Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

1960. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az abádszalóki Lenin Tsz-ben minden erőt mozgósítanak az őszi munkák végzésére A gyakori esők a leg­több közös gazdaságban hát­ráltatják a munkát. Az abád­szalóki Lenin Tsz-ben is gon­dot okoz a betakarítás, a bú­za vetésének meggyorsítása. Azért, hogy mielőbb úrrá le­gyenek a nehézségeken, a múlt héten aktivaülést tar­tottak, ahol a párttagok, s a legjobban dolgozó pártonkí- vüli szövetkezeti gazdák mér­ték fel, milyen munka vár el­végzésre, hogyan lehetne gyorsítani a betakarítást és vetést. A 600 hold kukoricá­nak majdnem a fele törésre vár még. A 200 hold cukor­répából mindössze 60 holdat szedtek fel, s az 1500 hold búzavetési tervüket még 20 százalékra sem teljesítették. Számbavették a rendelke­zésre álló erőt, s megállapí­tották: ha mindenkit mozgó­sítanak, naponta 150 holdon tudják földbe tenni a búza vetőmagját, s emellett több- százan szedhetik a cukorré­pát. Természetesen az állan­dóan dolgozó hetven-nyolc- van családtag mellett a töb­biek munkájára is igényt tar­tanak. Pénteken — két nappal az aktivaülés után — már két­százötven fő szedte a cukor­répát. Szombat, vasárnap pe­dig a tsz vezetői, üzemegy­ségvezetői, a szövetkezeti gaz­dák családtagjai is vállalkoz­tak e munkára. Ügy számí­tottak, hogy e napokon öt­száz—ötszázötven szövetkeze­ti gazda, illetve családtag szedheti a cukorrépát. A ko­vácsműhely kilenc dolgozója 5 hold répa betakarítására vállalkozott. Az építőbrigád tagjain kívül, akiknek munká­ja nélkülözhetetlen az építke­zéseknél — a több szakmun­kás is részt vesz a kapásnövé­nyek betakarításában: A búza vetésének meggyorsítására is hoztak néhány intézkedést A Kun- madarasi Gépállomástól ott lévő 4 vetőgép mellett mun­kába állítják a 13 fogatos vetőgépet. Vetőgépkezelők­nek a legjobb párttagokat, szövetkezeti gazdákat osztot­ták be, többek között id. Adamecz Józsefet, B. Fodor Tmrét, Pásztor Lajost. Ka- z:jnczi Jánost, stb. A külföldi 'oűzafajták elvetését is rájuk bízzák. A vetésben résztvevő gazdákat azzal is ösztönzik, a gondos, kiváló minőségű munkára, hogy teljesített munkaegységeik értékének mindössze 80 százalékát írják :óvá. a fennmaradó 20 száza­lékot pedig csak akkor, ha már a búza kikelt. Ha nincs hiba a vetésnél, nem marad­tak üres sorok, bevetetlen te­rületek, vagvis jő minőségű a munka, a 20 százalékon fe­lül még 10 százalékos munka­egység-jóváírás illeti meg a vetőgépkezelőket. Hiba ese­tén viszont akár a fennma­radó 20 százalék értékéig le­vonhatják a munkaegységet. Az eddig elvetett, illetve ki­kelt 970 hold őszi vetésben nem találtak minőségi kifo­gást Az aktíván arról is tanács­koztak; szükséges-e a betaka­rítási munkáknál külön pre­mizálást alkalmazni. Az abád­szalóki Leninben éves premi­zálási tervet dolgoztak ki, amely a növénytermesztés­ben is meghatározza a premi­zálás módját. Most úgy hatá­roztak, hogy külön jutalma­kat nem tűznek ki az őszi munkáknál. Azt viszont is­mertetik, hogy egy-egy nö­vényféleségnél a terv túltel­jesítéséért milyen mértékű prémium illeti a gazdákat. Egy-két példa erre: őszi árpából 15 mázsás átlagter­mést terveztek. Hétszázötven holdon 15.70 mázsa lett az át­lag. Mintegy százötven em­ber részesül prémiumban. A