Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

VILÁG PROLETÁR]A!. EGYESÜLJETEKf "szóim megyei') A / ^ W XI. évfolyam, 227. szám. A MEGYEI PÁRT él ZOTTSÁG Ara 60 fillér MEGYEI TANÁCS LAP JA I960, szeptember 25„ vasárnap A gabonafeleslegekre is igényt tart az ország A szovjet kormány nyilatkozata a leszerelésről New York (TASZSZ). A szovjet kormány pénteken az ENSZ közgyűlés elé ter­jesztette „Az általános és tel­jes leszerelési szerződés alap­vető rendelkezéseiről” szóló dokumentumot — Ebben javasolja, hogy valamennyi állam há­rom szakaszban négy év vagy más megállapított határidő alatt teljesen és véglegesen oszlassa fel fegyveres erőit és semmisítse meg fegyverzetéi. Valamennyi leszerelési intéz­kedést szigorú ellenőrzéssel kell végrehajtani Az első, megközelítőleg egy-másfél esztendőt igénylő szakaszban meg kell szüntet­ni valamennyi, a nukleáris fegyverek eélbajuttatására szolgáló eszköz gyártását és meg kell semmisíteni a mái felhalmozott ilyen eszközö­ket. Fel kell számolni minden idegen területen létesített ka­tonai támaszpontot és ki kell vonni a külföldön állomásozó csapatokat A szovjet tervezet javasol­ja az egyes államok fegyve­res erőinek jelentős létszám- csökkentését. A Szovjetunió és az Egyesült Államok szá­mára a legmagasabb létszá­mot 1 millió 7{)0 ezer főben határozza meg. Ennek meg­felelően csökkenteni kell a hagyományos fegyverzetet is. A szovjet kormány javasol­ja, hogy a második szakasz­ban tiltsák be a nukleáris, a vegyi, a biológiai és egyéb tömegpusztító fegyvereket, semmisítsék meg az ilyen fegyverekből felhalmozott tartalékokat és szüntessék meg gyártásukat. A tervezet előirányozza továbbá az egyes államok fegyveres erőinek újabb csökkentését a fegy­verzet és a haditechnika meg­felelő mértékű szűkítésével együtt. A szovjet kormány úgy vé­li, hogy a harmadik szakasz­ban fel kell oszlatni vala­mennyi állam fegyveres erőit éj meg kell semmisíte­ni fegyverzetét, meg kell szüntetni a haditermelést, fel kell oszlatni a hadügyminisz­tériumokat, a vezérkarokat és mindenfajta katonai jellegű és katonai célokat szolgáló intézményt, szervezetet, to­vábbá meg kell szüntetni a hadicélokra történő pénz- kiutalásokat. Az általános és teljes le­szerelés harmadik szakaszá­nak megvalósítása után az egyes államok nem rendel­keznek többé sem katonával, sem fegyverzettel, követke­zésképpen végérvényesen és mindenkorra megszűnik a háborús veszély. „Ilymódon valósággá válik a népek év­százados álma: a fegyverek­től és háborúktól mentes vi­lág” — állapítja meg a szov­jet kormány nyilatkozata. A szovjet kormány javasol­ja, hogy létesítsenek a lesze­relés; tárgyalások folytatá­sára megfelelő fórumot, en­nek azok az államok is tag­jai lennének, amelyek a sem­legesség álláspontját vallják magukénak. A szovjet kor­mány úgy véli, ha érvényesí­tenék az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaság törvényes jo­gait, ez olyan fontos lépés lenne, amely elősegítené a le­szerelési tárgyalások sikerét. A szovjet kormány új ja­vaslatát jó alapnak tekinti az általános és teljes leszere­lésről szóló szerződés kidol­gozására és megkötésére. Mint a nyilatkozat hang­súlyozza, a szovjet kormány javaslatában messzemenően figyelembe veszi a nyugati hatalmak javaslatait, és egész sereg kérdésben szem előtt tartja álláspontjukat. Neve­zetesen figyelembe vette azt a véleményüket, hogy az első