Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-28 / 229. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i960, szeptember ML Az ENSZ közgyűlés 15. ülésszakának hétfő délutáni üléséről Fidel Castro felszólalása <r A szakmunkásképzésről New York (TASZSZ) Amikor az elnök megadta a szót Fidel Castro kubai miniszterelnöknek és a kubai forradalom hőse felment a szónoki emelvényre, a küldöttségek többsége viharos tapssal fogadta őt. A kubai küldöttség vezetője utalt arra, hogy az előző felszólalók a közgyűlés szónoki emelvényéről hangot adtak gondjaiknak és aggodalmuknak az egész világot érdeklő problémák kapcsán. Minket is foglalkoztatnak ezek a problémák —< mondotta — mindenekelőtt a béke fenntartásának a kérdése. Az Egyesült Államok kormányának közvetlen ösztönzésére megindított rosszindulatú Kuba-ellenes hadjáratot érintve Castro kijelentette, hogy elviselhetetlen munka- feltételeket teremtettek a kubai küldöttség számára, s hogy az amerikai hatóságok úgynevezett biztonsági intézkedések ürügyén megkísérelték a kubai nép képviselőinek megalázását Castro ezután ismertette azt a hazugság- és rágalomhadjáratot amelyet az amerikai hatóságok és az Egyesült Államok sajtója folytatott a kubai küldöttség ellen, majd kijelentette: „ha olyanok lennénk, mint amilyennek leírtak bennünket, az imperialisták nem veszítették volna el azt a reményüket, hogy lepénzelhetnek bennünket, amint ezt meg is próbálták. De bennünket nem lehet lepénzelni”. Castro a továbbiakban kitért a kubai nép nemzeti felszabadító harcának történetére. A kubai miniszterelnök ezután felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket forradalmi kormánya a lakosság helyzetének megkönnyítésére tett. „A nép kiment az utcákra és ujjongott örömében. Ez azonban — jelentette ki Castro — nem okozott örömet az amerikai monopóliumoknak. Kezdtek bennünket kommunistáknak nevezni, *,vörösnek” tüntettek fel, mert szembeszegültünk a monopóliumokkal. Olyan törvényt hoztunk, amelyet előbb vagy utóbb minden országban meghoznak majd, ahol még nem tették meg: földreformtörvényt. Nálunk kétszázezer paraszt élt föld nélkül, nem tudott termelni. Most egyszer s mindenkorra leszámoltunk a nyomorral. De nemcsak a föld volt az amerikai monopóliumok kezében — hozzájuk tartoznak a bányák, országunk ösz- szes természeti erőforrásai. A monopóliumok hihetetlenül nagy nyereségeket vágtak zsebre. És mi maradt a kubaiaknak? A kimerült föld és a feldolgozott ércből visszamaradt kő. A forradalmi kormány, hogy végetvessen ennek a helyzetnek, törvényt adott ki, amelynek értelmében az ásványkincseinket feldolgozó külföldi társaságok kötelesek nyereségük 25 százalékát átutalni a kubai kormánynak. Castro röviden elmondotta, hogyan gyakorol nyomást az Egyesült Államok Kubára, csökkentve a kubai cukorbehozatalt. Az Egyesült Államok súlyos csapást mért ránk. Az amerikai kongresszus olyan törvényt hozott, amely felhatalmazza az elnököt, hogy minimálisra csökkentse a kubai cukorbehozatalt Tudják, hogy regionális egyezmények megtiltják a gazdasági agressziót, de az Egyesült Államok kormánya megszegte ezeket az egyezményeket Kuba saját védelme érdekében az ENSZ-hez fordult. Castro az Egyesült Államok és a Latin-Amerikai Államok kapcsolatainak történetét érintve, emlékeztetett az Egyesült Államok kubai, mexikói, puertoricai, haiti és más agresszióira. Guatemala törvényes kormányát — mondotta — nem is olyan régen döntötték meg az Egyesült Államok agresszív cselekményei következtében. Castro utalt arra, hogy a kubai nép védelmet várt az Amerikai Államok costa ri- cai értekezletétől az Egyesült Államok gazdasági agressziójával szemben. Ez a szervezet azonban ehelyett a Szovjetunió ellen vádaskodott. Castro emlékeztetett az Egyesült Államok kormányához intézett január 27-i és február 23-i kubai jegyzékekre, kijelentette, hogy a kubai kormány minden tőle telhetőt megtett a tárgyalások, az Egyesült Államokkal fennálló vitás problémák rendezése érdekében, de az Egyesült Államok kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, nem hajlandó leereszkedni á kis Kubához, semmilyen kérdés megvitatására. Kuba kormányát és népét folytatta Castro — komolyan aggasztja az Egyesült Államok országunkkal szemben tanúsított agresszív magatartása. Castro ezután rátért a nemzetközi helyzet kérdéseire. A kubai kérdés — mondotta — csupán egyik tipikus esete annak a harcnak, amelyet az egykor függő népek szabadságukért és függetlenségükért folytatnak. Hasonlít a kongói, az algériai kérdéshez, nyugat-inán problémájához. Kuba ügye — az összes gyarmati népek ügye. A kubai miniszterelnök szenvedélyes haraggal beszélt az imperialista monopóliumok ragadozó tevékenységéről, amelyek felosztották egymás között a világot. Hruscsov miniszterelnök beszédében — folytatta Castro “ magára vonta figyelmünket az a megállapítása, hogy a Szovjetuniónak nincsenek gyarmatai és nincseÜ Őszi vásár! Őszi vásár! Tőrökszentmiklóson október 1-én és 2-án ez alkalommal nagy áruraktárral várja £edves vevőit a TÖRÖKSZENTMIK LÖS ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET. Hatalmas választékot talál őszi és téli felsőruházati cikkekből, méterárukból, divatcikkekből, játék és ajándék tárgyakból. Pavilonjai és állandóan nyitva- tartott üzletei minden igényt kielégítve várják a kedves vásárlókat Alföldi csárdájában friss ételek, italok, lacipecsenye, büfé áru különlegességek. Zene mellett szórakozhat, állandó büfé szolgálat. Jöjjön! i Jöjjön nek semmiféle érdekei más országokban. Milyen jó lenne — jegyezte meg Castro a küldöttségek viharos tapsa közepette, — ha minden más ország is kijelenthetné, hogy nincsenek gyarmatai és nincsenek érdekei más országokban. A leszerelés problémájára áttérve a kubai küldöttség vezetője melegen támogatta az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatokat. Ezek a javaslatok, mint mondotta — szabatosak és konkrétak. Mi gondosan átolvastuk Eisenhower közgyűlési beszédét, de abban a leszerelés és a gyarmati rendszer tárgyköréből semmi konkrétumot nem találtunk. Az amerikai polgároknak el kellene olvasniok Eisenhower és Hruscsov miniszterelnök beszédeit, összehasonlítaniok őket és igyekezniük kellene meghatározni* hol van az igazság? A leszerelés problémáját, ezt a rendkívül fontos problémát — folytatta Castro — itt a közgyűlésben és nem bizottságokban kell megvitatni, ahogy egyes küldöttségek köMehmet Shehu felszólalása NEW YORK (TASZSZ). Mehmet Shehu, az Albán Népköztársaság minisztertanácsának elnöke volt a hétfő délutáni ülés első felszólalója* Határozottan elítélte az Egyesült Államoknak a Szovjetunió ellen folytatott agresszív tevékenységét. Ez az agresszív politika — mondotta Shehu — nemcsak a Szovjetunió, a népi Kína és a többi népi demokratikus ország-ellen irányul,, hanem