Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

4 SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP i960, szeptember 28. Miért van női nevük a Hurrikánoknak ? „Donna” volt a neve an­nak a hatalmas forgószél­nek, amely a napokban óriási károkat okozott Ame­rika partvidékein és több, mint 100 halálos áldozatot szedett. Nyilván *ok emberben vetődött már fel a kérdés, miért nevezik el ezeket a sző. nyű viharokat valami­lyen kedves női névvel? Pedig ez nem ostoba szokás csupán, hanem a meteoro­lógusok jól átgondolt mód­szere. Mihelyt megalakult a viharjelző meteorológiai ál­lomások hálózata, csakha­mar kiderült, hogy a fenye­gető forgószél megnevezése feltétlenül szükséges. Rá­dión, telefonon, Morse út­ján küldik szét az öt világ­táj fel1 a forgószél haladá­sáról kiadott jelentéseket. Ilyenkor legegyszerűbb elő­re megállapított rendszer szerint valamilyen névvel ellátni a fenyegető elemi csapást. A Mexikói-öbölben és a Karibi-tenger térségé­ben igen gyakran nem is egy, ha.iem több hurrikán fe­nyeget egyidőbe n. Ezek megkülönböztetésére is szükséges, hogy nevei ad­janak nekik. Hogy miért éppen női nevet? A tapasz­talai azt mutatta, hogy a férfiak — meteorológusok, hajósok, pilóták, rádiósok — a női neveket könnyeb­ben iegyzik meg. Éppen ezért Amerikában a hurriká­nok elnevezésére betűrend­ben a következő neveket használják: Abby, Brenda, Cleo, Donna, Ethel, Floren­ce... stb. Ilyen sorrendben nevezik el minden nyáron a hurriká­nokat, mivel azok mindig csak júniustól novemberig fordubtak elő. Donna volt az idén a negyedik hurrikán Amerikában, a következő tehát az Ethel nevet fogja viselni. Eddi i még nem került sor arra, hogy a névsort végig felhasználják. Minden nyári évadban újra kezdik az el­ső név-megjelölésnél. Ha, mint az idén a „Donna ese­tében — a hurrikán rendkí­vül nagymérvű és jelentős károkat okoz, akkor az el­következő kilenc évben en­nek az emlékezetes forgó­szélnek a nevét kihagyják a felsorolásból és csak tíz év elteltével használják fel új­ra, (Az „Arbeiter Zeitungéból.) »Gondolkodó kamera“ a kölni fotókiállításon Szeptember 24-től október 2-ig rendezik meg Kölnben a „Photokina, 1960” elnevezésű nemzetközi fényképészeti és fllmkiállítást. A kiállításon bemutatott újdonságok közül a legnagyobb érdeklődésre á „gondolkozó kamera” számít­hat, amely teljesen automati­kusan készít felvételeket A nyugatnémet fénykép­ipar egyébként egyre gyor­sabb ütemben átáll az auto­matikus fényképezőgépek gyártására, hogy ellensúlyoz­za a hatalmas versenyt ame­lyet a japán és az NDK-ké- szülékek jelentenek a piacon. Az automatikus fényképező­gépek, amelyek két évvel ez­előtt még 600 márkába ke­rültek, ma alig több, mint 200 márkáért kerülnek forga­lomba. Amikor a szó nem száll el Becsületsértési perek a bíróság előtt A szó elszáll — tartják so­kan s könnyelműen sértege­tik, háta mögött kipletykáz- zák, rágalmazzák egymást Számos asszony — ahelyett, hogy szabadidejében egy jó könyvet venne kezébe vagy nívósabb szórakozást keresne — szalad a szomszédba s ott ismerőseinek létező és nem­létező hibáiról sugdos órákon keresztül. A pletykát a „jó­szomszéd” visszamondja s megkezdődik a véget nem érő veszekedések sorozata, nyomdafestéket nem tűrő szavak hangzanak el mind­két fél részéről A bajkeverés egyik oka te­hát az unalom. Akad azután alyon is, aki mindenáron ér­dekeseket akar mondani, s boldogan csámcsog hallgatói­val együtt mások belső, rá egyáltalán