Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-20 / 248. szám
VriAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK} XI. évfolyam, 248. szám. Ara 50 fillér I960, október 20., csütörtök. , Kuba kilépett a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankból Nixon Kuba-ellenes megtorló rendszabályok bejelentésére készül Havanna (MTI) A Kubából érkeze hírek arról számolnak be, hogy tovább éleződik a gazdasági háború a szigetország és az Egyesült Államok között. Havannában még nemzeti színű zászlók lengenek a? újonnan államosított,' korábban nagyrészt amerikai tulajdont képező bankok, gyárak és üzletek homlokzatán, de máris új lépéseket jelentettek be: kedden elnöki rendelet született arról, hogy Kuba kilép a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankból, amely az amerikai tőke ellenőrzése alatt áll. — i,Nincs értelme, hogy Kuba továbbra is tagja maradjon a banknak, mert ennek az intézménynek gazdasági politikája nem segíti a kubai gazdasági fejlődést” — hangsúlyozza a rendelet indokolása. Az Uj Kína hírügynökség jelentése beszámol arról, hogy az újonnan államosított bankokban, üzemekben és áruházakban jól folyik a munka. Az amerikai kormány viszont ellentámadásra készül: Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, Nixon al- elnök gazdasági megtorló lépéseket jelentett be szerdán a Delaware állambeli Wil- mingtonban mondott választási beszédében. Nixon szóvivője közölte, hogy az alelnök a kormánnyal való tanácskozás után tette meg bejelentéséi, de hozzáfűzte, hogy ez nem jelenti szükségszerűen az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatainak megszakítását. Az Egyesült Államok különböző intézkedésekkel igyekszik pótolni a kubai cukorbehozatal megszüntetése következtében kiesett cukormennyiséget. New York. Raul Roa, Kuba külügyminisztere kedden érintkezésbe lépett Boland Írországi ENSZ-küldöttel, az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakának elnökével és átadta í kubai kormány emlékiratát, melyben panaszt emel az Egyesült Államok ellen a szetpember 29-én elkövetett légi agressziója miatt Mint ismeretes, az említett napon egy, az Egyesült Államok felségjeléi viselő repülőgép Kuba területe fölé repült és fegyvereket, lőszert, valamint katonai térképeket dobott le a kubai Escambre város környékén bújkáló ellenforradalmároknak. Roa kérte, hogy a panaszt vegyék fel az ENSZ-közgyűlés napirendjére. (MTI) Népgazdasági érdek az elfekvő és felesleges készletek értékesítése FONTOS és nagyjelentőségű megbeszélés volt október 19-én Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Házban, Szolnok és Békés megye száz- tizenr.égy minisztériumi és tanácsi vállalatának, továbbá ktsz-eknek, szociális és szolgáltató vállalatoknak, illetve intézményeknek műszaki előadói, főkönyvelői és anyagbeszerzési osztályvezetői részvételével. A tanácskozást a MUNKÁBAN A KISGAZDASSZONY SZAKKÖR Az ENSZ Politikai Bizottsága egyöntetűen úgy döntött: megkezdi a leszerelési ?itát New York (MTI) Mint a Reuter és az AP jelenti, az ENSZ Politikai Bizottsága vitájának végén a küldöttek egyöntetűen úgy döntöttek, hogy haladéktalanul megkezdik a leszerelési vitát. A döntés értelmében elsőbbséget biztosítanak a leszerelési kérdésnek és ezért e kérdés lesz a napirend első pontja. A Politikai Bizottság azt is elhatározta, hogy a leszerelés kérdése után az Afrika megsegítéséről szóló programtervezetet, majd az algériai kérdést vitatji. meg. Mint a Reuter megjegyzi, a lesze-elési vita keretében megtárgyalják a nukleáris '"ísérletek szüneteltetésének kérdését, tanácskoznak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról, a leszerelési bizottság jelentésiről és az általános leszerelés problémájáról, Két év afalt több mint 77 000-el gyarapodott a szervezett mező- gazdasági dolgozók száma Október 22—23-ra összehívták a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete huszadik kongresszusát. munkafelajánlásokat is tettek a kongersszus tiszteletére. (MTI) Nagy népszerűségnek örvend Szolnokon az úttörők között a kézimnnkázás. Az útlörőházban dr. Lazányi Itnréné vezetésével három csoportban több, mint 70 általános iskolás úttörő tanulja a szebbnél szebb csipkék készítésének módját. Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat kezdeményezésére rendezték, s célja az volt, hogy felmérjék a két megyében található inkurrens és felesleges készleteket. E probléma jogi, kereskedelmi és pénzügyi részleteivel ismertette meg Földiák János, a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat osztályvezetője a részvevőket Földiák elvtárs bevezetőjében arról szólt, miképpen tudják az üzemek és vállalatok értékesíteni elfekvő készleteiket, s hogy milyen anyagok értékesíthetők, milyen feltételek mellett. Hangsúlyozta: érdemes eladni a felhasználatlan és elfekvő anyagokat minden vállalatnál, mert rendes kereskedelmi árat kapnak ellenértékként, és a népgazdaságot újabb erőforrásokhoz juttatják ezáltal. Sok olyan anyag „fekszik’1 ugyanis az üzemekben, melyekre máshol nagy szükség lenne, ám központi kiutalás útján nem juthatnak hozzá. Arról pedig az igénylő vállalatoknak nincs tudomásuk, hogy van ilyen anyag. A MEGBESZÉLÉS során kiderült, hogy az eddigi, de korántsem teljes felmérés szerint csupán Szolnok megyében közel 10 millió forintra tehető az elfekvő anyagok, gépek értéke. Továbbá az is fontos adat még, hogy tavaly 150 millió forint forgalmat bonyolított le az elfekvő anyagokból a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, s az idén pedig előreláthatóan 200 millió forint lesz a forgalom. Ezek a felmérések — mint már mondottuk — népgazdasági szempontból nagyon jelentősek. A központi listavezetés megkönnyíti a vállalatok anyaggazdálkodásának összehangolását, továbbá a második ötéves terv sikeres beindítását. Ugyanis második ötéves tervünk elsősorban a rekonstrukciós terv, és az elfekvő anyagok és gépek felkutatása lehetővé tesz jelentős beruházási- és valutamegtakarításokat. A BERUHÁZÁSI BANK képviselője elmondotta, hogy Szolnok megye építőipari vállalatainál minimálisak az elfekvő készletek, de érdeme* ezeket is felhasználni. A Magyar Nemzeti Bank képviselőinek tájékoztatója szerint viszont a Martfűi Tisza Cipőgyárban, továbbá az Alföldi Kőolajfárási Üzemnél, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban, a Jászberényi Aprítógépgyárban lévő elfekvő anyagok teszik kí megyénkben a már említett köze" 10 millió forint értékű inkurrens anyagokat és gépeket. / Szolnoki Papírgyárban és a Tiszamenti Vegyiműve«- ben, a Járműjavítóban a tervszerű anyaggazdálkodás és felhasználás révén lényegtelenre csökkentek a szóban- forgv eszközök. Mi tehát üzemeink, vállalataink feladata a továbbiakban? Az, hogy anyaggazdálkodásuk tervszerűbb legyen, felszámolják az úgynevezett „anyagharácsoló” módszereket és őszintén vallják be, vetessék nyilvántartásba elfekvő készleteiket. Ilyenirányú munkájukhoz a kereskedelmi- és pénzügyi szervek a továbbiakban még hathatósabb segítséget nyújtanak, amit bizonyít a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat kezdeményezése is. E SZERINT a jövő év elején, amennyiben megfelelő he’./ iséget biztosítanak az illetékesek, megnyílik Szolnokon a vállalat fiókja, amely nemcsak megyénk vállalatainak, üzemeinek anyaggazdálkodási kooperációját, az anyagi eszközök ésszerűbb felhasználását, hanem anyag- ellátását is nagymértékben megkönnyíti majd. Száznyolcvan tsz-iag — háromszáz tsz-dolgozó A hét végén összeülő kongresszusnak, mint a MEDOSZ- ban rámutattak, az a legfontosabb feladata, hogy a szak- szervezet elmúlt kétévi munkájának tapasztalatait megvitatva, meghatározza azokat a módszereket, amelyekkel a szakszervezet a leghatékonyabban mozgósítja a mező- gazdaság dolgozóit a második ötéves terv céljainak megvalósítására. A kongresszus minden tekintetben tükrözi majd azt a nagy és folyamatos fejlődést, amelyhez a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája teremtette meg a légkört a mezőgazdasági üzemekben. A tizenkilencedik kongresszus óta — az elmúlt két évben — több mint 77 ezerrel gyarapodott a szervezett mezőgazdasági dolgozók száma, s már megközelíti a negyedmilliót. Igen örvendetes, hangsúlyozták a MEDOSZ-ban, hogy a kongresszus előkészítése nem merült ki és nem is ért véget a küldöttek megválasztásával. Állami- és erdőgazdaságokban, gépállomásokon s minden más mezőgazdasági üzemben azóta is vitatják a szakszervezet központi vezetőségének levelét, a kongresz- szus előz°t°seri kiadott irányelveit. Sokhelyütt jelentős Különleges képességű emberek? Vagy a sors kegyeltjei? Valóságos eldorádó az a táj, ahol gazdálkodnak? Mi lehet az oka? Jó adag töprengésre adott okot a tiszafüredi járási tanács egyik