Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-27 / 228. szám
I960, szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem tűr halasztást a silózás AZ ELMÚLT ÉVEKBEN a termelőszövetkezetek vezetői, gazdái meggyőződhettek arról, hogy ott, ahol sok és jó minőségű silótakarmány — elsősorban silókukorica szi- lázs — áll rendelkezésre, kevesebb gondot okoz az állatok téli takarmányozása. Ennek ismeretében a termelő- szövetketek termelési terveikben általában 10 köbméter, vagy ennél több szilázs készítését tervezték számosállatonként. A cél az volt, hogy az összes mennyiségnek mintegy 70—75 százaléka legyen a zöld — őszi takarmánykeverék, silókukorica — szilázs. Ennek megfelelően több mint 18 ezer hold fővetésű silókukoricát vetettek, de a kedvezőtlen időjárás és több helyen a növényápolás elhanyagolása miatt a termésátlag jóval a várt eredmény alatt maradt. Termelőszövetekezeteink- nek az állatállomány téli takarmányellátásához körülbelül 500 ezer köbméter siló- takarmányra van szükségük. Jelenleg ennek csak 55 százaléka készült el. Kiemelkedik a szolnoki járás és KarTörténetünk még a tavasz- szal kezdődött azzal, hogy a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 140 hold öntözéses kertészet létrehozását vette tervbe. Egy szórőfejes öntöző berendezésük volt s úgy gondolták, ha még egyet vásárolnak, locsolni tudják majd a paprikát, paradicsomot? A Mezőszöv azonban késett a szállítással, s már veszély fenyegette a termelő- szövetkezet kertészetét. Ha nem kapnak idejében vizet, hamar tönkremennek a gyönge palánták. Végülis a Vízügyi Igazgatósághoz fordultak segítségért; a Vízügyi Igazgatóság négy öntözőmotort kölcsönzött a szövetkezetnek, s ezzel a probléma megoldódott. A cibakház! Vörös Csillag Tsz cserkeszöllői kertészetében is a Vízügyi Igazgatóság segített a szövetkezeti gazdáknak. Cserkeszöllőn csőkutas rendszerrel akarták megoldani a kertészet öntözését. Azonban az általuk kidolgozott rendszerrel nem tudtak elegendő vizet biztosítani, s a veszély cag város, tervteljesítése 79.4, illetve 74.1 százalék. De már több olyan termelőszövetkezet van, amelyik a számosállatonként számított 10 köbméteres éves tervét már teljesítette, illetve túlteljesítette. Ilyen a kenderesi Haladás, a kungyalui Zöld Mező, a besenyszögi Lenin, a karcagi Lenin, a kisújszállási Búzakalász Tsz. GYENGÉBB AZ EREDMÉNY Mezőtúr, Túrkeve, Szolnok város termelőszövetkezeteinél, a járások közül pedig a jászberényi maradt le legjobban ebben a munkában. Sajnos, sok az olyan termelőszövetkezet, amelyik, tervét még 20 százalékra sem teljesítette^ Sőt a jászla- dányi Ezüstkalász, a tisza- sülyi Búzakalász, a jánoshi- dai Dimitrov, a jászteleki Viharsarok, a jászfényszarui Aranykalász* a jászfelső- szentgyörgyi Uj Élet, a tisza- burai Petőfi és Rákóczi, a tiszafüredi Uj Utón, a fegyvernek! Béke, a kengyeli Petőfi* a törökszentmiklósi Bajcsy-Zsilinszky és Táncsics szeptember 16-ig egyetlen itt is mind nagyobb méreteket ő vött. A vízügyi szakemberek azonnal hozzáláttak a munkához. Sikerült is két kút- csoportot létrehozniok, s ezek percenként 400 liter vizet biztosítottak a 15 holdas paprika táblának. A kutak mindössze nyolcezer forintba kerültek a termelőszövetkezetnek. S a haszon? Egymillió hatszázkilencvenezer forintos bevétele lesz a cibakházi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetnek az öntözéses kertészetből. Ez pedig tetemes összeg. Jócskán megemeli egy munkaegység értékét. Természetesen az is fontos, hogy a termelőszövetkezet így biztosítani tudta a környék — többek között a Tisza Cipőgyár — zöldség-ellátását. Sőt zöldbabból még exportra is jutott. Eddig a történet. Azon pedig senki sem csodálkozhat, hogy a cibakháznak' úgy emlegetik a Vízügyi Igazgatóság dolgozóig mint legjobb barátaikat. V. V. köbméter silótakarmányt sem készített A SILÓKUKORICA betakarításának lassan a végefelé tartunk, de amint a példák