nem tartozó ügyein. Nem ritka az sem. hogy a sértegető egyenesen szemébe mondja becsületbe- gázoló kijelentéseit annak, aki útjában áll, akitől meg akar szabadulni. Természete­sen a másik fél sem hagyja magát, feljelenti megbántó- ját, s így lesz a házi perpat­varból bírósági ügy. Csúnyanyelyű, összeférhetetlen természetű asszony Horváth Pálné, Szolnok, Révparti la­kos. Harmadszor áll becsület- sértésért a bíróság előtt, de még most sem lehetett kide­ríteni, mi tette a vele egy területen lakó idős Kerekes Sándorék ellenségévé. S öt gyermeke miatt hiába ejtet­ték el a vádat az első két esetben nagylelkűen Kereke­sék, Horváthné továbbra sem tudott parancsolni nyelvének. Legutóbb a zsúfolt autóbusz­ban támadt neki idős Kere­kesnének, s öntötte ró a becs­mérlő szavak szennyes ára­datát. Kerekesék — akármilyen elnézőek is — nem tűrhették ezt, s Horváthné megbünteté­sét követelik. Neki, úgy lát­szik, megért 2—300 forintot, hogy „jól odamondogatott" annak, akit nem szívlel. Ar­ra azonban bizonyára nem gondol, hogy embertársai mi­lyen véleménnyel vannak ezek után róla, s gyermekei lelkében soha ki nem töröl­hető nyomot hagy anyához nem méltó viselkedése. A házigazda, aki lakóját akarja kitúrni rétében jónéhányszor pofon­ütötte. S az eredmény? Ábelné veje nem tudta ki­tenni Veres Istvánékat anyó­sa házából: azok csak akkor költözködnek el onnan, ha megfelelő lakást találnak. Varga Béla azonban nyögheti a 15 százalékos bérlevonással járó hathónapos nevelőmun­kát, s gondolkozhatik azon, érdemes volt-e kivetkőznie kultúremberi mivoltából egy igazságtalan ügy érdekében. Mert nemcsak a büntetés sú­lyát kell viselnie. A tárgyalás során, gondosan letagadott múltja is kiderült: Varga büntetett előéletű, 1958-ban 8 hónapi börtönre Ítélték csa­ló« és okirathamisítás miatt... Aki hallotta, amit nem hallott Középtermetű, zömök, jó- erőben lévő férfi áll a bíró­ság előtt. Neki tulajdonkép­pen nem sok köze volna a háborúsághoz, melyet anyósa, Ábel Miklósné indított lakó­ja, a törékeny, halkbeszédű tanítónő, Veres Istvánné el­len. Nem sok köze van hoz­zá, de Ábelné addig tüzelte vejét, míg az berontott Vere­sék lakásába, s a fiatal peda­gógusnőt sértő szavak kísé­Fegyelmezeflen gép járóművezetők A közlekedésrendészet dol­gozóinak felvilágosító, meg­előző munkája ellenére is napról-napra akadnak, akik pár korty ital kedvéért könnyelműen kockára teszik mások s maguk egészségét életét, vagyonát Az Ilyenek természetesen a szolnoki já­rásbíróság közlekedési taná­csa elé kerülnek.., Kanyarból a baonoszlopnak Nagy Ferenc, a jászberényi Aprítógépgyár gyártásveze­tője Jászberényből Puszta- monostorra indult motorke­rékpárján. Mögötte Havrila József ült. Az utitársak fe­lenként egy üveg sört és ?.ét deciliter bort ittak. A neki- bétorodott Nagy 50—60 kilo­méteres sebességgel vette a kanyart — és találta telibe a legközelebbi kapuoszlopot. Mind ő, mind utasa 20 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A bíróság Nagy Ferencet öt hónapi javító­nevelő munkára Ítélte 15 szá­zalékos bércsökkentés mel­letti A Járda nem versenypálya Szabó István, a Kunszent­mártoni Gépállomás érettsé­gizett ipari tanulója a járdán kerékpározott, — ráadásul a megengedettnél nagyobb se­bességgel. így ütötte el Kre- 'mel Andrásnét, akit 20 na- ■'on túl gyógyuló sérüléseivel kórházba kellett szállítani. A bíróság Szabó Istvánt 500 forint pénzbüntetésre •Ítélte. Kalanszáliffás ku1«vá«orral Bedeházi