vezetőjének kijelentése: — A tiszaderzsi Szabadság Tsz-ben 31 forintot terveztek, de legkevesebb negyvenet elérnek munkaegységenként. Megint a kérdések: Hogyan? Túlteljesítik tervüket most, amikor a legtöbb tsz. örül, ha éppenhogy eléri a tervezettet? Az ember örökké kételkedik. Hátha nem is úgy van? Hátha csak alacsonyan terveztek? Nos, semmi kétség: 31 forint helyett a? eddigi számítások alapján 40—45 forintot várnak. Maga ez a tény is figyelemre méltó, ám a ,.ho- gyan”-ja nem kevésbé érdekes. mert a fenti kételyekből semmi nem igazolódott be. Nem jobb a földjük, mint a másé. a sorsban ők maguk sem hisznek. Az pedig, hogy alacsonyan terveztek volna, merő rágalom. Búzából például 12 mázsa a terv, de 16,20 mázsa termett. Terven felül 12 vagonnal adtak a népgazdaságnak, 330 ezer forint plusz bevétel ebből származott. A búzából —•, amit sok helyen ráfizetésesnek tartanak! Vagy a borsó, amiből 12 mázsát terveztek. Nem alacsony ez sem, de a 18 mázsa, ami valóban termett, az a magas. Ez is egyharmad millió forintot hozott terven felül. Talán a 200 mázsás cukorrépa termés alacsony? Senki sem mondhatja, s a derzsi Szabadság gazdái ezt is megfejelték 50 mázsával. Ugyanígy többet hozott a vártnál a kertészet a mák, sörárpa, s ha el tudják csépelni idejében, a lucerna is. Az állattenyésztés jő 500 ezerrel járult, illetve járul hozzá a másfél milliós többletbevételhez. — No igen, — mondhatná valaki — a bevételt úgy is lehet növelni, ha csökkentjük a kiadásokat. De vajon megalapozták-e a jövő évet, növelték-e a közös vagyont? Természetesen erre is gondoltak. A jövedelem alapszabály szerinti százalékát saját erejű beruházásra fordították, s a másfél .milliós többlet bevételből 600 ezret ugyancsak erre használtak. A kiadásuk tehát ennyivel több a tervezettnél, s az új DT-ben, két zetorban, két UTOS traktorban, két új vetőgépben, új épületekben, s a számbelileg megnövekedett állatállományban realizálóflott. Nem terveztek tehát alacsonyan, s nem is „eszik meg” a holnapot. Hanem abban van valami, hogy különleges képességű emberek. Azok! Mert itt mindenki ismeri azt a közgazdasági törvényt, hogy értéket csalt munka hozhat létre, s ennek megfelelően mindenki szívvel-lélekkel dolgozik. — Mi már január 1 óta azon igyekszünk, hogy ne a tervet, hanem annak másfél- szeresét teljesítsük — mondotta Mátis Sándor, a pesti munkásból lett tsz elnök. — Ennek az igyekezetnek egyik igen szép példája a borsószedés volt. Elhatározták, hogy a pergés elkerülése végett éjjel 2-kor kezdik „nyűní” (szedni). Éjjel 1 órakor már kint volt mindenki. Vagy a másik példa: a tsz- nek 180 tagja van, a répa- egyeléskor mégis háromszázan dolgoztak a területen. — (Sajnos, sok tsz-ben többnyire a fordítottját tapasztalhatjuk.) Gőz Miklós meg tudná magyarázni a rejtélyt, csak ő maga tag, mégis egész nyáron családjával, ötödmagával dolgozott. A 180 tag mellett 120 családtag, — a hozzátartozók ilyen arányú bevonására nem sok példát mondhatnánk. Itt sem ment olya egyszerűen. A vezetőség úgy határozott, hogy a családtagokat is gépkocsi viszi, hozza. A férfiakat reggel 5-kor, az asszonyokat, gyerekeket reggel 6, fél 7-kor. Délután 4—fél 5-kor már újra ott volt az asszonyokért a jármű, hogy idejében hazaérjenek, s csak utána hozta a férfiakat. A tsz által létesített 30 fős idénynapközi is sok fiatalasszonynak lehetővé tette, hogy munkát vállaljon a tsz-ben. Hogy a tiszaderzsi Szabadság Tsz gazdái akarnak dolgozni, az a legutóbbi küldött- gyűlésen is bizonyossá vált: egyszerű tagok javaslata alapján, mint határozatot fogadta el a küldöttgyűlés, hogy a férfiak reggel 5-kor, a nők 7-kor kezdik a munkát mindaddig, amíg tart a cukorrépa- szedés, kukoricatörés. Természetesen a jó munkakedvhez a rendszeres havi előleg (10 forint) is hozzájárult. S itt jön elő a lojás—lyúk kérdés egy újabb változata, amit a kevésbe jól működő tsz-ek tagjai szeretnek hangoztatni: — Akkor mi is dolgoznánk, ha rendszeres előleget fizetnének. Job’ ezt fordítva mondani, mint ahogy a tiszaderzsi ek is teszik: — Dolgozunk szorgalmasan, hogy a tsz tudjon miből fizetni. Ilyen felfogás esetén valóban rendszeresíteni tudják a*, előleget és zárszámadáskor nem ; tervezett 31 forintot hanem legkevesebb 40 forintot ér egy munkaegység. Patkós Mihály A diákok érdekében „Atálláelőtt A ruhák, szövetek, táskák, kalapok, ékszerek és a cipők divatjáról