mindén olyan Ország ellen is, amely nem rendel! alá magát az amerikai imperializmusnak és szabadon akar élni. Az albán küldöttség vezetője emlékeztetett az U—2 incidensre, a tragikus kongói eseményekre, a laoszi bel- ügyekbe való imperialista beavatkozásra, a Dél-Vietnam- ban elkövetett számtalan bűntettre" A szégyenletes gyarmati rendszer — mondotta Shehu — utolsó napjait éli. Az Albán Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunióval, hogy itt az ideje felvetni a gyarmati rendszer minden formája teljes és végső felszámolásának kérdését Csatlakozott Hruscsovnak az ENSZ-főtitkár tevékenységéről elhangzott értékeléséhez és támogatta azt a szovjet javaslatot, hogy a főtitkári tisztséget- cseréljék fel egy kollektív szervvel és vizsgálják felül az ENSZ székhelyének kérdését. A szovjet kormány javaslatára az általános és teljes leszerelés kérdése ismét megvitatásra kerül az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszakán, Az Albán Népköztársa- küldöttsége — folytatta ség meg kell változtatni munkahelyüket, vagy az üzemben kerülnek más posztra. Akkor kapkodnak majd szakma után? Nem könnyebb és egyszerűbb volna most? S a vezetőknek is köny- nyebb volna a dolguk új feladatok megoldásakor, ha nemcsak részműveletek végzésére betanított segédmunkások, hanem szakemberek tömegével rendelkeznének. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnak nemcsak saját szakmunkásképzésére kellene gondolni. Közismert, hogy a lánctalpas erőgépek, a zeto- rok és egyéb masinák javítását — adottságaiknál fogva — a gépjavítóbeliek végzik a legmagasabb fokon. Tanulásra tehát itt lenne leginkább lehetőség. A gépállomások, állami gazdaságok, s a termelőszövetkezetek szakember-igényét ezért a Gépjavítónak kellene elsősorban kielégíteni. Az igazsághoz tartozik, hogy az első lépést megtették; az idén már hetven ipari tanulót képeznek. S bár az előző években ilyenirányú munka nem folyt a vállalatnál, mégis csínján kell bánnunk a dicsérettel. Miért? — Azért, mert ezek jórészét az üzem alkalmazza majd, a gépállomásokra és egyéb helyekre, ahol leginkább szükség volna rájuk, kevesen jutnak. Eredetileg 140 ipari tanuló képzésére számítottak, szükség is lett volna annyira, de a felsőbb szervektől nem kaptak kellő segítséget. Tanműhelyt is csak az üzem területén lévő lakások átalakításával létesíthettek. Az ipari tanuló képzésen az idén már nem sokat tudnak változtatni. Annál többet a szakmunkásképzésen, illetve továbbképzésen. S bár a többi üzemben részletes terveket dolgoztak már ki ezzel kapcsolatban, még van mód arra, hogy a gépjavítóbeliek is pótolják mulasztásukat. — Égető szükség van erre, s — mint máshol — itt is megvalósítható, csak akarat kell hozzá. «-• tb — Játékvasutak paradicsomában űz őszi vásárba! lyyniniiii iáim ■ yra 11'» ■ mr»a-*a i A napokban megnyílt a salzburgi ünnepi játékok régi székházában a vasúti modellezők nemzetközi kongresszusa és kiállítása. A kongresszusra külön- vonaton érkeztek meg a bécsi vasúti modellezők klubjának tagjai. Ennek a klubnak jelenleg 200 tagja van, de jellemző a modem technika fejlődésére, hogy néhány évvel ezelőtt még 800 tagja volt. Azóta sokan a já- tékvasútak készítéséről korszerűbb közlekedési eszközök modellezésére tértek át. A klub tagjai valamennyien a játékvasút-építés szerelmesei és a miniatűr modelleket igyekeznek a valósághoz minél hívebben előállítani. A