Mihály mezőhéki ■nktoros két rokonával iddo-1 gált otthonában. Az atyafiak távozása után vette észre, hogy egyikük ottfelejtette kalapját. Az udvarias házi­gazda traktorjára pattant s az arra kapcsolt kultivátorral együtt a rokonok után ira­modott. Az utolértek kerék- pájukat a kultivátorra rak­ták, maguk pedig a vontató- vezető mögé kapaszkodtak, így pöfögve vette észre őket Békési György rendőrtőrzsőr- mester — ki szabadnapjából is szakított annyi időt, hogy a feljelentést megírja ... Bedeházi Mihályt a bíró­ság közlekedés rendjét sértő bűntett miatt három hónapi javító-nevelő munkára Ítélte 15 százalékos bércsökkentés mellett. Mindez félllíer boréri Tolvaj István, a Debreceni Talajjavító Vállalat traktoro­sa Besenyszögről Csataszög­re indulása előtt félliter bort ivott A baj hamar bekövet­kezett. A gépére kapcsolt második pótkocsi árokbafor- dult. Az utasként Tolvajjal tartó Horváth István lezu­hant és kisebb sérüléseket szenvedett- Megrongálódott a vállalat tulajdonát képező pótkocsi is; a kár 3 ezer 400 forint A bíróság Tolvaj Istvánt hat hónapi Javító-nevelő munkára Ítélte 15 százalékos bércsökkentés mellett Egy­ben kötelezte az okozott kár megtérítésére;. Csak egy szippantást így kezdődik. Előbb > fiatal lányok divatos szárnypróbálga­tásai a dohányzás művészetiben, később életfogytiglani szenve­déllyé válik. Pedig minden elszívott ciga­retta nagy mennyiségű mérget juttat a szervezetbe, nikotint, ammóniákot, dohánykátrányt, fa­szeszt és más káros anyagot. A nikotin elsősorban az akaratunk­tól függetlenül műkődő — Vér­keringést. a lélegzést, az emész­tést és testünk számos más fon­tos funkcióját Irányitö — ön. vegetatív idegrendszerre a leg­károsabb hatású. Ez természete­sen a nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik. Azonban a nők ve­getativ Idegrendszere nemcsak sokkal érzékenyebb, mint a fér­fiaké, hanem ez az érzékenység nagymértékben fokozódik pél­dául a terhesség Idején. A mér­téktelen dohányzás meddőséget Is okozhat. Igen káros a terhes nő magzatjára és mivel a szop­tatás alatt a nikotin felszívódik az anyatejbe, a csecsemő szer­vezetét is megtámadhatja. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy ax a nő, aki egész nap cigaret­tázik, képtelen megbirkózni munkateladatával. Ezt természe­tesen nem a cigaretta rovására írja, pedig legtöbb esetben így van, hiszen vegyi elemzések ki­mutatják, hogy még a passzív dohányosok vizeletében is talál­ható nikotin. Ezek a2 egyének fejfájásról, fáradtságról, szem- kőtőhártya gyulladásról, légcső- megbetegedésről panaszkodnak — holott a füstöt csak közvetve szívják be egy telefüstőlt helyi­ségben. A világ valamennyi rák­kutató intézetének statisztikája szerint a tüdőrák és a gyomor­fekély a dohányzó nők között van leginkább elterjedve. Utoljára, de nem utolsósorban: A mértéktelenül dohányzó nő fogsora megsárgul, arcbőre pety­hüdt és sápadt lesz, szeme el­veszti fiatalos fényét, ■ mindezt betetőzi a belső szervek zavara, melynek eredménye az Idő előtt! öregedés. Ez pedig egy nőnek sem lebet céljai Gyűlnek a periratok, izga­tottan ülnek a tárgyalóterem előtti pádon a várakozók. Nemcsak a vádlott, a magán­vádló is ideges: hátha ellene is felmerül valami, amit job­ban szeretne titokban tar­tani. így van ezzel Rideg József- né is, aki Fülemüle Jánosnét és leányát Amáliát jelentette fel becsületsértésért. Joggal nyugtalankodik, mert a ta­núk ellene is vallanak és csak Fülemüléék