mutatják, a szükséges silótakarmány-mennyiségből még sok hiányzik. Arra kell törekednünk, hogy minden körülmények között teljesítsük silózási tervünket, mert különben tél végén, a koratavasszal nehézségekbe ütközik — főleg a szarvasmarha takarmányozása. A silózási tervek teljesítése érdekében be kell silózni a kukoricaszár és répaszelet mellett a cukorrépa-koronát — értékes konyhakerti hulladékokat, valamint a be nem szárítható pillangós és egyéb szántóföldi takarmányokat. Ha a kukoricaszárat szeptemberben, október elején, csőtörés után azonnal levágjuk és melasz- szal, répaszelettel besilózzuk, közel háromszor annyi fehérjét és másfélszer annyi keményítőértéket tudunk raktározni* mintha ugyanezt novemberben tesszük. Jó példát mutat e téren a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz; csőtörés után azonnal silózza a kukoricaszárat. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű silótakarmány legyen télire szövetkezeteinkben. A legsürgetőbb feladat most a silózás szövetkezeteinkben, de különösen ott, ahol szénahiány van. A túrkevei Búzakalász Tsz-nek például több, mint 50 vagon a szénahiánya, ugyanakkor csak 1.050 köbméter silótakarmánnyal rendelkezik a szükséges 5.600 köbméter helyett. Az abraktakarmánynál mutatkozó hiány, valamint a téli zöld és vitamin-pótlás szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetek ne csak a szarvasmarha és juh, hanem a sertés és baromfi számára is készítsenek szilázst. Az új- szászi Szabadság Tsz gazdái 200 köbméter sertés-silót, a kisújszállási Búzakalász és Dózsa, a jászkiséri Kossuth, a tószegi Dózsa Tsz-ek ba- romfi-szilázst készítettek' TAVASSZAL már későn kapkodnak, most kell arra törekednie minden termelőszövetkezetnek* hogy a szükséges silótakarmánymennyisé- get feltétlenül biztosítsa. Lengyel Gyula megyei felügyelő Baráti segítség vessünk véget „az ellenségeskedésnek és a gyűlöletnek az osztályok között, akkor kihúzzuk az átkozott osztály- harc méregfogát”. „Átkozott”, „méregfog” — micsoda szenvedélyes szavak. No persze, a kapitalizmus védelmében! • Ám vannak dolgok, melyek felett mégsem lehet szemet- hunyni. Még egy pápának sem. A kapitalizmus olyan problémákba ütközik lépten-nyo- mon, melyekre valamiféle egyházi magyarázat is kelL Ezért XXIII. János így folytatja: „Azonban még túl sok egyenlőtlenség, túl sok súrlódási ok mutatkozik az egyes szektorok között, néha a tulajdonjog tökéletlen és helytelen értelmezése folytán, ami az önzés és individualizmus makacs ellenállásának következménye. Ehhez járul a munkanélküliség fájdalmas jelensége...” — álljunk csak meg egy pillanatra! Kidé-* rült, hogy az „osztályegyenlőtlenség természetes rendjében” vannak rendetlenségek is! Mit javasol az „Ad Petri cathedram”-ban XXIII. János, hogy a „rend rendetlensége” megszűnjön? „Látjuk, hogy tétlenségre vannak kárhoztatva, majd egészen a végső szükségbe ■annak taszítva családjukkal együtt a becsületes és jóindu- átú dolgozók közül annyian, akik nem kívánnak mást, minthogy becsületesen, arcuk verejtékével, az isteni elrendelés szerint megkeressék a mindennaai kenyeret, nmet lyet naponként kémek a mennyei atyától. Nyögéseik megindítják atyai szívünket és arra ösztöhöznek bennünket, hogy ugyanolyan gyengédséggel és szánalommal ismételjük a szavakat, melyek az Isteni Mester szívéből törtek fel az éhező tömeg láttám Szánakozom a népen!" Ez bizony nem sok egy munkanélkülinek. Még az sem, ha egyszer — nem a szánakozás következtében — munkát kapva, meg is valósítják XXIII. János intelmét: „Élénken buzdítjuk mindazokat, akiken a legnagyobb felelősség nyugszik a vállalatokon belül... hogy ne értékeljék a dolgozót csak gazdasági szempontból, ne korlátozzák magukat csupán jogainak elismerésére, ami az őt megillető bért illeti, hanem_ még tekintsék testvérnek is. Egyébként fáradozzanak azon, hogy a munkások mind megfelelőbb mértékben részesüljenek a vállalkozás gyümölcseiből