terveket az osztrák vasúttársaság bocsátja rendelkezésükre. A modellezésnél a nemzetközi norma jelenleg 16,5 milliméteres egységes nyomtáv. Tekintettel a méretek kicsinységére, a modellezők gyakran csak nagyítóüveg segítségével tudják megépíteni a miniatűr szerelvényeket. Az elfekvő anyagok, használaton kívüli gépek hasznosításáért Készletrendezési ankét Szolnokon A jászberényi Aprítógépgyár és még néhány üzemünk vezetői már régen szóvátették, hogy vállalatainknál több- millió forint értékű elfekvő anyag, használaton kívüli gép és villanymotor van, s ezek értékesítését jobban meg kellene szervezni. A kérés indokolt volt, hiszen a vállalatok munkájában az anyag- és árugazdálkodás igen jelentős helyet foglal el, kedvezően segíti, vagy károsan befolyásolja a gazdasági eredményeket A felesleges készletek halmozása nemcsak azért káros, mert a felhalmozott áru előbb-utóbb tönkremegy, hanem azért is, mert aminek egyik helyen nem veszik hasznát, az égetően szükséges lenne máshol. Ezért lehet helyeselni a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, a Magyar Beruházási Bank és a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezését. E szervek ugyanis elhatározták, hogy készletgazdálkodási akciót kezdenek a 2/1959. O. T. számú és a 11/1958. számú O. T. határozat alapján. A vállalatok által jelentett felesleges készleteket a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat igyekszik értékesíteni. Ez az akció fontos népggazdasági érdek, ezért sikerének előmozdítása kötelessége mindenkinek, akinek munkája összefügg az anyaggazdálkodássaL A készletrendezési akció keretében október 19-én Szolnokon, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa Ságvárí Endre Művelődési Házában készlertrendezési ankét lesz. Erre meghívják a vállalatok, állami gazdaságok, gépállomások és más szervek műszaki-, anyag- és raktárgazdálkodás! dolgozóit, hogy a budapesti szakemberekkel együtt megbeszéljék a felesleges készletek értékesítésének lehetőségeit. A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat a készleteket értékesíti, vagy megvásárolja, s ezáltal vas-, villamosság anyagok, szerszámok, gépek, műszerek, vegyi- és festékanyagok stb. kerülnek vissza a népgazdaság vérkeringésébe. A siker érdekében szükséges, hogy az ankéton valamennyi vállalat szakemberei résztvegyenek, tájékozódjanak a lehetőségekről, s különböző javaslatokat is tegyenek. Ez az ankét természetesen nem jelenti ennek az akciónak befejezését. A felesleges készletek értékesítése nem kampány, hanerp állandó jellegű feladat I i Szolnok megyei Mező- \ A gazdasági Gépjavító j Vállalatnál tavaly 150 volt (a munkások létszáma — most | körülbelül 300. S még ez sem jelég, több szakmunkást is »tudnának foglalkoztatni — |ha volna. De nincs, hiába jhirdetik az újságban is, hogy Lszakmunkásokat felve- I szünk.” Ma már nem könnyű »szakmunkást kapni, minden füzem állandóan növeli lét* | számát. | A Mezőgazdasági Gépjavító f Vállalatnál sok fiatal dolgo- |zik, egyrészük most kezdi fkatonaidejét. A szakmunkásai gárda létszáma ezzel is csokikén. Pedig az ellenkezőjére 'lenne szükség, hiszen a jövő »évben naggyon megnő az füzem terve —_ értékben a | mostani 69 millióról 100 nlil- flióra szökken. | Mindez nagyon indokolttá I teszi, hogy az üzem vezet« »nagy gondot fordítsanak a | szakmunkásképzésre és a | továbbképzésre, ne csak a j mának dolgozzanak, hanem