tájékozatlansá­gán múlik, hogy Ridegné nem vádlottként hagyja el a helyiséget. Egyik tanúja Ve­res Gusztáv azonban így is „lebukik”: kiderül, hogy azt a becsületsértő kijelentést, amit Fülemüle Amáliától „hallott”, nem hallhatta, hi­szen amikor ő Ridegéknél járt, a lány még nem tartóz­kodott a házban. Ezek után „Guszti bácsit” hamis tanú­zásért az ügyészség vonja majd felelősségre. * Ezeket a történeteket sok­száz közül ragadtuk ki. Van olyan nap, hogy 10—12 be­cs ületsértési per kerül a bí­róság elé. Sokszor órákig el­húzódik egy-egy tárgyalás — a bíró, az ügyvédek s a ta­núk idejét pazarló és idegeit próbáratévő huzavona. Mennyi kellemetlenség, pénzkiadás, fáradság és sem­mi értelme. A békétlenség _ nem szűnik meg, amikor a j peres felek mögött bezárul a ; tárgyalóterem ajtaja. Sőt: i most kezdődik az igazi, ádáz | harag, az egy házban lakók J egymás életét pokollá tevő csöndes, de kitartó piszkáló- dása. Végűi megint hangossá válik a veszekedés, újabb fel­jelentés következik, s kezdő­dik elölről az egész tortúra... Hazudik a szólásmondás, nem száll el a durva szó, megmarad annak az emléke­zetében, akit megsértettek vele. Megmarad és szétrom­bolja a békességet ember és ember, szomszédok és család­tagok között. — ke —i ...................... Bú toripari ASZTALOSOKAT, GÉPI SZAKMUNKÁSOKAT és KÁRPITOSOKAT azonnali belépésre felveszünk. Faipari Vállaló* Kecskemét Törökfái 159. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiii' Szeptember 28 Szerda Vencel A Nap kél: 5.39 h-kor, nyugszik: 17.30 h-kor. A Hold kél: 13.29 h-kor, nyugszik: 23.02 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: felhőát­vonulások, néhány helyen át­futó eső. Többfelé, főként a Dunántúlon reggeli köd, mér­sékelt szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet: 14—18 fok között. — A MEGYEI JÁSZKUN Fotóklub * asárnap tartotta meg „A hónap legjobb képe” bírálatát a Ságvári Endre Művelődési Házban. Ezen Nagy József szolnoki MÁV- intéző „Tűzoltógyakorlaton” című képe bizonyult a leg­jobbnak. — ELKÉSZÍTETTÉK az 1960—61. évi egészségügyi ok­tatási terveket. A célnak legmegfelelőbb tervet a ti­szafüredi, a szolnoki, vala­mint a kunhegyesi járás küldte be a megyei Vöröske­reszthez. összeállításukhoz nagy segítséget adtak a neve­zett járások orvos-elnökei. — JOGOSÍTVÁNNYAL nem rendelkező ismerősének adta át motorkerékpárjának vezetését Lajkó Kálmán sza- joli lakos. A járási rendőrka­pitányság 180 forintra bírsá­golta* FOTÖKLU B-EST lesz a Ságvári Endre Művelődési Ház emeleti társalgójában szeptember 29-én. csütörtökön délután 6 órakor. — KOLBÁSZSÜTÖ auto­mata és adagoló gép prototí­pusát készítik a győri Kisal­földi Gépgyárban. Az új gép­ből előreláthatólag nemcsak hazánk vendéglátó egységei, hanem a külföld — Bulgária és Albánia — részére is szál­lít a gyár. — MEGYÉNK 237 termelő­szövetkezete közül már 137 vezet kettős könyvelést. Eb­ből 28 növényféleségekre költségnemenként önköltség számítást is végez. A megyei tanács dolgozói szeretnék el­érni, hogy újévtől valameny- nyi tsz-ben kettős könyvelést vezessenek. — TIZENHAT ÉLELMI­SZERBOLTOT korszerűsíte­nek még ebben az évben a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat bolthálózatában. — CSILLEPÁLYÁN szál­lítják a takarmányt és géppel fejnek a jövőben a török­szentmiklósi Dózsa Tsz 100 férőhelyes tehénistállójában. A gépesítést a közös gazda­ságban a Szolnok megyei Gépjavító Vállalat még eb­ben az évben elvégzi. A