cukorrépából a betervezett 155 mázsa helyett 160 má­zsát takarítanak be holdan­ként. Az itt dolgozó szövet­kezeti gazdák minden több­letmázsa répa után 2 kg cuk­rot kapnak természetben. — Kétszázhetven gazdát érint ez a prémium. A szőlőben dolgozó brigád tagjai sze­mélyenként 30—40 liter borra számíthatnak tervük túltel­jesítésének jutalmaként. ^ A szőlősbrigád leleményessége mintegy 100 ezer forintos többlet-bevételhez juttatta a termelőszövetkezetet: a 33 hold újtelepítésű szőlőben köztesként őszi káposztát ter­meltek, ennek bevétele ez a jelentős összeg. Az abádszalóki Le­nin példája is mutatja, hogy jó szervezéssel, az erők ösz- szefogásával van lehetőség az időjárás okozta kiesés pótlá­sára. A premizálás akár egész évre, vagy csak az idő­szaki munkákra szól is, ösz­tönzi a gazdákat, s a család­tagok bevonását is megköny- nyíti. N. K. ff Átállás“ előtt Közeledik a tél. Az építőiparnak mindenkor megvolt és most is megvan a sajátos gondja. S bár mindenkor fontos, de ebben a szakaszban különösen szükséges a párt- szervezet segítsége. E gondolatokkal kerestük fel Szilágyi Sándor elvtársat, az ÉM Szolnok megyei Építőipari Válla­lat egységes pártvezetőségének titkárát, s néhány kérdésre választ kértünk tőle. Jelent-e az ősz és a tél kö­zeledése valamilyen nagyobb változást a vállalat munká­jában? S ha igen, mit tudnak abban az alapszervezetek se­gíteni? Egyelőre munkát leállítani, vagy különösebben átcsopor­tosítani nem szándékozik £ vállalat vezetősége. Mínusz £ fokig teljes „üzemmel" dol­gozunk. A meglévők mellett viszont új, a téli időszak le hetőségeinek megfelelőbb munkákat kezdünk. Többek között lakóházak alapozásá­hoz, belső munkákhoz lá­tunk ■'’áltozás azonban csak lesz, mert az építőipari munka idényjellege korántsem tűnt még el. S itt elég jelentős fel­adata lesz a pártszerveze­teknek. Elsősorban azt szeret­nénk, hogy a pártszervezetek segítsenek a stabil törzsgárda kialakításában, megtartásá- baT . A mi törekvésünk és a szakvezetés kérése egybeesik. A legjobb dolgozókat akarjuk megtartani. Ám itt megje­A gyógyszeripar a mezo‘ gazdaságért A túlnyomórészt ember- gyógyászati célokat szolgáló gyógyszeripar is számos ké­szítménnyel járul hozzá az állatvilág betegségeinek le­küzdéséhez. A Chinoin gyógyszer- és vegyészeti termékek gyára majdnem fél évszázada ké­szít állatgyógyszereket, ma már mintegy hetvenet. Nagy- jelentőségű, hogy a Chinoin az állatgyógyászatban is be­vezette az embergyógyítás­ban már kitűnően bevált, úgynevezett széles spektru­mú, azaz a kórokozók túlnyo­mó többségére hatásos anti­biotikumának az oxytetraci- linnek, illetőleg az ezzel a hatóanyaggal készített tet- ránnak az alkalmazását. A gyár kutatói, a tetránnak egy félszintétikus származékát állították elő és ebből készí­tették a vénába, valamint az izomba adható állatgyógyá­szati Tetrán-injekciót. A két­féle injekció hatásos majd­nem minden fertőzéses állat- betegségre. A állatgyógyásza­ti Tetránt poralakban is gyártják, tehát takarmányba keverve is beadható. Negye­dik alakia sebhintőpor. A Tetrán állatgyógyszerek iránt külföldön is nagy az érdeklő­dés. A ruhák, szövetek, a táskák, kalapok, ékszerek és a cipők divatjáról Az öltözködési tanács szer­dán a Könnyűipari Minisz­tériumban tartotta harmadik