gegy kis előretartással, szerve- fzőmunkával a közeljövőnek ' is. S mi a gyakorlat? Két I munkásuk most tett vizsgát | hegesztésből. A többi viszont Inem tanul, nincs rá mód, s a í vezetőknek meghatározott I terve sincs arra, hogy szakI ' másító tanfolyamot szervezzen. Talán nincs kinek? Az üzemben mintegy hatvan se- igédmunkás dolgozik. Első- i sorban rájuk kellene gon- | dőlni, de a szakmunkások, ; műszakiak továbbképzése lsem lenne haszontalan. Vagy |úgy gondolják a Gépjavítóbban, hogy ők már mindennel Itisztában vannak? A mai viszonyok között, az állandóan Is gyors ütemben fejlődő teeh- jnika korában balgaság voV- Ina ezt állítani. | Mondhatnák azt is, hogy fa segédmunkások egy részét ^betanították, s egy-egy résziművelet pontos elvégzéséért jugyanannyi bért kapnak, Imint a szakemberek. Havon- |ta megkeresik az 1500, esettenként az 1800 forintot is. — »Gondolom, nem is keveslik fezt. De mi lesz akkor, ha fezeknek az embereknek csa- fládi körülményeik folytán vetették. Mindenki rakja kijg kártyáit az asztalra és mu-A tassa meg, ki híve a leszere-g lésnek, és ki van ellene. ti Castro kijelentette, hogy al kubai forradalmi kormány* meghirdeti a parasztok jogát! földjük használatához, al munkások jogát munkájuk" eredményeihez, a diákok jo-é gát az ingyenes oktatáshoz,! az indiánok és a négerek jo-|j gát ahhoz, hogy az országi többi állampolgárával egyen-l lőek legyenek, minden országi jogát a szabad nemzetközi,! kereskedelemhez, a népek jo-|s gát a teljes szuverenitáshoz,! a munkások jogát saját fegy-f veres milíciájuk felállításé-' hoz. Ez a kubai forradalom 1 programja «— mondotta* Castro. 1 A jelenlevők nagy figye-j lemmel hallgatták a kubai’ köztársaság miniszterelnöké-^ nek több mint négy órás be-I szódét és viharos tapssal fo-|f gadták beszédének zárősza-É vait. Sok küldött felállt he-fj lyéről, odament Castróhoz ésg kezet szorított vei«. | Fidel Castro beszédévé azi ENSZ-közgyűlés 15. üléssza-| kának hétfő délutáni ülése! végétért (MTI). M ii felszólalása Shehu *— úgy értékeli a szov-i jet kormány javaslatait mint" újabb lépéseket és fontos épí-fe tőjellegű erőfeszítéseket e lét-fj fontosságú probléma megol-l dásában. Az Albán Népköz-e társaság küldöttsége kijelenti,! támogatja ezeket az előremu-| tató intézkedéseket Shehu hangsúlyoztas a le-| szerelési tárgyalások egyik fő" szervi fogyatékossága to-pi vábbra is az, hogy a Kínai! Népköztársaság törvényes| ENSZ-beli jogainak érvényesítése halaszthatatlan, maga! a szervezet és a béke érdeke-! inek megfelelő üggyé vált.. Az albán kormány teljes! mértékben támogatja a szov-| jet kormánynak azt a javaslatát hogy a jelenlegi ülésszak tűzze napirendre a Kínai Népköztársaság ENSZ- képviseletének kérdését. Shehu kijelentette? kormánya jogosnak tartja, hogy a mélységesen békeszerető és demokratikus államként ismert Mongol Népköztársaság, amely már régen kérte felvételét a világ szervezetbe, elfoglalhassa méltó helyét az ENSZ-ben. Az albán minisztertanács elnöke befejezésül határozottan tiltakozott számos nyugati küldöttség ama kísérletei ellen, hogy az úgynevezett „magyar kérdéshez” hasonló provokációs kérdéseket tűzzenek napirendre és erőszakoljanak rá a közgyűlésre. Az ilyen kérdések durva és tűrhetetlen beavatkozást jelentenek a szuverén államok belügyeibe — hangsúlyozta Shehu. Felszólalásának befejezésekor a teremben taps hangzott fel- (MTI).