KIOSZ Szolnok megyei Kisiparosok Adóközössége az 1959. évi záró és az 1960. évi nyitó közgyűlését I960, októ­ber hó 5-én délelőtt 10 óra­kor tartja meg a KIOSZ Szol­nok Járási Helyi Csoportjá­nak kultúrtermében (Szolnok, Ságvári út 5 szám alatt). A közgyűlésre ezúton meghív­juk az adóközösség tagjait. Az Adóközösség Vezetősége. A tiszafüredi járásból jelentjük — A községfejlesztés hírei — — Tiszaigar villanyhálóza­ta újabb nyolcszóz folyómé­terrel bővült. A községi ta­nács VB 120 ezer forintot fordított erre községfejlesz­tési alapból, s a lakosság több mint 12 ezer forinttal járult hozzá. • — Szeptember utolsó heté­ben befejeződik a tiszaigari kút fúrása. A kút 160 méter mély, 210 ezer forintjába ke­rült a községnek. Erre épül majd a jövő esztendőben a törpe-vízmű. * Lám, Tiszaigaron nem al­szanak az emberek dologidő­ben. Parkosítottak is, meg fákat ültettek — csak ennél az utóbbinál 6 és félezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek. A közelmúlt­ban megkezdték a járdaépí­tést is. Ez évben vagy ötszáz folyómétert leraknak. Igaz, ez nehézkesen halad, jórészt belvízrendészeti mun­kát is követel. Más probléma, hogy az utcák keskenyek, s a járdaépítés megkívánja a kerítések beljebbrakását, vagyis szűkül a porta. No, nem sokkal, de ez a kevés is fáj némely embernek. Hát még aki sarokportán lakik, mint Jobbágy Jánosék is! — Nem! Nem! — kötik az ebet a karóhoz ök bizony nem járulnak hozzá. Pedig alig 30—35 ölnyi terület esik le a nagy telekből... És mi a helyzet a tiszafü­redi járás más községeiben? Tiszaőrsön házat vett a ta­nács VB, mire átalakították óvodának, belekerült vagy 100 ezer forintba. De negy­ven gyermek elhelyezési problémáját oldották meg vele a legnagyobb dologidő­ben, júniusban. Sok szó esett a fürdő villamosításáról. Tá­vol a vezeték, s így agregát- tal fejlesztik az áramot — 50 ezer forintért. A község villanyhálózata 1 kilométerrel bővül még az idén, a helyki­jelölés már megtörtént, az Észak Magyarországi Áram- szolgáltató Vállalattal meg­kötötték a szerződést. Tiszafüreden az év első fe­lében 500 folyóméter járdát építettek. A fürdőre idén másfél millió forintot fordí­tottak. Elkészült a medence, zuhanyozóval és befejezés előtt áll a mélykút fúrása. A fürdőfejlesztés távlati terve elkészült, a kabinsor építésé­re is sor kerül­Tiszaderzsen járdát építet­tek, kutat fúrtak. Tiszaszöl- lősön szintén a járdahálóza­tot bővítették, míg az örvé- nyiek minden pénzüket félre­tették: jövőre orvosi rendelőt akarnak építeni. Tiszaszent- imrén 800 folyóméter villany­hálózatbővítést eszközöltek, műszaki átadására 27-én ke­rül sor. Ezen kívül az év első felében 2 kilométer beton­járdát építettek. Nagyivánon autóbusz váróterem épül. Több községben anyag (ce­ment) és kivitelező hiánya hátráltatja a munkát. Most tanácskozik a Végrehajtó Bi­zottság afelől, hogy Nagv- iványon, Tiszaőrsön, s több községben, ahol lehetséges, a Járdaépítésre szánt összeget belvízlevpzető csatorna épí­tésére fordítja. — rónai — A FORINTNAK télen, nyáron helye van. De mikor kell belőle legtöbb? SZEPTEMBERBEN! Amikor megjön az első ember. Miért? Mert pénzbe kerül a tüzelő, a csizma, a cipő, a me­legruha. KAPUT NYITHAT forintjainak. Kezdje el a libatömést! — A földművesszövetkezet a hízott baromfit máris átveszi. AZ ÜGYES TERMELŐ várakozás nélkül megkezdi a libatömést, majd 5 hét múlva az átadást, hogy még idejé­ben végezzen a téli » I

Next

/
Oldalképek
Tartalom