szakasztól kezdve célszerű összekapcsolni a nukleáris le­szerelésre vonatkozó intézke­déseket a hagyományos fegy­verzet csökkentését célzó rendszabályokkal. A szovjet kormány hangsú­lyozza, hogy a leszerelés haté­kony nemzetközi ellenőrzésé­nek híve, de erélyesen elle­nez minden olyan kísérletet, amelynek az a célja, hogy az ellenőrzést a leszerelés fölé helyezze, vagyis leszerelés nélkül valósítson meg ellen­őrzést, mivel ez a nemzet­közi kémkedés törvényesített rendszere lenne. A nyilatkozat sajnálattal állapítja meg. hogy az az év, amely azóta telt el, hogy a szovjet kormány az ENSZ- közgyűlés 14. ülésszakán elő­terjesztette az általános és teljes leszerelésre vonatkozó javaslatát — a nyugati hatal­mak álláspontja következté­ben nem hozott haladást. A szovjet kormány felhívja a közgyűlést: „teljes komoly­sággal fogjon hozzá a kiala­kult helyzet elemzéséhez és tegye meg a szükséges intéz­kedéseket a leszerelés prob­lémájának megoldását gátló akadályok elhárítására.” (MTI)­Jól sikerült az ankét A megyei pártbizottság és a Szolnok megyei Néplap szombaton ankétot rendezett az új búzafajták termeszté­séről Az MSZBT klubban tartott fontos tanácskozáson nagy szakmai és gyakorlati tapasztalattal rendelkező mezőgazdasági szakemberek vettek részt. Jelen volt és fel­szólalt Dr. Kottái Árpád és Szirtes János a Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa is. A tartalmas ankét részletes ismertetésére lapunkban visz- szatérünk. Befejeződtek a geofizikai ankét megbeszélései Végetértek a Magyar Geo­fizikusok Egyesülete hatodik nemzetközi ankétjának meg­beszélései A négynapos tanácskozá­son 30 előadás hangzott el, közülük 15-öt külföldi geofi­zikusok tartottak- Részt vett az ankéton és ismertette leg­újabb kutatásainak eredmé­nyeit J. D. Bernal profesz- szor is. Az ankét zárőülését szom­baton a tihanyi obszervatóri­umban tartották. Hruscsov beszédének nyugati visszhangja Hruscsov történelmi jelen­tőségű beszédének nagy visszhangja volt a francia saj­tóban. A gyarmatosítás teljes fel­számolása állt Hruscsov be­szédének középpontjában — ezt huzza alá majdnem egy­hangúan a párizsi sajtó. Pi­erre Courtade, az Humanité- ben így ír: A gyarmatosítás felszámo­lásának és a békének prob­lémája szorosan kapcsolódik egymáshoz. A szovjet kor­mányfő úgy véli, hogy min­den kisérlet, amely meg akar­ja akadályozni a népek fel- szabadulását, amely korlá­tozni, szabotálni próbálja függetlenségüket, helyi kon­fliktusok kirobbantására ad lehetőséget, ezek pedig világ­konfliktusra vezethetnek* Az ENSZ szervezetének módosítására, a világszer­vezet székhelyének semle­ges országba való áthelye­zésére vonatkozó javaslato­• 9 9 MŰTRÁGYA — ma sas terméseredmény A munkáról is szóljanak! Használjuk ki a műszaki fejlesztésben rejlő lehetőségeket A beíeglap kát szenzációsoknak minő­síti több párizsi lap. A Paris Jour plakátbetűs főcímében emeli ki, hogy Genfet, vagy Bécset indítvá­nyozza Hruscsov az ENSZ úl székhelyének. A jobboldali sajtó siet ma­gáévá tenni Herter amerikai külügyminiszter nyilatkoza­tát: Hruscsov javaslatai had­üzenetet jelentenek az ENSZ ellen. Pierre Courtade az Humanitéban megjegyzi: az az igazság, hogy az amerikai politikai körök nehezen fo­gadják el azt a tényt, hogy az ÉNSZ-ben teljesen új helv- zet állt elő. A legtöbb angol lap elisme­ri, hogy Hruscsov beszéde kétségkívül elérte összes ki­tűzött