és ne érezzék kívülállóknak magukat, hanem érdekelve a vállalkozás életében és fejlődésében." (Ad Petri cathedram.) Nell Breuning nyugatnémet jezsuita ezt így fejezte ki: „A munkaadók magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy valójában nem is munkások, hanem társvállalkozók, akiknek együtt kell működniök a tényleges vállalkozókkal.” íme! A „népi kapitalizmus” egyházi változata. Hisz a kapitalizmus „magában véve nem • elítélendő”, ennélfogva nem is szabad létjogosultságát kétségbevonni. (XL fiús; Quadragesimo anno.) De ha mégis akadnának a „fennálló gazdasági rendszer” (a kapitalizmus) ellen törők, úgy azok az állammal találják szemben magukat. „Az állam fő feladata az, hogy törvényekkel és biztonsági intézkedésekkel megvédje a magántulajdont, illetőleg elsősorban kordában tartsa a tömegeket, tekintve zabolátlan és mohó vágyaikat.” (XL Pius: Quadragesimo anno.) Helyben vagyunk! Elsősorban tehát nem is a hívők lelki üdvösségéről, hanem a magántulajdonról van szó. És ennek birtoklásában a Vatikán igen „előkelő” helyet foglal el. Óriási földi kincseket gyűjtött, harácsolt össze — mialatt a munkanélkülieknek csak a szánakozás jut. Hallgassuk meg azonban erről egy feltétlenül szavahihető és a Vatikán gazdasági ügyeiben jártas tanút. — Dr. Alighiero Tondi — a pápai Gregoriánus egyetem egykori professzora — szerint az egyháznak a következő jelentősebb földbirtokai vannak: Olaszországban több mint félmillió hektár, Angliában több mint százezer hektár, Spanyolországban hatmillió hektár (az összes megművelt földterület egyötöde). Az ipari befektetésekről és az értékpapír-manipulációkból származó profitról a tanú nem szól, de ha lehet, azok még jelentősebbek. Á Vatikán tehát a maga „megkeresztelt szocializmusával” a koncot, a vagyont, a társadalmi egyenlőtlenségek forrását védi. Érthető, hogy (C- Négy orvosi rendelő elkészült, két törpevízmű építése megkezdődött A községfejlesztés idei eredményei a kunszentmártoni járásban Az asztalon kis, kékfedelű füzet fekszik, benne egy járás millió gondja, problémája s nem utolsó sorban öröme: az esztendő eddig lemérhető eredményei. A kunszentmártoni járási tanács műszaki irodájában ülünk, Demjén Imrével, a községfejlesztési és műszaki előadóval, aki készséggel ad felvilágosítást. — Nem állunk rosszul, ezt az elmúlt havi jelentések alapján mondhatom. Tehát rövid áttekintést kér... — folytatja félig kérdezve, — hát kérem ... kezdjük talán itt, helyben. Kunszentmárton legjelentősebb létesítménye az idei alapból az ötezer folyóméteres villanyhálózatbővítés, erre nyolcszázötven- ezer forintot irányoztunk elő — felhasználtuk, épp a napokban készült eL Üzembehelyezésére, műszaki átadására a jövő héten kerül sor. A járdaépítés is kedvező képet mutat, a tervezett 18 ezer 800 négyzetméterből 11 ezer négyzetméter elkészült, a munka folyamatosan halad tovább. Közel nyolcvanötezer forintot fordított a község ezévben parkírozásra — részben új parkok létesítésére, másrészt a régiek fenntartására* Még az idén mintegy hatvanezer forintunk van erre a célra, ebből a parkok útjait szeretnénk dolomitzúzalékkal rendezni. A járásban most folynak két törpevízmő kezdett munkálatai* M esterszálláson hydroforos berendezést kívánnak létrehozni. Ezt most tervezik. Mégis remélKukorica morzsolás A tíszaföldvári Petőfi Termelőszövetkezetnek az elmúlt évben annyi kukoricája termett, hogy az utolját most morzsolják » górébók — IFJÚSÁGI AKADÉMIÁT indít a Ságvári Endre Művelődési Ház, a városi KISZ bizottsággal, a megyei tanács népművelési csoportjával, valamint a TIT-tel közösen. Az előadássorozatban politikai-, műszaki-, tudományos- és sportkérdésekről tájékoztatják a résztvevőket. XXin. János enciklikájának szociálpolitikai részét így fejezi bes „Szent Pál a kővetkező szavakkal adta meg az isteni irányvonalat: „a szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem keresi a magáét, mindent elszenved, mindent eltűr." (Ad Petri cathedram.) • Bevezethet XXffi. János pápa néhány új szokást, járhat hordszék helyett gyalog, a lényeg marad. Belenyugvásra, tűrésre szólítani fel a dolgozókat, de szabadkezet adni a kizsákmányolok embertelenségének. A jogra hivatkozik — s jogtalanságokat fedez. Igazságról prédikál és igazságtalanságok mellett áll ♦ ki. Testvériesülésről beszél — i és rágalmazza a szocializ- ♦ must. Az egész enciklikát és í az egyház úgynevezett szó- ♦ ciális politikáját — a meg- * keresztelt szocializmust — a tőke védelmének szelleme hatja át. Tőkés es katolikus világ. — Ez a Vatikán célja. „Nem adhatunk igazi békét az "emőé- reknek, a népeknek, a nemzeteknek, ha nem adunk bé-|zsef nevét a kunszentmárton két előbb lelkűknek, mert tiárás sok közös gazdaságákülső béke csak ott lehetsé-Jban ismerik- A Kunszent- o,, ,cs,„ «’mártom Gépállomáson pedig ges, ahol a belső beket tukro-| az élenjárók között emlege- zi és attól vezéreltetik,í tik. A két traktoros egymást Ezért csak a vallás táplálhat-1 váltja a gépen, s mindketten ja, erősítheti, szilárdíthatja fbgy dolgoznak, hogy ne lemea ” íUrbi et orbi XXIII J gyen Panasz a munkájukra. meg. (Urbi et orbi... XXIII. ♦ Most a cserkeszöllői Maja110* ráwóüzengte.) | gyár—Román Barátság Tsz %, L.* gazdáinak segítenek. Átalakihető, hogy ez évben elkészül, hiszen házilag építik majd. Öcsödön 100 köbméteres hidroglóbuszt épít a Budapesti Csatornaépítő Vállalat. Énnek üzembehelyezésére csak jövő ősszel kerül sor, mivel a hálózatot is át kell építeni. Cibakházán a Szolnok megyei Kútfúró és Útépítő Vállalat megkezdte egy új anyakút fúrását. — Négy orvosi rendelőt építettünk — s már sorolja is Demjén elvtárs — Cser- keszöllő kettőt kapott. A külterületen a Kórhányi szöllőben már elkészült, mig a belterületi építése áthúzódik a jövő esztendőre. De Öcsödön júliusban átadták a tüdőbeteggondozót — bár felszerelésére csak a negyedik negyedévben kerül sor —, s elkészült az orvosi rendelő is. Július elején átadták a mesterszállási orvosi tanácsadó helyiséget is. Kungyalun és Cserkeszöllőn ötven—ötven férőhelyes napköziotthon építését kezdték meg a héten. Ezeket az idén befejezni nem tudják, mert a községfejlesztési alapból nem futja, így áthúzódik a jövő nyárra. — Iskolabővítést két faluban hajtottunk végre. Tisza- sason bővítéssel, a régi iskolához két tantermet hozzá- toldottunk, mig Mesterszálláson a mozi-helyiség átalakításával oldottuk meg a tanteremhiányt. Természetesen azért mozija is van a községnek. Községfejlesztési alapból két szolgálati lakást építettünk, a mesterszállási óvodához meg az öcsödi bölcsödéhez. A nagyréri művelődési ház építésével volt sok problémánk. Az erre előirányzott összeg — nyolcvanezer forint — olyan kevés, hogy a tervező szerveket hiába ostromoltuk, nem vállalták el a terv elkészítését, mondván, hogy ennyi pénzből képtelenség másfél-kétmillióba kerülő épületet létrehozni... Végülis a megyei tanács műszaki csoportja, meg a szolnoki tervezőiroda dolgozói társadalmi munkában elvállalták a terv elkészítését. Az építkezést elkezdjük rövidesen, reméljük tető alá tudjuk hozni az idén. A sze- levényi Haleszban is bővítjük a művelődési otthont... Tavaly 194 és félezer forintnyi társadalmi munkát végzett el a járás lakossága, ez évben eddig 280 ezer forintnál tartanak. Ha községfejlesztésről; van szó mindenki szívesen ad segítséget Hogy mi a jelllemző községfejlesztési munkánkra? Röviden megmondom: minél olcsóbban minél többet megvalósítani — rónai — jiHasítja az eke a barázdát Nánási Bálint és Nagy Jótott Rigol ekével 40—50 ernes szántást végeznek. Korábban a csépai Alkotmány és Uj Barázda Tsz-ben 659 holdat mélyen szántottak fel. A fényképész azt a pillanatot „kapta el”, amikor Nagy József néhány percnyi pihenőt tartva ellenőrzi nin'cs-e hiba a munkagépeken. Aztán újra hasítja az eke a barázdát, s egyre kevesebb lesz sl BfatstlM területn