ülését, amelyen meghatároz­ta. milyen divatirányzatokat, vonalakat kövessenek a jövő őszi-téli kollekciók kialakí­tásánál. Az öltözködési tanács meg­alapította, hogy a gyerme­keknél a 6—10 éves korúak ruházkodása, az iskolai öl­tözködés jelenti a legnagyobb problémát. Leginkább a több­részes összeállításokat, — a szoknva-bluz-mellénv visele­tét. s efölé az iskolában a ruhát védő köpenyt ajánlják. Az iskoláslányoknak célszerű a ballonkabát, amely új sza­básokkal, tűzéssel és paszpoll díszítéssel készül majd. A rakott szoknyákhoz háromne­gyedes teveszőrkabátokat ter­veztek. A férfi öltözékekhez la­za, tweed és a most kísérlet alatt lévő porőz-szövésű anya­gokat tervezték. Ősszel és té­len a női ruhára való sely- m^Vnél p1*''"hp n színes, diszítőfonallal kombi­nált ruha és bluzkelmék. Az estélyiruhák divatos anyagai a színes és Jacquard-szövé- sű tisztaselvmek a fémszá­las, a moaré, valamint a sza­tén kelmék. A kalapdivat szintén a célszerűségen alapszik. Ősz- re-télre mélyen az arcba hú­zott és turbánszerű filc, te­veszőr, vagy kötött sapkákat viselnek, őszre divatosak a cseppalakú és a már eddig is kedvelt nagy alakú lapos táskák. Az övék különböző szélességűek, puha kidolgozá­súak. A cipőknél mindinkább előtérbe kerül a sportos vo­nal. Ezenkívül továbbra is tartja népszerűségét a kö­römcipő, a férfi és női mok­kaszín. A körömcinők több­sége azonban törpe, vagy kö­zepes magasságú sarokkal készül. A kényelmes cipőt kedvelők részére ismét fel­tűntek a trottőr-cipők. A ki­sebb gyermekcipők sima, a nagyobbak préselt marhabőr­ből készülnek, bő színváltó zatban. (MTI). Magyar kutatók nemrég ki­dolgozták a májmételykór ha­tásos, új gyógyszerét, a Dis- tocaint. A Chinoinban előál­lított Distocain injekció nem­csak az elhullást akadályozza meg, hanem azt is, hogy az állat lesoványodjék, a teje elapadjon és levágás esetén el kelljen dobni a máját. Most kezdték meg gyártását egy baktériumellenes hatá­sú, takarmánykiegészítő szer­nek, amely az Országos Ál­lategészségügyi Intézet kísér­letei szerint a naposcsibék el­hullását tizenöt százalékról 4,7 százalékra csökkenti. Az egy kiló súlyfelvételhez el­fogyasztott takarmányból pe­dig 4,18 kiló helyett csupán 2,80 kilóra lesz szükség, ha ezt a szert hozzákeverik. A tápszer nagymértékben csök­kenti a csirkenevelés költsé­gét. Kísérleteznek vele serté­seknél is. A gvár már kül­földi megrendeléseket is ka­pott erre az új készítmé­nyére. A Kőbányai Gyógyszeráru- gyár elsősorban szintetiku­san előállított Syntestrin-ké- szítményeivel szolgálja az állatgyógyászatot. Ezek kö­zül legújabb a Syntestrin- tabletta, amely a szarvasmar­ha súlygyarapodását 10—15 százalékkal növeli olymódon, hogy javítja a takarmányér­tékesítést. Kőbányán gyárt­ják továbbá a Fenozint, amely a juhok gyomor- _ és béiférgességének leghatáso­sabb gyógyszere. A gyár ké­szítménye, a fenozinos nyaló­só, amely meggátolja a gyo­mor- és bélférgek szaporodá­sát, s ezzel növeli a bárá­nyok, juhok gyapjú-, hús- és tejhozamát. A kőbányai gyár hozta forgalomba az idén a Dehistin-injekciót, amely az allergiás eredetű állati meg­betegedéseknek egyedüli gyógyszere. Kőbányán jelen­leg több új állatgyógyszer előállításán fáradoznak. Ilyen például a juhok galandfér- gességének kezelésére a He- xatol. Készül a