céliát, bármilyen kel­lemetlen legyen is e2 a nyu­gati hatalmaknak. A Daily Telegraph New York-i levelezője megállapít­ja: a beszéd után sok kül­dött és megfigyelő úgy vélte hogy Hammarskjöld pozíció­ja rövidesen tarthatatlan lesz Még fontosabbnak tartja az angol sajtó, hogy Hruscsov beszéde átütő si­kert aratott az afrikai nem­zetek körében. Hruscsov beszédét a leg­több afrikai és ázsiai küldött lelkesen megéljenezte. Taps­vihar szakította félbe azt a kijelentését, hogy az ENSZ a Szovjetunióban a legtökéle­tesebb szabadságot élvezné. A Daily Express jelenti New Yorkból: a küldöttek lelkesedése a tetőpontra hágott, amikor Hruscsov erőteljes táma­dást indított a gyarmati rendszer ellen. Az afrikaiak és ázsiaiak el- ragadatva éljeneztek és tap- ioltak, amikor Hruscsov izonnal függetlenséget köve­it az összes gyarmati nem­ieteknek» mutatása, a pártszervezet meggyőző munkája is szük­séges. Ahol az elnök, vagy agronómus elsőként viszi a terményforgalmihoz fölösle­ges gabonáját, ahol a párti szervezet felvilágosító mun­kát végez, ott az eredmény sem marad el. Tudunk arról, hogy a jászapáti Kossuth Tsz-ben az elnök 16, a párt- titkár 25, a főkönyvelő 13, a mezőgazdász pedig 20 mázsa gabonát adott el járandóságá­ból az államnak. S a szövet­kezeti gazdák — követve ve­zetőik! Példáját — 100 mázsa fölösleg-gabonát értékesítet­tek. Sajnos, ennek az ellenke-' zőjére is mondhatunk példát.] Sok tsz-elnök, vagy agronó-] mus a cséplés után nagyobb* mennyiségű gabonát kapott* előlegként, annyit, hogy már* most fölösleggel rendelke- j zik. S a zárszámadáskor még* szintén lesz gabonaosztás. —] Jut tehát a család szükségle-* tén túl eladásra is. Vannak] is olyan tsz-vezetők, akik] árulják, vagy eladták a ga­bonát, csak éppen nem a Tér-] ményforgalmi Vállalatnak. — ] Így cselekedett Tresser Pál,] a mezőhéki Táncsics Tsz el-] nöke, Somot Árpád, a túrke-] vei Vörös Csillag Tsz főagro-] nómusa, s még több termelő-] szövetkezeti vezető, önkénte-j lenül felvetődik a kérdés: va-] jón szükségük van-e az emlí-] tett vezetőknek arra a né­hány forintra, amennyivel többet kapnak a piacon ér- ; tékesített gabonáért. S mind- ; járt válaszolhatunk is. • A név szerint említett tsz- ! vezetőket megyeszerte isme- 1 rik. Mindenki tudja, hogy tu- ' dásukkal, hasznos munká-' jukkái nagyon sokat tettek a ' közös gazdaságok fejlődé- ] séért. Államunk és az a kö-' zösség is tiszteli, becsüli őket,' amelyben élnek, dolgoznak. S : ez a megbecsülés anyagiak- ] ban is kifejezésre jut. Jog-; gal várja tehát dolgozó né- ' pünk a termelőszövetkezeti; vezetőktől is, hogy részt vál- laljanak a közös gondokból,• s tehetségükhöz, erejükhöz; mérten segítsenek annnak 1 enyhítésében. Az ország ez; évi kenyerének biztosítása ilyen közös gond, ami azál- ; tál is kisebb lesz, ha a szö­vetkezeti vezetők, gazdák fe­lesleges terményüket az ál­lam magtárába szállítják. A sok kicsi egy helyre gyűjtve vagonos tételekké szaporodik. s akkor már jelentős segítség. A gabonafelvásárlás ered­ményeinek további növelésé­hez tehát szükséges a veze­tők személyes példamutatá­sa, s az Is, hogy a szövetke­zetek pártszervezetei határo­zott, okos szóval magyaráz­zák: milyen feladat hárul a közös gazdaságokra az ország ellátásában. Lépjenek fel az indokolatlanul nagy mennyi­ségű gabonatartalékolással szemben. Nincs erre szükség. Jövőre is lesz aratás, lesz ke­nyere