelemre ilyen iszonyú áron? Szükség van-e rá, hogy száz meg százmillió ember vérével fizessen a múlt romjain felépülő új rendszerért? Vajon nics-e más út? Minden értelmes ember látja: olyan feltételeket kell teremteni, amelyek kizárnák azt a lehetőséget, hogy egyesek mások kárára való meggazdagodásuk kedvéért háborút indíthassanak. A marxisták, a leninisták látnak ilyen lehetőséget. Mi marxista—leninisták megértjük a háború és béke kérdéseinek egész bonyolultságát. A háborúk akkor keletkeztek. amikor a társadalom osztályokra tagozódott: s végleg és visszavonhatatlanul el fognak tűnni, amikor megszűnik a társadalom megoszlása gazdagokra és szegényekre, vagyonosokra és vagyontalanokra, kizsákmányo- lókra és kizsákmányoltakra, tehát amikor olyan társadalmi rend jön létre, amely nem a burzsoázia ragadozó elvén, „az ember embernek farkasa” elvén épül fel. Ennek a világnak semmi köze sem lesz a kapitalizmus világához, amelyben az a törvény uralkodik, hogy az erős a gyöngét kifosztja és kiszipolyozza. Az Egyesült Államok uralkodó körei úgy emlegetik az úgynevezett amerikai életformát, mint a „szabad világ" mintaképet. De miféle szabadság ez? Ez a kizsákmányolás szabadsága, a fosztogatás szabadsága, az éhenha- lás szabdsága a terményfeleslegek tőszomszédságában, a munkanélküliség szabadsága a veszteglő gépek szomszédságában. Az Egyesült Államok szabadsága nem más, mint a monopoltőke szabadsága arra, hogy elnyomja a dolgozókat, a kétpártrendszer maszlagéval tömje meg fejüket és rákényszerítse akaratát a katonai tömbökben helyet foglaló partnereire. Az ilyen társadalom teremti meg az országok közötti háborúk talaját, mert a monopoltőke, az imperializmus jellemvonása a reakcióra való törekvés az országon belül, a terjeszkedésre és az agresszióra való törekvés az országon kívül. A béke megőrzése lehetetlen lenne, ha fennmaradt volna az imperializmus osztatlan uralma. De új társadalmi rendszer jelent meg: a szocializmus, amely felváltja a kapitalizmust, s a helyzet megváltozott. A szocialista rend- r ->• haladottabb; új törvényeket teremt az emberek viszonyában, új törvényeket hoí a népek, s államok kapcsolatában. Meggyőződésünk, hv'gy az egész emberiség elérkezik a szocializmusba, a kommunizmusba, abba a harmonikus társadalomba, amelyben nem lesznek anta- gonisztikus osztályok, amelynek alapja a legemberségesebb elv lesz: az ember az embernek barátja és testvére. A munkásosztály és a dolgozó parasztság győzelme után egyetlen országban nem lesz sem társadalmi, sem nemzetiségi, sem más ok háború kitörésére. Ez akkor valósul meg, amikor a szocialista, a kommunista rendszer világszerte uralkodni fog. Az egész emberiség egyenrangú népek igazi közössége lesz. A tőkés rendszer felszámolása a társadalom fejlődésének alapkérdése tömbjeibe. A szocialista országoknak ma már korábban elképzelhetetlennek tűnő eszközeik vannak, hogy hassanak a kapitalista országokra és akár kényszerítsék is őket a leszerelésre. Figyelembe kell vennünk a népek nemzeti felszabadító mozgalmát, a leszerelésért és egyes országokban a békéért indított népi mozgalmakat, valamint azt, hogy a burzsoázia körében is találhatók józan gondolkodású emberek. Mindez azt jelenti, hogy ma a leszerelést segítik elő egyrészt a szocialista országok ellen irányuló bármely támadás pusztító visszaveréséhez elegendő anyagi eszközeink, de ezenkívül az a tény is, hogy a világ népei támogatják a békéért és a fegyverkezési verseny megszün tetőséért folyó harcunkat. A szovjet kormány ezért amikor beterjeszti az általános és teljes leszerelésre irányuló javaslatát, reális politikai, gazdasági és erkölcsi té nyezőkre támaszkodik. A világháborút meg lehet akadályozni, ha minden nép állhatatosan küzdeni fog a békéért. az általános és teljes leszerelésért; azért, hogy a háború folytatásához szükséges eszközöket — a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzés mellett — megsemmisítsék. Lehetséges-e mindez? Lehetséges. Hogy ez nehéz dolog, azt senki sem tagadja, de ha háború tör ki, ez még nehezebb teher lenne a népek számára. A kérdés ezért a következő: meghódoljunk-e mi, kommunisták, e nehézségek előtt és, ami ebből következik, ama imperialista erők befolyása alá kerül- jünk-e, amelyek a fegyverkezési hajsza folytatása mellett foglalnak állást. A fegyverkezési hajsza pedig, ha tovább folytatódik, a háborúhoz vezet. A másik lehetőség- hogy erőnket nem sajnálva gátat vetünk az események végzetszerű folyásának. Mi a háború és béke kérdésében a fatalizmus ellen, a tétlenség ellen vagyunk. Amíg léteznek imperialista államok, amíg ezekben a monopolkapitalizmus uralkodik, a reá jellemző ag- ressziós imperialista háborúra való törekvésekkel, — meglesz az új háború veszélye is. Mi azonban képesek és kötelesek vagyunk ezzel az erővel még nagyobb erőt szembeállítani — a népeknek