Mammicid, amely a szarvasmarha tőgyé­re permetezve megelőzi a fertőző tőgygyulladást. Most dolgoznak a Progesteront tar­talmazó állatgyógyászati Glanducorpin olajos injek­ción is, amely kiváló ered­ménnyel alkalmazható a szarvasmarhameddőség bizo­nyos eseteiben. Vitator néven új takarmánykiegészítő for- galombahozatalát is tervezik. Ez a B-l 2 vitaminnak meg­felelő hatóanyagokat és nyomelemeket is tartalmaz. (MTI) gyezhetem, hogy nincs már olyan nehéz dolgunk, mint régen volt. Most még azok a dolgozók is, akik tudják, hogy szerződésük hamarosan lejár, szorgalmasan dolgoznak az utolsó napig. Mi a legfontosabb feladat, amit most közvetlenül elvé­gezhetnek az alapszervezetek kommunistái? — Lám, az előbb azt mond­tam, nincs, nem lesz átállás a vállalatnál. Pedig egyik legfőbb tö”ekvésünk, hogy „átállhassunk.” Csak itt már nem munkaszervezésre gon­dolok. Arra inkább: Jön az ősz, a tél. Sáros, hideg évsza­kom. Üzemünk nem zárt, nyílt területen dolgoznak munká­saink. A kommunisták a leg- öntudatosabb dolgozókkal együtt nagyon sokat tehetnek és tenniök is kell azér.t hogy mindenki megbecsülje az építő anyagot. Gyakori volt eddig, hogy sáros utakra tég­lát, kavicsot raktak le, hogy ne kelljen a sarat taposni. Ez nem megengedhető, hisz 100 munkahelyen száz kicsi is sokra rúg. A gyakorlat az, hogy munka végeztével a le­rakott anyag azon mód ott is vész. Ugyanezt megteszik a drága fával, pallódeszkákkal is. Tüzelik, sokszor a hulla­dék mellett a drága száldesz­kákat vágják össze. A párttagokra hárul a fel­adat, hogy megküzdjenek az „úgy is elhull ennyi’’ gondo­latával. Ugyanis a dolgozók így érvelnek, ha szemükre lobbantju1, hogy nem takaré­koskodnak eléggé. Nemrég tartottunk ellenőrzést és elég szomorú dolgokat tapasztal­tunk. Tiszaföldváron tavaly átadtunk egy istállót, s 300 darab tetőpala máig is ott van az építkezés helyén. Van azután olyan eset is, amikor nem az építő munkások a hi­básak. Egyetlen adminisztra­tív hibából közel 100 ezer da­rab nagyméretű üreges tég­lánk van, amit nem tudunk felhasználni. Azért van, mert 11 ezer darab helyett annak idején 110 ezret rendeltek. — Ugyanígy vagyunk 200 darab mosdóval is. Méretei miatt nem tudjuk felhasználni. Itt szeretnénk tehát való­ban „átállást” elérni. Hogy a dolgozók megértsék, ami anya? így elpazarolódik, ab­ban érték vész el, ami sehol sem térül meg. S ez nemcsak az államnak, nemcsak a vál­lalatnak, nekik is veszteség. — Hogyan gondolják az elvtársak ezt az átállást elő­segíteni? — Mindenek előtt — amint már említettem — a pártta­gok segítségével. A legköze­lebbi összevont taggyűlésen ezt a kérdést alaposan meg­vitatjuk. A takarékosságra való törekvésünk szerves ré­sze a tervünk teljesítésére való törekvésnek. A megol­dásban elsősorban a pártcso­portoktól várunk legtöbbet, ezért elsősorban a bizalmiak­kal tanácskozunk erről. Rá­juk azonban a megelőző, fel- világosító munka vár első­sorban. A szakszervezettel kö­zösen küzdünk a társadalmi tulajdon védelméért. A szak- szervezet társadalmi ellen­őrök szervezésével segíti tö­rekvésünket, A munkában nem kell hát különösebb átállást végrehaj­tani az építőiparban. Amit mégis tenni kell, az valóban nagy feladat. Értékét nem múlhatja felül anyagi siker. Mégis, anyagi értékekben mérhetik le elsősorban