mindenkinek. Megye­szerte folyik a vetés előké­szítése, 40 ezer holdon a bő termést adó külföldi búzafaj­táknak készül a magágy. S ha a szövetkezeti gazdák — a piacolás helyett — gondo­san kÁszitik elő a talajt, ide­jében vetik el a magot, jövő­re még nagyobb darab ke­nyér Jut mindenki asztalára. Szolnok megyében az idei őszön 180 ezer holdon kerül földbe a búza vetőmagja. Az idén sem sokkal kevesebb te­rületről arattak, csépeltek a szövetkezeti gazdák. Mindeb­ből következik, hogy me­gyénknek, mint jelentős ga­bonatermő területnek, szá­mottevő szerepe van dolgozó népünk kenyerének biztosí­tásában. A terményértékesítés eddi­gi adatai azt mutatják: a kö­zös gazdaságok többsége megérti a népgazdaság hely­zetét, a társadalommal szem­beni kötelességét és igyek­szik i- annak eleget tenni. — Termelőszövetkezeteink ed­dig 3 ezer 238 vagon gaboná­val adtak többet, mint ta­valy. Mindenki tudja, hogy az állami magtárakba ter­mészetbeni földadó, és cséplőrész címén kerülhet kenyérgabona. Ezenkívül a kölcsönök visszaadása vala­mint vásárlás útján, vagyis a szerződött és az úgynevezett szabad gabona tételeinek át­adásával gyarapodnak az ál­lami készletek. Az ország kenyeréért, a la­kosság ellátásáért érzett fele­lősség szép példáit adták azok a közös gazdaságok, me­lyek a vártnál is nagyobb mennyiségű gabonát szállítot­tak az átvevőhelyre Az elsők között említhetjük a túrkevei termelőszövetkezeteket, ame­lyek többlet búzájukat a Terményforgalmi Vállalatnál értékesítették. A Búzakalász Tsz például 20 vagonnal tol­dotta meg a leszerződött mennyiséget a túrkevei Vö­rös Csillag 221, a mezőhéki Táncsics 160, a karcagi Május 1 Tsz 80, a November 7 pedig 63 vagon gabonával járult hozzá a lakosság ellátásához. Olyan közös gazdaságok Is vannak, mint a kunhegyest Vörös Csillag, vagy a török­szentmiklósi Búzakalász és még jónéhány tsz, ahol ter­méskiesés volt, s mégis tel­jesítették kötelezettségüket. Annál is inkább érdemes ezt megemlíteni, mivel a tisza- igari Petőfi Tsz-ben — s nyil­ván nem ez az egyedüli — olyan szemlélet található, hogy ahány vagon a termés- kiesés, annyival kevesebbet adjanak az államnak. Nem is törekednek arra, hogy a szö­vetkezeti gazdákkal szót ért­ve, némileg is pótolják a ki­esést. Miről van itt szó? Ar­ról, hogy a tsz vezetőinek, pártszervezetének azon kel­lene fáradoznia, hogy a szö­vetkezeti gazdák csak annyi kenyérgabonát vigyenek haza munkaegység-járandóságuk­ból, amire a családnak való­ban szüksége van. S a fölös­legként mutatkozó mennyisé­get az állam magtárába szál­lítsák. A Terményforgalmi Vállalat az egy tételben át­adott gabona után nagyüze­mi felárat fizet Az ilyen cí­men kifizetett összeg me­gyénkben már meghaladja a 7 millió forintot. Az is említésre méltó, hogy a közösen értékesített gabona növeli a tsz árutermelési mu­tatóit, s így nagyobb kedvez­ményre számíthatnak az áru- termelési terv teljesítése után. Az országnak is érde­ke, a szövetkezeti gazdák szá­mára is előnyös, ha a fölös­leges gabonájukat az állam­nak adják eL Nyilvánvaló, hogy ebhez a vezetők pólda­A Héki Állami Gazdaság földjén minden őszi vetés alá háromféle műtrágyát szórnak. Először amóniumszulfáttal, utána szuperfoszfáttal, majd pedig kálisóval műtrágyázzák a földet, amelybe az őszi mag kerül. Képünkön Weisz Károly traktorra ta szupert oszía tot szór a földre Maulwurf-f éle traktorral.

Next

/
Oldalképek
Tartalom