a háború megakadályozására irányuló készségét, a népekTovábbiakban Hruscsov ar- i;ól beszélt, hogy a második világháború után máig is megoldatlan maradt a német kérdés. Minden ország, nagyok is, kicsik is résztvesznek az Egyesült Nemzetek Szervezetének éledében, de a német nép nem vesz részt. Az ENSZ-be felvették Olaszországot, Japánt, amely a múltban militarista állam volt. Sőt a fasiszta Spanyolországot és Portugáliát is felvették. Miért nem képviseltetheti magát az ENSZ-ben a német nép? Mert nincs békeszerződés Németországgal. — Ennek megkötését az imperialista államok mesterségesen elodázzák. — Nem akarják, hogy ilyen módon elismerjék a Német Demokratikus Köztársaságot. De ez ostoba politika, mert a Német Demokratikus Köztársaság már 11 éve létezik és Fejlődik. Véget kell vetni ennek a helyzetnek és meg kell kötni a békeszerződést Németországgal. Meg kell oldani ezt a kérdést, meg kell "ogalmazni azokat a feltételedet és változásokat, amelyek n háború után kialakultak mgy a német nép, mint a öbbivel egyenjogú nép, kép viselve legyen az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A háborús állapot fenntartása mit sem jelent, csupán a légkört mérgezi, hiszen minden olyan kérdés, amelyet n békeszerződés aláírása eldön- tene, de facto már is elismerést nyert. Meg kell oldani ezeket a kérdéseket, ha egyszer léteznek, csak éppen rögzíteni kell a dolgok jelenlegi helyzeté»: a két német állam létezését, továbbá azt, hogy a második világháború után megállapított határok megváltoztatha tatlanok. Egyetlen normálisan gondolkodó politikus sem tételezi fel, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban akárki is lemondana a szocializmus vívmányairól, vagy elvetné azokat De nem gondolhatja azt sem, hogy Nyugat-Németország elveti ielenlegi politikai és társadalmi rendszerét. Ezért el kel! ismerni valóságnak azt ami mostanáig már ki is alakult. és ezt alá kell írni egy megfelelő szerződésben. Ugyancsak többször javasoltuk, hogy kössünk megegyezést Nyugat-Berlin kérdésében — mondotta Hruscsov. A német kérdést jelenleg politikai célokra kezdik felDe csak kalandorok hihetik azt, hogy a társadalmi rendszer megváltoztatását háború kirobbantásával is el lehet érni. A társadalmi forradalom nem exportcikk, sem szuronyhegyen, sem rakéták hátá i nem szállítható. Miként mi magunk sem tűrjük azt a gondolatot, hogy bárki más egy idegen életfor- má: kényszerítsen reánk, magunk sem akarunk beavatkozni más országok belügyei- be, mert az ő életformájuk megválasztása saját népük elidegeníthetetlen joga. A társadalmi rendszer eldöntése magától a néptől, minden ország belső fejlődésétől, a feltételek megérlelődésétől függ. Hogy egy országban szocializmus, vagy kapitalizmus legyen, az nem lehet államközi vita tárgya, nem vitatható meg olyan nemzetközi fórumon sem, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, am»' en különböző társadalmi rendszerű országok vannak képviselve. Azt a kérdést minden országban magának a népnek kell eldöntenie. Számolnunk kell a konkrét valósággal, olyannak kell látnunk a világot, amilyen nem pedig olyannak, amilyennek mi szeretnénk látni. A mai világban ott vannak a szocializmus országai, az amerikai katonai tömbökhöz tartozó tőkés országok, továbbá a katonai tömbökön kívülálló és semleges politikát folytató országok. Tehát a főbb nemzetközi kérdések olyan megoldását kell keresnünk, amely tekintetbe veszi a “ennálló viszonyokat, az ellentétes társadalmi rendszerű országok egyidejű létezését, hogy még ebben a helyzetben is kizárjuk az új világháború lehetőségét. Bűnt követnénk el a mai és a jövő nemzedék ellen, ha nem kísérelnők meg, hogy megfékezzü'- a világháború veszélyét. Ez azért is megengedhetetlen lenne, mert a szocializmus olyan erőt adott a munkásosztály és az egész dolgozó nép kezébe, olyan védelmi lehetőségekkel látta el őket, amilyenekről a szocialista államok színrelépéséig álmodni sem lehetett. Ezeket a nézeteket valljua a háború és a béke kérdésében. Naivitás lenne azt gondolni, hogy a kapitalista országok akkor is hajlandók lennének a leszere'ésre. ha erősebbek ,nnnének a szocializmusnál, Ma az a helyzet, hogy a szocialista világrendszer legalább is nem gyengébb, mint azok az országok, amelyeket az Egyesült Államok tömörít a NATO, a SEATO és a CENTO agresszív katonai nek azt a kívánságát, hogy határozottan gátat vessenek mindenfajta imperialista agressziónak. </. beszéd folytatását holnapi számunkban közöljük.) Hiányzó háztartási felszerelésének pótlása végett keresse fel a jászberényi őszi vásáron az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Főid mű vessző vetke zetek pavilonjait, ahol háztartási eszközök, húsőrlők, háztartási mérlegek, hurkatöltők, kávéőrlők, nagy választékban kaphatók. különféle édességek, faáruk, evőeszközök és egyéb vasműszaki áruk