e mun­ka sikerét. B. E Hazánkban készült el a világ első gyakorlatilag bevált vágó magnetofonja EgymilHárdkétszázmilIio eV mozijegy Egy év alatt tizennégy mozilátogatás esik az ország minden lakosára Hazánkban az államosítás óta — 1948-tól napjainkig — a fővárosban és vidéken egy- milliárd 200 millió jegyet vál­tottak a filmszínházak elő­adásaira. Magyarországon 1951-ben érte el a mozielőadások láto­gatóinak száma az ötvenmil­liót, 1955-ben átléptük a száz­milliós határt, 1957-ben a százharminc milliót, tavaly pedig már 134,8 millióra nőtt ez a tábor. Az idén az első kilenc hónap eredményei alapján arra számítanak, hogy a filmközönség az év végéig erősen megközelíti a száznegyvenmilliót. Hazánkban ma 4548 mozi­ban vetítenek filmeket, tíz­szer annyi helven. mint a fel- i szabadulás előtt A felszaba- I dulás előtt Magyarország A Magyar Rádió és Tele­vízió műszaki fejlesztési osz­tályán készült el Keckenast Gábor és Scheidl Antal mér­nökök tervei alapján a világ első használható vágó magne­tofonja. A rádióriportok eredeti változatlan formában szinte soha sem alkalmasak közvet­len leadásra. A felesleges, vagy rosszul sikerült része­ket ki kell vágni a szalagból, a riport anyagát át kell ren­dezni, meg kel! szerkeszteni. Eddig a szalagokat kézzel vágták, amihez igen nagy fi­gyelem. rendkívül biztos kéz és nagy gyakorlat kell, hogy a művelet milliméterre por, tosan sikerüljön. A vágó magnetofon mind­ezt a nehézséget megszünteti A szalagot lejátsszák rajta, é amikor elérkezik az a pont, ahol vágni kell, a kapcsoló lenyomásakor a beépített kés azonnal elvágja a szalagot. Az új készülék első két pél­dányát már használják is a budapesti stúdióban, s min­degyik kitűnően bevált. Jó! használható természetesen a televíziónál és a filmgyártás­nál is. (MTI) HiiiiiMmtiiiiiiiiMiiiiiiimiiiMiiiiiiiiiiiiimmmiiiiiiiiiMiiHiiiiiiiiiinmiiiimitiiiinMiiHiiiiii Felhívás A Szolnok Megye! Tanács Végrehajtó Bizottsága köz­li, hogy a Végrehajtó Bizottság Titkárságán és a VB. szakigazgatási szerveinél 1960. november 1-től kezdődő^ az ügyfélfogadási időt az alábbiakban szabályozta: hétfőn: 8—14 óráig, kedden: 8—12 ” szerdán: 8—12 * csütörtökön: 8—14 ” pénteken: 8—12 ” Szombati napokon ügyfél fogadás nincs. A fent közölt időpontokban a VB. egy-egy vezetője if az ügyfelek rendelkezésére áll. Oláh Györgr vb. elnök MIELŐTT BÁRMIT VÁSÁROLNA, tekintse meg a Jászárokszállási Füld in ű vessző vet k ezet 50 méteres iparcikk pavilonját a jászberényi őszi vásáron október 22—23-án. Bő választék, udvarias kiszolgálás. egy-egy lakosára évente 2,5 mozilátogatás jutott, jelenleg pedig átlagosan 13—14. A vá­rosok statisztikája még ennél is jobb képet mutat. Salgó­tarján áll az élen évi 26-os átlaggal. Követi Oroszlány és Kazincbarcika, ahol egy la­kosra 25, illetve 24,7 megvá­sárolt mozijegy jut. A sor­rendben Komló a negyedik, Zalaegerszeg az ötödik. Bu­dapesten, a kétm.ll'ós fővá­rosban, a csecsemőkre és a magatehetetlen öregekre is 21 látogatás jut Évről évre új filmszínhá­zak nyitják meg kapuikat; 1957 óta 617 új mozival bő­vült a hálózat. Tavaly, de­cember 31-én még az ország 411. kislélekszámú falujában nem működött filmszínház. Az idén az év végéig százzal csökken ez a szám. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom